A Stanford kutatói sikerrel vették rá az egerek látórendszerének idegsejtjeit a regenerálódásra és működő összeköttetések kialakítására, újabb adalékkal támasztva alá azt a megfigyelést, miszerint bizonyos körülmények között az emlős agy is képes a regenerálódásra. A kísérleteket látássérült rágcsálókon végezték el, és az eredmények azt sugallják, hogy a metódus egyes emberi szembetegségek, például a zöldhályog kezelésére is alkalmas lehet. Ezen túl a módszerrel talán az agy degeneratív megbetegedéseiben szenvedők és a gerincsérültek állapota is javítható lehet.
A békák, a halak és a tyúkok képesek arra, hogy új agysejteket növesszenek, az emlősökben azonban sokáig úgy tűnt, hogy egyáltalán nem működik az idegi regeneráció. Az utóbbi években azonban egyre több kísérlet igazolta, hogy alacsony szinten ugyan, de az emlősök idegsejtjei is újra tudnak termelődni sérülések vagy betegségek után. A mostani kísérletben az egerek sérült retinális idegsejtjeinek ugyan csak 5 százaléka regenerálódott, de már ez is elég volt ahhoz, hogy jelentősen javítson az állatok látásán. „Az agy nagyon jól boldogul a korlátozott mennyiségű bemenő jellel is” – mondja Andrew Huberman, a kutatás vezetője. A vizsgálat egyben azt is megerősítette, hogy nincs szükség minden egyes idegsejt helyreállítására ahhoz, hogy nagy javulást lehessen elérni a betegeknél.
A szakértők a neuronok axonjait növesztették újra. Az idegsejtek hosszú nyúlványainak regenerálására már korábban is történtek kísérletek emlősökben, a stanfordi csapat azonban minden eddiginél nagyobb méretekben valósította meg ezt, és kétségen felül igazolta, hogy az új axonok révén létrejött kapcsolatok működnek is. A jelek szerint ráadásul a nyúlványoknak nincs szükségük iránymutatásra, miután elkezdenek nőni, hanem mintha emlékeznének elődjük fejlődésére, tudják melyik irányba kell növekedniük, mondja Huberman.
A regeneráció beindításához a kutatók egyrészt génmanipulációval újra bekapcsolták a sejtekben azt a DNS-szakaszt, amely lehetővé teszi az idegsejtek növekedését, és az emlősökben normális esetben inaktívvá válik, amint az idegrendszer fejlődése befejeződik. A kutatók emellett egy csíkokat megjelenítő monitor révén folyamatosan edzették az egerek sérült szemét. A két módszer együttesen elképesztő hatékonysággal működött: a neuronok rendkívüli gyorsasággal kezdtek növekedni, különösen akkor, ha az állatok ép szemét letakarták a szakértők, így azok a sérült szemmel voltak kénytelenek nézni a csíkokat.
A látórendszer idegsejtjeinek növekedését eleve is együtt irányítják a gének és a külső vizuális jelek, így logikusnak tűnik, hogy a hatékony regenerációhoz is hasonló összetevőkre van szükség, mondja Russell Van Gelder, a Washington Egyetem szemorvos professzora. A szakértő szerint az eredmények arról tanúskodnak, hogy a látórendszer kialakulása során zajló folyamatok újra beindíthatók a felnőttek állatokban is.
Hogy a módszer az emberekben is működőképes lesz-e, azt egyelőre senki sem tudja. A legnagyobb problémát az jelentheti, hogy az emberi látóideg regenerálásához jóval többet kell növekedniük az axonoknak, mint az egerek esetében, hiszen centimétereket kell áthidalniuk a nyúlványoknak a milliméterek helyett. Huberman ennek ellenére úgy véli, hogy a metódus néhány éven belül sokat segíthet a zöldhályog kezdeti stádiumában szenvedőkön, mivel a növekedési molekuláris útvonal újbóli megnyitásával és a neuronok stimulálásával talán idejében megállítható lehet az axonok pusztulása. A módszer ráadásul némi módosítással talán más idegsejtek regenerálására is alkalmas lehet, és így talán hozzájárulhat az Alzheimer-kóros betegek vagy a gerincsérültek gyógyításához is.
