Bár a mezőgazdaság számos módszerrel igyekszik alkalmazkodni a melegedő éghajlathoz, a hőségnek és a szárazságnak ellenálló fajtákat hozva létre vagy éppen újfajta öntözőrendszerek révén, egy frissen megjelent tanulmány szerzői szerint számos régió nem lesz képes megbirkózni az időjárás változásával jelentős terményveszteség nélkül.

A publikációt jegyző kínai és amerikai kutatók az árpatermesztő vidékeket vizsgálták meg, éghajlati szempontból öt különböző eshetőséget modellezve rajtuk 2100-ig. A gazdasági tényezőket is figyelembe vevő vizsgálat alapján a csapat aztán becsléseket készített azzal kapcsolatban is, hogy az árpatermesztés alakulása hogyan fog hatni a sörárakra és a sörfogyasztásra.

A legnagyobb mértékű felmelegedéssel számolva a vizsgálat jóslata szerint a sörfogyasztás globálisan 16 százalékkal eshet vissza, miközben a sörárak duplájára nőnek. A drágulás és a hiány oka pedig csak részben lesz az, hogy kevesebb árpa terem, mondja Steven Davis, a tanulmány egyik amerikai szerzője. A modellek alapján ugyanis szintén fontos tényező lehet, hogy az éghajlatváltozás nyomán jelentkező takarmányhiány miatt az árpából többet fognak az állatoknak adni, így kevesebb jut a sörfőzdéknek.

Az éghajlat változását már jelenleg is érzik a termesztők. 2014-ben az Egyesült Államok árpatermesztő régióiban rendkívül csapadékos és meleg volt a tél, ami miatt termény túl hamar kihajtott, és jelentős része használhatatlannak bizonyult. A 2017-es és idei nyarat pedig a komlótermesztés sínylette meg az óriási szárazság miatt. És egyelőre ugyan a kiesett termést sikerült pótolni a korábbi években felhalmozott készletekből, a termesztők tartalékai nagyon is végesek, így ez hosszú távon nem jelent megoldást.

Sokan a termőterületek kiterjesztésében és északabbra tolásában látják a jövőt. Ez a folyamat máris megkezdődött, Kanadában például egyre több árpát termesztenek, kifejezetten hidegtűrő fajtákat vezetve be a kínálatba. Mások, mint a Budweiser kutatólaborjának munkatársai, azt próbálják megoldani, hogyan lehet a szárazságnak is ellenálló fajtákat létrehozni, amelyek a jelenlegi földeken is kielégítően teremnek majd 50­–100 év múlva is. Ideális esetben, a 2014-es évből tanulva ezek ráadásul olyanok lesznek, amelyek akkor sem hajtanak ki túl korán, ha „rosszkor”, az év korai hónapjaiban kapnak több csapadékot.

Davis elmondása szerint kollégáival elsősorban azért írták a tanulmányt, hogy minél többeket gondolkodásra késztessenek azzal kapcsolatban, hogyan változhat meg az éghajlat alakulása nyomán a következő évtizedekben a mindennapi élet. Egy sörről szóló vizsgálat komolytalannak tűnhet, amikor a klímaváltozás életeket veszélyeztet, mondja Davis, de arra jó lehet, hogy szélesebb közönségnek mutassa meg, nemcsak az időjárás fog megváltozni, hanem az is, hogy mit találunk a boltok polcain, és mennyiért.