2611 - iPon Black Friday - All-in

I. oldal

Június 10-én tudtam, hogy olyasmit fogok tenni, amire nemrégiben még semmi esély nem kínálkozott: megveszem minden idők legtöbbet késett játékát, a Duke Nukem Forevert. Tizennégy év alatt generációk nőttek fel, konzolok jöttek-mentek, engine-ek váltak csodálat tárgyából régimódi szemétté. Kijött a Doom 3, a Half-Life 2, megjelent a Crysis és egy apró skót cég, a DMA Design Rockstar Games néven a világ legnagyobb hatalmú független játékcégévé erősödött. Ezalatt Duke Nukem itt-ott feltűnt ugyan, az igazi visszatérése viszont csak csúszott és csúszott, egészen a 2009 tavaszi 3D Realms csődig. A történet azóta vett pár váratlan fordulatot, az évtizedes fejlesztési időt pedig már kitárgyaltuk egy erről szóló cikkünkben. Jöjjön hát, aminek jönnie kell, teszteljük és értékeljük a Duke Nukem Forevert!

Waitin' forever...

Már itt az elején szeretném leszögezni, hogy ez a cikk kicsit személyesebb lesz. Aki elolvassa (s persze aki írja), kortól és nemtől függetlenül is közös valamiben. Mindannyian játszani szerettünk volna már a Duke Nukem Foreverrel, és mindannyian átéltük a késés keserű időszakát a fejlesztők csődjével egyetemben. Aztán kijött a játék és vele együtt az első vélemények és tesztek, amik újabb pofonként értek bennünket. Mert hisz ha Duke fan vagy, akkor egész biztosan olvastál már valamilyen cikket a játékról, ahol is túlkoros szemétnek titulálták, idei sztenderdekhez mérve véreztették ki és nyilvánították csalódásnak. Csalódni persze mindig relatív élmény. Van, aki szerint Duke Nukem ma már nem vicces, a cickók és az idegen hullák fejenkakkantása ovis szint, amit 2011-ben játékba tenni felér egy öngyilkossággal. Mások szerint pont ettől egyedi a Duke Nukem franchise, hisz anélkül tud gusztustalan és tabudöntő lenni, hogy az elrontaná játékmenetet (ellenpéldának lásd: Postal 2). Egyesek számára Duke maga a Király, aki 96-ban egy 2D-s, ronda sprite-okkal operáló kódhalmazba öltöztetve is szétrúgta a Quake hátsóját, álmatlan éjszakákat okozva a technokrata id Software dolgozóinak.

Ezen tények ismeretében tehát két dolgot lehet tenni: elfogadjuk, hogy a Duke Nukem Foreverről tesztet írni nem csak munka, hanem komoly felelősség is, és ezek szerint járunk el, figyelmen kívül hagyva a játék előtörténetét; vagy dönthetünk úgy, hogy előre ítélünk, rámászunk a ronda grafikára és fél óra után kimondjuk, hogy ez egy romhalmaz, felejtsük el, amilyen gyorsan csak lehet. Én igyekszem majd az előbbi csoporthoz tartozni és elemezni, mint játékos, mint újságíró – s egyszersmind rajongó. Most pedig, hogy átrágtuk magunkat az alapokon, tényleg beszéljünk a játékról, mert még a végén átlapoztok egy 1/10-es értékelésű konkurens cikkre...

II. oldal

[bold]"I'm back, baby!"

[/bold]

A Duke Nukem Forever sztorija nagyjából olyan, amilyennek az összes rajongó várta. Duke tizenkét évvel ezelőtt megmentette az egész világot, s ettől valódi sztár lett, aki manapság mást sem csinál, mint gyönyörű nőket du... lát vendégül saját kaszinóbirodalmában Las Vegasban. Mikor viszont az idegenek visszatérnek, Duke világos parancsot kap az elnöktől, hogy semmiképpen sem avatkozhat közbe, mert a legutóbbi háború is az ő hibája volt (!). Az elnök szerit az emberiség félreértette a cycloid birodalom békés közeledését (modern külpolitikai szatíra rulz), így a napok óta Vegas felett lebegő anyahajó nem Duke miatt van a városban, hanem hogy végre összebékítse a két civilizációt. Persze ha így lenne, soha az életben nem jelent volna meg a Forever, szóval egyértelmű, hogy az idegenek revansot akarnak venni Duke Nukemen a legutóbbi háború miatt. S hogy erre mi a legjobb módszer? Nos, csupán el kell vinni Duke csajait, a dögös és természetesen nimfomániás Holsen ikreket. Duke innentől kezdve tesz az elnök parancsára, és régi barátja, Graves tábornok segítségével útra kel, hogy egy eposzi kalandon keresztül tegyen pontot az invázióra.

Ilyen történet mellett persze semmi mai ötletet nem szabad elvárni. Duke most is egy 2D-s papírmasé figura, aki nagyjából egy tizenhárom éves kamasz szexuális frusztrációival tölti ki izomkötegeit. Ha meglát egy csajt, méricskél és beszólogat, ha számítógép közelébe jut, nőcis képeket nézeget rajta, alázós szövegei pedig durvábbak és viccesebbek, mint valaha. Az összes klasszikus duma visszaköszön, kezdve a "Rest in pieces!"-től a "Hail to the king!"-ig, a humor pedig olyan, amilyen, vagyis ízlés dolga. A magam részéről mindig is szerettem a Duke Nukem játékok ökörködéseit, mert remekül parodizálták az akciófilmek klasszikus kliséit. Persze manapság az akciófilm zsáner nem ugyanaz, mint tizenöt éve, de a recept még most is működik, és a Forever írói sok videojátékos klisét is vicc tárgyává tettek. Azért amikor felcsendül a Halo zenéje, és közli egy katona, hogy "Duke, meghozták a páncélod!", majd a Király csak annyit felel, hogy "A páncél punciknak való"... hát az üt, még úgy is, hogy tudjuk, ez a játék közel sem olyan csiszolt és jó, mint akár az első Xboxos Halo.

Na de ne szaladjunk előre, maradjunk még a humornál, mint hatalmas pozitívumnál. A játék az első perctől kezdve az utolsóig hozza a formáját e téren. Duke mindent kommentál, és bár kicsit többet káromkodik, mint annak idején, a dolog nem válik zavaróvá. A csajok itt is állandó szereplők, sokkal összefuthatunk, akik persze mind hatalmas rajongói Duke-nak és mást sem akarnak, mint huncutkodni a Királlyal. Persze nem csak verbális, de vizuális poénokkal is elláttak bennünket. A falak tele vannak a Duke Nukem musical reklámjaival, hősünk pedig saját gyorséttermet üzemeltet, melynek falán egy kutya feldolgozhatóságát prezentáló poszter feszít, jelezve, hogy ezek az ételek tényleg tele vannak meglepetéssel. Na meg persze minden interaktív: csodálhatjuk magunkat a tükörben, nyitogathatjuk a csapokat, flipperezhetünk egy komplett flipperjátékkal (melyet egyszer külön is kiadtak), nézhetünk pornót és súlyzózhatunk is... ez pedig összességében olyan hangulatot varázsol a játék köré, amilyet utoljára 96-ban érezhettünk. Mit mondhatnék, nosztalgikus élmény az egész, szavakkal nem is nagyon írható le.

III. oldal

"Your face, your ass... what's the difference?"

Maga a játékmenet már korántsem ilyen egységes, és ez az a pont, ahol inkább a kritikus kell, hogy előbújjon belőlem. Mindig is szerettem a régi FPS-eket, tudjátok, amikben nem voltak félpercenként nevetségesen túldramatizált scriptelt jelenetek, s melyekben néha az agyunkra is szükség volt. Hmm... érzitek a CoD-szagot? Na mindegy, térjünk a lényegre. A Duke Nukem Forever nem csak humorában idézi a 90-es éveket, de játékmenetében is. Adva vannak a jórészt lineáris pályák, melyeken a kisebb elágazások mellett is képtelenség eltévedni, az akciórészeket pedig erőltetett és oda nem illő puzzle szekciók szakítják félbe. Nem mondhatjuk, hogy rossz ötleteket vonultattak fel a készítők, de tény és való, hogy egy olyan kort idéztek fel, ami nem véletlenül tűnt le annak idején. Egy agyatlan shooterben azért vannak logikai részek, hogy erőszakkal frissítsék a játékélményt. Manapság viszont, a történetorientált játékok korában ez a divat elsorvadt, helyét más (bár nem feltétlenül jobb) megoldások vették át. Ennek köszönhetően aztán a Foreverben található puzzle részek inkább tűnnek furcsának, mint értelmesnek. Szintúgy kilógnak a sorból a poénos, de játékmenet szempontjából mellényúlásnak tekinthető töpörödős részek. Duke időnként összemegy, ami az első, kaszinós fogócska alatt még vicces, később viszont túl sokszor sütik el, pont, mint az ágyús lövöldözéseket és az FPS-ektől manapság távol eső platformugrálós szakaszokat. Hol egy hamburgeresnél kell ugrabugrálni, hol Duke óriásszobrát kell megmászni... oké, nem rossz, de miért is? A válasz egyszerű: ezt a játékot a dizájnerei a 90-es évek gondolatvilágába álmodták, képtelenek voltak haladni a korral és új ötletekkel előállni. Ennél fogva amit kapunk, az egy relatíve retro élmény, megerőszakolva pár később tárgyalt eljárással.

Hogy ez rossz-e, már nézőpont kérdése. A játékélmény egy manapság huszonéves gamer részére kielégítő és mulatságos, felidéz pár szép pillanatot. A konkurencia jegyében viszont elavult és unalmas, amit tetéz, hogy az első órák változatossága fokozatosan veszik ki a Foreverből. Nem vicc, a nagyjából 12 óra hosszú játék első hat óráját követően annyira leül minden, hogy az valami fertelem. Először vannak tűrhetőbb feladványok, látványos és hatalmas bossok, sok-sok tűzharc és járműves pályák. Később (nagyjából a gáttól számítva) viszont ugyanaz a minta ismétlődik végig: szörnyek, szoba, szörnyek, szoba, szörnyek, szoba... Mondanom sem kell, ez aztán kizökkent a hangulatból rendesen. A legrosszabb azonban kétségkívül a befejezés, a főboss, ami... hát... nem szeretek spoilerezni, de azt hiszem, fel kell készítselek bennetek, mert félő, hogy nekivágjátok az egeret a monitornak. Szóval a főboss ugyanaz a cycloid, akit az első pályán intézünk el! Oké, a játék végén nem egy, hanem három dugót húzunk ki belőle, és a neve is "Emperor", de a kihívás így is nulla, a záró képsorok pedig a Call of Duty 4-nek szólnak be, pont annak a játéknak az egész sorozatból, ami máig köröket ver a többi részre. Most komolyan, kellett ez?

IV. oldal

Kínos továbbá, hogy a fejlesztők úgy szerettek volna gúnyt űzni a modern FPS zsánerből, hogy közben olyan elemeket vettek át tőle, amiket Duke elvileg körberöhög az első fél órában. A Halo-s poén speciel már csak azért is gáz, mert Duke életereje magától töltődik vissza. Érdekes adalék, hogy itt nem Healthnek, hanem Egonak hívják, és hogy bizonyos opcionális dolgokkal (boxzsák püfölése, játékgépezés, csajnézegetés, stb.) növelhető a sáv, de játékmechanika szempontjából nincs semmi különbség a Haloval bevezetett regenerálódás és a Duke Nukem Forever egórendszere között. Ugyanilyen kellemetlen, hogy egyszerre csak két fegyver lehet nálunk. Az még csak hagyján, hogy az egyébként kiváló arzenál megegyezik a 96-os elődével, de az, hogy nem hordhatjuk magunkkal az összes flintát, sokszor feleslegesen nehezíti meg az amúgy sem épp könnyű játékot. Nem egyszer előfordult velem, hogy az egyik teremben kiválóan működő duó a következő szinten game over feliratot eredményezett. Az ilyen megoldásokat nem elég csak átvenni, ehhez hozzá kell igazítani a játékot, s ez itt nincs meg, lévén minden más a 90-es években ragadt.

Ha már szóba került a lövöldözés, térjünk ki a mesterséges intell... hoppá, inkább mégse, itt ugyanis nincs olyan. Az ellenfelekbe rengeteg skulót kell pumpálnunk, hogy megfeküdjenek, és emellett igen nagyokat tudnak sebezni, ezzel tényleg nehézzé téve a Forevert, viszont eszük nincs, elég megkerülni őket és máris belezavarodnak a történtekbe. A legnevetségesebb a bossok viselkedése, hajlamosak rá, hogy másodpercekkel később is arra a helyre lőjenek, ahol korábban álltunk. Fedezék nincs sok, lőszer még annyi se, a disznók viszont csak jönnek és jönnek, felidegesítve még a legelszántabb rajongókat is. Ha valaki hozzám hasonlóan mégis úgy érzi, hogy nekiesik a játéknak nehezebb fokozaton, előre szólok, hogy készüljön, mert a Király ereje ekkor már semmit sem ér.

V. oldal

"One eyed freak"

Adva van tehát egy hangulatos és humoros FPS, ősrégi játékmenettel és teljesen felesleges divatfeature-ökkel megtámogatva. A kérdés már csak az, hogy mi a helyzet a tálalással? Nos, fertelmes. Komolyan, a Duke Nukem Forever nyugodtan pályázhat az év legrondább játékának nem túl becses címére. A textúrák alacsony felbontásúak, a karaktermodelleket baltákkal faragták, a poligonszám alulról súrolja a kettest... hát igen, ennek a játéknak sem ma kellett volna megjelennie. Mindezzel még kibékülnénk, mert hát senki sem várt egy Crysist, de hogy a játék optimalizálatlan és szaggat, az már mindennek a teteje. Az én gépemen (AMD Athlon II X2; 4 GB RAM; HD5770) 1280x720-ban, élsimítás nélkül is volt, hogy leesett a framerate, látszólag akkor, amikor több ellenfél is a pályára került. Ez viszont még semmi a konzolos változatok "színvonalához" képest. A PS3-as port még úgy-ahogy rendben van, csak az alacsony felbontású textúrák zavaróak, de Xbox 360-on egész konkrétan tré a játék. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a felbontás nincs 720p, és mindkét gépen 30 fps-re lőtték be a játékot, amit sokszor képtelen teljesíteni az engine. Botrány.

Még szerencse, hogy a hang és a zene a régi. E téren nem tudok belekötni a játékba, sőt, a shotgun hatalmas durranásáról dicshimnuszokat tudnék zengeni, annyira jó. Duke hangja, John St. John hozza a formáját, a beszólások és a szinkron első osztályú. Sajnáltam ezzel szemben, hogy a nagy potenciált hordozó többjátékos mód semmi különöset nem hozott. A klasszikus játékmódok unalmas és kicsi pályákkal társulnak, és bár el lehet lenni a multival egy pár órácskát, azért nem a DNF lesz az a játék, ami miatt letesszük a CoD-ot vagy a BF-et. Sebaj, az előrendelők kaptak néhány DLC-t, ez is valami.

Hail to the king?

Megjött, itt van, játszhatjuk – talán ez a legnagyobb pozitívum a Duke Nukem Foreverrel kapcsolatban. Csodát persze senki sem várt, a lényeget pedig megkaptunk: adott egy totálisan régimódi játék, amit elhalványít a befejezés, a regenerálódó élet, a fegyverkorlát és az unalomba fulladó darálás. Ugyanakkor az atmoszféra jó, klasszikus Duke, szóval aki ezt szerette volna, az nem fog csalódni. Személy szerint úgy vélem, hogy mi, rajongók még így is örülhetünk a Forevernek. Egyrészről szórakoztató, nehéz felállni előle, másrészt pedig sok olyat mutat, amit mi nagyon is szerettünk a 90-es években. Érdekesség egyébként, hogy a végjáték után megnyílik egy videó galéria, ahol olyan felvételeket is megnézhetünk a DNF korábbi verzióiból, amiket még sosem láthattunk korábban. Nekünk, öregeknek ez tényleg ajándék. S hogy mi van a mai, fiatal játékosokkal? Nos, ők nem nagyon fogják tudni hová tenni a DNF-et a WC-n kívül. Komolyra véve a szót, szakmai szemmel nézve ez a játék akkor lenne ténylegesen értékelhető, ha PC-re négyezer, konzolra maximum hatezer forint lenne, kiválóan futna, és a konzolos változatok is 720p-ben feszítenének stabil 60 fps-es képfrissítéssel, élsimítással megtámogatva. Akkor fele annyian sem szidnák a játékot, mint most, és alant is magasabb számot olvashatnátok. Így azonban ki kell mondani: a Király felett eljárt az idő, szóval hacsak nem vagy rajongó, inkább várd meg, hogy lemenjen az ára... 2000-ért már mindenképp megérheti.

Galéria megnyitása

Platformok: PC, PlayStation 3, Xbox 360

Tesztelt platform: PC, PlayStation 3

Chocho

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

105 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Zabalint
Zabalint
2015. márc. 22. 22:08
#96

Most épp akcióban van Steamen.

False
False
2011. júl. 5. 9:09
#95

Konzolbuta egy program ez. /Aki meg kivágta az előző postom, pedig semmi pejoratívat nem tartalmazott az illető retardált felmenőiről, az menjen és a tiszán tutajon az országba szökött családját zsuppolja vissza indiába ahová való/

Malebolgia
Malebolgia
2011. aug. 10. 12:51

Kár, hogy már elnyomtak téged mint Arthur a parasztokat, de nagyon nagy dumákat eresztesz meg néha :)

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2011. jún. 24. 16:44
#94

Nem akarok belétek állni, de hogy a F3AR-nak sincs sokkal jobb grafikája az hétszentség. Most próbáltam ki.

Heroes27
Heroes27
2011. jún. 30. 21:17

hát nincs. Ezt jol látod.

Chocho
Chocho
2011. jún. 24. 11:38
#93

@nedcoleman:

Ezt olvasd el, 5.11-től javallott. Elég jól levezetik, hogy ez biz esélyesen U1-es motor, és a fejlesztők tagadása is gyanús.

@Silenzio:

Most nekiállhatnék vitatkozni veled, de látszik, hogy fanboy vagy és eleve utálod az Unreal Engine-t -- máskülönben nem mondanál ennyi baromságot róla. Neked is lehet véleményed és nekem is, de ettől még én nem szapullak ok nélkül, szóval Te is lehetnél olyan korrekt, hogy elfogadod a másik álláspontját.

@pdx06:

Hahaha, ez az év vicce! A BioShock is így nézett ki, persze, sőt, rondább volt, csak biztos lefizettek minket, hogy azt írjuk, az szép! (Nem.)

energon
energon
2011. jún. 24. 0:49
#92

Silenzio: elvagy tévedve:D

necropedo: te is nagyon elvagy tévedve:D ce3 multiplatform.. innentől kezdve esélytelen a crysis 2-t "techdemo"nak hívni (nem mellesleg akármelyik trailere igényesebb mint ez a förmedvény) és én inkább játszom egy "noname" világ "noname" szereplőjének a történetét mint egy, a sírjából kirángatott, szétaszott hulla tetemét gyalázzam meg vmi nevetséges szarral. Bár a nevedből kiindulva tőled ez nem állhat távol ;D

De a lényeg..

Röviden és tömören: ez egy szar:D

Az egyetlen jópofa dolog amin picit felvidultam a dead space-es easter egg volt.. és kb ennyi. najó meg a zene, de az már 1000 éves.

Látvány sehol mert kb. üresek a pályák. Az ellenségek hülyék, duke béna, főleg az idióta 1000 éves beszólásaival és agyonajnározott egójával, interaktivitás meg kb a piszoártól a vibrátorig terjed, fegyver és lőszerkorlát b@&#ttul idegesítő és még sorolhatnám, de fölösleges.. 6 évvel ezelőtt is kevés lett volna ez az egész, nem hogy most.. vicc.

Maximusz
Maximusz
2011. jún. 23. 19:49
#91

Ven rokasagombol adodoan imadtam az elso reszt. Szamtalan lanpartyt toltunk vegig osztalytarsakkal gyakorlati orak utan. Ez vmi formedveny. Ugye ez is konzolport? Tul sokat vartam? Biztos. A grafika irto bena. Asszem rogton az elejen a liftaknaban kozelrol megneztem a falat. Kb mintha painttel keszitettek volna (max beallitasok mellett). 1-2 jo poen volt benne, de 15-20 perc utan hagytam az egeszet a fenebe. Nalam meg a nosztalgia faktor sem volt eleg ahhoz, hogy lekosson.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2011. jún. 23. 17:10
#90

Szerintem sem rossz a grafikája. Ugyanaz mint a Bioshock-é, csak a Bioshock a környezet miatt tűnhet szebbnek. A Duke grafikáján még az is ront, hogy a 10 éve megrajzolt textúrák helyett nem készítettek teljesen újat, hanem szimplán retusálták. Ezért néz ki úgy a tábornok úgy mikor először találkozunk vele mint egy fejre állított háromszög. De amúgy szokható teljes mértékben.

Silenzio
Silenzio
2011. jún. 23. 12:25
#89

Nem értelek titeket, embermajmok. A grafika azért hozza a 2008-as Unreal 3 motoros játékok szintjét. A motorral készült játékok felének a nívója ez alatt van. Erre ez ez a csávó, Chocho is jön itt a 2002-es szinthez hasonlítással. 2002-ben a grafikai trónon a NOLF 2 ült. Az más kérdés, hogy annak szerintem is jobb a grafikája, de az veri majd az összes Unreal engine-es cuccot, mert az Unreal motor nem képes másra, csak ízléstelen effektorgiára izomtibikkel vagy horrorhugókkal. A két értékelhető végpont a Batman Arkham Asylum illetve a Bioshock/Alice 2. Az ízléstelenség viszont Duke-nak jól áll. A legnagyobb sértés, amit kaphat, ha a Doom 3-mal vetik össze, mert arra tényleg emlékeztet. De a shader-készlete és a poligonszáma mérföldekkel fejlettebb ill. magasabb, ezért ezt sem érteném. Nem rossz ez az Unreal 1 motorjától!

A belbecsre meg a cikk szerzőjének annyit üzennék: egy újabb gyenge ember őrlődik a nosztalgia és az innovációt követelő irracionális és inkongruens nézőpontok közt, haladva a birkák után. Gratulálok. Félreértés ne essék, én nem védem a játékot: elvagyok vele, közepes, semmi extra, de nosztalgiából azért el lehet vele lenni. De az ilyen kritikus arcoktól azért megkérdezném: szerinted hogy kellett volna ezt a játékot jól megcsinálni, hm? Vagy Duke-ból elég volt, és húzzon a rákba örökre?

nedcoleman
nedcoleman
2011. jún. 23. 13:05

Az Unreal 1 motorjától nem lenne rossz, de tudtommal ez Unreal 2.5 módosított engine:

[LINK]

Az ízléstelenség jól áll Duke-nak? Igényes megvalósítással is tudtak volna zseniálisan ízléstelen világot létrehozni, melynek atmoszférája beszippantotta volna az embert...

Mindez hiányzik.

S a "hangulat", ami néhol jól eltalált sem menti meg a játékot, sajnos igen kevés ez a nagy egészhez.

yeezs
yeezs
2011. jún. 23. 12:19
#88

Igen, a lehengerlő story, égboltot átszelő hangulat, és a változatos pályatervezés, vmint az ai okossága, továbbá az ellenek sokszínűsége miatt a marketingeseknek dolgozniuk se kellett, hogy eladhassák ezt a játéktörténelmi mérföldkövet amit 15 év folyamatos fejlesztői munka alatt csiszoltak egy kétmázsás, ragyogó gyémántokkal kirakott wc ülőkévé.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2011. jún. 23. 0:20
#87

A sok kritika ellenéle vannak olyan országok ahol első az eladási listákon. Nem mindenhol a grafika a mérce.

Zelbacsi
Zelbacsi
2011. jún. 22. 10:52
#86

kullo1:

Én meg megvárom, míg lejebb megy az ára, és majd akkor kipróbálom :)

Nekem csak a trailerek alapján volt nosztalgikus "na igen, ez a baromkodás ez a jó öreg Duke" hangulatom, a játékkal én személyesen nem játszottam még.

Addig nem tudok nyilatkozni a játékmenetről, a fegyverkorlát egy DN játékban szerintem is baromság, a grafika meg annyira mindegy milyen, én a mai napig elő-elő veszem a DN 3D-t a maga max 800*600-as grafikájával, és nem zavar hogy mai szemmel nézve randa :D

Aztán amikor majd én is kipróbálom, lehet, hogy ugyanazt fogom mondani, mint Te, ki tudja :)

kullo1
kullo1
2011. jún. 21. 21:15
#85

Zelbácsi irta

"Talán mert ők a Duke Nukem fanok, akik ezen nőttek fel, és irdatlan nagy nosztalgiafaktorral rendelkezik. Mások nem hiszem, hogy rohannak megvenni ennyi lehúzó kritika után (és meg is értem őket). Akik viszont fanok, azoknak meg mondhatod, hogy mekkora **** lett, ők akkor is meg fogják venni ahogy megjelenik (és őket is megértem)."

30 éves vagyok,szarrá játszottam DN 3D-t én és DN Time to KILL-t is,de ezt a szart a 3.pálya után már nem birta tovább játszan és semennyi pénzt nem adnék ki érte,mert egyszerüen nem szórakoztató,és egyáltalán nem hozott fel bennem semmilyen kellemes nosztalgikus hangulatot,sőt....de ha én is ennyi pénzt adtam volna ki EZÉRT én is próbálnám meggyőzni magam hogy miéyen fasza kis játék es nem is számit az hogy a játékmenet,a fegyverkorlát,a grafika 1fos:D Ugyan hagyuk már...

psipenge
psipenge
2011. jún. 21. 11:18
#84

Nekem nem volt bajom a futással, teljesen jól, szaggatás nélkül ment élsimítással, mindennel maxon, 1920x1080 felbontáson. (AMD Phenom II x4 925, 4giga ram, HD5750 1giga).

Zelbacsi
Zelbacsi
2011. jún. 21. 9:21
#83

Talán mert ők a Duke Nukem fanok, akik ezen nőttek fel, és irdatlan nagy nosztalgiafaktorral rendelkezik. Mások nem hiszem, hogy rohannak megvenni ennyi lehúzó kritika után (és meg is értem őket). Akik viszont fanok, azoknak meg mondhatod, hogy mekkora **** lett, ők akkor is meg fogják venni ahogy megjelenik (és őket is megértem). :)

kullo1
kullo1
2011. jún. 20. 22:55
#82

Érdekes.Általában azoknak az embereknek tetszik a játék és írják hogy minden hibája ellenére mennyire fasza,akik sok ezer forintért megvették eredetiben.Vajon miért van ez???xD

DogTheDog
DogTheDog
2011. jún. 20. 11:46
#81

Egy tizenot eves jatek,annyiert,amennyiert egy igazi 15 evest is adnak.A poenok siman jok voltak,akar egy ketperces utos trailert is ossze tudtam volna dobni az elso ket-harom ora jatekidobol.Sajnos nincs az a testet-lelket megtoro fenyegetes,ami ravenne a folytatasra.Kicsit sajnalom azokat,akik rabeszelik magukat,hogy ez a jatek szeretheto.

Chocho
Chocho
2011. jún. 20. 11:40
#80

@Ramoska:

Na álljon meg a menet! Tegnap játszottam kicsit az Uncharted 2-vel -- 2009-es játék és egy csapon több textúra feszül, mint itt egy egész pályán. Aztán leültem a Halo 3 elég (2007-es), és olyan animációkat láttam a már megjelenésekor sem túl szép játékban, hogy reggelire eszik meg Duke ugrálását. Szóval?

Ramoska
Ramoska
2011. jún. 20. 11:07
#79

egyrészt alapból nem tudtak volna ugyanolyant csinálni........másrészt már 20 milliószor cseréltek motort, most ,ha emiatt megint halasztották volna az már eléggé égő lett volna számukra..nem csúnya játék azért...csak a Ti elvárásaitok nagyok!

Terror
Terror
2011. jún. 20. 11:40

A Borderlands is erre a motorra épül, és nagyságrendekkel jobban néz ki, még akkor is, ha kivonjuk belőle a cell-shadinget. Nem tudom, mennyi meló lett volna legalább azt implementálni, amivel a Borderlands többet tud a sima UT motornál, de azt tippelem, hogy nem sokba. Egyszerűen csak nem tartották érdemesnek a plusz melót, inkább odadobták úgy, ahogy van.

Gyurkov
Gyurkov
2011. jún. 20. 8:42
#78

Idáig csak a demóhoz volt szerencsém (de legalább nagyon korán), az alapján szerintem hozza a Duke feelinget a játék. Több tesztet is olvastam, szinte mindenhol élesen kritizálják, legfőbb támadási pont a grafika. De amikor a Duke 3D megjelent a polcokon, kérdezem én, annak volt a legjobb grafikája a konkurenciához képest? Nem... A lényeg a hangulaton volt, és azt meg is kaptuk. Én kifejezetten örülök neki, hogy a Forever megragadt a 90es évek közepén. :) És igen, Duke fan vagyok, ezért elfogultan nyilatkozok. :) De sajnos 10enX év várakozás után még 2 hetet kell várnom mire megjön a BoSE. :D

sleepingdragon
sleepingdragon
2011. jún. 19. 19:03
#77

A fájó pont (legalábbis nekem), hogy ez nem egy lehúzós kritika, hanem sajnos reális. A warez nem jó dolog, de ha ezt megvettem volna, most bánnám nagyon. Pedig régen szerettem a DukeNukem3D-t nagyon. Kár érte :(

Chocho
Chocho
2011. jún. 19. 14:38
#76

Sokan még mindig hajlamosak elfelejteni, hogy a teszt is csak egy vélemény a sok közül. Akinek tetszik a játék, az játsszon sokat vele, végül is azért van, hogy szórakoztasson. Akinek meg nem jön be, hát istenem, kismillió másik FPS van a piacon, ami fejlettebb / jobb / szebb, mint a Duke Nukem Forever.

Warpath
Warpath
2011. jún. 19. 11:44
#75

A grafika még viszonylag jó, a DX10,11 nem hiányzott. De! A játékmenetet/hangulatot rontotta:

-a sok rohangáló kommandós -némelyik folyamatosan dumált

-egy helyben kivárós lövöldözős részek, néhol fix löveggel

-a sűrűn felbukkanó bossok

-és igen nincs medikit meg "fucking keycard"

Ami talán pozitívum az ügyességi részek, meg az elődnél valamelyest haloványabb Duke fíling.

10/7

uristen
uristen
2011. jún. 19. 10:23
#74

Na, ez az a pont, mikor mar a PhysX sem segit. :D

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2011. jún. 19. 6:19
#73

Sajnos csak kicsit hozza a régi hangulatot (de lehet hogy ehhez kell maga a 90-es évek, sőt biztos). Nem tudom törvény írja elő hogy lebutítsák a játékokat? Gondolok itt az újratöltődő energiára stb... sokkal izgalmasabb volt medkiteket szerezni és kulcsokat gyűjtögetni - mekkora sikerélmény volt megtalálni a kulcsot ahhoz az ajtóhoz amit nem tudtam kinyitni. Ma már semmi kihívás, izgalom nincs az fps-ekben, lassan már unalmasabbak lesznek mint egy rail-shooter.

spy666
spy666
2011. jún. 18. 19:17
#72

A cikkel kb maximálisan egyetértek. Sajnos.

A rajongóknak, akik találkoztak már a Királlyal, hatalmas játék lehetne. Ha nem nyúltak volna bele pár olyan dologba, ami miatt egy keverék lett belőle. A fegyverkorlát, és az egó rendszer nélkül, ha meghagyták volna a régi elsősegély felszedegetést, teljesen más lenne, még az se zavarna, h nem éppen szép, meg szaggat. De így hatalmas csalódás lett belőle, a végén a "már csak azért is végigtolom" érzés miatt játszottam végig.

/ 4
Vissza az oldal tetejére