Történelem, első lépések
A MOBA-műfaj az új FPS. Míg néhány évvel ezelőtt mindenki többjátékos shootert akart gyártani, addig ma hódít a MOBA-őrület. Szinte minden másnapra jut egy új bejelentés, a műfaj régi szereplőiből pedig mára a világ legnépszerűbb online játékai váltak. Minden alkalommal csábít a Dota 2, amikor belépsz a Steamre, de sosem mertél belevágni? Megpróbálok segíteni, de már most figyelmeztetlek: nem lesz könnyű menet!
Egy kis történelem
A MOBA-műfaj eredetével kapcsolatban viszonylagos egyetértés alakult ki. Az egész az Aeon of Strife néven futó rajongói Starcraft-pályával kezdődött (bár akkor még nyilván nem határozták meg így a műfajt), amit egyébként Eul készített. Egy verzióját később elkezdték fejleszteni Warcraft 3 alatt is, és ez volt a DotA, melynek számos változata keringett szerte az interneten, de végül a DotA All-Stars vált a legnépszerűbbé, melynek a későbbi verzióinál az “All-Stars” alcímet el is hagyták. Ezt frissítették a leggyakrabban, és ez nyújtotta a szórakozást két “normális” Warcraft 3 meccs között - nem csoda, hogy sok mai DotA-profi is egykor Warcraft 3 játékosként kezdte. A dolog akkor vált komolyabbá, amikor az első fejlesztők egyike, a Guinsoo nick alatt futó jóember elhagyta a projektet, és átadta a stafétát IceFrognak. IceFrog évekig fejlesztgette a játékot a Warcraft 3 pályaszerkesztőjével és számos külső eszközzel, miközben Guinsoo saját csapatot alapított, és később a DotA tapasztalatait felhasználva elkészítette a League of Legendset, ami mára a világ legtöbbet játszott online multiplayer címe.
Tudtad? - A két korai készítő, Eul és Guinsoo nevének sokáig egy-egy megvehető fegyver is emléket állított a DotA-ban - ezek voltak az Eul’s Scepter of Divinity és a Guinsoo’s Scythe of Vyse. A Dota 2-ben Eul benne maradt, a Scythe elől azonban eltűnt Guinsoo neve.
De ne szaladjunk ennyire előre. Ott tartottunk, hogy IceFrog nekifeküdt a “pályának”, és kigyomlált belőle mindent, amit a korábbi készítők “poén” címszó alatt benne hagytak, valamint elindította a DotA-t a profi multiplayer játékká válás útján. IceFrog alatt kialakult az egyensúly, megváltozott a terep felépítése és kinézete, a hősök képességei, a felszerelések - gyakorlatilag minden. Így történhetett, hogy egy egyszerű Warcraft 3 modból profi e-sport vált. Mindezt úgy, hogy a DotA kezét megkötötték a Warcraft 3 rendszerei. Nem volt közvetlen lehetőség matchmakingre, profi közvetítők behívására, közönség fogadására, vagyis semmi olyanra, amire ma már alapként tekintünk a műfajban. Néhány dolgot át tudott hidalni a közösség olyan külső rendszerek használatával, mint a GArena, de egyértelműen látszott, hogy ez így nem megy sokáig. Bár a DotA irgalmatlanul népszerű volt, főleg Kelet-Európában, majd később Ázsiában és utána gyakorlatilag a világon mindenhol, mégis mindenki tudta, hogy ahhoz, hogy profi e-sportként fenn tudjon maradni, el kell szakadni a Warcraft 3-tól.
Azonban mindenki azt hitte, hogy erre majd a Blizzardnak köszönhetően lesz lehetősége. A Blizzard azonban aludt, így a Valve meg tudta környékezni IceFrogot, majd néhány hónapnyi alkudozás után a srác kapott egy csapatot, és szabad kezet, hogy a Source Engine-re és a Steam rendszerére újra elkészítse azt, amit már amúgy is több millióan játszottak világszerte. Gyors előretekerés, és itt tartunk most: a Dota 2 egy hosszú bétateszt után megjelent, és mindenki számára elérhető a Steamen teljesen ingyenesen. S habár a korábban megjelent League of Legends számos régi DotA-rajongót elcsábított, egyre többen térnek vissza, és egyre több új játékos vág bele a Dota 2-be, így annak népszerűsége rendkívüli módon növekszik, hónapról-hónapra megdöntve saját rekordját.
Vágjunk bele
A Dota 2 tehát egy free-to-play cím, azok közül is a legszimpatikusabb, ami valaha készült. A játékmenethez kapcsolódó dolgok ugyanis mind ingyenesek. Azonnal megkapjuk az összes hőst, az összes holmit, és mindent, ami ahhoz kell, hogy az esélyek teljesen egyenlőek legyenek. A Dota 2-ben alapvetően két dologért lehet fizetni: kozmetikai tárgyakért (új ruhák a hősökre, más színű kezelőfelület, új bemondóhangok, stb.), illetve közvetítésekért. Egyre rendszeresebbek ugyanis azok a nagy versenyek, melyekre virtuális jegyet válthatunk, és így a játék klienséből közvetlenül tudjuk megtekinteni a mérkőzéseket, kihasználva minden in-game lehetőséget, szabadon váltogatva a különböző nyelvű kommentátorok közül. Az esetek többségében a megvásárolt jegyekből befolyó bevétel egy része a megnyerhető pénzdíj összegét növeli, így azzal az elégedettséggel dőlhetünk le este aludni, hogy támogattuk kedvenc csapatunkat, illetve némileg növeltük az e-sport presztízsét.
Egyébként nem elég, hogy a Dota 2 teljesen ingyenes, és rendkívül szimpatikusan használja a free-to-play üzleti modellt, de ráadásul a Valve irgalmatlan munkát fektet bele. A frissítések rendszeresen érkeznek, és ezek általában nem csak az egyensúlyon változtatnak, és bugokat irtanak ki, hanem új hősöket, valamint egyéb lehetőségeket is behoznak. Éppen pár héttel ezelőtt élesedett a kínai újévre készült patch, melyben két új hős kapott helyet több oldalnyi egyensúlybeli változtatás mellett, ráadásul még a teljes pályára is új, a témához illeszkedő skint húztak.
Mielőtt tovább megyünk, érdemes elmondani, hogy a Dota 2 nem egyszerű kikapcsolódásra való. Persze, nincs is jobb annál, mint egy nehéz munkanap után lenyomni egy-két meccset, de ez egy egészen másfajta szórakozás, mint mondjuk egy Call of Duty. A Dota 2 rendkívül kompetitív, és mivel csapatjátékról van szó, nagyon sokszor fogsz úgy kikapni, hogy te mindent megtettél, a csapatod mégis bénázott. Ettől pedig ideges leszel. Nagyon ideges és nagyon sokszor. Ismerek barátságokat, amik a Dota 2 miatt mentek tönkre, és ismerek embereket, akik több száz játékóra után örökre letörölték az egészet, és soha többé nem akarnak hallani róla. Most, hogy ezt sikerült tisztába tenni, nézzük is meg, miről szól a játék.
A pálya, játékmódok
A pálya
Először is, fontos leszögezni, hogy a MOBA-játékok nem könnyűek, és ezek közül a Dota 2 még a szokásosnál is összetettebb. Ha meg akarsz tanulni játszani vele, akkor vért kell izzadnod. És nem pár óráig, de még csak nem is pár napig. Hanem hónapokig. Minden attól függ, mennyit vagy hajlandó gyakorolni és utánajárni a különböző dolgoknak. A játék lényege, hogy adott egy darab pálya, ami mindig, minden meccsen pontosan ugyanolyan. Ennek a pályának a bal alsó és a jobb felső sarkában található a két szembenálló frakció, a Radiant és a Dire főbázisa. Mindkét oldalon 5 játékosra van szükség, és minden játékos egy-egy hőst választ a játék indulásakor.
A pályán három útvonal (ezek a lane-ek) vezet az ellenfél bázisa felé, ezeken pedig három ellenséges torony található. A cél a bázis főépületének, az Ancientnek az elpusztítása, ebben pedig segítségünkre lesznek a gép által irányított kis szörnyikék, a creepek, akik 30 másodpercenként spawnolnak (teremnek) a főbázison, majd mindegyik útvonalon kis csoportokban elindulnak az ellenfél bázisa felé. Valahol út közben találkoznak az ellenségtől elindult creepekkel, és elkezdik ütni egymást. Ha a játékos nem nyúlna bele, ez egy szép kis döntetlent adna ki, a két oldal creepjei önmagukban sosem tudnak felülkerekedni a másikon. Megölik egymást, majd jön a következő hullám, ők is megölik egymást, és így tovább.
Mit találunk még a pályán? Nos, ha a három fő útvonalról letérünk, akkor nagy valószínűséggel az erdőbe fogunk betévedni. Itt semleges creepek találhatóak, melyeket meg lehet ölni aranyért és tapasztalati pontért. A pályát átszeli egy folyó, melynek valamelyik oldalán minden páros percben egy felvehető rúna jelenik meg. Ezen kívül mindkét oldalon találunk még egy-egy magasabb szintű semleges creepet tartalmazó tábort, illetve a pályán, egy viszonylag elszeparált részen akad még egy rendkívül erős, rengeteg életerővel rendelkező hatalmas szörny, Roshan is.
Játékmódok
A Dota 2-ben egyetlen pálya van, ez azonban számos titkos résszel, apró járattal és trükkös területtel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy még több száz óra után is belefuthatunk újdonságokba, szinte lehetetlen kiismerni mindent. Emiatt tehát ne aggódjunk, inkább nézzük meg, hogy ezen a pályán milyen játékmódokat tudunk indítani. Fontos megjegyezni, hogy a játék célja minden esetben ugyanaz, a játékmódok arra vannak hatással, hogy ki hogyan kapja meg a hőseit.
All Pick (AP) - a legelterjedtebb játékmód, ahol a Dota 2 összes hőse rendelkezésre áll, és mindenki szabadon választhat közülük. Nyilván azt a hőst nem lehet választani, akit valaki már elvitt előlünk.
All Random - mindenki egy véletlenszerű hőst kap a teljes hősfelhozatalból. Ha nem tetszik, amit elsőre kaptál, akkor egyszer újat lehet húzni, de ezért büntetés jár aranyban. Szórakoztató mód, de komoly játékra alapvetően alkalmatlan, hiszen a Dota 2 lényege, hogy megfelelően válogassuk össze a csapatunkat, és az kiegyensúlyozott legyen. Arra viszont kiváló, hogy megismerjünk új hősöket.
Single Draft - a játék felajánlj egy darab strength, egy darab agility, és egy darab intelligence hőst, neked pedig ezek közül kell választani. Ez is egy jó mód arra, hogy “rákényszerítsd” magad új hősök kipróbálására, hiszen a három közül mindenképp ki kell választanod egyet.
Random Draft - a játék kiválaszt 20 hőst a teljes hősfelhozatalból, melyek közül aztán a két csapat egymás után kiválasztja a maga öt-öt hősét.
Captains Mode - profi mérkőzéseken is használt játékmód ez, ahol a teljes hősfelhozatal rendelkezésre áll, de a két csapat a kínálatból először letilt hármat-hármat, majd választ kettőt-kettőt, majd letilt kettőt-kettőt, majd választ hármat-hármat.
Captains Draft - az előző módnak egy kicsit más változata, gyakorlatilag a Random Draft megfelelője abból a szempontból, hogy korlátozott mennyiségű hősből lehet választani, és a Captaind Mode-hoz hasonlóan lehet tiltani hősöket.
Ability Draft - ez a legújabb mód, ahol minden játékos kap egy véletlenszerű hőst, azonban annak képességeit már maga válogatja össze. Poénkodásra jó.
Least Played - sok játékos hajlamos belekényelmesedni néhány jól bejáratott hősbe. Ezen a rossz szokáson segíthet ez a játékmód, ami azokat a hősöket adja fel választásra, amikkel a legkevesebbet játszottunk.
Limited Heroes - kifejezetten a kezdőknek készült mód, ahol a készítők által kezdőbarátnak ítélt hősök közül lehet választani.
Válasszunk hőst!
Válasszunk hőst
Most már nagyjából tisztában vagyunk vele, hogy mi vár minket a pályán, és hogy mi történik rajta, ha mi nem vagyunk ott. De nyilván a játékosok ott lesznek, ehhez pedig hőst kell választani a mérkőzés legelején. A Dota 2-ben jelenleg 112 hős közül lehet szelektálni, és ahhoz, hogy nagyjából tisztában legyünk a játékkal, mindegyiket legalább egyszer ki kell próbálnunk. Mivel egy meccs körülbelül 35-50 percig tart, könnyen kiszámolható, hogy mekkora időbefektetés szükséges ahhoz, hogy legalább egyszer élesben is leteszteljünk minden hőst. És akkor még marhára nem tudunk játszani velük, csak próbálkozunk.
Oké, de mit válasszunk? Nos, először is érdemes elmondani, hogy a Dota 2-ben a hősök háromféle attribútummal rendelkeznek, melyek közül az egyik a fő attribútumuk, ami meg is határozza, hogy nagyjából mire is jók.
Strength: ezek a hősök sok életerővel és jó életerő-regenerációval rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében remekül használhatóak a sebzések felfogásához, viszont kevés manájuk van.
Agility: ezek a hősök főként a fizikai sebzés kiosztásában jeleskednek, hiszen gyorsan ütnek, nagyon jól skálázódik a sebzésük és a páncéljuk, ugyanakkor elég kevés életerővel rendelkeznek, így sérülékenyek.
Intelligence: valószínűleg kitaláltátok, hogy ezek a hősök főként a varázslatokra hagyatkoznak, melyeket tetemes mennyiségű manájukból tudnak ellőni.
Ezek alapján tehát be tudjuk lőni, nagyjából mire lesz jó a választott karakterünk, de a dolog ennél némileg bonyolultabb. A Dota 2-ben ugyanis számos szerepkör létezik, amit magunkra vállalhatunk, és elképzelhető, hogy egy hőssel többféle szerep is abszolválható. A Dota 2 egy csapatjáték, és mint minden csapatjátékban, a siker titka, hogy az öt hős közül mindegyik sikeresen töltsön be egy-egy szerepkört. Bár a csapat egyik legfontosabb tagja a támogató (support) hős, vele szeretnek a legkevesebben játszani a publikus mérkőzéseken. Érthető is, hogy miért: a támogatónak olyan kiegészítő holmikat kell vennie, amik nem a saját, hanem a csapat érdekeit szolgálják, fel kell áldoznia magát, ha ezzel meg tudja akadályozni, hogy társai meghaljanak, és át kell engednie a farmolási lehetőségeket a carrynek. A carry a csapat másik legfontosabb tagja, ugyanis valószínűleg a végére ő fogja megnyerni a játékot. A carry általában egy olyan hős, ami nagyon jól skálázódik a megvásárolt felszereléssel, így az a feladata, hogy a játék során minél többet farmoljon, minél jobb cuccokat vegyen, és így a meccs végén lenyomjon mindenkit. A tank feladata egyértelmű, bár alapvetően nem minden csapatban szükséges a jelenléte, azonban olyan hősöket szinte mindig érdemes hozni, akik valamilyen képességükkel kis időre ártalmatlanná tudják tenni az ellenség hőseit. Ezeket a hősöket disablernek hívjuk a Dota-szlengben, és általában stunolni, báránnyá változtatni, bénítani, stb. tudnak, és az esetek többségében ezen varázslatok helyes használata döntheti el egy-egy csata végkimenetelét. Ezek a hősök sokszor a ganker szerepkört is be tudják tölteni, hiszen a pályán mászkálva, az ellenséges hősöket viszonylag könnyen ki tudják kapni képességeikkel. Szintén fontos szerepkör a pusher. Ők a képességeikkel könnyen és gyorsan tudják eltakarítani az ellenséges creepeket, ezzel hatékonyan tolva előre a frontvonalat az ellenség bázisa felé. Végül még érdemes megemlíteni a junglereket, akiknek lényege, hogy már az első szinttől kezdve tudnak az erdőben érvényesülni és a semleges creepeken fejlődni, így nem kell az utakon mutatkozniuk.
Minden hős (néhány kivételtől eltekintve) négy képességgel rendelkezik, melyek alapból a Q-W-E-R gombokra vannak beállítva. Hőseink menet közben tapasztalati pontot szereznek és szinteket lépnek, mi pedig minden szinten egy pontot költhetünk el valamelyik képességük fejlesztésére, négy fokozatban erősítve azokat. A hősök utolsó képessége általában a legerősebb, ezeket Ultimate-nek, vagy rövidítve csak “Ult”-nak szokták hívni. A képességek között az esetek többségében akadnak passzívok is, melyeket nem kell használnunk. Kezdésnek érdemes olyan hőst választani, ami vagy viszonylag nehezen hal meg, vagy pedig könnyen használható, távolsági támadásokkal rendelkezik. A következőket ajánlanám: Sven, Lich, Shadow Shaman, Crystal Maiden, Warlock, Slardar, Skeleton King, Sand King, Witch Doctor, Lion, Centaur, Ogre Magi.
Ezen hősök mindegyike eléggé magától értetődő képességekkel, varázslatokkal bír, melyeket hamar ki lehet ismerni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezekkel ne lehetne magasabb szinten játszani, a profik nyilván sokkal többet ki tudnak belőlük hozni, mint egy újonc, de valahol el kell kezdeni a játékot.
Pro tipp: a MOBA-játékokban az egyik legfontosabb dolog, hogy mindig irányítsd a hősödet! Ez triviálisnak tűnhet, de szinte egy pillanatra sem szabad hagyni, hogy magától mászkáljon, vagy csináljon valamit. Az irányítás egyik legfontosabb trükkje az úgynevezett animation canceling. Ez azt jelenti, hogy egy támadás elindítása után nem várjuk meg, hogy az animáció befejeződjön, hanem elkattintunk, vagy megnyomjuk a stop-gombot (alapból az “S”). Miért van erre szükség? Mert sok hősnek tovább tart a támadási animációja, mint amennyi idő alatt új támadásba tudna kezdeni. Egyszerű példával élve: ha egy hős 1,0 másodpercenként tud ütni, de az ütés animációja 1,4 másodpercig tart, akkor 0,4 másodpercet elvesztegettünk a semmire. Ezért az ütés után rögtön érdemes leállítani az animációt, és újat indítani.
A-team, avagy a Szupercsapat
A-team, avagy a Szupercsapat
Ahogy azt már sokszor igyekeztem leszögezni, a Dota 2 egy csapatjáték, ami azt jelenti, hogy ideális esetben mindenki a csapat érdekeit nézve választja ki a hősét, hogy végül meglegyen a szinergia. Ez azt jelenti, hogy valakinek be kell vállalnia a támogató szerepkört, ami valószínűleg azzal jár, hogy kevesebb ellenséget fog megölni, kevesebbet fog farmolni, és úgy általánosságban, elsőre nem fogja magát olyan jól érezni, de abszolút szükséges a tevékenysége ahhoz, hogy a csapat nyerni tudjon.
Ha már kiválasztottak előtted két másik carry hőst, teljesen felesleges neked is azt választanod. Egyszerűen nem lesz annyi hely a pályán, hogy mindannyian eleget tudjatok farmolni, és hatékonyak legyetek. Valószínűleg az lesz a végeredmény, hogy egymás elől veszitek majd el az aranyat és a farmolási lehetőséget, és végül egyikőtök sem lesz elég erős a győzelemhez.
Amikor hősöket választotok, nem csak arra érdemes gondolni, hogy meglegyen a strength, agility és intelligence hősök megfelelő keveréke, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy lehetőleg jó arányban képviseltessék magukat a távolsági és a közelharci hősök. Ennek különösen a játék elején lesz nagy jelentősége, amikor ki kell menni az utakra, és ki kell találni, hogy melyik hősök menjenek együtt.
Pro tipp: ha profi közvetítéseket nézel, akkor feltűnhet, hogy a legjobbak sokszor nem így választanak hősöket. Néha nem hoznak carry-t, néha kiválasztanak akár öt intelligence-es hőst is, hogy aztán látszólag teljesen elmebeteg módon küldjék ki őket az utakra. Fontos tudni, hogy ezek egyedi stratégiák, amiket a profi csapatok nagyon sokat gyakorolnak, és public játékokban sosem fognak beválni.
A játék legfontosabb fázisa: menjünk lane-re!
A játék legfontosabb fázisa: menjünk lane-re!
Viszonylag könnyű ugyanis kiszámolni a dolgokat: három lane (út) áll rendelkezésünkre, viszont öt hősünk van, ami azt jelenti, hogy bizonyos hősöknek együtt kell kimenniük egy lane-re. A legalapvetőbb felállás szerint ketten mennek felülre, ketten alulra, középen pedig szólózik egy hős. Miért van ennek jelentősége? Két dolog miatt. Egyrészt a hőseink tapasztalati pontot szereznek, másrészt pedig aranyat, de nem mindegy, hogyan. A játék ugyanis úgy osztja a tapasztalati pontot, hogy az a megölt creepek (vagy hősök) után szétoszlik a közelben tartózkodó játékosok között. Ha tehát ketten vannak egy lane-en, akkor lassabban fejlődnek, mint az, aki csak egyedül. A másik dolog pedig, hogy nem mindegyik lane egyformán nehéz. Sentinel oldalon az alsó, Dire oldalon pedig a felső út a “könnyű”, ott ugyanis a hősök a saját erdejük mellett tartózkodnak, és általában közelebb harcolnak a saját tornyukhoz. A középső lane ebből a szempontból a legkönnyebb, hiszen ott lehet a hős mindig legközelebb a saját tornyához, és ott tartózkodhat a legnagyobb biztonságban.
Kit érdemes szólózni küldeni? Nos, azt a hőst, amelyik a legtöbbet tudja profitálni az extra mennyiségű tapasztalati pontból, és ezzel a játék első harmadában a legnagyobbat tudja lendíteni a csapatunkon. A tapasztalati pontokon kívül a másik fontos dolog az arany kérdése: aranyat legkönnyebben az ellenfél megölt creepjeiből lehet szerezni, és nyilván nem mindegy, hogy ezen két hős próbál meg osztozkodni, vagy csak egy. Főleg, hogy itt jön be a Dota 2 egyik legérdekesebb mechanizmusa: csak akkor jár arany a hősnek a megölt creep után, ha ő viszi be az utolsó ütést. Ez a last hit, ami sok gyakorlást és némi ritmusérzéket is megkíván, ha ugyanis egy másik barátságos hős, vagy a saját creepünk viszi be az utolsó ütést, akkor tapasztalati pontot ugyan kapunk, de aranyat nem. Ehhez kapcsolódik egy másik mechanizmus, a deny, vagyis annak a lehetősége, hogy a saját creepedet megöld, megtagadva ezzel az ellenféltől az aranyat, és a tapasztalati pont egy részét. A saját creepjeidet azonban csak akkor tudod megtámadni, ha már csak kevesebb, mint fele életerejük van, és a deny-t is csak akkor tudod elérni, ha te viszed be az utolsó ütést - ha sikerült, akkor egy felkiáltójel jelenik meg az általad leütött saját creep feje felett.
Ezzel nagyjából tisztába is tettük, mi a célunk a lane-fázisban: minél több aranyat és XP-t begyűjteni, és lehetőleg minél többet megtagadni az ellenféltől. Utóbbit persze nem csak úgy tudjuk elérni, hogy deny-oljuk a saját creepjeinket, hanem úgyis, ha elkezdjük bántani a lane-re kiérkező ellenséges hősöket. Alapvetően két dolgot tehetünk velük: megölhetjük őket, ami nagyon jó, hiszen értük is jár bőségesen arany és XP, és persze amíg fel nem támadnak és vissza nem érnek a lane-re, ők nem tudnak aranyat és XP-t szerezni, így minden téren lemaradásba kerülnek. Ha nem sikerül megölni őket, akkor próbáljuk meg lesebezni őket annyira, hogy vissza kelljen vonulniuk a bázisba a kúthoz, hogy feltöltsék életerejüket - ilyenkor szintén lemaradásba kerülnek, hiszen mi addig vidáman farmolunk.
Mivel aranyat csak akkor kapunk, ha mi visszük be az utolsó ütést (XP-t pedig mindenképp), nagyon fontos, hogy sose hagyjuk, hogy a hősünk automatikusan támadja az ellenfél creepjeit! Ez ugyanis azt fogja eredményezni, hogy az ellenfél creepjei gyorsabban fognak meghalni, mintha békén hagynánk őket, és csak az utolsó ütést vinnénk be, ami pedig azt fogja jelenteni, hogy egyre közelebb fogunk kerülni az ellenfél tornyához. Ezt pedig el akarjuk kerülni, hiszen minél közelebb vagyunk az ellenfél tornyához, annál kevésbé vagyunk biztonságban.
Ezen kívül az is a célunk, hogy minél tovább kint maradjunk a lane-en anélkül, hogy vissza kelljen mennünk a bázisba feltöltődnünk. Ezért nagyon fontos, hogy a játék legelején milyen itemeket vásárolunk. Az esetek többségében a legjobban akkor járunk, ha követjük a játék által kiadott ajánlásokat, ezek ugyanis egyaránt tartalmaznak alapvető statokat növelő holmikat, illetve olyan cuccokat, melyek segítségével szinten tarthatjuk életerőnket a harcmezőn.
Pro tipp: ha mégis vissza kényszerülünk menni a bázisra, nagyon fontos, hogy visszafelé ne sétáljunk! Vegyünk egy teleport tekercset, és teleportáljunk vissza a tornyunkhoz. Igaz, hogy a tekercs 135 aranyba kerül, de azt három-négy creep megölésével már vissza is szereztük, ennél sokkal többet veszítünk, ha visszafelé kisétálunk a lane-re, az XP-ről nem is beszélve!
Gankelés, pusholás, záró gondolatok
Folytatódik a játék: gankelés és pusholás
A gankelés az ellenfél hőseinek megölése, ami általában úgy alakul ki, hogy egy másik hős átjön a mi lane-ünkre, és velünk együtt meglepi az ellenfél hőseit. Habár már a nagyon korai szinteken is lehet sikerrel gankelni, jellemzően ez inkább pár perc után indul be. A legegyszerűbben valamilyen control (irányító) varázslattal, mondjuk stunnal (bénítással) lehet sikeresen gankeket levezényelni, főleg akkor, ha több stunt sütünk el egymás után. Fontos azonban, hogy a stunokat ne rögtön lőjük el egyszerre, hiszen úgy elvesztegetjük őket: ha az első hősünk 2 másodpercig tudja kábán tartani az ellenfelet, mi pedig 3 másodpercig, akkor ha egyszerre használjuk a kettőt, akkor az első 2 másodperces stunt gyakorlatilag elvesztegettük. Érdemes kivárni, míg az első stun (majdnem) lejár, majd utána használni a következőt - de ez gyakorlatilag vonatkozik majdnem mindegyik crowd control varázslatra, a lényeg, hogy csak okosan. A gankelés egy nagyon jó módja annak, hogy félelemben tartsuk az ellenfél csapatát: sose érezzék úgy, hogy biztonságban vannak, és lehetőleg a carry hőseik sose tudjanak nyugodtan farmolni.
A pusholás jellemzően az a folyamat, amikor több hős, vagy az egész csapat összejön egy úton azzal a céllal, hogy leromboljanak egy ellenséges tornyot, vagy ha már mindegyik torony el van pusztítva, akkor hogy betörjenek a bázisba, és megpróbálják befejezni a játékot. A pusholás nagyon fontos, hiszen az ellenfél tornyainak lerombolásáért minden csapattagnak arany jár, ami előnybe hozhat minket, arról nem is beszélve, hogy minden elvesztett toronnyal az ellenfél csapata a pálya egyre kisebb részét tudja sikeresen uralni.
Záró gondolatok
Egész könyveket lehetne írni a Dota 2-ről, illetve a MOBA-műfajról úgy általában, így tisztában vagyok vele, hogy ez a kis leírás is elég felületes. Valószínűleg csak azt értem el vele, hogy sokakat méginkább elriasszak a játéktól, de ez ne legyen így: vágj bele! A Dota 2 már rendelkezik egy viszonylag jó tanító résszel, ahonnan legalább néhány alapvető dolgot el lehet sajátítani, illetve van lehetőség botok ellen is játszani. Amint elkezded, világossá fog válni egy csomó dolog, amit itt most leírtam, és reményeim szerint könnyebb lesz a továbblépés úgy, hogy néhány gondolat már ott lesz a fejetekben, mikor az első meccseiteket nyomjátok.
Nagyon fontos a kezdeti gyakorlás. Amint megértitek, hogyan működnek a lane-ek, és hogy melyik hős milyen képességekkel rendelkezik, és mennyire kell velük vigyázni, elkezd majd beindulni a dolog. Elkezditek egyre jobban átlátni a dolgokat, és elkezditek majd élvezni a szinte korlátlan stratégiai és taktikai lehetőségeket, amit ez a műfaj, és legfőképpen ez a játék nyújtani képes.
Higgyétek el, megéri!
