Az Európai Unió vezetése már régen nyilvánvalóvá tette, mindent megtesznek az elkövetkező évek folyamán ahhoz, hogy az EU 2030-ra megduplázza globális félvezetőipari részesedését, így a jelenlegi 10% körüli szintről 20% környékére katapultálhat az említett érték, és ezzel egy időben az egyes régióktól való függőség is csökkenhet ezen a téren – itt elsősorban Ázsiára kell gondolni.

A korábbi bejelentések értelmében nem titok, hogy a célt az EU Chips Act segítségével szeretnék elérni, ezen keresztül ugyanis támogatni fogják a félvezetőipari beruházásokat, illetve kutatásra és fejlesztésre is jutni fog belőle. Noha eleinte a csúcskategóriás gyártástechnológiákra helyezték a fókuszt, azóta jelentősen szélesítették a kört, azaz a régebbi csíkszélességekre is figyelmet fordítanak, ezeket ugyanis számos iparág használja jelenleg is teljes megelégedettséggel, költséghatékonyan, azaz fontosak.

Az Európai Parlament és az EU tagállamai a jelek szerint megegyeztek abban, hogy az EU Chips Act keretén belül 43 milliárd eurót fordítanak a félvezetőipari célok elérésre és a félvezetőipar támogatására. Ezzel az EU célja lényegében az, hogy a fokozódó geopolitikai feszültségek jelentette veszélyeket mérsékeljék, legyen szó az Amerikai Egyesült Államok és Kína, illetve a Kína és Tajvan között húzódó ellentétekről, vagyis az Európai Unió saját kézbe szeretné venni sorsának alakulását ezen a téren is.

A félvezetőipari gyártókat érintő támogatások hírére eddig már 100 milliárdnál is több eurót megmozgató privát és publikus befektetésekről esett szó egy EU tisztviselő szerint, egyebek mellett az Intel, az Infineon Technologies AG, a Global Foundries Inc., illetve az STMicroelectronics NV egyaránt új projektekben gondolkodik a támogatás-tervezet tavalyi bejelentése óta. Persze azóta az infláció miatt egyes esetekben a beruházó vállalatok újra tárgyalóasztalhoz ülhettek, ugyanis az elszálló költségek miatt további támogatásra lenne szükségük, ebbe a körbe tartozik például az Intel.

Az EU mellett egyéb térségek, például az Amerikai Egyesült Államok, illetve Japán és Kína is azon dolgozik, hogy erősítse félvezetőpiaci jelenlétét, a COVID-19 miatt sérülő ellátási láncok, illetve az egyre fokozódó geopolitikai feszültségek közepette ugyanis mindenki szeretné bebiztosítani saját jövőjét a szegmensben, illetve szeretnének arról is gondoskodni, hogy a helyi igényeket könnyebben ki tudják elégíteni, már ami a chipek és különböző félvezetőipari termékek gyártását illeti.

Az európai politikusok egyébként szokatlanul gyorsan, mindössze 14 hóna alatt letudták a félvezetőipari támogatásokkal kapcsolatos egyeztetéseket, ami az EU lassan őrlő malmaihoz képest komoly tempónak tekinthető. Érdekesség, hogy a költségvetést érintő tárgyalások alkalmával a bizottság korábban azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a kutatásra szánt 400 milliárd dollárt helyezzék át a félvezetőipari támogatások „zsebébe”, m ezt az ötletet elvetették az EU tagországainak képviselői.

Az EU Chips Act mindenképpen segíthet az Európai Unió félvezetőpiaci pozíciójának erősítésében, ám az az elemzők szerint egyelőre kérdéses, mennyire hatékonyan tud felzárkózni a térség a riválisokhoz. Ahogy az Európai Uniónak, úgy a hasonló helyzetben lévő, a félvezetőipari beruházásokat támogató Amerikai Egyesült Államoknak is mérlegelnie kell, a félvezetőipart kiszolgáló ellátási láncokból hogyan, milyen költségek mellett, és mennyit lehet áthelyezni a saját országhatárokon belülre, ez ugyanis kritikus pont a fenntartható működés szemszögéből nézve.

A 43 milliárd eurós büdzséről tehát már megszületett a döntés, ám ezt még törvénybe is kell iktatni.