Donald Trump nemrégiben megkezdhette négyéves elnöki ciklusát, a Trump adminisztráció is elkezdi felvenni a fordulatszámot annak érdekében, hogy korábban említett terveiket megvalósítsák. Donald Trump a választási kampány alkalmával többször is emlegette, bizonyos térségekkel szemben büntetővámok kiszabását tervezi, ezek között Európa, Kanada, illetve Kína is szerepelt, ám a napokban egy másik térséggel kapcsolatban kerültek szóba a tarifák, ez pedig nem más, mint Tajvan.
Mint az köztudott, a tajvani félvezetőipari bérgyártó, a TSMC üzemei készítik a mai modern chipek többségét, főként Tajvanon, igaz, a vállalat egyéb térségekben is elkezdett terjeszkedni, például az Amerikai Egyesült Államokban. Ehhez nagy lökést adott a CHIPS ACT, ami a félvezetőipari beruházások támogatását célozza, és amivel szemben Donald Trump nemrégiben kemény kritikát fogalmazott meg, amikor a Tajvanon gyártott chipekre vonatkozó büntetővámok bevezetéséről beszélt.
A tervei szerint a nagyon közeli jövőben büntetővámokat fognak kivetni a külföldön gyártott számítógépes chipekre, a félvezetőkre, illetve a gyógyszerekre is annak érdekében, hogy az érintett vállalatok visszavigyék e termékek gyártását az Amerikai Egyesült Államok területére. Donald Trump szerint a cégek elhagyták az Amerikai Egyesült Államokat és inkább Tajvanon gyártatják le különböző termékeiket, az Amerikai Egyesült Államok vezetése viszont azt akarja, térjenek vissza. A kormányzat nem szándékozik több milliárd dollárt adni nekik támogatások formájában, ahogy azt a Biden kormányzat tette, amely mindenkinek dollármilliárdokat adott oda. Trump szerint ezeknek a cégeknek már vannak dollármilliárdjaik, nincs szükségük pénzre. Ösztönzésre van szükségük. Ez az ösztönzés az lesz, hogy el akarják majd kerülni a 25%-os, 50%-os, vagy akár 100%-os adót.
Trump kritizálva a nagy amerikai vállalatokat is, amelyek a TSMC szolgálatait veszik igénybe és Tajvanon gyártatják le különböző chipjeiket – közéjük tartozik az Apple, az AMD, a Broadcom, az Nvidia, illetve a Qualcomm is, sok egyéb vállalat mellett. Szerinte azzal, hogy büntetővámokat vetnek be a Tajvanon gyártott chipekkel szemben, nem lesz más választásuk az érintetteknek, mint az, hogy befektessenek az amerikai chipgyártó ágazatba, hiszen csak azzal tudják majd elkerülni az extra terheket. Azt is kifejtette, hogy abszolút nincs szükség állami támogatások alkalmazására, mint amilyen például a CHIPS Act, hiszen ezek nemcsak szükségtelenek, de kontraproduktívak is – a vállalatoknak saját forrásaikra kell támaszkodniuk ahhoz, hogy gyárakat építsenek ahelyett, hogy a közösségi finanszírozásra támaszkodnának.
Az érvelés igazából teljes mértékben érthető, viszont az új üzemek felépítése igencsak hosszú időt, 3-4 esztendőt is igénybe vehet, már amennyiben minden a tervek szerint halad, vagyis ha a folyamatok elindulnak, azzal még nem tudnak mentesülni az érintettek a büntetővámok negatív hatásai alól. A TSMC esetében például ez azt jelentené, hogy ha most kezdenék meg egy 2 nm-nél fejlettebb csíkszélességgel dolgozó üzem felépítését, az jó esetben is csak 2028-ban vagy 2029-ben állhatna termelésbe.
A stratégia igazából érthető, az Amerikai Egyesült Államok vezetése egyre inkább azt szeretné, ha országon belül készülnének el az egyes chipek, ezzel is csökkentve a külföldi forrásoktól való függőséget. Az extra adók mindenképpen motiválhatják a cégeket, hogy tőkeberuházásokat eszközöljenek az amerikai félvezetőipari bérgyártás felfuttatásához. Az átmeneti időszakban viszont jelentősen megdrágulhatnak az egyes chipek, amelyek nem az Amerikai Egyesült Államokban készülnek, ami szinte minden olyan elektronikai eszköz árát jelentősen megemelné, amiben valamiféle modern processzor található – noteszgépek, táblák, asztali számítógépek, okostelefonok, stb… Mivel ezt a drágulást a vásárlók fizetnék meg, a fogyasztás jelentősen visszaesne, ami jelentős problémát okozna a gazdaságon belül. Nincs kizárva, hogy a tervet még finomítják és beépítenek majd kivételeket, csak úgy, ahogy korábban a Kínában gyártott alaplapokkal és videokártyákkal kapcsolatban tették.
A stratégia világos: vissza kell hozni a chipek, a gyógyszerek és a félvezetőipari termékek gyártását amerikai földre, ezt pedig büntetővámok bevezetésével próbálják hatékonyan megoldani ahelyett, hogy több milliárd dolláros ösztönző programokat hoznának létre.
A TSMC egyébként már felépített egy üzemet az Amerikai Egyesült Államok területén, ami termel is, a későbbiekben pedig két további üzemegység is elkészülhet. Nincs kizárva, hogy az eddigi terveket az új helyzet fényében felülvizsgálják és új stratégiát jelentenek be annak érdekében, hogy hatékonyan reagálhassanak az új kihívásokra. Azzal, ha a különböző chipek és félvezetőipari eszközök az Amerikai Egyesült Államok területén készülnek, sikerülhet elkerülni a büntetővámokat, viszont az amerikai gyártás többe kerül, mint a tajvani, éppen ezért valamekkora mértékben mindenképpen drágulni fognak az érintett komponensek és a velük felszerelt eszközök.
