Shop menü

DNS AZ ELEKTRONMIKROSZKÓP ALATT

A Genovai Egyetem kutatóinak elsőként sikerült elektronmikroszkópos felvételt készíteni a DNS kettős hélixéről.
Jools _
Jools _
DNS az elektronmikroszkóp alatt

Először sikerült elektronmikroszkópos képet készíteni a világ talán leghíresebb molekuláris szerkezetéről, a DNS kettős hélixéről. A DNS struktúráját eredetileg röntgenkrisztallográfiát használva fedezték fel. Ez egy rendezett, kristályos felépítésű anyagok szerkezetének felderítésére alkalmas módszer, amely azon alapszik, hogy az adott anyag rácsállandója (vagyis rácssíkjainak távolsága) a röntgensugarak hullámhosszával azonos nagyságrendbe esik. Az anyagra bocsátott röntgensugarak elhajlanak az atomok elektronburkán, a szomszédos atomok által szórt sugarak pedig interferálnak egymással, így a vizsgált struktúra mögé helyezett fényérzékeny lemezen szabályosan elhelyezkedő foltokból álló interferenciakép jelenik meg. Ebből a képből aztán komplex matematikai műveletekkel következtetni lehet a kristály szerkezetére.

A most készült elektronmikroszkópos felvétel ennél sokkal egyértelműbb képet mutat, közvetlenül magát a DNS-szakaszt ábrázolva. A Genovai Egyetem kutatói a kép elkészítéséhez egy nanoméretű szilícium oszlopokkal borított alapra helyezték az oldatból kihalászott molekulákat. Az alap mintázatát olyan módon alkották meg, hogy az rendkívüli módon víztaszító legyen, így az oldat cseppjei pillanatok alatt eltűnnek a képből, és csak a kiterített DNS marad a mikroszkóp alatt.

Galéria megnyitása

A kutatók ezen túl aprócska lyukakat fúrtak a szilícium alapba, és ezeken keresztül irányítva az elektronsugarakat rendkívüli felbontású képet tudtak készíteni. A felvételen látható a mindenki által ismert, de közvetlenül most először megjelenített kettős hélix. A technológia révén a jövőben szakértők remélhetőleg mikroszkóp alatt tudják vizsgálni a DNS különféle molekulákkal való interakcióit is.

A módszer jelenleg még csak úgynevezett DNS-kötegekkel működik, amelyekben hat molekulát egy hetedik szál köré csavarnak, mivel a képalkotáshoz szükséges elektronnyalábok energiája akkora, hogy azt egyetlen molekula szerkezete nem viselné el sértetlenül. A kutatók szerint érzékenyebb detektorok révén a jövőben megvalósítható lesz az is, hogy alacsonyabb energiájú sugarakkal egyetlen DNS-szálról is kép készülhessen.

Galéria megnyitása
 

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére