Shop menü

DISHONORED: DEATH OF THE OUTSIDER – TITKOK AZ ÜRESSÉGBEN

Megérkezett a Dishonored kiegészítője, melynek főszereplője Billie Lurk, aki régi mestere, Daud utolsó nagy küldetését akarja befejezni és végezni a Kívülállóval.
Csont Szilvia
Csont Szilvia
Dishonored: Death of the Outsider – Titkok az Ürességben

1. oldal

Mostanra már valószínűleg senkinek nem kell bemutatni az utóbbi idők legjobb lopakodós akció-kalandjáték franchise-át, de ha mégis, ajánlom figyelmetekbe az első részről, annak kiegészítőiről, illetve a már két főszereplővel is végigjátszható második epizódról szóló cikkeimet. Ez nem az a játék, amibe ajánlott belevágni a közepétől, mivel nagy hangsúly van benne a narratíván, ráadásul kár elmulasztani benne akár egy mesterien kivitelezett pályát is. Így ha szereted a műfajt, akkor tessék rögtön beszerezni egy kópiát az első és második részből, nem fogod megbánni!

Galéria megnyitása

Ezúttal egy külön is futtatható kiegészítőt kaptunk, új főszereplővel, helyszínekkel, történettel és természetesen új különleges képességekkel, de mielőtt belevágnék ezek bemutatásába, adok egy kis ízelítőt a sztoriból. Vigyázat, spoilerek következnek az első két epizódra nézve!

A kiegészítőt kissé nehéz elhelyezni az időben, mivel annak egy megbolygatott síkján játszódik. Emlékeztek még a második részben Aramis Stiltonra? Ő az a bizonyos szegénysorból felemelkedett karnacai bányász báró, akit a herceg, Luca Abele sarokba szorított, kisemmizett és a házát használta a szeánsz helyszínéül, amivel megidézték Delilah Copperspoont. Stilton – aki egyébként Billie régi jó barátja – eltűnt, mi pedig egy időhurokban találunk rá a férfira. Mint kiderült, előttünk Billie is megpróbálta kiszabadítani őt, de eközben elvesztette a fél szemét és a jobb karját. Amennyiben Corvóval vagy Emilyvel megmentjük Stiltont, Meagan Foster (Billie) visszakapja elvesztett tagjait, ahogy az idővonalon ejtett seb begyógyul. Vagyis ez a DLC elméletileg egy alternatív idővonalon játszódik, amiből egyébként nyílván rengeteg van, az Kívülálló pedig mindet látja. A lényeg az, hogy a második rész eseményei után vagyunk és nem hiba a gépezetben, hogy az első fejezetben megvan Billie jobb karja.

A sztori azzal indul, hogy régi mesterünket, Jessamine Kaldwin gyilkosát keressük. A nyomok egy furcsa szekta, az Eyeless, vagyis a Világtalanok egy kisstílű bunyós klubbjába vezetnek. Itt meg is találjuk az 57 éves kora ellenére elképesztően megvénült és megtört Daudot, akinek szinte az első szava hozzánk, hogy segítsünk neki élete utolsó és legfontosabb küldetésében, a Kívülálló megölésében. Őt okolja ugyanis mindazért a káoszért és pusztításért, amit Daud és az a néhány kiválasztott - akiket megbélyegezett és felvértezett Üresség erejével - véghez vitt az évszázadok, ezredek során. Hiszen látta előre, hogy mire használják majd a kapott hatalmat, mivé változik ezáltal a világ és milyen sorsra jutnak majd a mágia hordozói. 4000 éve már, hogy ő a kívülálló… vajon unalomból, élvezetből csinálja mindezt? Érdekes kérdés, de nem fogunk rá választ kapni. Billie beleegyezik abba, hogy segítsen, így a bérgyilkos elárulja neki, hogy a nyomára bukkant a pengének, ami a kívülállót „létrehozta”. 4000 éve ugyanis ez a bizonyos Világtalanok szektája feláldozott egy fiatal férfit az Ürességnek… pontosan ezzel a pengével, amivel ha minden igaz, el is lehet tőle venni a hatalmát.

2. oldal

Billie Lurk érdekes főszereplő, de ez tulajdonképpen elmondható az összes fontosabb és még néhány kevésbé fontos Dishonored karakterről is. A történet, a hangulat és az atmoszféra most is nagyon eltalált, bár nem ér az alapjáték, vagyis a második epizód közelébe. A felütés érdekes, viszont a sztori rövid, nem mozgat annyi karaktert és szálat, így nem tud annyira izgalmas és fordulatos lenni. Ettől függetlenül egy rajongónak nem is lehet kérdés, hogy belevágjon-e.

Már csak azért sem, mert a pályatervezés és a játékmenet megint olyan igényesen kivitelezett lett, hogy a játékidő minden perce értékes. A grafika, még ha nem is ultramodern, gyönyörű, a környezet részletgazdag, a problémákat ismét rengeteg féle módon tudjuk megoldani... Szóval a játék hozza, amit egy Dishonoredtől elvár az ember. Hozzá kell viszont tenni, hogy olyan remekművek, mint Jindosh háza, vagy olyan izgalmas összecsapások, mint amilyet a megkattant Hypatia-val vívhatunk, nincsenek benne. Vagyis Billie 3 új képességén kívül gyakorlatilag semmi igazi újdonság vagy ötletes megoldás nincs a kiegészítőben.

Ami az említett képességeket illeti, természetesen Billie is kapott egy közlekedő skillt, ami egy leheletnyit más, mint Corvoé vagy Emilyé. A Displace leginkább abban különbözik, hogy nem azonnali teleportáció, hanem egy markert rakunk le első kattintásra és csak a másodikra ugrunk oda. Vagyis taktikázhatunk vele, előre lerakhatjuk, hogy egy későbbi időpontban ugorjunk oda, bár korlátja van, ugyanis rá kell lássunk és nem lehetünk túl messze sem tőle. Ha emberre teleportálunk vele, azt gyakorlatilag szétrobbantjuk, vagyis közvetlenül ölésre is használható. Kombinálható továbbá a Foresighttal, ami egy olyan képesség, ami megállítja az időt néhány másodpercre. Ez alatt az idő alatt körülnézhetünk, feljelölhetjük az ellenfeleket, akiknek onnantól látjuk a sziluettjét, vagy akár tárgyakat is (világítanak, amíg tart a Foresight). Nem mellesleg pedig lerakhatunk egy Displace markert. Ez azért jó, mert a Foresighttal megkerülhetünk például zárt ajtókat, amiken egyébként alapból nem tudunk átteleportálni csak úgy. A harmadik képesség a Semblance, amivel egy még élő ember arcát tudjuk ellopni egy rövid időre. Ennek az előnyeit nyilván nem kell ecsetelni. Újdonság még a korábban említett tőr (amivel a Kívülállót feláldozták az Ürességnek), ezt használhatjuk is ha megszereztük. Távolsági csapásokat mérhetünk vele az ellenre (void strike), bár ez fogyasztja a manánkat.

Mivel a DLC rövid, ezért a készítők úgy találták, hogy a képességek fejlesztésére nincs elég tér, és úgy ahogy van, kivágták a dolgot. A feketepiac viszont elérhető benne, így vásárolhatunk utánpótlást és megmaradt a felszerelés fejlesztés lehetősége is. Itt sincs nagy meglepetés, bővíthetjük az eltárolható lövedékek számát, a viselhető csonttalizmánokét, nagyobb védettséget adó bőrruhát és halkabb surranókat tudunk venni többek között. Ami a kütyüket illeti, nagyjából a régi kínálat köszön vissza, új a sűrített levegővel működő Hyperbaric grenade és a Hook mine, amiket ha ügyesen használunk, nem halálos módon is kiiktathatunk velük ellenfeleket. Az utóbbi magához rántja az embereket, mint egy mágnes, de ha többet is lerakunk egymás hatótávján belül, akkor gyakorlatilag széttépik az áldozatukat.

Pénzt a pályákon elszórt értéktárgyakból, gyűjthető festményekből és a legtöbbször pénzjutalommal járó mellékküldetésekből szerezhetünk. Ezek egyébként meglehetősen jól sikerültek, körültekintőnek kell lenni és alaposan odafigyelni, hogy mit kért a megbízó, különben könnyen el lehet őket szúrni.

3. oldal

A szív helyét, amelyben Jessamine lelke volt, egy patkány idol vette át, így a császárnő elbeszélései helyett most patkányok „pletykáit” hallgathatjuk. Néha hasznos infókhoz is juthatunk a rágcsálók által, szóval érdemes lehet odafigyelni a mondanivalójukra. Persze van, hogy csak a hangulatot fokozzák az ehhez hasonló élményeik elbeszélésével:

„Vért szopogatni egy halott ember ujjairól... az ízében ott a rettegés, a könnyek, az árulás. Felvágták nekünk, mi pedig elrejtettük őt a gyomrunkban.”

Amint már említettem, visszatértek a csonttalizmánok is, amik a képességeinket és tulajdonságainkat erősítik. Rengeteget találhatunk elszórva a pályákon, ezek felkutatása a játék egyik kihívása. Most is lesz lehetőségünk készíteni ilyen talizmánokat, bár elég későn kapjuk meg a képességet hozzá, így csak az utolsó 2 pályán élvezhetjük munkánk gyümölcseit. Egyébként összesen 5 pálya van, de az elsőn csak egy „földi halandó” erejével bírunk, ugyanis a kívülálló csak azután látogat meg, hogy kiszabadítjuk Daudot.

A Death of the Ousider egy fél játék áráért, vagyis 30 euróért vásárolható meg, vagy dobozosan cirka 9000 Ft-ért. Ez egy kissé magas ár, tekintve, hogy még egy teljesen maximalista, mindent felkutató, lopakodós, nem gyilkolászós módban játszó is 20 óra alatt kipörgetheti a játékot, egy átlagos végigjátszás pedig inkább ennek a fele, vagyis 10 óra. A készítők mentségére legyen mondva, hogy a több nehézségi fokozat, vagy az, hogy Corvóék képességeit (Blink, Dark Vision, Domino) használva is végigmehetünk a játékon, emel az újrajátszhatóságon. Mint ahogy az is, hogy csinálhatunk egy gyilkolós meg egy lopakodós végigjátszást is. Mégis, 30 euróért ez kevés, ennyiért már elvártam volna azt is, hogy beletegyenek mondjuk egy olyan kihívás pakkot, mint amilyen az első rész harmadik DLC-je, a Dunwall City Trials volt.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére