DiRT: Showdown

Ezer lóerős fenevadak bőgnek fel a nevadai sivatag mocskában, a Showdown Fesztiválon járunk, a közönség üvöltve várja már a leszámolást.

DiRT: Showdown

I. oldal

Ezer lóerős fenevadak bőgnek fel a nevadai sivatag mocskában, a Showdown Fesztiválon járunk, a közönség üvöltve várja már a leszámolást. Teltház van. Hamburger, kukorica és sör a mozgó árusoknál kapható, a verseny kezdetét pirotechnikai eszközök ezrei jelzik, a kipufogók lángnyelveket hánynak, itt nincsenek barátok, csak ellenségek. Hölgysikolyok és vakucsattanások közepette dördül el a startpisztoly, a mezőnyön végignézve csak öreg benzinzabálókat látni, nincs egy elemük, ami ne lenne rozsdás, vagy horpadt, az első kanyarban már többen is ütköznek. A versenyzők egymást szorítják le, s állítják keresztbe, a nyolcast formáló pálya kereszteződésénél minden alkalommal átalakul a sorrend, az elsőkből utolsók lesznek, a sereghajtók pedig megrántják a nitró karját, s fityiszt öltve suhannak el tengelytörött riválisaik mellett. Öt-hét kör egy meccs, az egyetlen szabály, hogy nem szabad megölni egymást, a szerelők pedig ma éjszaka se fognak aludni, szupersztár vagy, holnap is győznöd kell.

A számítógépekre és nagykonzolokra május utolsó hétvégéjén megjelent DiRT: Showdown szakít a Colin McRae nevével fémjelzett sorozat minden eddig ismert jellemzőjével. A vidéki rali versenyek helyett a főszerepet az új játékban a hatalmas arénákba telepített roncsberbi futamok kapták, az átalakult stílus mellé pedig minden eddiginél nagyobb felhajtás is dukál. A játék a Ridge Racer: Unbounded, a Split/Second és a Blur hangulatát ötvözi a Destruction Derby és a DiRT 3 játékmenetével, a verseny köré hatalmas showműsort álmodtak meg a Codemasters fejlesztői. A reflektorral megvilágított versenypályákat emberektől roskadozó kilátók, és minden tettünket közvetítő óriáskivetítők veszik körbe, a versenyt zúzós garázsrock, tűzijáték, és fesztiválhangulat teszi izgalmasabbá.

A DiRT: Showdown indítása után a játék máris kéri a VIP Pass kódunk megadását. A dobozban található szám- és betűsor segítségével férhetünk hozzá az online játékhoz, a YouTube megosztáshoz, s a két jutalomautóhoz, a becsületes vásárlókat a kód bepötyögése után egy Jackson Adventurer és egy Subaru Impreza WRX STD GD fogja várni a garázsban. Néhány gombnyomás után pedig már kezdődik is a Fesztivál, a szezonnyitó nevadai futamon vagyunk, a hatalmat az autó felett az utolsó körben kapjuk meg, a feladatunk nem kisebb, mint alig néhány kanyar alatt felküzdeni magunkat az első helyre.  Az 52 állomásos túrasorozat során folyamatosan nyílnak meg előttünk az új futamok, a sikerdíjakból újabb autókat, s fejlesztéseket vehetünk magunknak, az ellenfelek pedig körről-körre keményebbek lesznek.

II. oldal

Az új DiRT egyszerre nyújt mérhetetlen fokú csalódást, és hihetetlen jó hangulatot.  Szomorúak vagyunk, hiszen azt a lehengerlő rali élményt, amit a korábbi három rész vért izzadva felépített, az új jövevény egy pillanat alatt lerombolja, s egyben örülhetünk is, hiszen egy olyan remek roncsderbis játékot tarthatunk a kezünkben, mint évek óta sosem. Kedvünkre törhetjük a kocsikat, és szemétkedhetünk az ellenfelekkel, az irányítás természetesen az arcade stílust követi, de ezzel most nincs is baj. A Showdownban való győzelemhez az kell, hogy teljes mértékben uralni tudjuk az alattunk dübörgő vasat, az autó reagáljon minden mozdulatunkra, gyorsuljon és kanyarodjon kiválóan, s ha keresztbe állítanak minket, akkor hamar utol tudjuk érni a pozíciónkat elrabló rohadékot.

A játékban kilenc játékmód kapott helyet. A Race-Off, 8-Ball és Dominator trió a hagyományos kihívások kedvelőinek készült, az elsőnél klasszikus körversenyek vár ránk, a második nagyjából ugyanez, csak veszélyesebb, 8-ast formáló pályákkal, a harmadik pedig egy pontgyűjtős futam. A pályák itt szakaszokra vannak osztva, a dobogó tetejére pedig az állhat, aki az egyes részeken a legjobb időt futja, függetlenül attól, hogy elsőként, vagy utolsóként ér a célba. A sort az arénaversenyek követik. A Rampage nyílt terepen ereszti egymásnak az autókat, győzzön a keményebb alapon, a Knock Out egy hasonlóan kedves játék, a pályákat itt viszont nem kerítés, hanem egy pár méteres szakadék veszi körbe, míg a Hard Targetben nincs más cél, csak a túlélés. Az aréna közepén kezdünk, a feladat pedig, hogy kikerüljük a ránk vadászó ellenségek támadását, egyre több autó tör az életünkre, a végzetet elkerülni nem lehet, csak meghosszabbítani.

A felhozatalt záró gymkhana típusú versenyek a DiRT 3 rajongóinak jelentenek majd sokat. A Ken Block nevéhez köthető látványautózás célja, hogy minél több trükköt mutassunk be a közönségnek, s nincs ez másképp a Showdown alatt sem. Bójákat kell kerülgetni, hordók között csúszkálni, kilinccsel előre beállni két oszlop közé, amit csak el lehet képzelni. A Trick Rush ezen szórakoztatás klasszikus kihívásait nyitja meg előttünk, az előre megépített pályán megadott időn belül kell minél több pontot összegyűjtenünk, de nem kevésbé izgalmas a Head 2 Head se, ahol ketten állunk rajthoz, két kört kell mennünk a pályán, a győztes pedig az lesz, aki hamarabb ér célba. Végül, de nem utolsó sorban pedig itt van még a kategória harmadik tagja, a Gate Hunter is. A feladatunk különböző színes téglafalak ledöntése, a játék meghatározott sorrendben kéri őket elpusztítani, szoros időket szabva nekünk.

III. oldal

A pályák változatosak, vannak vidéki, városi, havas, esős, sivatagos, trópusi helyszínek, nappali, esti és éjszakai futamokkal. A felhozatalban biztos megtalálja mindenki a kedvencét, rossz hír viszont, hogy az autók kínálata már nem ilyen szép. A hagyományos és roncsderbis megmérettetéseken fantázia szülte, ismeretlen márkájú autók állnak rajthoz, lincencelt példányokat csak a gymkhana alatt fogunk látni, akkor se sokat. Kiemelten fájó pontja ez a játéknak, a gagyiérzés kezd úrrá lenni rajtunk lassan, s ez megbocsáthatatlan dolog egy tíz-tizenháromezer forintba kerülő, AAA kategóriás címnél. Némileg a multiplayer vigasztal csak, ha egymást kell szívatni, s autót kell törni, akkor rosszul már nem érezhetjük magunkat, ez garantált. A játékba került online mód, és osztott képernyő is, bármilyen formában találkozzunk barátunkkal, megvan a lehetőség rá, hogy lebontsuk a kasztniját.

Az arcade stílus kellemes és laza kikapcsolódást nyújt, a játékot a legkényelmesebb kontrollerrel nyomni, de a DiRT: Showdown támogatja az Xbox 360 Wireless Speed Wheelt is. A mozgásérzékelős kormányt a levegőben tartva kell használni, a játék azonnal reagál minden mozdulatunkra, az autó szépen veszi a kanyarokat, aggodalomra nincs tehát ok, nem feleslegesen vettük meg anno. A fizika a stílusnak megfelelő, ütközéskor érezni, hogy az autóknak súlyuk van, fémből vannak, nem pattannak le nagyon egymásról, ezt leszámítva viszont csupa hihetetlen dolgot csinálnak. Frontális karambolokat élnek túl egyetlen karcolás nélkül, fejre állnak, majd újra talpra, megpördülnek, s irányba visszafordulva úgy folytatják a versenyt, mintha mi se történt volna.

Az EGO Engine képességeinek köszönhetően a játék nagyszerű látványt vonultat fel. A grafika minden részletében szemkápráztató, a képernyőt csillogó-villogó fények, gyönyörű színek, és eszméletlen minőségű speciális effektek zúdítják el folyamatosan. A közönség egy kicsit mű, de a pályák összképe még ettől függetlenül is remek, s az autók kidolgozottsága se rossz. A licencelt darabok nagyon szépek, a márka nélküliek pedig csak azért tűnnek rondának, mert öregek, rozsdásak, s csak részleteiben hasonlítanak egy-egy eredeti darabhoz. A zene ugyanígy rendben van. Ha bejön a zúzós garázsrock stílus, akkor tetszeni fognak a futamok alatt üvöltő dallamok is, nagy kár, hogy sok hasonló játékhoz hasonlóan az ütközések zaja itt se valami kemény, ripityára törjük egymást az ellenféllel, de úgy hangzik, mintha két Matchbox ütközött volna a szőnyegen.

IV. oldal

A Codemasters két dolog közül választhatott. Új márkát indít a Showdown kedvéért, megkockáztatva azt, hogy az új cím miatt senki se fogja megvenni a játékát, vagy egy meglévő és sikeres sorozatba illeszti be a jövevényt, rátaposva ezzel a rajongók legkényesebb pontjára. Ez utóbbit választotta sajnos, az új résszel a sorozat minden korábbinál jobban eltávolodik a gyökereitől, nem lett rossz játék a Showdown, de nem is igazi DiRT. Reméljük, hogy a folytatás már nem fogja viselni a nevet, az eredeti sorozat pedig visszatér a trilógia által lefektetett alapokhoz, jó lett volna nem tönkretenni a nevet, egy kicsit ez most sajnos sikerült.

Platformok: PC, PlayStation 3, Xbox 360

Tesztelt platform: Xbox 360

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward