A Ray-Ban Meta szemüveg nagyon felkapott lett, az aktuális modellből már több mint 700 ezer darabot adtak el, miközben még nem lehet megvásárolni bárhol a világon. A korlátozott elérhetőség ellenére rengetegen veszik az eszközt, azzal pedig egészen eddig senki nem foglalkozott különösebben, hogy milyen veszélyei lehetnek.
Most két harvardi diák megmutatta, hogy egészen félelmetes dolgokat lehet a szerkezetből kihozni, és nem lenne meglepő, ha ez a felfedezés akár még hatósági vizsgálatoknak is alapot adna.
AnhPhu Nguyen és Caine Ardayfio az X-en osztott meg egy videót azzal a kérdéssel, hogy „Készen állunk egy olyan világra, ahol adataink egy pillantással megjelennek?”. A válasz egyértelműen az, hogy nem. A diákok által alkotott rendszer megmutatja azt, hogy mennyire komoly adatvédelmi aggályokat vet fel az okosszemüveg. De azt is hozzá kell tenni, hogy valójában ebben a felállásban a szemüveg csak egy kicsi része a sztorinak. Miről is van szó pontosan?
A diákok rájöttek, hogy a Ray-Ban Meta szemüvegbe épített kamera képét fel lehet használni arcfelismerésre, no, nem helyben, hanem közvetve. Az Instagramra tud az eszköz videót streamelni élőben, és ezt kihasználva egy kapcsolódó számítógépen elindítanak egy mesterséges intelligenciát használó arcfelismerő programot. Ez a képeken azonosítani tudja a szembejövő személyeket a közösségi médiában és más publikus adatbázisokban szereplő felvételeket felhasználva.
Az azonosítást követően az emberekhez kapcsolódó személyes adatokat, így például telefonszám, e-mail cím, összeszedi, de még akár a rokonságát is fel tudja térképezni. Továbbá a közösségi médiás megosztásokból profilozni is képes, így kiderülhet, mivel foglalkozik az ember, mi a hobbija, és így tovább. A pillanatok alatt összekapart információkat pedig visszaküldi a számítógép a szemüveget viselő emberek mobiltelefonjára mindent összefoglalva.
Kezdetben az osztálytársaikon próbálták ki a szemüveget a diákok, de később „éles bevetésre” is elvitték, és vad idegenekkel tesztelték a városban sétálva, a tömegközlekedésben. Teljesen ismeretlen emberekkel tudtak úgy beszélgetni, mintha ismernék őket, az érintettek pedig egyáltalán nem jöttek rá, hogy bármilyen trükk lenne a háttérben.
I-XRAY néven hivatkoznak a diákok a projektre, és az egészben talán az a legfélelmetesebb, hogy tényleg hétköznapi tanulókról van szó, akiknek nincs semmilyen különleges hozzáférése. Csak azokat az eszközöket használták, amiket bárki képes lehet összerakni. A Meta szemüvege mellett például használják a PimEyes rendszerét, ami egy publikusan elérhető arcfelismerő hálózat, és évek óta folyamatosan fejlesztik.
Nguyen és Ardayfio elmondta, hogy a projekt megalkotása során nem gondoltak semmilyen rossz szándékra, nincs mögöttes céljuk ezzel, nem szeretnék publikusan hozzáférhetővé tenni az I-XRAY-t. Persze azért dokumentálták, hogy milyen módon alkották ezt meg. De a céljuk sokkal inkább az, hogy felhívják a figyelmet a technológia veszélyére, ezért igyekeztek az X-en publikált videóval arra utalni, hogy erre jelenleg még nem vagyunk felkészülve.
Érdekes módon több mint 10 évvel ezelőtt a Google Glass részben pont a kamerás visszaélések lehetősége miatt hasalt el, de a jelek szerint akkor már képesek az emberek szemet hunyni az adatvédelmi kockázatok felett, ha kellően gusztusos csomagolásban kapják az egyébként aggályos eszközöket.
