Shop menü

DIABLO III – REAPER OF SOULS

A Diablo III a megjelenésekor tele volt kiaknázatlan lehetőségekkel, így mi csalódásként éltük meg. Itt a lehetőség a szépítésre.
Svindler ^2
Svindler ^2
Diablo III – Reaper of Souls

I. oldal – A kezdetek, megváltó patch

Lassan két éve már annak, hogy megjelent a harmadik Diablo, amit bár vittek, mint a cukrot, azért elég vegyes volt a fogadtatása. A kritizálóknak nem kellett sokat gondolkodniuk, hogy mibe kössenek bele, mi csak három dolgot emelnénk ki: a beígért PVP hiányát (igazából talán ez a legkisebb probléma), a valós pénzes aukciós házat és a hosszútávon borzasztóan ellaposodó játékmenetet. Az AH problémáinak egy része is utóbbira vezethető vissza, elvégre mi növeli az értékét a felszereléseknek? Természetesen a ritkaságuk. A Blizzard pedig itt átesett a ló túloldalára. Aki játszott anno a Diablo III-mal, az tudja, hogy a hasznos tárgy olyan ritka volt, mint a fehér holló, az esetek nagy részében csak egy rakás hulladékkal tértünk vissza a pihenőhelyre, hogy eladjuk, széttörjük őket. Normális esélyünk csak a legmagasabb szinten volt bármire is, de ahhoz, hogy ott aprítsuk a szörnyek végtelen hadát, ugye felszerelés kéne…

Ahogy teltek múltak a hónapok, a fejlesztők próbálták foltozgatni a süllyedő hajót, például a Paragon szintek behozásával, de a probléma gyökerét nem kezelték, legalábbis eddig. Másfél év kellett ahhoz a Blizzardnak, hogy megértse, nem erőltetheti tovább az eredeti elképzelését. Amit PC-n most Loot 2.0-nak hívnak, azt már tavaly kipróbálták konzolokon és pozitív visszajelzéseket kaptak. Mindjárt kitárgyaljuk pár sorban, hogy mit is takar ez a név, de előtte fontos megemlíteni, hogy a mai cikk fő témájául szolgáló kiegészítő, a Reaper of Souls megjelenése előtt, befutott a 2.0.1-es patch, ami előkészítette a terepet a halál angyalának. Ez a tapasz elérhető mindenkinek, akinek megvan az alapjáték, és igazából majdnem annyi újítást hoz magával, mint a kiegészítő. Fussunk is át ezeken, csak nagyon röviden, mert elég fontosak.

Kezdjük a sort a már emlegetett Loot 2.0-val. Az egésznek annyi a lényege, hogy immár nagy eséllyel kapunk olyan cuccokat, amik jók is az aktuális karakterünknek, és még idiótán kevert statisztikák sem lesznek rajta. Például az erő és az intelligencia pontok egy kesztyűn együtt nagyon jól mutattak anno, ugye? Ráadásul immár a kidobott értékeket is szűkebb intervallum alapján sorsolják. Régen nem volt ritka, hogy például 1 és 500 között ment a dobás egy legendás tárgyon, aztán mondjuk kijött a 80 erő, és mi meg vakartuk a fejünket, hogy a sima „ritka” besorolású tárgyunk 100x használhatóbb, mint ez, ami a színe alapján a világ legjobb cucca kéne legyen.

Szerencsére mindennek vége, és a jobb lootnak hála egyedül is van esélyünk megfelelő felszerelést összeszedni a nehezebb fokozatokra. Apropó nehézség: ezt is átvariálták egy kicsit, immár Normal, Hard, Expert, Master és Torment szintek vannak, utóbbiban pedig még egy csúszkával lehet állítani mennyire legyen kemény. Érdemes egy, a karakterünk számára reális fokozaton indítani, mert az idő nagy részében csak csökkenteni tudjuk majd játék közben a nehézséget, növelni nem.

A ritka szörnyek ezúttal már többféle képesség közül kaphatják meg azt a párat, ami jellemző lesz rájuk, és a régi kínálatból is megváltozott néhány támadás. Sokkal jobb lett a szociális rész is, hála az új Klán felületnek, és papíron több értelme van a tárgykészítésnek is, bár ezt én nem nagyon tudom megerősíteni. Ami viszont egyértelműen sokkal jobb lett, az a Paragon pontok kezelése. Eddig karakterenként számolta ezt nekünk a játék, ám most már a fiókunkhoz van csatolva, és minden karakterünk megkapja és élvezi az előnyeit. Ez azért is jó, mert ha indítunk egy új harcost, akkor már egyes szinten is adhatunk neki sok extrát, így nem tart annyi ideig a fejlődés vele. A Paragon pontokat négy tulajdonság csoportban osztogathatjuk le. Amikor Paragon szintet lépünk, akkor először kapunk az első csoportra egy pontot (ahol pl. a fő statokat, vagy a karakterünk futási sebességét növelhetjük), aztán a másodikra és így tovább. Egészen addig, amíg el nem fogy az első kivételével minden fülön a leosztható helyek száma (200 pont fülenként).

A fenti felsorolás csak egy zanzásított változata a patch leírásnak, aki akarja, megnézheti az alábbi videót is, amit a fejlesztők készítettek a fontosabb újdonságokról. Azonban az már ebből a „rövid” felsorolásból is látható, hogy a játék rengeteget változott ettől a patchtől, fényévekkel jobb lett, úgyhogy annak is érdemes lehet visszanéznie, aki nem akarja megvenni a kiegészítőt. Ha pedig már a Reaper of Soulst emlegettem, itt az ideje, hogy azzal is foglalkozzunk, elvégre ott van a cikk címében. :)

II. oldal – Reaper of Souls

A Reaper of Souls intróját valószínűleg már mindenki látta. Elég hangulatos lett, és kiderül belőle, hogy új ellenfelünk a halál angyala lesz, aki valamiért megkattant és úgy döntött, az a biztos, ha az emberiséget is kiírtja a démonok mellett. Érdemes megnézni a videót párszor, mert ami utána jön sztori fronton, az eléggé harmatos. Van egy-két érdekes pillanat, de sokszor inkább a fejünket fogjuk majd, hogy „miééért?” A végkifejlet egyenesen agysejt pusztító, annyira sablonos, és a sablont a 80-as évekből vették elő. Ráadásul van valami, amit nem tudok megbocsátani. Véleményem szerint a Blizzard a legtöbb játékához brutálisan jó videókat készít, és itt nem csak a technológiára gondolok, hanem az összhatásra, minden a helyén van. A Diablo III volt a kivétel, ott nem minden videó sikerült jól, de azért voltak nagyon emlékezetesek. A Reaper of Soulsban pedig… nos, az egyetlen rendervideó az intró, ami hónapok óta kint van YouTube-on. Bizony, nincs outro, csak rajzolt, mint az Act-ok közbeni átvezetők. Szomorú.

A kiegészítővel érkező ötödik fejezet azonban ezt az apróságot leszámítva is felemásra sikerült. A helyszínek alapvetően hangulatosak, de a fejlesztők úgy látták, hogy a több tartalom egyenlő a nagyobb térképekkel. Egy ilyen játék esetében pedig nem kerül semmibe a random generátort úgy beállítani, hogy nagyobb pályát készítsen. Ez azért volt rossz döntés, hiszen így sokszor az embernek nincs is kedve felderíteni mindent, mert vagy egyhangú az adott hely (temető és zombik a köbön), vagy túl sok egyenesből áll és fél év lenne visszamenni a bejáratlan területre. Kár, mert az első és az utolsó helyszín egyébként stílusos lett, még a zenei aláfestést is eltalálták.

Szerencsére a kiegészítő nem csak egy ACT V-ből áll, az úgy elég karcsú lenne. Egy ilyen pakk kötelező eleme egy új kaszt, ezt meg is kapjuk a Crusader képében, aki leginkább a Paladinra hasonlít az előző részből. A legnagyobb erőssége, hogy használhat egy kétkezes fegyvert egy kézzel, ha a másik kezében egy pajzsot cipel. A pajzs erőltetése nem véletlen, a Crusader elég jól bírja az ütéseket és rengeteg képessége van, ami még rá is erősít erre.

Megemelték a szintkorlátot is, ezúttal már 70 a maximum. Miközben lépkedjük a szinteket, kapunk egy új aktív és három passzív képességet, valamint egy plusz betárazható helyet az utóbbiaknak, így már egyszerre négy passzív képességet is használhatunk. A felszerelések maximális szintje is nőtt, és ehhez hozzáigazították pl. a kovácsot is. Az NPC-ket mostantól 12-es szintig fejleszthetjük, és kapunk egy újat is, még az ACT V eleje felé. Ő fog felelni a bűbájokért és a ruhánk külső átalakításáért (transmogrify). Utóbbi a World of Warcraftból már ismerős lehet, arról van szó, hogy ha szerzünk valami újat, ami erős, de úgy ítéljük meg, hogy bűnronda, akkor átalakíthatjuk a kinézetét. Az alap ruhákat már kezdetektől fogva használhatjuk, de ha egy legendás sisak kinézetére vágyunk, akkor előbb meg kell szereznünk azt.

A bűbáj már egy fokkal érdekesebb, ezzel lecserélhetünk valamin egy statot. A ruhák tulajdonságai immáron két részre vannak osztva (ezt a patch hozta be, nem a kieg.), elsődlegesre és másodlagosra, általában előbbit érdemes megváltoztatni. A játék megmutatja nekünk, hogy mik a lehetséges kimenetelek, és ha tetszik, amit látunk, akkor kérhetjük a változtatást. Ekkor az előbbi listából kiválaszt véletlenszerűen hármat a szerver és felajánlja nekünk, hogy ezek közül válasszunk valamit. Fontos, hogy egy cuccon csak egy stat változtatható meg, de az akárhányszor, ha bírjuk arannyal.

III. oldal – Adventure mód

Ha egyszer végigvittük már a kiegészítőt, akkor megjelenik az Adventure Mode (kaland mód). Ennek hála a végjáték nem arról fog szólni, hogy a szokásos módon végtelenítve toljuk a térképeket, a Blizzard megpróbált egy kis színt vinni az egészbe. Persze félreértés ne essék, így is ugyanazt a tartalmat fogjuk végtelenítve farmolni, csak jobban ugrálunk majd benne. A kaland módban ugyanis bejönnek a vérdíjak és a Nephalem riftek. Vérdíjból minden fejezetben öt bukkan fel játékonként, ha behozzuk a térképet, ott láthatjuk mik ezek. Általában valamelyik boss megölésére vonatkoznak, és végrehajtásukért pénzt és tapasztalati pontot kapunk. Ha egy fejezetben megcsináljuk mind az ötöt, akkor még több arany és XP üti a markunkat.

Azért, hogy ne kelljen össze-vissza rohangálnunk a teleportokért, ebben a játékmódban a térképről elérhető a gyorsutazás lehetősége. Akárhol is legyünk éppen, a térképet behozva már teleportálhatunk is ahova akarunk. Ezt csak díjazni tudjuk, nélküle ugyanis nagyon unalmas lenne kalandozni. Ha megcsinálunk egy-egy küldetést, akkor olyan köveket is kapunk értük, amikkel a pihenőhelyen megnyithatunk egy Nephalem Rift-et. Ez csak elvisz minket egy véletlenszerű óriástérképre, amin random ellenfelek lesznek. Sok. A Rifteknek ugyanis csak annyi a lényege, hogy öljünk addig, amíg ki nem telik egy csík, és ha ez megvan, akkor megjelenik a hely védelmezője (ugyanúgy véletlenszerű lény), amit leverve kapunk egy Blood shardot és természetesen lootot. Ez tehát a teljesen leegyszerűsített farmolás, és pár nagyon okos dizájnernek sikerült olyan acsikat gyártania hozzá, hogy az embernek az élettől is elmegy a kedve, ha meglátja őket. Egy példa: kb. fél óra alatt elpusztítottam 500 ellenfelet, bedingelt, hogy milyen király vagyok, megöltem 500 ellenfelet egy Nephalem Riftben. A következő lépcső a 10 000. Az utolsó meg az 5 millió, és csak az számít, amit Riften belül ölünk meg (hasonló egyébként van a küldetésekre is). Számolgattam egy kicsit mennyi idő lehet ezt összeszedni és rájöttem, hogy én letagadom majd, hogy ismerem, akinek ez meglesz.

A Blood Shardokat egyébként új NPC-nél, Kadalánál válthatjuk be random tárgyakért. Szóval igazából semmi garancia nincs arra, hogy valami jót is kapunk értük, de mivel másra úgysem jók, hát próbálkozni kell.

Nos, nagyjából ennyi lenne a kiegészítő. Talán még érdemes megjegyezni, hogy a random események között van pár érdekes (az új térképeken), de ha nem nézünk be minden sarokba, akkor az ACT V hiába az egyik leghosszabb fejezet, pár óra alatt letudható (nekem kb. 5 volt, de sokat haltam a végső harcnál, mert túlvállaltam magam a nehézségi szintet tekintve).

Valószínűleg már ezren ezer helyen leírták, de én is csak azt tudom mondani, hogy a 2.0.1-es patch, plusz a kiegészítő végre olyanná tette a játékot, amilyennek már az indulásakor lennie kellett volna. Akinek már anno is tetszett a Diablo III, az biztos nem fog csalódni a kiegészítőben, a többieknek pedig ha kacérkodnak a vásárlás gondolatával, de még bizonytalanok, azt tudom javasolni, hogy próbálják ki az alapjátékot a patch-csel. Ha ez meghozza a kedvet a gyakáshoz, akkor érdemes lehet beruházni a kiegészítőre, mert vele végre tényleg a legjobb hack and slash-ek közé került a Diablo, amit eddig csak a neve tartott életben az alternatívák mellett.

Galéria megnyitása

Platformok: PC (PS4 és Xbox One valamikor később)

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére