A világegyetem anyagának 85 százalékát adó sötét anyag nem nyeli el, nem veri vissza és nem bocsátja ki a fényt, így az elektromágneses hullámhosszokon nem lehet észlelni. Az anyag annyira szokatlanul viselkedik, hogy eddig csak közvetett módszerekkel sikerült alátámasztani létezését, és sokan azt is megkérdőjelezik, hogy valójában létezik-e, vagy más a magyarázat például arra, hogy mi tartja össze a galaxisokat.

Az új módszerrel azonban – bár továbbra is közvetve – a korábbinál szemléletesebben és egyszerűbben lehet megjeleníteni a galaxishalmazokban található sötét anyag eloszlását. A metódus a galaxisok közti interakciókból származó, úgynevezett halmazközi fényen alapul. Amikor a csillagrendszerek egymás közelébe kerülnek, csillagok szakadhatnak ki ezekből, amelyek aztán szabadon bolyonganak a galaxishalmaz rendszerei között.

A szakértők teóriája szerint ezen „otthontalan” csillagok eloszlása azonosnak tekinthető a sötét anyag eloszlásával, mivel gravitációs szempontból mindkét anyagféleség egyformán viselkedik. A kósza csillagoktól eredő halmazközi derengés tehát a sötét anyag eloszlásának megfelelően alakul, vagyis általa közvetve megfigyelhető, hogy hol mennyi van a rejtélyes anyagból, állítja Mireia Montes, a kutatás egyik résztvevője.

A sötét anyag eloszlásának feltérképezésére a másik működő megoldást a gravitációs lencsézés jelenti, amely során azt vizsgálják, hogy egy háttérbeli fényforrás fényét mennyire téríti el a fényforrás és a megfigyelő közötti galaxis, ebből ugyanis megállapítható, hogy a galaxis látható anyagához képest menni többletet hordoz, ami valószínűleg sötét anyag formájában van jelen. Az új módszer nagy előnye, hogy ennél sokkal egyszerűbb, és nincs hozzá szükség lencsézett és lencséző objektumokra, valamint ezek érzékeléséhez szükséges műszerekre, csak mélyűri felvételekre.

Az új és a korábbi metódus használatával a szakértők remélhetőleg a sötét anyag természetéről is újdonságokat tudhatnak meg, annak eloszlásán túl. A kurrens teóriák szerint a sötét anyag csak gravitációsan kerül kölcsönhatásba a látható anyaggal, azonban ha kiderülne, hogy a sötét anyag eloszlása mégsem egyezik meg a galaxisok közti csillagok fényével, az azt jelentené, hogy a sötét anyag eddig nem feltételezett interakciókban is részt vesz.