Denevérek és betegségek

A denevérek nagyságrendekkel több veszélyes vírus hordozói, mint bármely más emlős. De miért ilyen tökéletes gazdaállatok?

Denevérek és betegségek

Az úgynevezett zoonotikus, vagyis állatról emberre terjedő betegségek közül meglepően sok a denevérekre vezethető vissza, amelyek aztán vagy közvetlenül, vagy egy köztes gazdafaj révén fertőzték meg az embert. Az ebola, a SARS, a Marburg, a Nipah és a jelenleg is zajló COVID-19 koronavírus-járvány kórokozója, a SARS-CoV-2 is a denevérekben fejlődött ki, mielőtt fajt váltott volna.

Egy friss vizsgálat szerint a denevéreket az ökoszisztémákban elfoglalt különleges szerepük és az ezt lehetővé tevő jellemzőik teszik különösen alkalmassá a vírusok tartós hordozására. Gyakorlatilag arról van szó, mondják a szakértők, hogy a denevérek rendkívül jól működő immunrendszerrel rendelkeznek, amely megakadályozza, hogy az őket megfertőző vírusok komolyabb problémákat okozzanak bennük, de egyúttal lehetőséget is teremt arra, hogy a vírusok a szokásosnál gyorsabban változzanak. Ez az adaptálódás pedig sokkal halálosabb vírusok kifejlődését teszi lehetővé.

Galéria megnyitása

A vírusok ugyanis a szárnyas emlősökben a gazdatest károsítása nélkül is nagyon gyorsan replikálódhatnak, aztán amikor átkerülnek egy gyengébb immunrendszerű fajba, ott különösen veszélyesnek bizonyulnak, mondja Cara Brook, a Berkeley kutatója, a vizsgálat egyik résztvevője.

Korábbi kutatások igazolták, hogy a denevérek több zoonotikus vírust hordoznak, mint bármely más rend. És az is bizonyítást nyert, hogy a denevérekről az emberre átkerülő betegségek magasabb halálozási aránnyal járnak, mint a más állatokról átugró vírusok. A kutatók azonban mostanáig nem nagyon vizsgálták, hogy miért ennyire ideális gazdatestek a denevérek ezen vírusok számára.

Brook és társai eredményei alapján a háttérben a már említett különleges immunrendszer áll, amely a repülő életmóddal szoros összefüggésben alakult ki. A repülés, ahogy Brook mondja, rendkívül energiaigényes folyamat, így a denevéreknek a hozzájuk hasonló méretű más emlősökhöz képest elképesztően gyors az anyagcseréjük. Ez alapesetben sokkal rövidebb élettartammal is járna, hiszen a gyors anyagcsere során több sejtkárosító szabadgyök keletkezik.

Galéria megnyitása

A denevérek azonban erre látszólag fittyet hánynak, hiszen a gyors anyagcsere ellenére hosszú életűek. Ez annak köszönhető, hogy nagyon hatékonyak képesek csökkenteni a testükre ható stressz következményeit, kiemelkedően jól működnek bennük a DNS javító mechanizmusai, és a gyulladásokat is kiválóan képesek kordában tartani. Ennek eredményeként akár 40 évig is elélhetnek, miközben a hozzájuk hasonló méretű emlősök többsége csak pár évig él.

A denevérek rendelkeznek még egy hatásos eszközzel testük védelmére. Az interferon-alfa nevű fehérjéről van szó, amely az emlős immunválasz során azt jelzi a test sejtjeinek, hogy azonnali támadásra kell felkészülniük. Erre a figyelmeztetett sejtek antivirális állapotba lépnek, megakadályozva a vírusok bejutását, és útját állva a fertőzés terjedésének.

Az interferonok által kiváltott immunválasz egyúttal gyulladást is beindít, ami adott esetben súlyosan károsíthatja a testet. A denevérekben azonban a gyulladás minimálisra van szorítva, így az interferonok gyakorlatilag negatív következmények nélkül vethetők be bennük. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vírusok eltűnnek a denevérekből. A sikeresen megfertőzött sejtekben ezek továbbra is jelen lesznek, és bár továbbterjedni nem tudnak, akár az állat egész élettartama során ott rejtőzhetnek a szervezetben, miközben példátlan sebességgel replikálódnak és változnak.

Galéria megnyitása

Aztán amikor átkerülnek egy másik fajba, például az emberbe, amelynek közel sem ennyire robusztus az immunrendszere, ott óriási káoszt okozhatnak. Brook és társai jelenleg azt vizsgálják, hogy mely denevérfajok a legveszélyesebbek ilyen szempontból. A kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy bár a denevérek adott esetben komoly veszélyt jelenthetnek az emberre, hiba lenne ellenségként tekinteni rájuk.

A szakértő elmondása szerint az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá váló, denevérekből eredeztethető betegségek felbukkanása annak az eredménye, hogy az emberi terjeszkedés megzavarja az állatokat természetes élőhelyeiken, és azok a fenyegetés hatására több nyálat, vizeletet és ürüléket termelnek, amelyek vírusokat hordoznak. A denevérek védelme tehát a szárnyas emlősök és saját magunk szempontjából is kedvező lépés lehet.

Ami a magyarországi helyzetet illeti, itthon egyáltalán nincs félnivalónk a denevérektől, a hazai fajok ugyanis a veszettségen kívül nem terjesztenek emberre veszélyes betegségeket. A veszettséget pedig szinte lehetetlen elkapni tőlük, mivel erre csak akkor van esély, ha a denevér nyála nyílt sebbe kerül, szóval ha nem nyúlunk hozzájuk, nem fenyeget veszély. A denevérek összes hazai faja védett, és rendkívül hasznos állatok, hiszen elképesztő mennyiségű szúnyogot és egyéb rovart fogyasztanak el.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap