Dell Inspiron 5110: A számok bűvöletében

Tesztlaborunkban járt a szinte végtelen számú konfigurációban elérhető Dell Inspiron 5110 (15R). Elődjéhez képest rosszabb, de gyorsabb lett.

Dell Inspiron 5110: A számok bűvöletében

1. Bevezető és specifikáció

Egy évvel ezelőtt járt nálunk a Dell akkor nulláról újragondolt Inspiron családja, amely mind AMD, mind Intel platformmal elérhető volt. Az utód viszont csak utóbbival került forgalomba és nagyon úgy fest, hogy a kedvezőbb árú AMD-s variánst hiába várjuk, nem fog eljönni hozzánk. A korábbi fiaskókat a Dell egy meglepően fiatalos és újszerű dizájnnal próbálta feledtetni a márka iránt hűséges felhasználókkal és félig-meddig sikerült is. Talán éppen ez az oka, hogy a modellváltásból inkább ráncfelvarrás lett, ugyanis az 5110 gyakorlatilag ugyanúgy fest, mint elődje, de akkor mi benne az újdonság?

Természetesen a legújabb Sandy Bridge platform, amely a kifutó Arrandale-t váltja a cég kínálatában. Videokártyák terén nincs nagy előrelépés, gyakorlatilag az átnevezett GeForce és Radeon VGA-kat választhatjuk, amelyek a tavalyi esztendőhöz képest nem lettek érezhetően erősebbek, viszont – mint tudjuk – a nagyobb modellszámozás sokkal jobban vonzza a vásárlói tekinteteket, mint bármi más. Talán egy igazán ütős árcédula az egyetlen, amely konkurálni tudna ezzel a képességgel, de az 5110 mindennek nevezhető, csak olcsónak nem.

Bár széria felszereltség maradt a 3 év garancia, az operációs rendszer nélküli közel 160 ezres ár bizony elég tetemes, hiszen ebben a sávban vannak már remek vételek, elég, ha a Lenovo Edge E520-ra vagy a Dell Latitude E5520m-re gondolunk. Újdonságnak mondható – a legújabb Intel platformon kívül – az USB 3.0 technológia megjelenése, illetve az, hogy tavaly ebbe az árba még alig fért bele egy dedikált videokártya ugyanennél a szériánál, most viszont ezt is tartalmazza a csomag.

Sajnos a Dellnél továbbra is kispórolják a meghajtó programokat tartalmazó lemezt a dobozból, így a Windows 7 telepítése előtt első dolgunk lesz a gyártó honlapjának meglátogatása, ugyanis egyik hálózati kártyát se ismeri fel a rendszer magától. A 65W-os tápegységnek valamivel több, mint két órára van szüksége, hogy normál használat mellett feltöltse a mezei hatcellás telepet.

2. Hardver

Hűtőrendszerét tekintve már az előd se számított kimagaslónak, viszont cserébe minden körülmények között csendben tette a dolgát. Nos, az utóbbit sikerült átörökíteni az 5110-es Inspironba is, viszont tekintettel arra, hogy a hűtőrendszeren nem sokat csiszoltak a mérnökök, aggódva vártuk a stressz tesztek eredményeit, ugyanis jelen esetben nem csak integrált videokártya került a gépezetbe. A processzort illetően nagyjából ugyanazokat az értékeket kaptuk, mint tavaly, viszont üresjáratban meg sem tudta közelíteni a Sandy Bridge alapú Core i3 az Arrandale alapút. Bármit csináltunk, 50 fok volt a minimum, ez alá nem tudtunk menni, igaz, a 30 fokos teszthelységben nem is vártuk el, hogy az 5110 domborítson. A maximális terhelésnél mért 83 fokon se kell csodálkozni, a dedikált GeForce GT 525M viszont még ennél is tovább ment, hiszen tíz perces terhelés után 93 fokot mutatott a virtuális hőmérő. Ami az egészből a legrosszabb, hogy a melegből a felhasználó is kap, méghozzá bőségesen. Félórányi játék után bizony a billentyűzet bal szélén már nem tudtuk pár másodpercnél tovább pihentetni a kezünket, ami igencsak szomorú, lévén az elődnek is pontosan ugyanez volt a gyenge pontja – úgy látszik, a mérnököket ez nem hatotta meg.

Az NVIDIA Optimus technológiájának köszönhetően a processzorban lévő Intel HD Graphics 3000-en kívül használhatjuk az NVIDIA belépő középkategóriás GeForce GT 525M-jét is, amely 96 shader egységével elég sok mindent képes normális minőségben megmozdítani, mint majd látni fogjuk. Az integrált megoldásra szükség is van, hiszen normál felhasználás mellett (böngészés, zenehallgatás, filmnézés, stb.) más különben nem tudnánk az ölünkben tartani a masinát mondjuk 10 percnél tovább ebben a rekkenő hőségben. Jó hír, hogy a 4 GB memóriát egyetlen modulként kapjuk meg, így a 8 GB-ra való bővítés könnyedén megoldható a jövőben.

A mai árak figyelembe vételével apró, de annál fontosabb változásnak tekinthető, hogy a tesztelt konfigurációban már nem percenként 5400-at, hanem 7200-at pörgő merevlemez lakozott, melynek sebességével elégedettek voltunk, nem úgy, mint az 50 fok körüli hőmérséklettel, amelyben benne volt az őt körülvevő temérdek forró alkatrész is gazdagon.

A hangszórókból most többet takarnak el, mint az 5010-eseknél, ettől független nem szólnak halkan. A hangminőség teljesen átlagos, amely abszolút értékben inkább gyengének mondható, de ebben a kategóriában nem sok gyártó van, aki megerőlteti magát, hogy normális rendszert építsen egy notebookba.

3. Ergonómia és kinézet

Bár az előd modellt is drágálltuk, voltak olyan tulajdonságai, amelyek némileg kompenzálták a magas árcédulát. A divatos külső volt az egyik ilyen, amely hiába jelentett egyet a sérülékeny, átlagos minőségű csillogó műanyagházzal, a vásárlók többségének tetszett, így nem csoda, hogy a gyártó ezt szinte egy az egyben átemelte az utódba is. Bár a gép alja némileg változott, bizonyos alkatrészek cseréje továbbra is nehézkesebb lehet az átlagnál – ez az 5010-nél sem volt másképp.

A billentyűzet volt az egyik olyan pontja az 5010-es Inspironnak, amire azt mondtuk, hogy a mindennapok során, ha nem is remekül, de jól használható társa az embernek. Azt, hogy miért kellett mindenáron kicserélni, ha a külsőn se változtattak túl sokat, nem igazán értjük. Pláne azok után, hogy az 5110-esben található klaviatúra nem sokkal van a pocséknak nevezhető szint felett. A gomboknak már önmagukban is van némi holtjátékuk, de ez még úgy-ahogy elmenne, ha az alátámasztás nem lenne olyan szörnyű, amilyen valójában. Ellenőrző méretű fekete pont jár a cseréért a gyártónak, az ilyen minőségű billentyűzeteket még az átlag felhasználók is nehezen fogják lenyelni, nem csak a magunkfajta  elkényeztetett újságírók. Az már csak hab a tortán, hogy a gombok lenyomásakor az egész produktum zörög.

A touchpadet viszont nem rontották el. Ha nem is olyan jó, mint elődjében, továbbra is remekül használható, bár valamiért sokkal érzéketlenebbre sikerült, mint az átlag touchpadek. Természetesen multitouch támogatással is bír, de ez szinte minden ma forgalomba kerülő notebookról elmondható már, így ki sem kell emelnünk. A bal és jobb egér gombok puhán és könnyedén járnak, kezelésükhöz erőkifejtés nem szükséges.

A csatlakozók száma nem gyarapodott az idők során, viszont alaposan átrendezésre kerültek. Ami kiemelendő, az az USB 3.0 szabványnak megfelelő portok, melyekből egy oldalra, egy pedig hátulra került. Jár ugyanakkor a vállveregetés az analóg video kimenet, illetve a vezetékes hálózati kártya csatlakozójának hátsó traktusba száműzése miatt, hiszen kábelezés szempontjából valóban ott vannak a legjobb helyen – ennek ellenére az esetek döntő többségében oldalt kell keresnünk őket.

A kijelző viselkedését tekintve gyanús, hogy maradt ugyanaz, ami az előd modellben is volt. Ha így van, abszolút jó döntés, hiszen az átlagos látószög mellett nagyon szép képet biztosít, ráadásul az élesség is maximálisan rendben van. A fényerő tartomány elég tág és elég sok lépésben szabályozható. A webkamera minősége hagy némi kívánnivalót maga után, de mint oly’ sokszor, most is a mikrofon az, ami megmenti a dolgot.

4. Teszteredmények

A szokásos tesztek elvégzése mellett főként a videokártyára voltunk kíváncsiak, ugyanis az NVIDIA nagy átnevezési hullámában igencsak sok VGA került piacra annak idején és a GT 525M-mel még pont nem találkoztunk. A nála valamivel lassabb 520M-mel, illetve a némileg gyorsabb 540M-mel viszont már több ízben is.

A processzor gyakorlatilag hozta a kötelezőt, a PCMark eredményeket ideiglenesen száműztük a tesztek közül, hiszen több hónap után arra a következtetésre jutottunk, hogy kisebb túlzással alkalmatlan a különböző gépek összehasonlítására.

A videokártya tesztek a várt eredményt hozták, hiszen a GeForce GT 525M pontosan az 520M és az 540M között teljesített. Jól látható, hogy 1366x768-as felbontásban remekül használható, ha hajlandók vagyunk olykor-olykor kompromisszumokat kötni a beállításokkal.

Ha valami, akkor az akkumulátoros üzemidő az, ami igazán fejlődött az elődhöz képest, de ebben a Sandy Bridge platformon kívül nagy szerepe van az NVIDIA Optimus technológiájának is. Az első két tesztben az integrált videokártyát használtuk (ahogy minden esetben, amikor Optimus-os gép jár nálunk), a közel 6 órás dokumentumolvasós eredmény ugyanakkor átlagosnak számít ma már ebben a kategóriában, hiába nőtt bő másfél órával a tavaly mérthez képest.

5. Értékelés

Nem igazán értjük a Dellt. Az a cég, amely képes józan és ésszerű döntéseket hozni (elég, ha csak a legújabb Latitude-okra gondolunk, közülük is főként az 5520m-re), a legkeresettebb konzumer gépeknél képes óriásit hibázni. Két évvel ezelőtt hasonlóan rontották el a 1564-es Inspiront és most nagyon úgy fest, hogy erre a sorsra juthat az 5110-es is. Bár tény, hogy a csinos külső és a három év garancia sok laikust meggyőzhet majd. Az igazság ugyanakkor az, hogy ezt a gépet legfeljebb a számok adják el, hiszen 200 ezer forint körül nagyon csábító tud lenni egy újgenerációs négymagos Core i7 processzor, egy használható videokártya, egy Blu-Ray meghajtó és egy Windows 7 kombinációja. Nem is merjük elképzelni, hogy ezzel a kiszereléssel hogyan tud megbirkózni a tesztgépben látott hűtőrendszer – valószínűleg hasonló hőmérsékletek mellett jóval nagyobb hangerővel. Az 5110-es Inspiron egyértelmű visszalépés az olcsónak szintén nem mondható elődhöz képest és az elmúlt egy év alatt annyira erős lett a mezőny (főleg a Lenovo-nak köszönhetően), hogy egyszerűen a Dell nem engedhet meg magának ennyi baklövést, amelyet ennél a modellnél elkövetett. Akárcsak a Lenovo Ideapad G570-nél, most is elmondható, hogy az igazi ellenfél házon belülről jön, mégpedig a Latitude E5520/E5520m személyében – de ott van a Thinkpad Edge E520 is. Ha pedig tényleg a számok bűvöletében élünk és mindenáron fontos a gyors videokártya, akkor pedig az Acer házatáján érdemes nézelődni. A Dell Inspiron 5110 sajnos az előd ismeretében csalódás volt számunkra és ezt egy percig sem szerettük volna véka alá rejteni.

A tesztben szereplő Dell Inspiron 5110 típusú notebookot az Asbis Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Pro:

+ halk hűtőrendszer

+ jó kijelző

+ NVIDIA Optimus

+ USB 3.0

+ 3 év garancia

Kontra:

- forró alkatrészek és burkolat

- pocsék billentyűzet

Hivatalos honlap: Dell

Vásárlás: iPon webáruház

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward