Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által fejlesztett, csimpánz adenovírus alapú vektorvakcina használatának felfüggesztését az ország egészségügyi minisztere jelentette be két vezető virológussal együtt. A szakértők a vasárnapi sajtótájékoztatón elmondták, hogy az oltóanyag adását ideiglenesen szüneteltetik, amíg részletesebb adatok állnak rendelkezésre, és sikerül meggyőzően felmérni, hogy melyik vakcina a legjobb a kórházi kezelést igénylő COVID-19 megelőzésére most, hogy az új variáns rendkívül elterjedtté vált a területen.
Hogy az AstraZeneca COVID-19 elleni vakcinája mennyire hatásos a B.1.351 ellen, az nem csak Dél-Afrikában kulcskérdés, hiszen az egyik legolcsóbb oltóanyagról van szó, amely jelenleg elérhető a piacon, ráadásul a következő hónapokban óriási mennyiségben lesz elérhető, köszönhetően többek közt az egyik gyártónak, az indiai Serum Institute-nak, amely a világ egyik legjelentősebb vakcinagyártója.
Ami a dél-afrikai döntés kapcsán közzétett eredményeket illeti, azok ugyanakkor még korántsem jelzik egyértelműen, hogy az oltóanyag valóban hatástalan (illetve nagyon kevéssé hatásos) a SARS-CoV-2 új variánsával szemben. Egyrészt egy nagyon alacsony létszámú vizsgálatról van szó, másrészt az eredmények statisztikai megbízhatósága is kérdésessé teszi, hogy pusztán ezek alapján lehet-e érdemi következményeket levonni. Amit részben a megszólaló virológusok is megerősítettek azzal, hogy a hatásosság kérdést mindenképpen csak további vizsgálatokkal lehet tisztázni.
Shabir Madhi, a Witwatersrandi Egyetem vakcinológusa, a kérdéses vizsgálat vezetője társaival azt állapította meg, hogy mielőtt a B.1.351 elterjedtté vált Dél-Afrikában, az AstraZeneca vakcinájának hatásossága nagyjából 75%-os volt a tünetes esetek megelőzésében. Ahogy azonban az új variáns egyre inkább elterjedt, a hatásosság 22%-ra zuhant a vizsgált 42 tünetes COVID-19 eset alapján.
A 22%-os eredmény konfidenciaintervalluma ugyanakkor óriási: mínusz 50% és plusz 60% között van, vagyis mindenképpen új adatokra lesz szükség, mielőtt kimondható, hogy mennyire hatásos az oltóanyag a B.1.351-gyel szemben. A vizsgálat egyébként 1765 önkéntes részvételével zajlott, akik medián életkora 31 év volt. A kutatás ráadásul arra egyáltalán nem szolgáltat adatot, hogy mi a helyzet a súlyos, olykor halálos, kórházi kezelést igénylő esetek számának csökkentésével.
Az AstraZeneca már bejelentette, hogy dolgozik az új variánshoz igazított oltóanyagon, ez azonban várhatóan csak az év vége felé lesz széles körben használható. A cég jelenlegi oltóanyaga egyébként a harmadik olyan vakcina, amelynél mérsékeltebb hatásosságra utaló jelek vannak a B.1.351 kapcsán. A Johnson & Johnson egy dózisban alkalmazandó, ezért szintén nagyon keresett védőoltása a többi elterjedt variáns ellen 66%-os, a B.1.351 viszont csak 57%-os hatásosságot mutatott, ami a középsúlyos-súlyos esetek megelőzését illeti. A Novavax vakcinája pedig első körben 89%-ban volt képes megelőzni a tünetes megbetegedést, Dél-Afrikában viszont csak 50%-os hatásosságot mutatott, a súlyos esetek megelőzésének aránya ugyanakkor itt is kérdéses.
A dél-afrikai szakértők elmondása szerint a következő időszakban a hospitalizációs adatokat vizsgálják majd, hogy kiderítsék, a súlyos esetek megelőzésében milyen változások mutathatók ki a vakcina hatásosságában az új variáns kapcsán.
