Előszó

Az Intel Alder Lake-S processzorainak első hulláma már bő egy hónapja megjelent, igaz, ezek mellé egyelőre még csak a Z690-es lapkakészlettel ellátott alaplapok érhetőek el, amelyek DDR4-es és DDR5-ös kivitelben egyaránt készülnek. Olyan alaplapokkal ezúttal nem találkozhatunk, amelyek DDR4-es és DDR5-ös memóriafoglalattal is rendelkeznek, pedig a korábbi memóriaszabvány-váltások alkalmával nem voltak ritkák az olyan hibrid megoldások, amelyek a régi és az új memóriaszabványhoz egyaránt kínáltak foglalatot. Ezeket persze nem lehetett egyszerre használni: el kellett dönteni, vagy a régi, vagy pedig az új szabvány köré épülő modulokra bízzuk az adott rendszert.

Az mindenképpen jó hír, hogy az első olyan kliensplatformnál, ami DDR5-ös memóriatámogatást alkalmaz, nem kötelező az új memóriaszabványt használni, mert így a DDR4-es memóriamodulokkal költséghatékonyabb és elég gyors rendszer építhető. Nemrég úgy hangzott az előrejelzés, hogy a DDR5-ös modulok ára legalább 50-60%-kal magasabb, mint DDR4-es társaiké, ami nem túl nagy meglepetés, hiszen egy-egy korábbi memóriaszabvány-váltásnál már találkozhattunk efféle árazással, ám az aktuális helyzet ennél sajnos sokkal rosszabb – cikkünk végén erre még kitérünk.

A DDR5 esetében bonyolítja a helyzetet, hogy a fedélzeten elhelyezett tápáramkör komponensei is drágítják a modulokat, ráadásul a tápvezérlőből (PMIC) még hiány is kialakult, ami még magasabbra srófolja az árakat. És a DDR5-ös lapkák termelése sem olyan bőséges, mint a DDR4-eseké, de ez abszolút nem meglepő, hiszen még csak most kezdődött az új memóriaszabvány piaci bevezetése – ahogy egyre szélesebb körben használatban lesznek a DDR5-ös lapkák, úgy fektetnek majd nagyobb hangsúlyt a memóriagyártók ezek termelésére.

Kíváncsiak voltunk rá, hogyan alakul a teljesítmény a DDR5-ös és a DDR4-es memóriamodulokkal, így egy DDR5-5200 MHz-es CL40-es, illetve egy DDR4-3600 MHz-es CL16-os memóriacsomag segítségével elvégeztünk néhány mérést mind processzor-központú, mind pedig videokártya-központú tesztekkel. Extraként pedig azt is megvizsgáltuk, milyen különbségek mutatkoznak referencia memória-órajel esetén. A teszthez direkt nem a csúcsmodellt, azaz a Core i9-12900K-t használtuk, hanem a valamivel megfizethetőbb Core i7-12700K-t, illetve a Core i5-12600K-t, ezek iránt ugyanis várhatóan valamivel nagyobb lesz a piacképes kereslet – de azért a Core i9-12900K forgalmát sem kell félteni.

Mielőtt azonban fejest ugranánk az igazi mélyvízbe, röviden érdemes áttekinteni, mit kell tudni az Alder Lake processzorok memóriavezérlőjéről, ami nem csak egyféle memóriaszabványt támogat. A következő bekezdés témája ez lesz, de csak dióhéjban.

Az Alder Lake processzorok memóriavezérlője

Az 12. Intel Core generáció a hibrid felépítés miatt már alapból érdekes, de most nem ezzel foglalkozunk, hiszen a processzormagokkal kapcsolatos legfőbb tudnivalókat már összegeztük. A memóriavezérlővel már szintén foglalkoztunk, ám érdemes feleleveníteni a legfontosabb tudnivalókat.

Az Alder Lake-S processzorok alap esetben DDR5-4800 MHz-es és DDR4-3200 MHz-es memóriamodulokat fogadnak, maga a memóriavezérlő azonban LPDDR5-5200 és LPDDR4X-4266 szabványú memórialapkákkal is működik, de ezek majd mobil fronton jutnak szerephez. Azoknál a lapkakészleteknél, ahol van mód memória-tuningra, ezek az értékek feljebb is tornázhatóak, ám mivel az efféle „móka” tuningnak minősül, nincs rá garancia, hogy a gyorsabb memóriamodulokkal stabilan működik majd a rendszer.

A gyakorlat persze azt mutatja, hogy a „gyári” alapértéket jelentősen felülmúló effektív órajel sem probléma – később meglátjuk, az Alder Lake-S esetében is ez-e a helyzet, de az eddigi tapasztalatok alapján ez lesz. Az persze nem mindegy, milyen típusú memóriamodult használunk és egy memóriacsatornára hány modul kapcsolódik, a hivatalosan támogatott referencia órajel is ennek megfelelően alakul, ahogy az a lenti táblázatból is kiderül.

Az új processzoroknál a memória esetében fontos beállítás kapott helyet, ami a memóriavezérlő és a memóriamodul órajelének arányát befolyásolja. Ez háromféle beállítást vehet fel: Gear 1, Gear 2 és Gear 4. A számok azt jelölik, hogy az IMC, vagyis az integrált memóriavezérlő és a DDR órajel között milyen kapcsolat van. Gear 1 módban 1:1 az arány, míg Gear 2 módban már feleződik az IMC órajele a memória-órajelhez képest, míg Gear 4 módban az IMC a DDR órajel negyedén működik.

A Gear beállítási lehetőségeknek köszönhetően magasabb órajelen ketyegő memóriamodulokkal is működhet a rendszer. A nagyobb osztónak az az előnye, hogy az alacsonyabb órajelen működő IMC mellett magasabb memória-órajelet lehet bevetni, így növelhető a memória-sávszélesség, ami bizonyos terhelésformák esetén teljesítménynövekedést hoz a konyhára, ami főként professzionális alkalmazások esetén jöhet jól.

Igen ám, de az előny mellett egy érezhető hátránnyal is számolni kell: a Gear 1 módhoz képest (1:1) a Gear 2 módban (2:1) már növekedni fog a memória-késleltetés, így az erre érzékeny feladattípusokban romolhat a teljesítmény, például játékok alatt. A Gear 1 mód az aktuális tapasztalatok alapján csak DDR4-es memóriamodulok mellett alkalmazható, a processzor memóriavezérlőjétől függően DDR4-3600 MHz-es szintig – kis szerencsével e fölé is mehetünk Gear 1-ben, akár 4000 MHz-ig is, de az már lutri, sok függ az IMC kvalitásaitól. Ennek megfelelően a DDR5-ös modulok Gear2 módban futnak majd, hiszen a Gear 1-hez szükséges órajel-határt jelentősen felülmúlja már a DDR5-4800 MHz-es csomag is, ami az Alder Lake-S modelleknél referencia memóriának tekinthető.

A DDR5-ös memóriamodulokat egyes alkalmazások nem kettő-, hanem négycsatornás megoldás formájában jelzik vissza, ilyen például az AIDA64. Ez azért van, mert itt nem két darab 64-bites, hanem négy darab 32-bites csatorna áll rendelkezésre, és ezekhez további 8-8 bit is tartozik az ECC miatt. Említést érdemel még az is, hogy a DDR5-ös memóriamodulok már nem XMP 2.0-s, hanem XMP 3.0-s támogatással érkeznek, ami összesen 5 profilt alkalmaz, ezek közül kettőt pedig felhasználói beállítások tárolására is lehet használni.

A tesztrendszer

A tesztrendszer összeállításánál az elérhetőbb árú Alder Lake-S processzorokra fókuszáltunk, ezekkel ugyanis kevesebb teszt készült eddig, mint az abszolút csúcsot képviselő Core i9-12900K modellel, ami végső soron érthető is – mindig a csúcsmodell a show igazi sztárja. A lenti mérésekkel azoknak szeretnénk kedvezni, akik elérhetőbb árú konfiguráció építésén gondolkodnak, a DDR4 vs. DDR5 összehasonlítás ötlete is ezért született meg.

A Windows 11 körül amúgy sincs minden rendben, elég sok bug nehezíti az új operációs rendszer használatát, ami megmagyarázza azt is, miért döntenek olyan kevesen a Windows 10 leváltása mellett. Éppen ezért talán most még relevánsabb lehet egy Windows 10 alapú teszt, hogy kiderüljön, a kiforrott operációs rendszer esetén milyen teljesítményre lehet számítani.

És a két operációs rendszer összehasonlítását is fontos szempontnak tartjuk – ez most különböző okok miatt sajnos nem fért bele az időbe, a termékeket pedig vissza kellett adni. A hiányt természetesen pótolni fogja a szerző.

Processzorok: 

Alaplapok:

Memóriamodulok:

Adattárolás:

Processzorhűtő: 

Videokártya és driver:

Tápegység

Ház:

Operációs rendszer:

Hőfokok

A két Alder Lake-S processzor által termelt hőt egy abszolút felsőkategóriás léghűtés, a beQUIET! által gyártott Dark Rock Pro 4 próbálta halkan és hatékonyan elvezetni. A 250 wattos hűtőteljesítmény a tuning nélküli processzorok esetében bőségesen elegendőnek bizonyult, ugyanis gyári állapotban a PL1 érték mindkét modellnél 125 watt, ami az alapórajelre vonatkozik, míg a maximális Turbo Boost állapotban a Core i7-12700K 190 W-os, a Core i5-12600K pedig 150 W-os PL2-es értékkel bír. Ezeket nevetve kiszolgálja a szóban forgó processzorhűtő.

A mérések alkalmával az AIDA64 stabilitástesztjét használtuk, ahol csak CPU, illetve CPU+FPU terhelést is végeztünk. Extraként azt is megnéztük, mi a helyzet a DDR5-5200 MHz-es és a DDR4-3600 MHz-es memóriatámogatás esetén, vagyis változik-e a fogyasztás, és ha igen, mekkora mértékben és merre. 

Ahogy az a fenti diagramból is kiderül, a CPU stressz-teszt alkalmával a DDR4-es és a DDR5-ös üzemmód között 1-2 Celsius fokos különbség mutatkozott, ugyanez a CPU+FPU teszt idejére 2-4 Celsius fokra növekedett. A magyarázat az lehet, hogy a DDR5-ös memóriamodulok „quad” üzemmódjával jobban kiaknázható a processzorba rejlő teljesítmény, ez pedig a hőtermelés fokozódását eredményezi. De igazából némi különbség a két alaplap eltérő dizájnjából is fakadhat – az igazi az lenne, ha léteznének DDR4-es és DDR5-ös memóriafoglalattal ellátott alaplapok, így ugyanabban a környezetben lehetne elvégezni a hőmérést.

A fogyasztásmérésre egyébként pont ezért nem is tértünk ki, ugyanis az eltérő alaplapdizájn miatt torzulhat a kép. A későbbiekben persze tervezünk még Alder Lake-S teszteket, rengeteg új ötlet támadt, sajnos már csak a teszt befejezése és a termékek leadása után.

Processzortesztek

A processzorteszteket a szokásos alkalmazásokkal végeztük, igyekeztünk kellően részletes képet mutatni az egyes terhelésformák alatt elérhető teljesítménnyel kapcsolatban, valamint azt is szerettük volna, ha olyan mérések is bekerülnek a repertoárba, amelyeknél megmutatkozik a két memóriaszabvány köré épülő memóriamodulok közötti teljesítménykülönbség. A tesztek szokás szerint minden esetben háromszor futottak le, a lenti diagramokon az átlagolt eredmények láthatóak annak érdekében, hogy minél pontosabb legyen a kép.

AIDA64

Az AIDA64 kiválóan megmutatja a memória-sávszélesség terén jelentkező különbségeket, valamint az is remekül tetten érhető vele, hogy a két memóriaszabvány köré épülő memóriamodul-csomag esetében hogyan alakul a késleltetés. Utóbbi forró téma, a CL38-as és a CL40-es időzítéseket látva sokan hüledeztek, hogy ezek rendkívül csapnivalóak. Most még lehet, hogy azok, de ahogy kezdenek majd terjedni a magasabb órajelen üzemelő, hasonló időzítést kínáló modulok, a DDR4 és a DDR5 késleltetés közötti szakadék is egyre zsugorodni fog.

Memória írás, olvasás és másolás alkalmával nagyon szépen kijönnek a DDR5-ös memóriamodulok előnyei: a nagyobb sávszélesség miatt 25-40%-kal magasabb értékeket láthatunk, ami igen tekintélyes előrelépés, és ráadásul ezek még csak a kínálat alján elhelyezkedő modulok. A késleltetés már nem ennyire szép, ott ugyanis csúnya hátrányban vannak a DDR5-ös memóriamodulok, ahogy az a fenti galériából is kiderül – hátárnyuk 25-33% körüli, ami már jelentős. Ennek ellenére bizonyos feladatokban – mind például a tömörítés és a renderelés – így is jobban szerepelhetnek a DDR5-ös megoldások, algoritmustól és feladattól függően, erre mindjárt mutatunk is példákat.

7Zip

A 7Zip tipikusan az a terület, ahol a DDR5-ös memóriamodulok megvillanthatják tudásukat, főként a fájltömörítésre igaz ez, a kicsomagolásnál már nem mutatkozik akkora előny. Igazából a tömörítés teljesítményét szemléltető diagram a legbeszédesebb, azon ugyanis látszik, hogy a DDR5-5200-as és a DDR4-3200-as modulok között 20% feletti különbség mutatkozik. Az összesített értékelés már nem mutat ennyire komoly különbségeket, de ez várható volt. Mégis ez, vagyis a fájltömörítés az egyik alkalmazási terület, ahol a DDR5 az egyik legnagyobb előnyt hozza.

Adobe Premiere Pro 2021 és Photoshop 2022

A két kreatív alkalmazás természetesen nem maradhatott ki a sorból, ugyanis sokan kíváncsiak rá, mire számíthatnak velük kapcsolatban, már ami a teljesítményt illeti. Az Adobe Premiere Pro 2021 esetében a szokásos két tesztet végeztük el: az elsőnél egy projektet rendereltünk, a másodiknál pedig videót kódoltunk. A renderelés esetében érdekes kép alakult ki, ugyanis a CL38-as DDR5-4800-as memóriamodulokkal picivel gyorsabban készült el a munka, mint a CL40-es DDR5-5200-asokkal, a különbség azonban elég pici. A DDR4-es modulok ebben a tesztben látványosan lassabbak voltak DDR5-ös társaiknál, de a különbségek így is jellemzően 15% alattiak

A kódolásnál már fordult a kocka, ott a nagyobb sávszélességet kínáló DDR5-5200-as csomag győzött. Itt viszont nagyobbra nyílt az olló a DDR5-ös és a DDR4-es csomagok teljesítménye között, a különbség 19-25% között helyezkedett el, ami már azért bőven érezhető, főleg egy nagyobb projekt alkalmával, ahol eleve sok idő a kódolás.

Az Adobe Photoshop 2022-es kiadásában lefuttatott tesztek a fenti ábra alapján nem mutattak jelentős különbséget a két memóriatípus között, igazából 2%-on belüli eltérések mutatkoznak, ami abszolút nem jelentős. Ezekben a tesztekben a DDR5-ös memóriamodulok voltak a gyorsabbak, még ha csak minimális mértékben is.

Octane 2.0 és Kraken 1.1 JavaScript Benchmark

A két klasszikus webböngésző-alapú teszttel rendszerint nagyon jól ki lehet mutatni a különbségeket az egyes processzorok között, így valószínűleg a memória-alrendszerek teljesítményében jelentkező eltérésekre is remekül rámutatnak majd. Mindkét tesztet a legfrissebb Google Chrome webböngészőben futtattuk (96.0.4664).

Az Octane 2.0 Benchmark alatt egyértelműen látszik a DDR5-ös memóriamodulok fölénye, de így is csak 3-6,5% közötti különbségekről lehet beszélni, ami abszolút nem sok, normál felhasználás esetén észrevehetetlen.

A Kraken 1.1 teszt már nagyobb különbségeket mutatott, itt ugyanis 15-20%-kal gyorsabbak voltak a DDR5 alapú rendszerek, ami nem elhanyagolható szempont. Ez persze ismét csak egyetlen speciális teszt, ahol kiugró a DDR5 előnye, az esetek többségében viszont inkább egy számjegyű teljesítménykülönbségre érdemes felkészülni, ami sok esetében 1-5% közötti előnyt jelent.

SiSoft Sandra 2021 Lite

A Sisoft Sandra is helyet kapott a tesztcsokorban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogyan alakul a különböző memória-alrendszerek esetén a processzormagok közötti sávszélesség, illetve a késleltetés, ez ugyanis reményeink szerint eléggé beszédes képet mutat majd.

A magok közötti késleltetés terén nincs nagy különbség, ezt nem befolyásolja jelentősen a memória-alrendszer, legalábbis ezeknél a moduloknál még ez a helyzet. Itt 3%-on belüli  különbségek láthatóak a DDR5-ös modulok javára, a Core i5-12600K-nál pedig a DDR4-es csomag bizonyult gyorsabbnak, de itt csak 1%-on belüli eltérésről beszélhetünk, ami már a mérési hibahatár környéke.

A sávszélesség esetében már egyértelmű különbségek rajzolódtak ki a DDR5-ös memória-alrendszerek javára. Itt a nyers memória-sávszélesség volt a döntő, vagyis értelemszerűen a DDR5-5200-as csomag bizonyult a leggyorsabbnak, de a DDR5-4800 csak alig maradt le tőle – itt is 1%-on belüli a különbség. A DDR4-es csomagok viszont 6-9%-kal lassabbak voltak DDR5-ös társaiknál, ami még mindig nem mondhat jelentősnek.

WinRAR

A WinRAR 6.02-es változatát is segítségül hívtuk, hogy színesebb lehessen a kép. A 64-bites alkalmazás beépített tesztjével az alábbi eredmények születtek.

A Core i7-12700K esetében a DDR5-5200-as csomag bizonyult a leggyorsabbnak, a DDR4-es modulok ehhez képest 2-6% közötti lemaradást szedtek össze, a Core i5-12600K-nál viszont  a DDR4-es memóriacsomag végzett az élen, 1%-on belüli teljesítménykülönbséggel.

CineBench R20 és R23

Most a végére hagytuk a népszerű CineBench tesztprogram-sorozat két legfrissebb tagját, ami nem is véletlen, hiszen itt most semmi érdekeset nem tudunk mutatni, a különbségek jellemzően 1%-on belül helyezkednek el az összes esetben.

Az egyetlen érdekesség az, hogy a Core i5-12600K-nál ismét a DDR4-3600-as memóriacsomag bizonyult egy hajszálnyival jobbnak, mint a DDR5-5200-as, igaz, ez  a kijelentés csak többszálú teszt esetén igaz.

Játéktesztek

A következő nagy témakör ismét sokakat érdekel, ugyanis nem mindegy, hogy egy-egy játék alatt hogyan alakulnak az FPS-ek, és itt nem csak az átlag a lényeg. A DDR5-ös memóriamodulok a fentiek alapján jellemzően egy számjegyű teljesítménynövekedést hoznak, csak néhány speciális munkafolyamat esetében találkozhatunk 10-20% közötti, illetve ennél is magasabb különbséggel a DDR5 vs. DDR4 csatában.

Összességében az eddigiek alapján az rajzolódott ki, hogy a DDR4-es memóriaszabványt nem érdemes elfelejteni az Alder Lake-S esetében sem, ugyanis nem számottevően lassabb, de számottevően költséghatékonyabb lehet. Hogy ugyanez igaz-e a játékok esetében is? A következő tesztekkel erre keressük a választ. A játékok előtt persze még a 3DMarkot is előhúzzuk a kalapból, ugyanis a processzorra adott pontszám ebben az esetben igen beszédes lehet, végek lenne kihagyni.

Annyit még érdemes megemlíteni, hogy a játéktesztek háromféle felbontásban készültek, minden esetben maximális képminőség-beállítás mellett, ami esetenként VGA limites helyzetet is teremtett. A különbségek kimutatására ugyan jobb lenne alacsonyabb képminőség-beállítás, de a való életben nem azon játszanak a gamerek, hanem mindent maximumra húznak, ha bírja a rendszer, így a lenti méréseket életszerűbbnek gondoljuk. Sok teszt van még a tarsolyban, nem ez volt az utolsó, úgyhogy akinek most van egy pici hiányérzete, legyen türelemmel, jön majd a folytatás is, ami izgalmas lesz – ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem mondhatunk.

Ahogy a processzorteszteknél, úgy a játékteszteknél is ugyanazt a formulát alkalmaztuk: az összes mérés legalább háromszor futott le minden felbontáson, illetve minden tesztnél.

3DMark

Ebben a tesztben a DDR5-ös memóriamodulok bizonyultak gyorsabbnak, de most is csak egy számjegyű különbségeket fedezhetünk fel a diagramon. A CPU pontszám esetében a DDR4-es modulok lemaradása nagyjából 4-7%, az összesített eredmény alapján azonban mindössze 1-3% körüli hátrányról beszélhetünk, ami abszolút jelentéktelen.

Far Cry 6

Itt 1-2% különbség mutatkozott a versenyzők között, ami elhanyagolható, érdekesség viszont, hogy 1440p-s felbontás alkalmával a DDR4-3600-as memóriacsomag bizonyult a legjobbnak a Core i7-12700K alapú tesztrendszernél.

F1 2020

Ennél a játéknál 1%-on belüli különbségeket mértünk az egyes rendszerek között, ami abszolút elhanyagolható. 

Tomb Raider

A Tomb Raider jellemzően szépen skálázódik az egyes processzorokon, így itt most két tesztet is elvégeztünk: az egyik Ultra, a másik pedig Ultimate beállítás mellett futott. A lenti galéria alapján ezúttal nincsenek nagy különbségek az egyes rendszerek között, de a fenti tesztek után ez aligha meglepő. Ultra minőség mellett a Core i7-12700K-nál a DDR5-ös memóriacsomagok a gyorsabbak, előnyük viszont így is csak 1-2%, a Core i5-12600K esetében azonban a DDR4-es memóriacsomag a gyorsabb a 4K-s felbontást leszámítva, viszont 1%-on belüli különbségekről van szó.

Az Ultimate beállításnál szintén minimális teljesítménykülönbség látszik, de például 1080p-s felbontás esetén a Core i7-12700K-nál a DDR4-es modulok bizonyultak hajszálnyival gyorsabbnak (1,5%-on belüli eltérés).

Metro Exodus

Ennél a játéknál 1-3% körüli teljesítménykülönbségeket mértünk, viszont itt a DDR4-es modulokkal szerelt rendszerek bizonyultak jobbnak, előnyük azonban abszolút nem számottevő. Az viszont mindenképpen jó hír, hogy a DDR4-es memóriamodulokat abszolút korai lenne temetni. Főleg a DDR5-ös modulok árazását nézve, illetve azt, hogy az extra összegért mekkora teljesítménynövekedésre számíthatunk nagy általánosságban.

Assassin's Creed: Odyssey

Ez a játék már egy kicsit beszédesebbnek tűnik. A Core i7-12700K-nál 1080p és 1440p esetén a DDR5-4800-as csomag 2-5%-kal gyorsabb volt, mint DDR5-5200 MHz-es társa, de 4K-s felbontásnál már eltűnt az előnye, ahogy az várható volt. A DDR4-es memóriacsomagok felbontástól függően 1-5%-kal lassabbak voltak a Core i7-12700K mellett, a Core i5-12600K-nál viszont vegyes volt a kép: 1080p-ben 6,6%-kal gyorsabbnak bizonyult a DDR4-3600-as csomag, 4K-s felbontás mellett viszont már 10%-os hátrányba került DDR5-ös társához képest. A játék produkált néhány furcsaságot, például ok nélkül belassult néha-néha, sőt hajlamos volt megállni is. Az ilyen körülmények között született eredményeket nem használtuk fel, viszont emiatt legalább háromszor annyi mérésre volt szükség felbontásonként.

Ashes of the Singularity

Az Ashes of the Singularity remek teszttel rendelkezik, ami nagyon szépen megmutatja az egyes platformok közötti különbségeket, ezért került be most is a tesztbe. Full HD felbontás mellett a DDR5-ös modulok bizonyultak gyorsabbnak, itt 1-3,5% közötti különbségek mérhetőek. 4K esetén már érdekesebb kép fogad minket, ugyanis a Core i7-12700K-nál a DDR4-3600-as memóriacsomag közel 12%-kal lassabbnak bizonyult DDR5-5200-as társánál, a CL15-ös DDR4-3200 MHz-es csomag azonban csak 1,75%-os lemaradást könyvelhetett el. Ekkora és ilyen különbség eddig nem mutatkozott. A jelek szerint tehát nem csak a játéktól, de a felbontástól is függ, mekkora differenciával kell számolni – pont ezért mértünk több felbontással.

Tom Clancy's The Division 2

Ahogy a lenti diagramok is mutatják, ennél a címnél a DDR5-ös memóriamodulokkal szerelt rendszerek bizonyultak gyorsabbnak, de a DDR4-es termékek lemaradása itt sem számottevő, hiszen 2%-on belüli különbségről beszélhetünk. Ezt játék közben nem lehet észrevenni.

Összesítés

A fenti tesztek alapján most már körvonalazódik egy trend, amely alapján kijelenthető, hogy a DDR4-es memóriamodulokkal szerelt Alder Lake-S konfiguráció ötletét abszolút nem kell elvetni, amennyiben általános felhasználás a cél. Az alkalmazások és a játékok többségében nincs számottevő különbség a két memóriatípus között, legalábbis az általunk tesztelt esetekben erről van szó, a magasabb órajelen üzemelő DDR5-ös csomagok pedig úgyis irreálisan drágák még, hiába hoznak néhány százaléknyi extra teljesítményt. Ilyenekre egyébként egyelőre nem tudtunk szert tenni, azért hiányoznak a tesztből.

Most pedig következzen két diagram, amelyek a processzortesztek és a játéktesztek eredményeit összesítik, százalékos formában. A kép a kiválasztott szoftverek fényében változhat valamelyest, de nagyságrendileg egy számjegyű teljesítménykülönbségre számíthatunk az esetek többségében.

Az eredmények abszolút nem meglepőek, ezek alapján tényleg életképes alternatíva lehet a DDR4 – ha az árat is beemeljük az egyenletbe, akkor teljesen egyértelművé válik a helyzet. Nyilván vannak kivételek, ahol lehet létjogosultsága a DDR5-nek is, például azoknál a munkaállomásoknál, amelyek jellemzően videó kódolással, fájlok tömörítésével és rendereléssel foglalkoznak, és amelyeknél feltétlenül fontos, hogy minden feladat a lehető leghamarabb elkészüljön, hogy más munkafolyamatok is haladjanak. Itt már más a helyzet, a DDR5-ös memóriamodulok idővel kitermelhetik az extra költséget, amibe kerülnek. Igaz, ez az extra költség most még indokolatlanul magas, mindjárt számszerűsítjük is, mennyi.

Verdikt  első rész – A teljesítmény

A tesztek és az összesítés alapján viszonylag egyértelmű kép rajzolódott ki. A DDR5-ös memóriaszabvány mindenképpen ígéretes, ám néhány speciális munkafolyamattól eltekintve egyelőre még nem feltétlenül érdemes DDR5-ös memóriamodulokban gondolkodni, ugyanis az árprémium többnyire sokkal magasabb, mint a teljesítményelőny, amit ezek a modulok kínálnak. Játékok alatt többnyire egy számjegyű gyorsulást hozhat a DDR5, már ahol hoz, mert egyes esetekben a DDR4-es modulok is tartják a lépést, vagy akár még gyorsabbak is lehetnek, szintén egy számjegyű mértékben.

A DDR5-ös memóriamodulokat két esetben érdemes választani jelenleg. Egyrészt akkor, ha mindenképpen a legújabbra vágyunk – ebben az esetben a realitás mindegy, a vágy általában mindent felülír. Ha az anyagiak engedik, nem fogunk csalódni a DDR5-ben is, ám most még túl magas extra költséget jelent az alkalmazása, ami nem is meglepő, hiszen még csak most bontogatja szárnyait a piacon. A memóriaszabvány-váltások alkalmával eddig mindig ez volt a helyzet, most viszont a PMIC hiány is ront az árazáson, így még többe kerülnek ezek az új modulok.

A másik eset az, ha kifejezetten sokat renderelünk, tömörítünk, illetve olyan feladatokkal foglalkozunk, ahol a DDR5 legalább 10-20%-os előny elérésére képes. Ez hosszabb távon a nagyobb projekteknél már számíthat, ahol fontos, hogy a lehető leghamarabb menjen végbe mondjuk egy videó renderelése. Fontos viszont, hogy ezeknél az eseteknél vásárlás előtt tájékozódjunk, az adott szoftver alatt tényleg hoz-e észrevehető előnyt a DDR5-ös memória alkalmazása, vagy sem. Ha nem, akkor tiszta sor: marad a DDR4. Ha igen, akkor mérlegelni kell az árkülönbséget és azt, hogy hosszabb távon behozza-e az árát a drágább hardver.

Árak összehasonlítása terén egyelőre nem vagyunk túl jó helyzetben, mert míg a 32 GB-os DDR4-3600 MHz-es CL16-os memóriacsomagokból Dunát lehetne rekeszteni, annyi szerepel a kínálatunkban, addig a DDR5-ös memóriacsomagok még mindig nem bukkantak fel, tehát ilyen formában direkt összehasonlításra nincs mód. A DDR4-3600 MHz-es CL16-os 32 GB-os memóriacsomagok 60 000 forintról indulnak jelenleg, 60 000 és 70 000 forint között több választási lehetőség is van. Mivel a DDR5-ös modulokat is fontos lenne beárazni, most a külföldi kínálatot vesszük alapul.

Verdikt második rész – Az árak alakulása a külföldi kínálat alapján

Egy amerikai webáruház kínálata alapján úgy néz ki, hogy a Kingston FURY Beast csomagja, ami DDR5-5200 MHz-es modulokból áll, szám szerint két 16 GB-os példányból, mindkettő CL40-es időzítésű, jelenleg 329,99 dolláros áron szerepel a kínálatban, de nincs raktáron, nem elérhető. A G.Skill termékeinél 400 és 410 dolláros árral találkozhatunk attól függően, RGB LED-es, vagy RGB LED nélküli csomagra vágyunk – a többi paraméter ugyanaz. A kínálat itt tekinthető meg.

Egyelőre a DDR5 felára – nagyrészt a PMIC hiány miatt – indokolatlanul magas, hiszen ezért még csak 50%-kal nagyobb teljesítményt sem kapunk, sok esetben a 25%-nak is igencsak örülni kell. Ilyen helyzetben a DDR4 a jobb választás költséghatékonysági szempontból, ez nem is lehet kérdés – kivéve, ha a fentebb részletezett speciális esetek valamelyikébe tartozik a vásárlásunk.

A DDR4 pályafutása a jelek szerint nem is ér véget az Alder Lake-S generációval, ugyanis a pletykák szerint a Raptor Lake-S modelleknél is használhatóak lesznek ezek a  modulok, valamint az új processzorok a jelenlegi alaplapokkal is kompatibilisek lehetnek. Ez persze egyelőre csak pletyka, így érdemes távolságtartóan kezelni.

A tesztben szereplő alaplapokat az ASUS hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, míg a memóriamodulok a Kingston hazai képviseletétől érkeztek. Hálásan köszönjük!