A JEDEC elárult néhány érdekességet a következő generációs memóriaszabvánnyal, a GDDR5-tel kapcsolatban. Azt már eddig is tudhattuk, hogy az új szabvány DDR5-4800 MHz-ről indul és DDR5-6400 MHz-ig skálázódik hivatalosan, zászlaján pedig több kívánatos cél is lebeg: nagyobb adatátviteli sávszélesség, nagyobb kapacitás, illetve jobb energiahatékonyság.
A célok eléréséhez természetesen be kell vetni néhány trükköt is. Az egyik ilyen trükk, hogy a DDR5-ös memóriamodulok esetében egy-egy modul már nem egy 64-bites, hanem két darab 32-bites adatsínen keresztül kommunikál az adott rendszerrel, ami a párhuzamos feladatvégzés szempontjából nézve örömteli dolog. Persze ECC támogatás mellett már két darab 40-bites csatornáról lesz szó, de a lényeg szempontjából ez most nem olyan fontos.
A két, egymástól független adatcsatorna jóvoltából a rendszermemória kihasználtsága fokozható, ugyanis a modul két felén egyidejűleg is hozzáférhet adatokhoz a rendszer, egymással párhuzamosan. Az egyes csatornáknál az úgynevezett burst lenght is növekszik, méghozzá 8-ról 16 bájtra (BL8->BL16), vagyis egy-egy csatornánál műveletenként 64 bájtnyi adat feldolgozására van lehetőség.
A kétcsatornás memóriatámogatás esetén megszokott 2 x 64-bites felosztás helyett gyakorlatilag 4 x 32-bites felosztás áll rendelkezésre. Az újítás jóvoltából a DDR5-ös memóriamodulokkal lényegében két darab 64-bites művelet hajtható végre annyi idő alatt, amennyi alatt egy DDR4-es modul esetében csak egyre van lehetőség, vagyis az effektív memória-sávszélesség a duplájára katapultál. Ezzel együtt a memóriabankok számát is növelték, méghozzá négyről nyolcra, ami segít a folyamatos memória-elérés során jelentkező teljesítménycsökkenés enyhítésében.
A memórialapkák esetében a DDR4-hez képest már nem 16 Gb, hanem 64 Gb lesz a maximális lapkaméret, azaz ezen a fronton négyszeres előrelépésre lehet számítani. Az egyes chipek ráadásul több lapkából is állhatnak, maximum nyolcból, ami azt jelenti, hogy egy 40 chipből álló LRDIMM modul esetében a 2 TB-os kapacitás sem lesz elérhetetlen. A normál UDIMM konfigurációk esetében a 128 GB-os modulok korszaka is eljön majd.
Fontos változás továbbá, hogy az üzemi feszültség a DDR4-nél megszokott 1,2 V-ról 1,1 V-ra csökken, ami segít az energiahatékonyság javításában. Hasonlóan fontos az is, hogy a feszültségszabályzó a DDR5-es korszakban már nem az alaplapon foglal majd helyet, hanem az egyes memóriamodulokon, ami az alaplapok felépítését egyszerűbbé teszi, valamint némi költségcsökkenést is eredményezhet, ám a memóriamodulok ezzel egy időben extra komponenssel gazdagodnak, ami az ár növekedését eredményezheti. Az új módszernek köszönhetően a DIMM fedélzetén helyet foglaló szabályzó hatékonyabban alkalmazkodhat a chipek sajátosságaihoz, valamint a rendszerbe csak annyi feszültségszabályzó kerül, amennyire valóban szükség van, nem kell extrém kiépítésekre felkészülni.
A DDR5-ös memóriamodulok továbbra is 288 érintkezővel rendelkeznek majd, mint DDR4-es társaik, ám a fentebb részletezett változások miatt nem lesz átjárás a két szabvány között, ahogy azt a korábbi váltásoknál is megszokhattuk. A NYÁK lap alján elhelyezett bevágást éppen ezért úgy alakítják ki, hogy véletlenül se lehessen DDR5-ös foglalatba DDR4-es modulokat helyezni – és fordítva sem.
A szabvány bejelentése természetesen nem jelenti azt, hogy innentől elárasztják a piacot a DDR5-ös memóriamodulok, ugyanis a JEDEC szerint 12-18 hónapra van szükség ahhoz, hogy az ökoszisztéma készen álljon a DDR5-ös megoldások rajtjára. Az erősen valószínű, hogy ebben az esetben is az üzleti szegmensbe érkeznek meg először a DDR5-ös platformok, később pedig a klienspiacra is leszivárog az új szabvány. Maga a DDR5 várhatóan legalább olyan hosszú pályafutás elé néz, mint a DDR4, az első prototípusok és kereskedelmi forgalomba szánt megoldások azonban legkorábban is csak 2021 folyamán bukkanhatnak fel, később pedig az asztali konfigurációk szegmensét is elkezdheti meghódítani az új technológia.
