Előszó

A Kingston hazai képviseletének köszönhetően kaptunk tesztelésre egyet a HyperX Fury sorozat új tagjai közül, így gyorsan mellé is állítottunk néhány népszerű szereplőt annak érdekében, hogy kiderüljön, vannak-e különbségek közöttük. Az elérhető modellek közül szemezgetve egy népesebb mezőnyt sikerült összeállítani. Az egyes tagokat pedig nem csak általános teszteknek vetettük alá, hanem némi tuningon is átestek, hogy kiderüljön, a gyári időzítések és a gyári üzemi feszültség mellett mennyi tartalék van még bennük.

Mivel a memóriavezérlő évek óta a processzor fedélzetén található, így csak az adott központi egységtől függ, mire képes memória-kezelés, memória-tuning, illetve gyári órajelek terén.

Nyilván a lapkakészlet sem mindegy, ugyanis egyik-másik nem támogatja a memória-tuningot, ahogy azt már megszokhattuk. Az XMP 2.0-s támogatás jóvoltából a névleges paraméterek beállítása manapság már gyerekjáték a modern Intel és AMD alaplapok esetében, így a manuális beállítással sem kell bajlódnunk – csak akkor, ha tuningolni szeretnénk a memória-alrendszert.

Mivel modern memóriacsomagokról van szó, több terméken is helyet kapott az RGB LED alapú világítás, amelynek fényeit a rendszer többi komponenséhez lehet igazítani, hála a szinkronizáció támogatásának. A kínálat nem csak ezen a téren színes, hanem fizikai méret terén is, hiszen a mezőnyben alacsony és magas memóriamodulok egyaránt helyet kaptak. No de elég a felesleges szócséplésből, lássuk inkább a versenyzőket!

A mezőny

HyperX Fury csomagok

A HyperX Fury RGB sorozatot erősítő HX432C16FB3AK2/16-os csomagban a szokásos Fury dizájnt követő memóriamodulokat találjuk, amelyek fekete alumínium hűtőbordával rendelkeznek, ennek tetején pedig egy elegánsan kialakított diffúzor is helyet kapott, ami alá címezhető RGB LED-ek kerültek. Az RGB LED alapú világítás miatt a modulok magasabbak a szokásosnál, de így is az alacsonyabb megoldások közé tartoznak a maguk 41,24 milliméteres magasságával.

A csomagban a modulokon kívül némi dokumentáció is lapul, plusz egy HyperX matricát is kapunk, amit akár a ház oldalára is lehet ragasztani, már amennyiben ez még „divat”. A 7 milliméter vastag modulok DDR4-3200 MHz-es órajelen üzemelnek, amihez CL16-18-18-36-os időzítés és 1,35 V-os üzemi feszültség társul – ezek az értékek az első XMP profilban találhatóak. Van viszont egy második XMP profil is, amihez CL-15-17-17-36-os időzítések társulnak, természetesen ugyanúgy 1,35 V-os üzemi feszültség mellett, valamint egy alapértelmezett JEDEC profil is rendelkezésre áll, ami DDR4-2400 MHz-es effektív órajellel, CL17-17-17-39-es időzítéssel és 1,2 V-os üzemi feszültséggel büszkélkedik. Az RGB LED alapú világítást az adott ASUS, MSI, ASRock, illetve Gigabyte alaplap gyári szoftverén keresztül módosíthatjuk, az egyes modulok pedig a jól ismert infra szinkronizáció segítségével oldják meg, hogy egyszerre, egységesen világítsanak. Ha nem használunk szoftvert, a gyári színátmenetes világítás lép érvénybe.

A memóriamodulok egyoldalas kiépítésben érkeznek, a nyomtatott áramköri lap pedig SK Hynix gyártmányú memórialapkákat rejt, amelyek „C-die” típusúak. Hogy ezek mire lesznek elegendőek tuning alkalmával? A későbbiekben kiderül.

Annak érdekében, hogy érdekesebb legyen a kép, egy CL18-as memóriacsomagot is beemeltünk a tesztbe (HX432C18FB2K2/16), amely szintén egyszerű bliszteres kivitelben érkezett, vagyis csomagolás tekintetében nincs igazán nagy különbség. A kis dokumentáción kívül természetesen most is kapunk egy HyperX matricát, ezeken kívül viszont már csak a memóriamodulok lapulnak a csomagban.

Ezek a modulok már alacsonyabb hűtőlemezeket kaptak, valamint RGB LED alapú világítást sem tartalmaznak, így a diffúzor sem képezi már a kínálat részét. Maguk a modulok SK Hynix J-die típusú chipeket tartalmaznak, amelyek 18 nm-es csíkszélességgel készültek. A névleges paramétereket természetesen XMP 2.0-s profilok segítségével állíthatjuk be, amelyekből kettőt kapunk, mindkettő 1,2 V-os üzemi feszültséget állít be. Az első profil DDR4-3000 MHz-es órajelet és CL17-19-19-39-es időzítést, míg a másik DDR4-3200 MHz-es órajelet és CL18-21-21-39-es időzítést állít be. A memóriamodul alapját nyolcrétegű nyomtatott áramköri lap adja.

G.Skill Trident Z csomagok

Az első G.Skill memóriacsomag a Trident Z RGB sorozatot erősíti és az F4-3200C16D-16GTZR termékkódot viseli. A csomagolás a fentiekben már megszokott sémát követi (kartondoboz + bliszter), dokumentumot azonban nem kapunk, csak a memóriamodulokat, valamint egy G.Skill matricát. Az RGB LED világítással ellátott modul közepesen magas szálcsiszolt alumínium hűtőlemezeket kapott, amelyek közé egy diffúzort illesztettek, hogy a világítás fénye kellően szórt lehessen.

A modulok ezúttal tízrétegű nyomtatott áramköri lapra épülnek, amelyre a Samsung ikonikus B-Die memórialapkái kerültek. A 20 nm-es csíkszélességgel készülő 8 Gb-es memórialapkák mellé egyetlen XMP 2.0-s profil jár, ami DDR4-3200 MHz-es órajelet, CL16-18-18-38-as időzítéseket, valamint 1,35 V-os feszültséget állít be. A modulok világítása természetesen szinkronizálható a többi komponensével, ahogy azt megszokhattuk.

A második memóriacsomg már egy sokkal különlegesebb példány, hiszen a Trident Z Royal családot erősíti, azaz polirozott felületű, tükörfényes hűtőlemezeket, valamint kristályokból álló RGB LED diffúzort hordoz magán, így prémiumérzetet kelt. A prémiumság a csomagolásban is tetten érhető, hiszen itt már nem holmi bliszteres pakkban foglalnak helyet a ramok, hanem egy elegánsabb dobozban, ami szivacsszerű belsejében tárolja a modulokat. Dokumentációt ebben az esetben sem kapunk, csak egy G.Skill matricát, valamint extraként egy gondosan becsomagolt törlőkendő is jár a termékhez, hiszen a polírozott hűtőbordákon nagyon hamar meglátszik a por, az ujjlenyomatokat pedig mágnesként vonzzák, így sűrűn kell őket tisztítani, hogy csilloghassanak.

Az alapot természetesen itt is tízrétegű nyomtatott áramköri lap adja, amelyre 20 nm-es csíkszélességgel készülő, Samsung B-Die típusú 8 Gb-es DDR4-es memórialapkák kerültek. Az XMP 2.0-s profilban egyetlen bejegyzést találunk, ami DDR4-4266 MHz-es órajelet, illetve CL19-19-19-39-es időzítést állít be, a feszültség azonban már nem 1,35 V, mint a többi esetben, hanem 1,4 V.

HyperX Predator memóriacsomagok

A HyperX Fury termékcsalád fölé pozícionált HypeX Predator sorozatból két memóriacsomagot láttunk vendégül, amelyek technikai paraméterek terén azonosak, viszont kivitel terén már különböznek: az egyik RGB LED világítással, a másik pedig nélküle érkezik. Kezdjük a sort az RGB LED alapú világítást mellőző kittel, amely a HX432C16PB3AK2/16 termékkódot viseli. A HyperX Fury sorozattal ellentétben itt már nem egyszerű bliszteres csomagot kapunk, hanem egy kartondoboz alapú borítást is, a lényeg viszont ugyanaz: a dokumentáción és a matricán kívül csak a memóriacsomagok lapulnak a pakkban. A lenti képről ugyan a matrica sajnos lemaradt, de az is jár a termékhez.

A nyolcrétegű nyomtatott áramköri lapot használó memóriamodul fedélzetén SK Hynix gyártmányú, J-Die típusú lapkák találhatóak, amelyek 8 Gb-es kapacitással rendelkeznek és 17 nm-es csíkszélességgel készültek. A gyártó ebben az esetben két XMP 2.0-s profilt is alkalmaz, amelyek közül az első DDR4-3000 MHz-es órajelet, illetve CL15-17-17-36-os időzítést, míg a másik DDR4-3200 MHz-es órajelet, valamint CL16-18-18-38-as időzítést vethet be. Az üzemi feszültség mindkét profilnál 1,35 V, ahogy a mezőny többi CL16-os tagjánál is láthatjuk.

A második csomag, vagyis a HX432C16PB3AK2/16 termékkódot viselő HyperX Predator DDR4-3200 MHz RGB pakk ugyanazt a csomagolást használja, mint fentebb bemutatott társa, ám a dobozon már egy RGB logót is elhelyeztek, hogy egyértelmű legyen: ezek a modulok színes fényárral töltik be közvetlen környezetüket. A memóriamodulok mellé most is egy kis leírást, valamint egy HyperX matricát kapunk.

Ezek a modulok ugyanolyan magasak, mint RGB LED világítás nélküli társaik, vagyis a két alumínium hűtőlemez közé préselték be a világításhoz tartozó diffúzorokat. A külső dizájn ettől eltekintve ugyanaz. Maguk a modulok természetesen nyolcrétegű nyomtatott áramköri lapot használnak, amelyen Sk Hynix C-Die típusú memórichipek dolgoznak – ezek 18 nm-es csíkszélességgel készültek. A gyári XMP 2.0-s profil ugyanazokat a beállításokat tartalmazza, mint amelyeket a fenti csomagnál már kitárgyaltunk (DDR4-3000 MHz, CL15-17-17-36; DDR4-3200 MHz, CL16-18-18-38), ugyanúgy 1,35 V-os üzemi feszültség mellett.

TeamGroup XCalibur

A TeamGroup T-Force sorozatának egyik képviselőjét, egy XCalibur sorozatú DDR4-3200 MHz-es memóriacsomagot is tartalmaz a felhozatal (TF8D416G3200HC16CDC01), amelynél a bliszteres csomagolást egy kartondoboz egészíti ki annak érdekében, hogy az összkép szebb, igényesebb lehessen. A doboz szokás szerint ebben az esetben is a dokumentációt rejti, de egy TForce matricát is kapunk ajándékba a memóriamodulok mellé.

A magas kivitelű memóriamodulok Phantom Gaming dizájnnal büszkélkednek és egy Phantom Gaming logót is tartalmaznak, így az ASRock Phantom Gaming sorozatú termékeihez remekül passzolnak. A szálcsiszolt alumínium hűtőpordák igazából nem túl magasak, ám ezek fölött egy vaskos diffúzort is elhelyeztek, amely az RGB LED alapú világítás fényét próbálja minél jobban szétszórni. Az alapokat itt is egy nyolcrétegű NYÁK lap adja, amelyre SK Hynix gyártmányú memórialapkák kerültek, a pontos típust azonban nem sikerült kideríteni. A termék XMP 2.0-s profil segítségével biztosítja a névleges paraméterek könnyű beállítását, az egyetlen XMP profil pedig DDR4-3200 MHz-es órajelet, 1,35 V-os feszültséget és CL16-18-18-18-38-as időzítést tartalmaz.

Gigabyte Aorus memóriacsomag

A felhozatal színesítése érdekében egy Gigabyte gyártmányú, az AORUS almárkát erősítő memóriacsomagot is beemeltünk a tesztbe (GP-AR32C16S8K2HU416R). Ez szintén kartondoboz alapú, belül bliszteres csomagolást alkalmazó kivitelben érkezett, amely összességében remek összképet mutatott. A csomagban megtaláljuk a szokásos dokumentációt, ám AORUS matricát nem rejtett a pakk, ami egy kissé furcsának tűnt.

Maguk a memóriamodulok a kompaktabb megoldások táborát erősítik, ugyanis az ezüstszínű hűtőbordák közé került az RGB LED-ek fényét szóró diffúzor, így ez nem okozott további magasságnövekedést. A hűtőbordák modern dizájnnal és AORUS logóval érkeznek, maga a világítás pedig természetesen szinkronizálható más komponensekével, ahogy azt elvárhatjuk. A nyolcrétegű nyomtatott áramköri lapra ebben az esetben SK Hynix gyártmányú, C-Die típusú memórialapkák kerültek. A gyári XMP 2.0-s profil DDR4-3200 MHz-es órajelet, 1,35 V-os feszültséget, illetve CL16-18-18-38-as időzítést tartalmaz.

Tesztkonfigurációk

Mindkét tesztrendszeren az elérhető legfrisseb BIOS dolgozott, valamint az akkoriban elérhető legfrissebb drivereket használtuk, amelyeknél most már azért vannak frissebbek is. Természetesen a Windows 10 esetében is telepítettünk minden frissítést, amit eddig kiadtak.

Intel

AMD

Tuning

A csomagokat egy gyors tuningnak is alávetettük: kipróbáltuk, hogy csak az órajel emelésével mennyi tartalék van az adott modulpárosban. Minden esetben a gyári órajeleket és a gyári feszültséget vetettük be. A megemelt órajel beállítása után a Memtest segítségével megvizsgáltuk a rendszer stabilitását, és csak akkor minősítettünk egy tuningot sikeresnek, amennyiben a Memtest legalább háromszor hibátlanul lefutott. Érdekesség kedvéért a gyári feszültség emelésével is megpróbálkoztunk, de ez ennél a mezőnynél nem hozott eredményt: azon az órajelen, amit 1,35 V-on tartani tudtak a modulok, 1,4 V beállításával sem sikerült emelni, pontosabban ott már nem maradt stabil a rendszer, ha egyáltalán sikeres volt a boot.

A DDR4-3200 MHz-es csomagokkal többnyire 3400 MHz volt a plafont, kivétel ez alól a TeamGroup csomagja, amelynél 3500 MHz-et sikerült elérni. A G.Skill termékei ebből a szempontból most nem viselkedtek jól, hiszen a Trident Z RGB csomagnál 3300 MHz volt az utolsó stabil órajel, míg a DDR4-4266 MHz-es Trident Z Royal csomagnál egyáltalán nem sikerült stabil órajel-emelést végrehajtani. Utóbbi nem is túl nagy csoda, hiszen már egy alapból kihegyezett csomaggal van dolgunk, már ami az órajelet illeti, extrémebb feszültségemelésre viszont nem volt módunk.

Tesztek Intel platformmal

A modulokat a fentebb említett tesztrendszer segítségével vizsgáltuk főként olyan tesztekben, ahol számíthat a magasabb memória-órajel. A VeraCrypt nem bizonyult túl jó döntésnek, legalábbis az SHA tesztekkel operáló csokor, ott ugyanis nem igazán mutatkoztak különbségek, a többi esetben azonban már látható differencia a memóriacsomagok között, igaz, ez sokszor csak hibahatáron belüli, ahogy arról az alábbi diagramok is árulkodnak.

A videokártya teszteknél már azért látszanak különbségek az egyes modulok között, ahogy a lenti diagramokból is kiderül, ám ezek a különbségek szinte csak 1080p-s felbontás esetén érezhetőek, ha az átlagos FPS-t vizsgáljuk. Érdekesség viszont, hogy Ashes of The Singularity: Escalation alatt 1080p-s felbontás alkalmazásakor az Aorus és a TForce csomagok egyaránt 8-10 FPS hátrányt szedtek össze a mezőny többi tagjával szemben, de a 3840 x 2160 pixeles felbontás beállításakor is látható maradt a hátrány.

Minimum FPS terén már jóval komolyabb különbségek alakultak ki a versenyzők között. Az esetek többségében a TeamGroup és a Gigabyte termékei bizonyultak a leglassabbnak a CL16-os kitek közül 1080p-s felbontás mellett. Total War: Warhammer II alatt ennyire már nem volt drasztikus a lemaradásuk: szinte hibahatáron belüli különbségeket mértünk.

A fentiek alapján a CL16-os DDR4-3200 MHz-es memóriacsomagok között általánosságban véve nincs túl nagy különbség az esetek többségében, ahogy az várható volt, így leginkább szimpátia, ár, illetve jótállási idő terén dőlhet el, melyik csomagot érdemes választani. Az viszont szépen látszott, hogy a DDR4-4266 MHz-es memóriacsomag nem nyújtott annyival nagyobb teljesítményt, mint amennyivel többe került – ebben a CL19-es időzítés is vastagon szerepet játszott –; de DDR4-2666 MHz-ről DDR4-3200 MHz-re ugorva azért jól látszik a teljesítménynövekedés, főleg minimum FPS tekintetében.

Tesztek AMD platformmal

A memóriamodulokat a fenti eredmények láttán már nem próbálgattuk végig az AMD tesztplatformban, helyette inkább arra kerestük a választ, hogyan alakul a teljesítmény az órajel emelésével. A Trident Z Royal sorozatú modult használva egészen 3733 MHz-ig jutottunk a tesztplatformmal, ennél magasabb órajelen az adott processzorral nem indult el a rendszer, pedig elviekben DDR4-4600 MHz-ig támogatja az alaplap a memóriamodulokat. És itt extra beállítást sem állt rendelkezésre, mint például az ASUS alaplapjainál, amivel felül lehet bírálni a boot előtti 1,2 V-os órajelet, így el kellett könyvelni: ez az összeállítás sajnos csak ennyire volt képes. Másik processzorral és másik alaplappal nem tudtuk megvizsgálni a csomagot, illetve másik típusú, de hasonló órajelen ketyegő memóriacsomag sem állt rendelkezésre.

Extraként viszont telepítettük a RYZEN processzorok tuningjában segítő DRAM Calculator for RYZEN alkalmazást, amely a paraméterek beállítása után optimális időzítéseket adott ahhoz, hogy DDR4-3200 MHz-en elérhessük a CL14-es időzítést, így azt is meg tudjuk mutatni, mennyivel gyorsabb egy CL14-es RAM egy CL16-osnál azonos órajelen. És természetesen a DDR4-2933 MHz-es órajellel is elvégeztük a méréseket, hogy látható legyen, mire képes egy ilyen ramcsomaggal a tesztrendszer, amennyiben nem akarunk a RYZEN 3000-es sorozatú processzor mellé új memóriacsomagot vásárolni. Köztes lépcsőként a DDR4-3600 MHz-es órajel is bekerült, viszont ezt már csak CL16-os időzítés mellett vizsgáltuk meg.

Az AIDA64 memóriatesztjeinél remekül látszik a különbség az egyes lépcsők között, amely alapján már körvonalazódni látszik, hogy a DDR4-3600 MHz-es CL16-os beállítás képviselheti az aranyközéputat ár és teljesítmény tekintetében. VeraCrypt alatt szintén hasonló képet láthattunk, csak úgy, ahogy a többi tesztnél is. HandBrake alatt ezúttal sem mutatkozott túl nagy különbség az egyes órajel-lépcsők között, ami fura, de mivel háromszor futott le minden teszt, így ez végeredménynek tekinthető.

Játékok esetében már látványosabb különbségek mutatkoztak, ahogy az a lenti diagramokon is látható. A DDR4-2933 MHz-es és a DDR4-3733 MHz-es órajelek között minimum és átlag FPS tekintetében 5-37% közötti különbségeket mértünk az egyes címek alatt.

A fentiek alapján játékok alatt jól jön a gyorsabb rendszermemória, főleg a minimum FPS terén, de címtől függően az átlag FPS-t is érezhetően növelni tudja egy gyorsabb RAM. A CL14-es DDR4-3200 MHz-es beállítás kellemesnek bizonyult, hiszen sok helyen csak alig maradt le a DDR4-3600 CL16-os beállítástól, ám mivel a CL14-es modulok rendszerint drágábbak, érdemesebb CL16-os DDR4-3600 MHz-es csomagban gondolkodni, de még a DDR4-3400 is hozhat némi előrelépést a DDR4-3200 MHz-es referencia órajelhez képest. Az adott kínálat alapján könnyen kiszámolható, megéri-e a felárat az adott csomag, vagy sem.

Verdikt

Az Intel platformmal zajló tesztek alapján az összes memóriamodul jól teljesített, legalábbis stabilitás terén. A Gigabyte Aorus és a TeamGroup TForce csomagoknál láttunk némi gyengélkedést Ashes of the Singularity alatt, ám a többi tesztben viszonylag jól helytálltak, így ezeket a csomagokat is ajánlhatjuk. A tesztekben többnyire csak hibahatáron belüli különbségek mutatkoztak, vagyis átlagfelhasználói szemmel nézve azt a csomagot érdemesebb venni, amelyik jobb áron kapható és több jótállást kapunk rá. Tuningra természetesen a Samsung B-Die típusú megoldásokat ajánlják, ám annak utána kell olvasni, konkrétan mely gyártó mely termékével legkönnyebb és legszélszerűbb – ár/érték tekintetében – elérni az általunk kitűzött célt.

A DDR4-4266 MHz-es csomag Intel platform alatt nem nyújtott akkora teljesítményelőnyt, mint amekkora árkülönbözetet jelent egy normál csomaghoz képest, cserébe viszont prémiumkategóriás dizájnnal érkezik, így akinek utóbbi fontos szempont és hajlandó érte felárat fizetni, bátran válassza ezt a csomagot, egyéb esetben azonban jobban járunk egy olcsóbb, jobb ár/érték arányú termékkel – akár már egy DDR4-3200 MHz-es csomaggal is, a DDR4-3600 MHz-es kitek viszont már nem igazán hoznak akkora előnyt, hogy érdemesebb legyen rájuk költeni.

Az AMD RYZEN 3000-es processzort használó platform esetében jól látszott, hogy igenis van értelme a gyorsabb rendszermemóriának, de túlzásokba esni azért itt sem érdemes. A DDR4-3200 MHz-es CL16-os csomagok helyett érdemesebb lehetne inkább DDR4-3400 vagy DDR4-3600 MHz-es kitekben gondolkodni, ugyanis  ezekkel néhány extra FPS-t nyerhetünk, főleg a minimum FPS tartományon belül, ám a CL16-os időzítéssel rendelkező csomagok jelentősen drágábbak a DDR4-3200 MHz-es CL16-os moduloknál, így alaposan át kell gondolni a lépést. Hogy tisztább legyen a kép, linkeljük az egyes órajelekhez tartozó legolcsóbb 16 GB-os csomagokat:

A fentiek alapján a DDR4-3400 MHz-es lépcsőt még érdemes lehet meglépni CL16-os időzítés mellett, hiszen csak 5000 Ft a különbség a két csomag között, a DDR4-3600 MHz-es csomag azonban már jóval nagyobb ugrás árban, teljesítményben viszont sajnos nem hoz ennyit a konyhára. Általános felhasználásra egy olcsóbb, CL16-os időzítést használó DDR4-3200 MHz-es csomag is bőven jó választás lehet, hiszen az esetek többségében ezzel is korrekt teljesítményt érhetünk el, többnyire korrekt áron. A DDR4-3200 MHz-es CL14-es csomagok sajnos nem jó alternatívák, legalábbis ár tekintetében, hiszen még drágábbak is, mint a DDR4-3600 MHz-es CL16-os kitek: a legolcsóbb CL14-es csomag 45 890 forintról indul cikkünk írásakor. Sajnos a DDR4-3733 MHz feletti órajelekkel nem tudtunk próbát tenni az aktuális tesztplatformmal, de az árakat és a teljesítményelőnyt látva nem biztos, hogy érdemes bennük gondolkodni, legalábbis értelmes időzítések mellett.

Összességében az olcsóbb és a drágább memóriamodul (DDR4-3200 MHz CL16 vs. DDR4-3600 MHz CL16) közötti különbséget érdemesebb a leggyengébb láncszem erősítésére fordítani, hogy arányosabb legyen a rendszer teljesítménye. Itt lehet szó eggyel erősebb videokártyáról, eggyel erősebb processzorról, vagy éppen eggyel nagyobb SSD-ről is, attól függően, az adott rendszernél mire érdemes költeni a gyorsabb memória helyett, hiszen így – az SSD-t leszámítva – nagyobb rendszerteljesítményre tehetünk szert.

A tesztben szereplő DDR4-3200 MHz-es memóriacsomagok a fentiek alapján ajánlott vételnek minősülnek, a DDR4-4266 MHz-es csomag pedig igényes kivitele miatt dobogtatta meg a szívünket, de az ajánlott plecsnit már nem tudjuk neki nyugodt szívvel odaítélni, hiszen ár/teljesítmény aránya sajnos nem megfelelő. Igaz, az a csomag nem is erről szól, hanem a figyelemfelkeltő, igényes, prémiumérzetet keltő dizájnról, vagyis nem ésszerűségből, hanem inkább vágyból eshet rá a döntés. A DDR4-3200 MHz-es csomagok közül kiemelnénk a HyperX Fury és a HyperX Predator kiteket, ezek ugyanis versenyképes áron, hosszú jótállási idővel érkeznek, így mindenképpen jó választásnak bizonyulhatnak.