Szerzői értékelés

Olvasói értékelés

79
2611 - iPon Black Friday - All-in
  • Where's Johnny?

A Cyberpunk disztópikus, jövőben játszódó világa Mike Pondsmith nevével fémjelezve látott világot 1988-ban. Épp időben, ugyanis a szerepjáték 1990-ben válik el a mi idővonalunktól és alternatív eseményekkel, katasztrófákkal, háborúkkal építi fel azt a világot, ahol a szuperhatalmak gerince megroppan, az összeomlás fenyeget nagyon sok országot vagy a kormányaik bukása után valóban darabjaikra hullanak, miközben szép lassan Megavállalatok veszik át az irányítást a világ kormányai felett.

Az 1990-es évek végére a Közel-Keletet radioaktív pusztasággá változtatja a folyamatos, hatalomért és befolyásért, valamint a piacokért folyó csatározás és az elszabadult bio-vírusok miatt hatalmas termőterületek válnak időlegesen használhatatlanná, így az éhínség és a más területeken is jelentkező hatalmas hiányok sosem látott mennyiségű áldozatot szednek szerte a világban. Még a viszonylag stabil Egyesített Európa, az ázsiai színtéren Kína, Japán és Dél-Korea sem mentes az egyre erősödő Megavállalatok befolyásától és habár Dél-Amerika sikeresen talpra áll az USA hódítási kísérleteit követő, és az előző éveket jellemző zűrzavarból, őt is behálózzák a vállalatok csápjai.

Galéria megnyitása

A 2000-es évekre a hatalom és a befolyás valódi szereplői azonban azok a multinacionális Megavállalatok lesznek, akik bizonyos ágazatokat szinte egyeduralkodóként a markukban tartva, a legfejlettebb országok és kormányok erejével bírnak immár: Arasaka, Militech, Petrochem, Biotechnika a legkiemelkedőbbek, de számos kisebb jelentős vállalat is részt vesz a világ képének alakításában és az ezzel járó hatalmi harcokban. A változások a haditechnika terén is komoly fejlődést eredményeznek, és megjelennek az első kibernetikus végtagok, ember-gép interfészek és implantátumok.

Egyre több cyberware (króm) és bioware jelenik meg a piacokon és erre épült katonai osztagok ugyanúgy mindennaposnak számítanak, mint az utcai cyberpunkok, akik ennek a kaotikus világnak valamelyik arcát képviselik és specializációjuk, tapasztalatuk szempontjából (netrunner, solo, rockerboy, nomad, fixer, media, tech vagy medtech, vállalati vagy rendőrségi ügynök) keresett problémamegoldókká válnak. 2077-re Night City (korábbi nevén Coronado City) nemzetközi szabad város lett, amire nem vonatkoznak az Új Egyesült Államok és Észak-Kalifornia (NORCAL) törvényei sem.

Ezáltal szinte teljes egészében a Megavállalatok játszóterévé vált, valamint a kevés olyan „békés” sziget egyike lett, ahol a rend vagy a törvények legalább – minimális szintű – betartására igyekszik a társadalom odafigyelni. A pár millió lakossal bíró, fikciós nagyváros lesz a fő helyszín, ahol a bandaháborúk, a Megavállalatok intrikái és politikai csatározások közepette kell érvényesülnünk a főszereplőt, V-t irányítva.

Galéria megnyitása

Ebbe a kaotikus, neonfényes és mocskos jövőbe csöppenünk bele a CD Project Red játékában. A Cyberpunk 2077 nyomokban Witchert is tartalmaz, de nem csak a Geraltra utaló ingyenes felszerelési tárgyak terén, hanem a játékmechanikát illetően is. Nagyon sokak által várt címről beszélünk és a játék komplexitásába a részein kívül a játékélmény, a kinézet és a hibák is beletartoznak. A teszt tapasztalatait PC-n szereztem, a cikk a 10-ei megjelenés állapotát, valamint a kicsivel később érkezett patch (Hotfix 1.04) javításait is beleértve íródott.

Üdv a dzsungelben!

Night City lenyűgöző város, egy hely ami sosem alszik, ahol a zűrzavar és a rengeteg zaj kakofóniájában fegyverropogás üti át a reklámok és a rengeteg jármű zaját. Az utakat és az utcákat bandatagok, nincstelenek, vállalati alkalmazottak, hírességek, átlagpolgárok, róják és ha körbe nézel rengeteg jármű vesz körül éjjel, nappal. Teherautók, sportkocsik, rendőrautók, villámgyors motorok, nomád tragacsok, vállalati igazgatók luxus verdái, leharcolt vagy épp nevetségesen olcsó kisautók. Hömpölyög a tömeg és akár az árral vagy azzal szemben úszol érzed, hogy a város szívével együtt lüktetnek, élnek és halnak mind.

Galéria megnyitása

A város majd’ 7 millió lakójával biztosan nem fogunk összefutni, de a 6 kerület mindegyikébe (City Center, Watson, Heywood, Westbrook, Pacifica, Santo Domingo) eljuthatunk, sőt, a várost övező pusztaság a Badlands is tartogat küldetéseket és meglepetéseket majd. A kerületek egyfajta határt is jelentenek a fejlődésünk során. Hiába tartanak minket halálos fenegyereknek Watsonban a játék elején, ha elintéznivalóink Heywood vagy Santo Domingo felé terelnek minket, jobb ha az autónkban és a főúton maradunk, és kétszer is gondoljuk meg, hogy kibe kötünk bele.

Galéria megnyitása

Szintkorlátot ugyan nem ír ki a játék, de belefutottam abba a kezdő hibába, hogy a 10. szintet elhagyva, az újnak számító területen úgy gondoltam az egyik sikátorban lebzselő helyi bandatagokat felkérem, hogy adakozzanak számomra fegyvereket és értékes tárgyakat. Ebből kb. két lövéses fűbe (betonba) harapás és játék visszatöltés lett, ugyanis mikor nagy mellénnyel odaértem és eldördült az első lövés, akkorra realizálódott bennem, hogy ellenségeim feje felett piros koponya csücsül, ami azt hivatott jelezni, hogy reggelire sem vagyok elég nekik. Amatőr hiba, de a Cyberpunk amúgy sem feltétlenül a lerohanás és a frontális letámadás játéka. Azzá is tehetjük, de szerencsére ennél több megoldás is a rendelkezésünkre áll.

Legyél (majdnem) az, aki lenni akarsz

A játék karakter generálóját már a megjelenés előtt is nagy felhajtás övezte. Azt a mindenit, lehet farokméretet és fanszőrt is beállítani, de amúgy is ezer módon szabhatjuk testre karakterünket. Egyesek még azzal is viccelődtek, hogy az első 10 óra játékidő a karakter összerakásával fog telni. Nos, a lehetőség adott, azonban a füstje azért nagyobb mint a lángja. Valóban részletes, rengeteg apróságot figyelembe vevő paletta áll a rendelkezésünkre és való igaz, a Cyberpunk 2077-ben a test és a hús egyfajta gyurma csupán.

A változatosságnak is vannak azért határai. Csinálhatunk agyontetovált, neon színű, punkokat megszégyenítő, akármilyen szem/bőrszínű karaktert, akit cirkuszban is mutogathatnának, de ennél visszafogottabbak is lehetünk. A testalkatot azonban nem befolyásolhatjuk, csakis a kinézetet, tehát aki elhízott 200 kilós solot vagy cérnaszál vékony, könnyű géppuskával rohamozó vadállatot tervez, az vigyázó szemét a Nexus mods felé vesse, jó eséllyel lesz minden (is) a játékhoz.

Galéria megnyitása

Ha túljutunk a kinézet emelte akadályokon, jöhet a háttértörténet, az életút, ami 3 felé viheti karakterünket. A Corpo a Megavállalatok világában él, az ő akaratukat teljesíti és ennek minden előnyét és hátrányát magára vállalta. Hatalom, pénz, privilégiumok és a bukás, félresöprés állandó veszélye kíséri minden nap. A Streetkid, ahogy a neve is mutatja, az utcán nőtt föl. Jól, talán túl jól ismeri a drog (és egyéb)dílerek, a ripperdokik, a fixerek, a kifőzdék, a bandaháborúk világát és nagyon hamar megtanulta, hogy az utcán két féle ember van csak: az erős és a gyenge, és mindent el kell követni, hogy az előbbibe tartozz.

A nomad a városon kívül élő, hatalmas, független családok egyikének tagja. Karavánjaikkal utaznak mindenhová a pusztaságban, városról városra vándorolva, de nemcsak kereskedők, hanem elsőrangú szerelők, információfutárok és ha fenyegetik őket, harcosnak sem utolsók. Választásunk abban segít majd, hogy bizonyos dolgokba jobban belelássunk és a beszélgetések során külön jelzi a játék nekünk, hogy az életutunk extra dialógus opciót nyitott meg. Emellett a fő küldetésszálat is máshonnan kezdjük, és teljesen eltérő módon keverjük magunkat majd bajba és veszünk el időlegesen Night City dzsungelében.

Galéria megnyitása

Ezen is túlesve, a nevünket ugyan nem választhatjuk meg (kivéve, ha mi is V-nek hívnánk hősünket), de pár pontot még eloszthatunk a tulajdonságaink között.  A Body (Test), Reflexes (Reflex), Technical Ability (Technológiai érzék), Intelligence (Same as English) és Cool (Hidegvér, Nyugodtság) mind befolyásolni fogja, azt a játékstílust, így fontos már nagy vonalakban itt eldönteni, melyik irányt érezzük magunkénak. A Netrunnerek elsődleges tulajdonsága az Intelligence lesz, aki szeretne csúcsminőségű felszerelést gyártani az a Technical abilityt fejlessze, aki pedig lopakodó árnyékként végezne ellenségeivel annak ott lesz a Cool.

Persze ennyire azért nincs könnyű dolgunk. Nem mindegy ugyanis, hogy pisztolyokat, vadászpuskát, karabélyt, mesterlövész puskát, vagy ütő, esetleg vágófegyvereket preferáljuk. Vagy a pusztakezes harcot? Bárhogy is döntsünk, az biztos, hogy szinte mindegyik fegyvernemet kipróbáljuk majd, ha másért nem, a karakterünk fejlődése szempontjából.

És itt érkeztünk el egy fontos részhez, ugyanis az egy dolog, hogy szintlépéskor egy tulajdonság és egy perk pontot kapunk. Az előbbi a nevéből sejthetően a tulajdonságunkat növeli, a perk ponttal pedig a tulajdonsághoz kapcsolódó képességek egyikébe ruházhatunk be. Ha pl. jobban szeretnénk lopakodni, akkor a Cool-on belül megtaláljuk az ehhez kapcsolódó skillt a Stealth fül alatt, de érdemes pillantást vetnünk a Cold Blood részre is ugyanitt, mivel gyorsaságot, pácélzatot, ellenállás növelést ad, amik minden harci helyzetben jól jönnek majd. Vagy vegyük a Reflexes részt, ami Assault, Handguns és Blades skillekből áll, vagyis a karabélyok/géppisztolyok, pisztolyok/revolverek és tőrök/macheték/katanák terén lát el minket mindenféle bónusszal.

Galéria megnyitása

Ebből is látszik, hogy ritka lesz az, hogy a fejlesztés során 1-2 részre fókuszálunk csak. Részemről pl. szinte soha nem használok vadászpuskát, ütő fegyvert, de könnyű géppuskát sem. Mégis kipróbáltam ezeket, kicsit a kíváncsiság miatt, de főként azért, mert ezen képességek fejlesztéséért is passzív bónuszokat, valamint ami még fontosabb, perk pontokat kapunk a Skill progression résznek megfelelően. Ez kicsit erőltetettnek hat, és Skyrimes emlékeket elevenít fel, ahol hiába nem érdekelt a kovácsolás vagy az illúzió mágia pl, akkor is kénytelen voltam időt és energiát fektetni belé, ugyanis a majdnem csúcsra húzott fő skillekből már alig fejlődtem, de legalább lassan is. Azonban, ha jó ütemben akarunk fejlődni a játékban, akkor kénytelenek leszünk a megszokottól vagy a kedvencektől eltérő eszközökhöz is hozzányúlni.

A jó felszerelés, fél siker

A Witcher felszerelés rendszere ugyan sokféle páncéllal és fegyverrel látott el minket a kalandok és küldetések során, de azt lehetett mondani, hogy nehéz volt karakteridegen, vagy nagyon bután kinéző cuccokat találni. Persze időnként itt is beleléptünk abba a csapdába, ami a klasszikus „öltöztetős” RPG-k örök átka, hogy a legjobb, most lootolt cuccaimat vegyem fel, amikben úgy nézek ki mint egy sültbolond, aki 5 helyről lopta össze a teljesen áshogy kinéző és véletlen sem harmonizáló felszerelését, vagy inkább maradjak gyengébb, hátha idővel jobban egymáshoz illő (vagy nekem is tetsző) cuccokat találok.

Nos, a Cyberpunk 2077 erre még egy lapáttal rátett. Egyfelől ugyanis lenyűgöző, hogy mennyi féle fegyver és skin, ruhafajta, kinézet létezik a játékban. Kis túlzással szinte bármilyen stílust és külalakot kialakíthatunk, ha vesszük a fáradtságot. Azonban állandóan bele fogunk futni abba, hogy a punkos, katonai, hacker, utcakönyök, bandatag, nomád, corpo vagy akármilyen, általunk elképzelt kinézetünket fel kell adnunk, mert egy új dzsekit, cipőt, nadrágot találtunk, ami kétszer olyan hatékony, mint ami épp rajtunk van. Jót tenne a játéknak ekkora változatosság mellett egy olyan rendszer, ahol a tárgy kinézetét lecserélhetjük, a statjait viszont megtarthatjuk – reméljük a készítők gondolkodnak ilyenben.

Galéria megnyitása

Kis vígaszt nyújthat, hogy kék ritkaságú tárgyaknál már lehet modokat tenni beléjük, és így a ruhák páncélzat értékét egy armadillo moddal jócskán megnövelhetjük, ezzel együtt pedig a hasznosságukat is nagy mértékben megnövelhetjük. A végtelenségig persze nem fog minket elkísérni kedvenc ruhadarabunk, de akár makacsul ragaszkodhatunk is hozzá, mint én a sportszemüveghez, amit kb. 3. szinten találtam és 20. szint felé sem voltam még hajlandó lecserélni a kinézete miatt, és pláne amiatt, hogy azóta sem találtam másikat belőle.

Érdemes tehát a loot mellett a ruhaboltokat böngészni, ahol kinézet és funkció szempontjából is találhatunk jó dolgokat. Ha pedig megtetszik az egyik banda viselete, akkor ritkítsuk meg a soraikat, hiszen jórészt a bandára jellemző ruhákat és egyéb felszereléseket dobnak majd nekünk hálából.

Fegyverek terén is dúskálhatunk majd a jóban, ezt pozitív és negatív értelemben is értve. Egyfelől a változatosság tényleg nagy, másfelől az adott fegyverrel sokféle kinézettel (skinnel) találkozhatunk. Nincs is annál jobb érzés, amikor egy vadonat új mesterlövész puskát találunk, aminek fantasztikus sebzése van, majd amikor kezünkbe vesszük, konstatáljuk, hogy rikító rózsaszín és neonzöld csíkos, mert egy Tyger Claws bandatag kezéből csavartuk ki, akiknek egyik jellemzője, hogy a rikító neonszíneket preferálják. Ha pedig eddig nem lenne elég bonyolult a felszerelés kiválasztása, akkor nem könnyíti meg a dolgunkat az sem, hogy a Cyberpunk 2077 9 féle lőfegyvert, 3 féle közelharci fegyvert és 3 féle fegyverrendszert ismer.

Galéria megnyitása

Az első a Power, ami a tradicionális lőfegyvereket jelenti, olyan lőszerrel és szerkezettel, ami a mi világunk lőfegyvereit is jellemzi ma. A Tech elektromágnesességet használó technológia, ami csökkent tűzgyorsaságot jelent, de egyszersmind hatalmas sebzést is, és az ellenség hiába vonul fedezékbe, hiszen könnyendén át lő egy autón, konténeren vagy falon is akár. 

Az utolsó pedig a Smart fegyverek csoportja, amik közvetlen smartlink összeköttetést igényelnek az optikai rendszerünkkel, és olyan irányított lövedékeket használnak, amik maguktól, célzás nélkül is becsapódnak a célpontba, jó eséllyel még akkor is, ha az fedezék mögött bújuk meg. Ebből is látszik, hogy a fegyver fajtája még csak az egyik kérdés amit el kell döntenünk, de a 3 típus is nagyban befolyásolja majd, hogy milyen módon vesszük fel a harcot ellenségeinkkel.

Galéria megnyitása

Halálos arzenálunkat a cyberdeckünk segítségével lefuttatható hackek és ártó programok (daemonok) egészítik ki. Nem kell netrunnernek lennünk, hogy élvezhessük egy jó kis bénítás, fegyver semlegesítés vagy az optikai implantok kikapcsolásának (ergo vakítás) előnyeit, de az adathordozók feltöréséhez, nyersanyag és adatlopáshoz és a kamerák kikapcsolásához azért jártasságra lesz szükségünk.

Akkor is hasznos ez a tudás, ha lopakodó üzemmódban akarunk tevékenykedni, vagyis érdemes legalább közepes szint körülire fejleszteni magunkat és a felszerelésünket ilyen téren. Aki viszont eltökélte, hogy ez lesz a fő vonala, készüljön fel rá, hogy ugyan rászórhat ellenségeire mindenféle vírust, és hatalmas zavart kelthet majd a kibervereik és védelmi berendezéseik között, azért szüksége lesz a jól bevált, megbízható lőfegyvereire is.

Tudok egy munkát

Mit is érne a cyber-zsoldosok élete a jóféle küldetések, problémák, megbízatások és feladatok nélkül? Ilyen téren elkényeztet a játék minket és ez az a játékrész, ahol ismét vissza lehet utalni a Witcherre. Itt is megmaradt ugyanis az a nézőpont, hogy a legutolsó, vacak kis küldetés is legyen legalább egy kicsit izgalmasabb annál, hogy „menj ölj meg 3 patkányt és hozd vissza a levágott farkukat 2 aranyért”.

A legrosszabb esetben is adathordozókat, apró kis lore morzsákat találunk a feladat során, ami egy beszélgetést, vagy kis extra információt tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy mi is történt ott. Besegíthetünk a rendőrségnek, nyomozhatunk, és valóban nem lesz több dolgunk pár ember lelövésénél, de legalább ez sem csak ennyi, aki pedig szívesen elmerül a játék hangulatában, szívesen ismerkedik a város lakóinak történeteivel, az örülni fog az ilyen apróságoknak is.

Galéria megnyitása

Emellett az adott terület Fixerétől (és amúgy másoktól is) konkrét, történettel bíró mellékküldetéseket kaphatunk, ahol a döntéseink és a küldetés megoldásának módja is befolyásolja a végkimenetelt. Nem mindegy, hogy mindenkit lemészárolunk egy ellopandó optikai implantért, vagy szellemként elcsenjük a kért tárgyat. Az sem mindegy, hogy egy öngyilkosságra készülő célszemélyt sértegetni kezdünk, majd mossuk kezeinket, vagy igyekszünk lebeszélni, hogy leszállíthassuk a megbeszéltek szerint. És ezek apró kiragadott példák csupán, a mellékküldetések tekintetében a bőség zavarával fogunk majd küzdeni.

Galéria megnyitása

A főküldetésnek is 3 szála lesz, ami egyenként is egy gazdag, részletes és hosszú küldetésláncot tartalmaz. Az biztos, hogy nem fogunk unatkozni, mert nemcsak a felbukkanó karakterek, de az elvégzendő feladatok, a történések is nagy változatosságot és igényes kidolgozást mutatnak. Külön kiemelhető a Braindance, vagyis a filmszerű, rögzített film-élmény, ami nemcsak a Cyberpunk világának egyik különleges és veszélyekkel teli szelete, de a küldetések szempontjából is meghatározó lesz. Olyan ez, mint amikor egy kamerás felvételt és egy személyes élményt egyszerre lenne módunk elemezni, ide-oda tekerni és ilyen esetekben a feladatunk a nyomok, az információk kinyerése lesz. A játék megjelenése előtt már kaptunk ízelítőt belőle, de az a tutorialként is funkcionáló előzetes még csak a felszín karcolgatása.

Ha pedig ez sem lenne elég, akkor cyberpsychózisban szenvedő szerencsétleneket vadászhatunk le, részt vehetünk autóversenyeken és akár misztikus tarot kártyákat is keresgélhetünk szerte a városban.

Krómot ide!

Fegyvereink és képességeink mellett a testünkbe ültetett cyberware is tovább finomítja a játékstílusunkat. Összesen 11 rendszerbe ültethetünk be krómot, és ha mindent beleszámolunk, akkor 20 darabnál áll meg a teljes arzenál. Itt nem csak azt kell majd eldöntenünk, hogy gorilla arms, mantis-blade vagy alkar rakétavető legyen a kezünkben, de a szemünket, csontvázunkat, ideg- vagy keringési rendszerünket, immunrendszerünket vagy a frontális lebenyünket is felspécizhetjük. bizonyos implantok külön modokat is képesek befogadni, így tehetünk szert a robbanás rádiuszát mutató optikai szemre vagy az időt lelassító harci kiberverre.

Tömeg-közlekedés

Nagyvároshoz méltóan kiterjedt úthálózat fonja át Night Cityt és hacsak nem gyalog akarunk mindenhová rohangálni, szükségünk lesz egy megbízható járműre. Ilyen téren kedves polgártársaink is rendelkezésünkre állnak, hiszen bármikor kirángathatunk valakit a kocsijából, de a bandatagok gyülekezőhelyein is 100%-ban állnak járművek, amit némi ólomért cserébe készségesen odaadnak nekünk. Azonban nem kell, hogy a véletlenszerű kínálatra hagyatkozzunk, a város Fixerei jobbnál jobb ajánlattal bombáznak majd minket.

Galéria megnyitása

A játék kisautónak kinéző olcsó tucatjárgánytól kezdve, motorokon, sportautókon, átlagos és luxus kocsikon át, sokféle stílussal és kinézettel találkozhatunk, és csak a pénztárcánk mélysége szab határt abban, hogy mennyi és milyen jármű várja a gyorsmenüben, hogy magunkhoz szólítsuk. Az elérhető és a játékba bekerült járművek listája azonban lenyűgöző és itt, a fegyverekhez és a ruhákhoz hasonlóan, remélem hamarosan lesz személyre szabhatóság, mivel látszik, hogy rengeteg színt és apró kiegészítőt, matricát tartalmaz a játék.

Galéria megnyitása

A retro-futurisztikus kinézet zseniálisan el lett találva, és akár a 80-as évekre hajazó  kitsch kinézetet, akár a sci-fisebb, modernebb, sportosabb vagy izomautó formákat szeretjük, az biztos, hogy találunk kedvünkre való járgányt. A vezetési élmény viszont nagyon változó, hiszen lomhább, nehezebben irányítható autót ugyanúgy találunk, mint ide-oda csúszkáló, driftre alkalmas gépet, vagy átlagos, de megbízható menettulajdonsgokat felmutatót. Itt is az a legjobb, ha megkeressük azt, ami irányításban és kinézetben is jól passzol az elképzeléseinkhez.

Bugokon innen és túl

Nem könnyű állást foglalni a bugok terén, mert egyfelől ott van a fórumokon, videókon, tesztekben megjelenő hosszas lista, és a másik oldalt a saját az a saját élmény, amit 50+ óra alatt tapasztaltam meg. A játék grafikájára nem lehet panasz, de még ultra beállításon (ray tracing nélkül) is vannak helyzetek, amikor egy felület felbontása beakad, vagy épp 90-es éveket idéző színvonalat mutat. Ez ritkán, de előfordult, viszont 1000-ből egy alkalom nem nyom sokat a latba.

Ennél sokkal zavaróbb volt a játék első (!) percétől az a grafikai bug, amikor egy telefon, cigaretta a levegőben maradt, miután a használója megmozdult vagy odébb ment. Hasonlóan illúzióromboló, amikor lopakodás közben arrébb cipelek egy testet és amikor újra letenném a földre egy robbanás szerű hang kíséretében megsemmisül, vagy legalábbis eltűnik. Vagy amikor az autóm fennakad egy „pixelen”, holttesten vagy szinte bármin – a lényeg, hogy ha nem kellő lendülettel megyek, akkor hajlamos szinte bármelyik jármű néha így viselkedni.

Galéria megnyitása

Ugyanígy másik autó alá „becsúszni” ütközéskor, vagy előfordult az is, hogy egy épület mellett használható autókat leltem, de be voltak süllyedve a talajba. Időnként találkoztam furán mozgó civilekkel, pattogó vagy hatalmasat repülő autókkal és beragadó effektet. Volt, hogy összecsúsztak dialógusok, az adott karakter beszélt de az arca meg se moccant (és nem, nem volt telepátia a dologban), de olyan is, hogy láttam a feliratot, de nem hangzott el az adott beszélgetés egyik vagy másik sora. Említést érdemel még a hack&slash játékokra hajazó loot rendszer, ami rengeteg szemetet ad, vagyis nagyon hamar betelik az inventorynk és mehetünk eladogatni a tárgyakat – ha kellőképp eltökéltek vagyunk és vadásszuk a lelőhető ellenségeket, akkor nagyjából 20-30 percenként.

Olyan bugot viszont nem találtam, ami megakasztotta volna a játékmenetet, vagy bármely küldetést tönkretett volna, ahogy CTD-m sem volt. Van még bőven mit csiszolni a Cyberpunk 2077 kódján és felmerül a kérdés, hogy elkapkodva jelentették-e meg a játékot a hatalmas várakozásnak engedve, de összességében PC-n stabil és élvezhető játékélményt nyújt.

Galéria megnyitása

A hosszúra nyúlt cikkben lehetne még mesélni a város megannyi, változatos zenét felkínáló rádiócsatornáiról, a jobbnál jobb NPCkről, akikkel a küldetésekben találkozunk, az egyszerre rohadék, zsörtölődő, cinikus, majd lassan tolerálhatóvá „szelídülő” Johnny Silverhandről. És azokról a döntésekről, csavarokról és érzelmi hullámvasutat okozó eseményekről, amik azzá teszik a Cyberpunk világát, ami. Kegyetlen, számító, hihetetlenül részletgazdag, kíméletlen, lehengerlő és tökéletlen. Mégis öröm elveszni benne, napról napra tovább vívni a harcot és reményt keresni a kilátástalanságban. Vagy önáltatás csupán mindez? Akkor a dicsőség és a hírnév hajszolása legyen a végcél, hogy nyomot hagyjunk magunk után egy olyan városban, ami két pofára zabálja fel az lakóit. És a kérdés nem az, hogy áldozatot kell-e hoznunk, hanem az, hogy mekkorát és hányszor.

Galéria megnyitása

Összefoglalás

Szerzői értékelés

A Cyberpunk univerzum egy pillanat alatt elnyel minden próbálkozót és a felszínre csakis a legjobbak juthatnak el.
Hatalmas, nyüzsgő és részletgazdag világ, kidolgozott szereplőkkel, remek zenei paletta és rengeteg változatos küldetés.
Bugok egész sora rontja el a játékélményt, a loot és a felszerelések kinézetét tekintve ráférne a rendszerre egy újragondolás, de a karakter generálás is kissé vérszegény.

Olvasói értékelés (81 db)

Az értékeléshez kérlek jelentkezz be!
Bejelentkezés
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

26 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Powerdream
Powerdream
2020. dec. 18. 8:50
#9

9-es képen tiszta Adam Jensen a karakter. Elég sok a párhuzam ez, és a Deus Ex között. Mondhatni szinte semmi sincs amit ott nem láttunk. Viszont több ilyen játék kéne.

Geralt_of_Trivia
Geralt_of_Trivia
2020. dec. 17. 17:27
#8

Egyébként a véleményem nagyon röviden, mellőzve a mások által emlegetett dolgokat:

Az első 7-8 órámat azzal töltöttem, hogy megszokjam a komplikált(nak tűnő) kezelőfelületet, az első benyomásom a játékról annyira gyenge volt, hogy senki nem tudott volna meggyőzni arról, hogy nem a sunk cost fallacy játszatja velem. Teljesen jogos kritikák sora övezi a játékot, amik egy egész fikahegy alá ássák az érdemeit, amelyek:

  • annyira open world a játék, hogy csak a főmenüben fogsz látni töltőképernyőt
  • annyira sok a lehetőség játékstílusban és mechanizmusban, hogy még a legszerencsétlenebb casual játékosok is megtalálják az érvényesülésük módját (tapasztalat, közéjük tartozom)
  • rengeteg variáció és aprólékosság van az olyan kizárólag hangulatteremtést célzó eszközökben, mint a ruházat, ételek/italok, autó típusok, amik iszonyatosan növelik a szerepjátékos beleélés mértékét (mondjuk a három kaja árus minden öt méteren, akik nem árulnak semmit, már kicsit a fantáziátlanságról árulkodnak - miért ennyi, miért mindegyik kaja -, és több arctípus is ráfért volna a játékra, kétféle túlsúlyos ázsiai arc modell van és vége)
  • a játékban semmi, de az égegyadta világon semmilyen scriptelt esemény nem kelti annak a látszatát, hogy egy bizonyos dolgot loopban látsz, tehát semmi nem tűnik az ismétlések száma miatt mesterségesnek, megrendezettnek, műnek (még az előbb említett kajaárusok száma sem, valahogy sikerül megúszniuk, hogy egymás klónjainak tűnjenek)
  • stb.

Tudom, jobb lett volna ha a tényleges játékelemekről, és nem ennyire másodlagos vagy sokadlagos dolgokról lehetne csak jót mondani, de minél többet játszottam a játékkal, annál elnézőbb lettem a hiányosságaival szemben, ami főleg annak volt köszönhető, hogy volt elég dolog a játékban, ami megosztotta a figyelmemet. Pacifista absztinens vegánt ugyanúgy van lehetőségem játszani, mint elmebeteg mészárost.

Geralt_of_Trivia
Geralt_of_Trivia
2020. dec. 17. 17:00
#7

41 óra aktív játékidőm van benne, kimaxoltam 50-re a street cred-et, és lvl35-ös karival álltam neki a legutolsó főküldetésnek, fast travel-t, autót alig használtam. Pöppet rövidnek érzem... (szerk.: annak fényében, hogy beharangozták mennyire hatalmas egy város lesz, hát nem az)

tomchee
tomchee
2020. dec. 17. 15:04
#6

Nekem olyan ez a játék, mint a Skyrim. A történet vezetése is ugyan olyan, a világa is ugyan úgy el nyel, és legalább annyira bugos is. :'D luw it

Terror
Terror
2020. dec. 17. 11:21
#5

A bugokkal nincs bajom, egyes esetlen inventory-quest marker problémákon is biztos változni fog még sok minden.

De amivel bajom van, az olyan dolog, ami patchekkel sem lesz javítva, mert az elgondolás a rossz:

  • a párbeszédrendszer röhejesen gyenge, 1 válasszal továbblépsz, 3 válasszal még több dumát kapsz. És ennyi. Szökőévente függ is valami attól, hogy mit válaszolsz.

  • a sztori küldetések interaktív filmekké degradálódnak, fél óra dumával, és nincs bennük túl sok meglepetés sem. Pörgősebbre kellett volna ezt vágni, mert sokszor amire a végére érek egynek, elfelejtem, mit csinálunk egyáltalán és miért.

  • Keanu Reeves szerepétől kicsit többet vártam, mint hogy néha felbukkan, és kommentál valamit. Mert ennyit csinál, többet nem.

  • minél többet mászkálsz a világban, annál üresebbnek tűnik. Biorobot npc-k csak díszletként funkcionálnak, és teljesen mindegy, milyen felhőkarcolók között mászkálsz, vertikálisan csak sztori küldetésben mész fel rájuk.

  • a játék szándékosan szivat azzal, hogy minden következő úticél kilométerekre van, és kínlódd végig magad autóval a dugóban, de egy idő után úgyis csak motorral közlekedtem, azzal legalább kikerülhetem őket.

  • a karakterek felejthetőek, öt napja játszom, és Jackie-n és Judy-n kívül másoknak még a nevére sem emlékszem, de főleg nem is érdekel, mi van velük.

  • egyszerjátszós a javából, és nem tudom, előveszem-e még egyszer egyáltalán, hogy legalább a sztori DLC-ket is lenyomjam.

Szóval én mindig is tele voltam jóindulattal a CDPR felé, de ez a játék, ha őszinték akarunk lenni, közepesnél nem jobb.

peti19870621
peti19870621
2020. dec. 20. 6:51

@Terror Az a nő miért lenne probléma? -Elkapod zongora húrral, s Hitman-be rángatod..

Pogg
Pogg
2020. dec. 17. 11:12
#4

Kicsit off-topic, de az a felütés... " A Cyberpunk disztópikus, jövőben játszódó világa Mike Pondsmith nevével fémjelezve látott világot 1988-ban. "
Gibson a Neuromancer-rel, vagy Dick, Sterling, filmen Blade Runner és társai gondolom vitatkoznának ezzel :) 

Maradjunk annyiban, hogy a Cyberpunk szerepjáték (első kiadás, még csak nem is a sokkal sikeresebb CP 2020) volt 1988-ban.

villanyi.gergo
villanyi.gergo
2020. dec. 17. 13:53

@Pogg A szerepjátékra gondoltam ofkorsz, de valóban pontosabb az, ahogy leírod.

Gulredy
Gulredy
2020. dec. 17. 10:28
#3

" Jót tenne a játéknak ekkora változatosság mellett egy olyan rendszer, ahol a tárgy kinézetét lecserélhetjük,"
Tisztában van vele a cikk írója, hogy a tárgykészítés menüben ott a "fejlesztés" opció, amivel pont azt érjük el hogy a statjait javítjuk a jelenlegi feleszerelésnek?
Tehát fegyver ruha bármi legyen, annak a statjait a megfelelő resource-okért és egy idő után technikai adottsággal javítani lehet a játék során végig. 
Szóval ha ügyesen csinálod egy öltözék \ fegyver megtetszik, akkor azt a játék végéig használhatod és hordhatod ha folyamatosan fejleszted.

villanyi.gergo
villanyi.gergo
2020. dec. 18. 13:07

@Geralt_of_Trivia Igen, a szint is belejátszik ami komoly problémákat tud okozni. Még modoknál is, volt hogy random loot fehér páncél mod sokkal többet adott mint a legendary amit nagy vigyorogva beleraktam 10+ szinttel korábban. Hát itt lehervadt a mosoly az arcomról, hogy amíg nem a max szintes endgame cuccokat pakolgatom, szinte bármit kihajíthatok mert olyan elavult lesz, hogy csak na.

eltevettlo
eltevettlo
2020. dec. 17. 9:43
#2

szintén PC-n tolom. vannak benne grafika bugok? vannak. de szerintem nem több, mint Witcher3, Oblivion, vagy Skyrim megjelenésekor, sőt még pár WoW kiegészítőt is lehetne sorolni. az inventory rendszerre ráférne egy fejlesztés ez is igaz. loot-okhoz néha nem lehet hozzáférni, mert be vannak esve a föld alá.

mindettől függetlenül a játék játszható és nagyon jó atmoszférájú, a harcrendszer változatos, a skillek nagyon megtudják változtatni a dolgot. ez egy rpg, szóval az első 5-10 órában ne várjon senki eget rengető különbséget a harcrendszertől, de amikor elkezd beérni a karaktered... pl. nem értek egyet a cikkíróval abban, hogy a netrunner-nek szüksége lenne bármilyen fizikai fegyverre. kezdtem elsőre egy reflex-tech karaktert és mint általában a játékokban nem tetszenek a lövöldözgetős karakterek. toltam egy 10 órát, aztán újrakezdtem egy intelligence-cool-ra épülőt, amiben egyenlőre csak az int ágon belül fejlődök, 40-45 órám van a játékban, a szkriptelt küldetésben autóból kötelezően kifelé kell lövöldözni részeken kivül nem használtam sem lőfegyvert, sem közelharci fegyvert. sőt a netrunne karakter út kb. az első 10 órája után, azt tudják az ellenfelek, hogy ki bántalmazza őket. minimum iszonyat messze vagyok tőlük és csak időnként felbukkanok egy korlát mögül mérgezni vagy égetni vagy megrázó élményben részesíteni őket. ha pedig van kamera (ami elég sok helyen van) a környéken akkor még az ellenfelekkel sem kell lennem egy látómezőben. aztán a legtöbb küldetésben van valamilyen CCTV szoba, vagy számítógép, addig elsunyulok, arról meg látok mindenkit (mindent is), azon keresztül ölök. szóval igen ez az ág borzasztóan tetszik. de a legtöbb rpg-ben mindig a sunyulós stealth karaktereket kedveltem, ez itt sincs másképp. az aki lehúzza a játékot az nem játszott vele (vagy nem tud, mondjuk konzolon vagy gyenge a gépe hozzá), nem élte bele magát az rpg adta lehetőségekbe, vagy csak gyorsan végig futotta a fősztorit. vannak mellékküldetések amik egy fősztori részből válnak ki és annak folytatásai, szerintem eléggé fontosak ebben a játékban a mellékküldetések, mert azok is kellenek a teljes sztorihoz, már jónéhány mellékküldetés láncon vagyok túl, mindenképp kellenek az összképhez. aki megelégszik csak a fősztorival, az olyan, mint ha egy teljes életnagyságú lóból csak a ló*** (pikulát) választaná, jó szorakozást hozzá.

hallottam olyan streamer-t aki azt mondta minden előre van fixálva (meg van írva egyféleképpen) semmin nem tudsz választani/változtatni, felesleges a sok párbeszéd. spoiler, de pl. már ACT1-ben amikor az Militech-es MTOD12 Flathead-et kell megszerezned annak 3 különböző végkimenetele van, illetve abból az egyik végkimenetelnél 2 féle közjáték is lehet... spoiler szóval ez egy többször végig játszható rpg.

villanyi.gergo
villanyi.gergo
2020. dec. 17. 13:57

@eltevettlo Magamból indultam ki, hogy egy fegyver mindig jól jöhet és a netrunningot nem fedeztem fel olyan mélységben, min te. de abszolut egyetértek veled abban, hogy több féle karaktert is lehet csinálni, merőben eltérő harcmodorral, élménnyel.

Szefmester
Szefmester
2020. dec. 17. 7:32
#1

Pc-n tolom, és a felsorolt bugokból eddig csak olyanokkal találkoztam amikor  egy modell nem a LoD szintjének megfelelő részletességgel állt a látóteremben. Egyszer hiányzott egy főbb NPC-nek a feje (csak a szakállát, a fogait és az implantjait láttam), meg egy alkalommal volt "robbantós" földhözvágás. De ott is csak random lárma és görcsös rángatózás volt az ájult delikvens akciója pár másodpercig. Viszont sokszor találkoztam a terep alá eső tárgyakkal amiket jelzett a gép mint felvehető, de nem lehetett megfoni hiszen nem lehetett a célkeresztet rávinni.

Hangulatilag eddig bejött a játék, de van még hova fejlődnie.

Az uppgrade rendszer nem rossz dolog, de eszméletlen sok komponenst kell beletolni a tárgyakba minimális fejlődésért amiket egy szintlépés után talált új eszközpakk megeszik reggelire.  Gyakorlatilag jobban megéri pár szintenként újat gyártani mint fejlesztgetni.
Az inventory rendszer meg tragikus. A két oszlop még csak csak, de az hogy ez egy szimpla soros lista legyen és ha valamit kiszedek akkor az egész megugrik már gáz. Egy komolyabb loot uán a szétszedés meglehetősen kaotikussá teszi a mit tartok meg gondolatmenetet.

Szefmester
Szefmester
2020. dec. 17. 12:43

@eltevettlo Engem is a sztori érdekel (meg a világ), mégis az első 1 órám azzal telt hogy a karaktert testre szabjam.. vagyis inkább  szerepre. Céges férfit indítottam... Sok ötletet találtam majd a streetkidhez meg a nomádhoz is, de azt majd később.

Vissza az oldal tetejére