A TSMC ellen még tavaly indult egy csoportos per, ugyanis a tajvani vállalat az akkori vádak szerint nem bánt megfelelően az amerikai alkalmazottakkal. Azóta történt egy s más az ügyben, újra benyújtották a csoportos keresetet, ám ezúttal már további 15 felperessel bővült a sértettek köre, akik egybehangzóan állítják: a TSMC vezetése egyértelműen előnyben részesítette az ázsiai, azaz a kínai és a tajvani munkavállalókat az amerikaiakkal szemben, amit anno az eltérő munkamorállal magyaráztak.

Ennél is súlyosabb probléma, hogy az amerikai munkavállalóknak számos megaláztatásban volt részük: sértegették, alkalmatlannak és lustának nevezték őket, valamint némi rasszizmust is tapasztaltak a tajvani vezetők részéről. Az egyik korábbi vezető technikus, Philip Sterbinsky például arról számolt be, a vezetők hülyének és lustának nevezték, valamint folyamatosan sértegették, míg 2024-re egyedüliként maradt a részlegén nem-ázsiai munkavállalóként, végül azonban ő is felmondott. Ő például saját maga is hallotta, hogy kollégái a feketékkel kapcsolatban arról beszélgetnek, nem szeretnek dolgozni és kellemetlen szagokat árasztanak. Egy másik panaszos szerint az egyik fekete alkalmazott asztala fölé egy gumicsirkét akasztottak, amit ő célzott megaláztatásnak tekintett.

A felperesek szerint bevett gyakorlat volt a vezetés részéről, hogy a megbeszélések kapcsán kiküldött meghívókat mandarin nyelven továbbították, ezzel lényegében kizárva mindazokat, akik nem beszélik a nyelvet. Sokszor még azoknál a pozícióknál is elvárásként szerepelt a mandarin nyelv ismerete, ahol igazából nem volt rá tényleges szükség. A vezetők előszeretettel alkalmazták azt a gyakorlatot is, hogy az amerikai kollégák jelenlétében a hibrid „Chenglish” nyelvre, azaz a mandarin és az amerikai angol keverékére váltottak át annak érdekében, hogy érthetetlenné tegyék számukra, miről is beszélnek.

A vádak között szerepel továbbá, hogy a TSMC tajvani HR csapata előre kiválasztott munkavállaló-jelölteket juttatott az amerikai részlegre, ahol őket azonnal felvették, méghozzá olyan pozíciókra, amelyek hivatalosan meg sem voltak hirdetve. Ez a gyakorlat a felperesek szerint lehetővé tette a TSMC számára, hogy több külföldi munkavállalót alkalmazzon, az amerikai munkavállalók létszámának kárára. A gyakorlat olyannyira sikeres volt, hogy a TSCM FAB 21-es üzemében dolgozó alkalmazottak fele Tajvanról érkezett.

Az egyik munkavállaló, Marcus Hernandes szerint munkavédelem terén is voltak hiányosságok. Az egyik vezető például arra utasította, hogy indítsa el a különböző a vegyi rendszereket, ehhez azonban nem kapott megfelelő védőruházatot. A kereset szerint a TSMC még attól sem riadt vissza, hogy megfelelő minőségű és megfelelően biztonságos hevederek helyett, amelyeket megbízható beszállítóktól lett volna módja beszerezni, inkább a TEMU online piactérről vásárolta – így ezeknek valószínűleg nem voltak meg a szükséges tanúsítványai sem.

A tajvani vezetés a zaklatástól sem riadt vissza, egyes munkavállalók szerint rendszeres volt a fizikai érintés az idősebb tajvani mérnökök részéről, akik a férfi alkalmazottak fenekéhez értek. Ezt a gyakorlatot a felperesek elmondása szerint több esetben is alkalmazták.

A tajvani munkahelyi kultúra ugyancsak sokaknál kiverte a biztosítékot. A panaszosok szerint hosszú műszakokat kellett teljesíteni, nagy volt a nyomás a termelési célok elérésére irányuló nyomás, illetve a hétvégi munkavégzés is gyakori volt. A munkavállalók zord környezetként jellemezték a körülményeket, kifogásolták a megfelelő képzés hiányát, illetve a magas stressz miatti fluktuáció is a negatívumok között szerepelt.

A TSMC vezetői ezekkel a panaszokkal szemben állítólag azzal érveltek, hogy az amerikai munkavállalók egyszerűen lusták, nem dolgoznak elég keményen, és nem tudnak eleget. A vállalat JR igazgatóját meg is kérdezték azzal kapcsolatban, miért cserélték le az amerikai munkavállalókat tajvaniakra, amire a válasz egyszerű volt: mert a vállalat ázsiai. A vállalat volt elnöke ugyanakkor kifejtette, az amerikai alkalmazottaktól nem várták el, hogy megfeleljenek a Tajvanon megszokott szigorú munkagyakorlatoknak, ezzel arra utalva, hogy az amerikaiakkal szemben kisebbek lehettek az elvárások.

A kibővített csoportos perben most már 30-nál is több korábbi amerikai TSMC munkavállaló vádolja a céget a nem megfelelő munkakörülményekkel és a nem megfelelő bánásmóddal. Az egyelőre nem tudható, mikor kerülhet pont az ügy végére, illetve az is rejtély, mekkora büntetést kaphat a tajvani cég, ha bűnösnek találják a fentebb említett vádpontokban.