A walesi résztvevőkön végzett vizsgálat szerint a védőoltás beadása 20%-kal csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Az elemzés néhány aspektusa azonban vitát váltott ki a kutatás megalapozottságával kapcsolatban. Az eredményekről beszámoló tanulmányt május 25-én tették közzé a medRxiv preprint szerveren, és még nem lektorálták.
„Ha ez igaz, az hatalmas dolog” – mondja Alberto Ascherio, a Harvard epidemiológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban. „És már a szerényebb kockázatcsökkenés is óriási hatású lehet.”
Az az elképzelés, hogy bizonyos típusú demenciákban szerepet játszhatnak a vírusfertőzések, az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor Ruth Itzhaki biofizikus és kollégái a Manchesteri Egyetemen herpeszvírusokat találtak demenciában érintett, elhunyt betegek agyában. Az elméletet az Alzheimer-kutatók ellentmondásosan fogadták, de az utóbbi években egyre több kutatás támasztotta alá, hogy az agyat érintő vírusokkal fertőzött embereknél nagyobb arányban fordulnak elő neurodegeneratív betegségek. A kutatások egy ideje azt is sugallják, hogy azoknál, akiket beoltottak bizonyos vírusos betegségek ellen, kisebb valószínűséggel alakul ki demencia.
Az eddig elvégzett járványtani vizsgálatokkal azonban van egy közös probléma: azok, akik bármilyen oltást megkapnak, általában eleve egészségesebb életmódot folytatnak, mint azok, akik nem kapnak oltást. Ami azt jelenti, hogy esetükben más tényezők is felelhetnek az Alzheimer-kór és a többi hasonló betegség alacsonyabb kockázatáért.
Ezt szem előtt tartva Pascal Geldsetzer, a Stanford Egyetem epidemiológusa és kollégái egy érdekes adatsort kezdtek elemezni: egy walesi övsömör elleni védőoltási program adatait, amely 2013. szeptember 1-jén kezdődött. Az övsömört az inaktív varicella zoster vírus (VZV), a bárányhimlőt okozó herpeszvírus újjáéledése okozza, amely a legtöbb emberben jelen van. A betegség idősebb felnőtteknél a leggyakoribb, és súlyos fájdalmat és kiütéseket okozhat.
Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a vakcina a 80 év alattiaknál hatékonyabb. Ennek következtében Walesben a program indulásakor csak 80 év alattiak – az 1933. szeptember 2-án vagy azt követően születettek – kaphatták meg az oltást. A kutatók 296 603, 1925–1942 között született walesi lakos adatait vizsgálták meg, és megállapították, hogy a jogosultak mintegy fele kapta meg az oltást a Zostavax nevű vakcina piacra kerülését követő hét éven belül. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a jogosult csoportba tartozóknál 8,5%-kal kisebb gyakorisággal alakult ki demencia, mint azoknál, akik nem voltak jogosultak. Figyelembe véve, hogy a jogosultaknak csak mintegy fele kapta meg az oltást, a kutatók úgy számítják, hogy a vakcina összességében 19,9%-kal csökkentette a demencia kockázatát.
A vizsgálat lehetővé tette az egymáshoz képest pár héten belül született emberek összehasonlítását. Geldsetzer szerint nincs indokolható oka annak, hogy azok, akik augusztusban töltötték be 80. életévüket, miért lennének hajlamosabbak a demenciára, mint azok, akiknek szeptemberben volt a születésnapjuk: az egyetlen különbség az, hogy a későbbi születésűek megkaphatták az övsömör elleni védőoltást. Bármilyen más tényező, amely befolyásolhatná a demencia előfordulását, például a nyilvános szűrési kampányok, mindkét csoportot egyformán érintették.
Ascherio szerint nagyon erős vizsgálatról van szó, és bár lehetséges, hogy az eltérő demenciaarányok véletlenül alakultak ki, szerinte a szerzők megfelelő vizsgálatokat végeztek, hogy kizárjanak minden más magyarázatot. Itzhaki a maga részéről nagyon izgatott, hogy ez a vizsgálat – más kutatások mellett – alátámasztja azt az elméletet, hogy vírusok lehetnek az Alzheimer-kór kiváltó okai. „Ez teljesen összhangban van azzal, amit 1991 óta mondunk, ami nagyon örvendetes” – mondja. Az új kutatás szerinte egyedülálló abban, hogy kizárja azokat az egyéb tényezőket, amelyek megmagyarázhatnák a demencia alacsonyabb kockázatát a beoltott csoportban.
Mások ugyanakkor óvatosságra intenek. Maria Glymour, a Kaliforniai Egyetem Alzheimer-kórral foglalkozó epidemiológusa rámutat, hogy a demencia arányában mutatkozó különbség nagy részét az oltást követő első négy évben regisztrálták, de az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki. Geldsetzer szerint az is lehetséges, hogy a vakcina csak késlelteti a demencia kialakulását, és hozzáteszi, hogy a jövőben szeretné újra elvégezni elemzést, hogy ellenőrizze, a hatás hét évnél tovább is fennáll-e. A szerzők azt is megállapították, hogy a hatás főként a nőknél jelentkezik: a jogosult és nem jogosult férfiak között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a demencia előfordulási arányában. Geldsetzer nem tudja, hogy ez miért van, de mint megjegyzi, úgy tűnik, hogy a nők és a férfiak körében eltérő az övsömör és a demencia aránya is.
Az sem világos, hogy a vakcina miért vagy hogyan előzheti meg a demenciát, illetve hogy a Zostavaxot felváltó Shingrix nevű újabb vakcina vajon ugyanezt a hatást fejti-e ki. Mások rámutattak, hogy a Zostavax meglehetősen alacsony hatékonyságú vakcina volt: egy klinikai vizsgálat szerint csak körülbelül 50%-kal csökkentette az övsömör kockázatát. Geldsetzer szerint lehetséges, hogy a vakcina olyan immunválaszt vált ki, amely segít csökkenteni a neurodegeneratív kór kockázatát.
Az eredmények kapcsán felmerülő kérdések megválaszolásához tehát mindenképpen további vizsgálatokra lesz szükség, és a megerősítéshez nagyon jól jönne egy klinikai vizsgálat is, amely során nem meglévő nyilvántartási adatokat elemeznek, hanem aktív résztvevőknek adják be vagy nem adják be az oltást. Ezt az irányt megkönnyítheti, hogy jelenleg több, újabb övsömör elleni vakcinákat tesztelő vizsgálat is folyik, és Geldsetzer szerint nem lenne nehéz a résztvevők kognitív funkcióinak vizsgálatát is bevonni ezekbe.
