A kapszaicin azon túl, hogy a paprikát csípőssé teszi, számtalan kedvező tulajdonsággal rendelkezik, hiszen napjainkban többek közt a rákgyógyításban, valamint gyulladáscsökkentőként és fájdalomcsillapítóként is használják. Az a növény azonban, amelynek termésében nagy mennyiségben van jelen az összetevő, vagy is a csilipaprika, nem rendelkezik túlságosan nagy terméshozammal. Ezt a problémát hidalná át egy brazil kutatócsoport azzal, hogy a paradicsomot vennék rá a molekula megtermelésére, így egyrészt az ebből készült termékek rögtön csípősek lennének, másrészt a paradicsomból más, például a már említett gyógyászati célokra is könnyebb lenne kivonni a kapszaicint.
Agustin Zsӧgӧn, a kutatócsoport vezetője magyarázata szerint a paradicsom ideális lehet erre a célra, ugyanis minden olyan génnel rendelkezik, ami a kapszaicin előállításához szükséges, csak ezek nem aktívak benne. Némi génszerkesztéssel azonban ezek a DNS-szakaszok működésre lehetne bírni, így a paradicsomból „kapszaicingyárat” lehetne csinálni. A szakértő és kollégái jelenleg is ezen dolgoznak, a teljes megoldással azonban még nem rendelkeznek, mivel az aktiválni kívánt genetikai útvonal meglehetősen komplex.
Ha a vállalkozás sikerül, adott területen a jelenleginél sokkal több kapszaicint lehetne előállítani, kevesebb pénzből, mivel míg a csilipaprika alacsony terméshozamú és sok törődést igénylő a növény, a paradicsom sokkal könnyebben kezelhető, és többet is terem, mondja Zsögön. Ezzel az érveléssel ugyanakkor nem mindenki ért egyet. Esther van der Knaap növénygenetikus szerint egyszerűbb lenne a paprikatermelést optimalizálni, mint genetikai szinten belenyúlni a rendszerbe. A paradicsom ugyanis, ellentétben a háziasított paprikával, közel nem annyira sokoldalú növény, így a paprikát elviekben könnyebben lehetne a különféle termesztési módokhoz igazítani.
A kapszaicingyártásra már most is megvannak a legjobb és ezt leghatékonyabban művelő növények, így inkább ezeken kellene fejleszteni, nem áthelyezni egy másik növénybe a folyamatot, mondja van der Knaap. A paradicsom ráadásuk nagyobb vízigényű, és termése nehezebben is kezelhető, mint a paprikáé, így a váltás nem kizárólag előnyökkel járna, teszi hozzá Allen Van Deynze, egy másik növénygenetikus.
Zsögön és társai ötlete ugyanakkor annyiban ígéretes, hogy a paradicsom más, a kapszaicinnél nehezebben előteremthető anyagok gyártására használható lehetne. Ha például aktiválni tudnák a kutatók a vanillin-útvonalat, amely a kapszaicingyártásnak is része, a drága és nehezen termeszthető fűszernövény, a vanília helyett a paradicsomból lehetne kivonni az anyagot.
