A Big Tech vállalatok rendszeresen kerülnek az Európai Bizottság látókörébe különböző versenyellenes tevékenységek miatt, és a vizsgálatok elég nagy arányban végződnek büntetésekkel. A Metát több alkalommal is elővette már az EU, és bár általában adatvédelmi problémák szoktak lenni a Facebook és társai esetén, most éppen egy trösztellenes bírságról beszélhetünk.
Az Európai Bizottság hosszú eljárást követően megállapította, hogy a Facebook, ami időközben Meta névre váltott, jogellenesen üzemeltette a Marketplace szolgáltatását. Ezt valószínűleg senkinek nem kell már bemutatni. A cég saját online piacteréről van szó, ami szorosan kapcsolódik a Facebookhoz, az EU biztosok megállapítása szerint túl szorosan is.
797,72 millió eurós büntetést állapított meg az Európai Bizottság a Facebook Markatplace-hez köthető szabálytalanságokra hivatkozva.
2016-ban indult a Facebook Marketplace az Egyesült Államokban, és egy év elteltével, 2017-ben vette az irányt az öreg kontinens felé az elsősorban használt cikkek értékesítésére szánt felület. Nem jelent meg azonnal minden európai országban a fejlesztés, de szép fokozatosan elterjedt. Az idő előrehaladtával egyre több panasz volt a szolgáltatásra, mígnem 2021 júniusában az Európai Unió úgy döntött, hogy ideje megvizsgálni a Marketplace működésének jogszerűségét, tisztességét.
A vizsgálatok során először csak arra fókuszáltak a szakemberek, hogy a Facebook és a Marketplace kapcsolata milyen hatással van az online apróhirdetési piacra. Ahogy haladt előre a vizsgálat, úgy szélesedett a vádak sora, és 2022 decemberében már azzal is megvádolta az Európai Bizottság a Metát, hogy a jogszabályokat megsértve köti össze a hirdetési szolgáltatását a Marketplace-szel. Ezzel a cég nemcsak az apróhirdetési területen hozza magát helyzetbe, hanem a reklámbizniszben is.
A Metának nincs bevétele a Marketplace keretében eladott dolgokból, viszont a felhasználók hirdetései közé betuszkolt reklámokból már annál inkább. Ennek köszönhetően jól célzott hirdetéseket tud a felhasználókhoz eljuttatni, busás bevételt bezsebelve így a hirdetési partnerektől. A vállalat bevételét szinte kizárólag a reklámok adják, az elmúlt negyedévben csaknem 40 milliárd dollárja folyt be hirdetési pénzekből, éves szinten pedig 100 milliárd dollárt meghaladó forgalommal büszkélkedhet.
A trösztellenes eljárásokban az európai jogszabályok szerint egy vétkes céget akár az előző éves forgalmának 10 százalékára is meg lehet büntetni. A Metát ez alapján akár 13,4 milliárd dollárra is lehetne büntetni. Ilyen súlyos bírságot viszont eddig még egyetlen technológiai cég sem kapott az EU-ban, viszont voltak már a mostaninál sokkal nagyobb összegű megrovások is versenyellenes tevékenység miatt. A Meta lényegében olcsón megúszta, már csak azért is, mert egyelőre biztosan nem áll szándékában fizetni.
Egy olyan ítéletről beszélhetünk, ami nem végleges. A Metának lehetősége van ezt megtámadni, és nem is kérdés, hogy most ez következik a bírság befizetése helyett. A vállalat fellebbez, és egészen biztos, hogy ez így megy majd egészen addig, ameddig az EU legfelsőbb bírósága elé nem kerül, és ott születhet meg az ítélet, ahogy az ilyen esetekben lenni szokott.
Öröm az ürömben, hogy állítólag a fellebbezéstől függetlenül a Meta elkezd azon dolgozni, hogy megfeleljen az Európai Bizottság kéréseinek, miközben persze vizsgálni fogja azok jogszerűségét is. Igyekszik együttműködni a hatóságokkal a megfelelő megoldások elérése érdekében.
