Shop menü

CSAK A KIJELZŐ VÁLTOZOTT? NINTENDO SWTICH OLED TESZT - TECH VIBES

Mit tartogat a Nintendo Switch az új vásárlóknak és vajon megéri-e ma egy 6 éves rendszert választani?
Keszthelyi Dániel
Keszthelyi Dániel
Csak a kijelző változott? Nintendo Swtich OLED teszt - Tech Vibes

Ha a Nintendóról van szó, nem csak a válaszok, de a megfelelő kérdések sem szokványosak. A nagy múltú japán cég különutassága mára alapos közhely lett, amin talán csak a szellemi termékeik védelmében elkövetett jogi intézkedéseikkel képesek túlmutatni. Ám aki mostanáig nem, vagy csak érintőlegesen találkozott a Nintendo univerzummal, az biztos vakarja a fejét a cég sikerei láttán. Hogy fogyhat ennyi egy olyan készülékből, amit nyers erőben már az előző generációs asztali konzolok is meghaladtak, miközben a megjelenése óta simán tartja az árát? Arról nem is beszélve, hogy náluk leárazott játékokról legfeljebb akkor eshet szó, ha a használtpiacon kutatunk fizikai kiadások után. Egy digitális rendszer, ami zártabb, mint amilyen az Apple valaha volt és egy digitális áruház, ahol a konkurenciánál futó sikerjátékoknak csak egy elhanyagolható töredéke elérhető? Ez mind csak a mérleg egyik oldala.

A mérleg másik serpenyőjén a világ egyik legszigorúbb vállalata áll, mely a vásárlói felé viszont a tökéletesen családbarát szórakozás forrásaként fordul, már ha a videojátékokról van szó. Jóformán senki nem fejt még ekkora sikerrel és ennyire sokáig olyan ősöreg brandeket, mint a Mario vagy a Zelda, szóval, ha valaki tudja, hogy mi kell a meglehetősen népes közönségének, akkor az láthatóan a Nintendo. Mindezt úgy is bátran kijelenthetjük, hogy a cég útja közel sem mentes a bukkanóktól, gondoljunk csak a Wii-t követő Wii U-ra, hogy ennél ne utazzunk messzebre az időben. Inkább maradjunk 2023-ban, amikor a Switch még köszöni szépen, hetedik évéhez közeledve is nagyszerűen van, hiszen a Zelda legújabb részére három nap alatt tízmillió vásárló volt kíváncsi.

Hogy mi a Nintendo igazi varázsa, azt csak akkor ismerhetjük és érthetjük meg, ha gyermeki énünket el tudja ragadni az a fajta stílus és hangvétel, amire ez a cég alaposan ráérzett és leginkább akkor, ha van alkalmunk kipróbálni és megtapasztalni a varázst. Én egy egész hetet tölthettem el a 2017-es készülék második (és talán utolsó) revíziójával, mely ugyan a gép teljesítményét nem hozta közelebb az aktuális technológiai fejlesztésekhez, cserébe kicsit tovább polírozta azt a többfunkciós készüléket, amivel már most is tömegek játszanak önfeledten. Nézzük mit is nyújt a Nintendo Switch 2023-ban egy új vásárló számára és hogy megéri-e esetleg lecserélni egy elégedett Switch-tulajnak. Egy OLED kijelző és néhány apró finomhangolás elég a megváltáshoz? 

Specifikációk

Típus Nintendo Swtich OLEDNintendo Swtich
Méretek 102 x 242 x 13.9mm 102 x 239 x 13.9mm
Tömeg 320g (Joy-Conokkal 420g ) 297g (Joy-Conokkal 398g)
Lapkészlet Nvidia Tegra X1 Nvidia Tegra X1
RAM 4GB 4GB
Tárhely 64GB (microSD, microSDHC és microSDXC bővíthetőség) 32GB (microSD, microSDHC és microSDXC bővíthetőség)
Kijelző 7" OLED 6.2" IPS
Felbontás 720p, 1080p (TV) 720p, 1080p (TV)
Audio csatlakozó 4 pólusú 3,5 mm-es sztereó mini dugó (CTIA szabvány) 4 pólusú 3,5 mm-es sztereó mini dugó (CTIA szabvány)
USB csatlakozó USB Type-C USB Type-C
Hangszórók Sztereó Sztereó
Hivatalos megjelenés 2021. október 8. 2017. március 3.
Ajánlott ár 349.99 $ 299 $
Hivatalos oldal Switch OLED Switch

Mi változott? 

Szokás szerint kezdjük a termék csomagolásával, megjelenésével, anyagminőségével és a mellékelt kiegészítőkkel. A meglepően súlyos dobozka változatlanul masszív és stabilan tartja az elemeire bontott gépet, illetve a játékokon kívül mindent tartalmaz, amire szükség van az induláshoz. A vaskos kartont felnyitva azonnal a lényeg fogad minket, a két részre osztott felső emelet alján maga a készülék, míg a felső rekeszben a két Joy-con pihen. A papírtálcát kiemelve hasonló felosztásban alul a dokkolót, felül pedig a Type-C fejben végződő adaptert, egy HDMI kábelt és a Joy-conokat fogadó adaptert találjuk, mely továbbra is nagyszerű plusz a hagyományos kontrollerre vágyóknak. Amit viszont külön kell beszereznünk, az egy keményborítós tok, mely erősen ajánlott mindazoknak, akik nem csak az otthonuk kényelmében szeretnének játszani.

Galéria megnyitása

Az anyagminőségről, a kialakításról és a formavilágról lényegében csak pozitívan nyilatkozhatok, mely továbbra is prémiumérzetet kölcsönöz ennek a kompakt, hordozható konzolnak. A Nintendo nem spórolt a felhasznált anyagokon, a dizájn pedig nem csak esztétikus, de a kényelmünket is szolgálja, hiszen több órán keresztül a kezemben tarthattam, a tenyeremnek nem okozott különösebb kellemetlenséget. Ahogy az a specifikációs listából kiderül, az OLED kiadás a kijelzőt leszámítva nem hozott komoly változásokat, ugyanakkor nem a kijelző az egyetlen fejlődés, ami említésre érdemes, így előbb ezekről teszek említést. Először is pár mm-et hízott, de ez a legtöbb részlettel egyetemben csak akkor lesz feltűnő, ha a korábbi modellt is mellé helyezzük.

Galéria megnyitása

A csatlakozókat és a szellőzőt is ugyanott találjuk meg rajta, utóbbi viszont kicsit megváltozott, mely a hűtés hatékonyságát szolgálja. Szerencsére elmondható, hogy a jól bevált hardveres összeállításnak az az előnye biztosan megvan, hogy nem fogunk zavaró melegedésre panaszkodni, nekem legalábbis nem volt okom rá. A duplájára, vagyis 64GB-ra hízott tárhely nem veri le a poharat az asztalról, de mindenképp pozitívum, hogy méretüktől függően több játék, illetve mentés fér majd el rajta anélkül, hogy élnünk kéne a microSD bővíthetőség lehetőségével. A kártyaolvasóhoz amúgy továbbra is a hátoldalon, a kihajtható támasz mögött férünk hozzá, ám a korábbi, aprócska és esetlen műanyag elem helyett egy sokkal hatékonyabb megoldást kaptunk, mely az egyik legpozitívabb változás.

Galéria megnyitása

A támaszték ugyanis lényegében a hátlap felét kiteszi, így azt a stabilitást nyújtja, amire korábban is nagy szükség lett volna. Szerencsére a Nintendo alaposan átgondolta a dolgot, a zsanérok szorosan tartják a gépet, viszont a szükséges nyomás hatására fokozatmentesen dönthetjük a számunkra ideális pozícióba. Végezetül magán a készüléken a beépített hangszórópár hozott észrevehető javulást, mely bár hangosabb, továbbra sem robbantja le a fejünket, viszont számomra élvezhető minőségben közvetítette az éppen futó tartalmak hangjait. Ami még említésre érdemes alaptulajdonságuk, az a Bluetooth-os fejhallgatók támogatása, igaz, hangot csak közvetíteni tud, felvenni nem. Az összhatás talán nem tökéletes, de legalább két csatlakoztatott controller mellett is működik. A hangátvitelben nem tapasztaltam komoly késést vagy akadozást, pedig a visszajelzések azt mutatják, hogy ilyesmi sajnos előfordulhat. Mindenki másnak pedig továbbra is elérhető az analóg jack csatlakozó vezetékes fej- és fülhallgatókhoz, használatakor viszont a bluetoothos hangeszköz automatikusan lecsatlakozik.

Galéria megnyitása

A Joy-conokat mostantól ügyesebben megformált fémsínekbe csúsztathatjuk, ennek köszönhetően az illesztéseknél elhanyagolható az egymáshoz illeszkedő elemek mozgása, tehát az egész sokkal strammabb és stabilabb, összességében ez is tovább növeli a minőségérzetet. És ami a leginkább növeli, az természetesen a 6.2-ről 7 hüvelykesre nőtt OLED panel, mely fényes üveggel van bevonva a korábbi mattabb felület helyett. Ehhez illeszkednek az alsó és felső peremek is, így az ujjlenyomataink jobban meglátszódnak ezeken a felületeken. Némileg áttervezték a bekapcsológombot és a hangerőszabályzókat is, érezhető változást viszont a fizikai játékkártyánk foglalatát takaró kis műanyag elem hozott, a szűkebb rés miatt az ajtót egy kicsit nehezebb lesz kipattintani. 

Galéria megnyitása

Az új kijelzőnek köszönhetően a Switch enyhén megnyúlt és megvastagodott, ám ennek semmi köze sincs az akkumulátorhoz, melynek kapacitása változatlan maradt. Szerencsére az OLED-nek nem csak élénkebb színeket, mélyebb feketéket és nagyobb kontrasztarányt köszönhetünk, de a technológiából fakadóan alacsonyabb fogyasztást is, mely egyértelműen javított a karcsú masina üzemidején. Hogy egy töltéssel mennyit játszhatunk az persze továbbra is az adott program hardverigényén, illetve az általunk beállított fény- és hangerőn múlik, de nagyjából azt tapasztaltam, hogy durván egy órával tovább nyúzhatjuk az elődjénél, ami így 4 helyett akár 5-6 óra képernyőidőt is jelenthet, illetve papíron 9-et, ha nagyon visszafogjuk az igényeinket.

Galéria megnyitása

Ami a felhasználói élményt illeti, elmondható, hogy a Nintendo egy jól átgondolt szoftveres alappal várja a felhasználókat, mely annyiban nem tér el a szokványos Microsoftos és Sony-s környezettől, hogy nehéz legyen kiigazodni rajta vagy átszokni rá. A menü nincs túlbonyolítva, a játékainkat azonnal elérjük, a beállításokat pedig kellően letisztult formában tárja elénk. A töltési idők talán olykor lehetnének gyorsabbak, de a változatlanul hagyott Nvidia Tegra chip már a maga idejében sem számított a leggyorsabbnak, így ezt érdemes elnézni neki. Cserébe kellő energiát fordítottak az optimalizálásra, hogy ne vakarjuk túl sokat a fejünket, a felület kellően reszponzív és akkor sem esik szét, ha játék közben mondjuk képernyőmentést készítünk.

Galéria megnyitása

A gombkiosztás ismerős és egyben logikus, de ez így van már az 1983-as NES asztali konzol és természetesen az 1989-es Gameboy óta. A gombok lenyomása és az analóg karocskák döntögetése kényelmes volt, sosem vettem észre, hogy a nyomáspontok tökéletlensége, a gombok instabilitása vagy a kapcsolók pontatlansága akadályozna meg a koncentrációban. Ezekkel a konzolpiaci veteránnak meglehetősen ritkán akad gondja és a Switch továbbra sem az a gép, ahol ezt esetleg szóvá tehetném. Bár ez szubjektív, de a kisebb méret miatt jobban élveztem kézben tartani a Switchet, mint akár az ergonómikusabbra faragott ROG Ally-t, számítási teljesítmény és felbontás ide vagy oda. Ami az avatottabb szemeknek feltűnhet, az a megnövekedett képátlóból és a változatlanul 720p-s felbontásból fakadó enyhe pixelesedés, de hát nem véletlen, hogy a 1080p-s felbontáshoz már be kell vetnünk a dokkolóállomást is.

Galéria megnyitása

A dokkolót szándékosan későbbre hagytam, hiszen a Switch alapvetően a hordozhatósága miatt érdekes, de azért nem érdemes elmenni az opció mellett, hogy külső kijelzőre kötve játékainkat 1080p-re növelt felbontásban is élvezhetjük. A fizikai változások ide is elértek, maga a kiegészítő kerekdedebb sarkokat és összességében áramvonalasabb megjelenést kapott. Nem hatalmas változás, így az eredeti modell tulajdonosainak ezen a téren nincs nagy okuk az irigykedésre. Lehet viszont okuk az Ethernet port megjelenésére, mely egy dicséretes extra a stabilabb netkapcsolat és a gyorsabb letöltési sebesség érdekében. Komolyabb méretű tartalmakat érdemes lehet így, dokkolóra kötve letölteni, de az online játékok esetében is jó szolgálatot tehet, pláne, ha a routerünk vezetékes kapcsolata korábban instabilnak bizonyult. A csatlakozókat takaró hátlap ráadásul már nem csak lehajtható, de teljesen le is vehető, mely nagyobb kényelmet biztosít. 

Az OLED és ami mögötte van 

Galéria megnyitása

Végül kicsit beszélnék a játékélményről, az OLED panelről és az általános megélésemről a teljesítményt illetően. Az a helyzet, hogy az új megjelenítő akkor is rendkívül pozitív élményt nyújt, ha először találkozunk Switch konzollal, ha viszont volt már a kezünkben hagyományos Switch, esetleg szintén IPS panellel szerelt Switch Lite, a különbség elképesztő. A színek szinte leugranak a kijelzőről, míg az előd élvezhető, de érezhetően fakó összképet nyújtott, addig az új egészen kiemelkedőt. Érdekes, hogy bár az előd IPS kijelzője papíron valamivel nagyobb fényerővel bírt, a pixelenkénti megvilágítás és a komolyabb kontrasztarány miatt mégis az OLED érződött fényesebbnek. A színeken túl azonban a tartalmak megjelenítési sebességét is érdemes számításba venni, mely különösen a gyors mozgások visszaadásakor mutatja meg az OLED előnyeit. Mivel egységesen 60 Hz-es kijelzőkről beszélünk, az összevetés sokkal korrektebb, az elmosódás, motion blur vagy ghosting jelenségek visszafogottabbak, illetve nehezebben észrevehetők, mint az alapváltozatnál.

Galéria megnyitása

Mindez olyan prémium érzetet kölcsönöz a konzolnak, amit megtapasztalva nehezen váltanék vissza a korábbi kiadásra, egyszerűen túl nagy veszteség annyival gyengébb képminőséggel játszani. Ezt az élményt a szolidan megnövelt képátló is erősíti, ami meglepő módon sokkal többet tesz hozzá az összhatáshoz, mint elsőre hinnénk. A kijelzők közötti különbség amúgy már kikapcsolt állapotban is feltűnő, hiszen az OLED ekkor is éjfekete, így bekapcsolásig észrevétlenül simul bele az előlapba, azt követően pedig a vékonyabb kávák is kevésbé feltűnők. Ehhez társul a stabil teljesítmény, mely akár 60 fps-re, akár 30-ra korlátozott tartalmakat nézünk, azokat minimális kilengésekkel folyamatosan képes a helyükön tartani. A legtöbb időt a Zelda legújabb részével, a Tears of the Kingdommal volt szerencsém eltölteni és pillanatok alatt megszoktam a másodpercenkénti 30 képkockát, mely az eseménydúsabb pillanatok alatt sem zuhant be annyira, hogy különösebben feltűnő vagy zavaró legyen. Nem is csoda, hogy a Nintendo nem pakolt több lóerőt a gépbe, ami eddig működött és népszerű volt, azon egyhamar nem fognak változtatni.

Galéria megnyitása

Érdemes még megemlíteni, hogy bizonyos játékokat lehetőségünk lesz streamelt formában is játszani, így olyan vasigényesebb alkotásokat is kipróbálhatunk, mint például a Control. A játékélmény Wi-Fi-n keresztül is meglepően élvezhető volt, a kissé hosszas töltőképernyők után egészen tűrhető input lag volt tapasztalható, így akár még a végigjátszás gondolata is vállalhatónak tűnt, még ha a válaszidő nem is érheti utol egy szobánkban izzadó PC képességeit. 

Kell ez nekem? 

Új vásárlóknak nem mondhatok mást, minthogy az OLED változat a Switch prémium formája és szerintem nem éri meg megspórolni az árkülönbözetet az olcsóbb, IPS-es változat beszerzésével. A Switch éveken át bizonyította, hogy kiemelt helyet érdemel a piacon, a Nintendo pedig szállította is hozzá azokat a házilag készített tartalmakat, melyekre változatlanul elképesztő tömegek kíváncsiak. Az OLED verzió tehát nem lett gyorsabb vagy erősebb, viszont számos egyéb ponton csiszolták és javították, hogy elmondhassuk, elérte végső formáját. A minőségérzet jobb, mint korábban, az eszköz masszívabbnak és igényesebbnek hat, a kijelző pedig elképesztő minőségkülönbség az új változat javára, annak ellenére is, hogy ezúttal sem lépték meg a Full HD-re váltást.

Galéria megnyitása

Aki először ezt tapasztalja, az nem akar majd gyengébb minőségben játszani vele, ugyanakkor az amúgy elégedett Switch-tulajok számára talán kevés lesz az extra, hogy emiatt leváltsák hű társukat. Én összességében kiváló értékelést adok neki és a versenytársakhoz viszonyítva gyenge hardveres alapok ellenére és kifejezetten ajánlott vételnek tartom 2023-ban is. Már csak az a kérdés, hogy a készülőben lévő új konzoljuk mit tartogat a játékosoknak, mert arra jó esély van, hogy bármi is érkezzen, a Switch-re kiadott tartalmakat digitális formában valószínűleg futtatni fogja. 

Galéria megnyitása

Így értékelünk

Indul az iPon Tech Vibes

9.1
A Nintendo Switch OLED egyetlen komoly hibája, hogy ez lényegében ugyanaz a kézikonzol, mint ami eddig volt, viszont továbbra is kiváló vétel és az új kijelző miatt egyértelmű választás.
+ Az OLED kijelző fantasztikus, az IPS verzió elbújhat
+ Ami a képminőség mellett az üzemidőn is javít
+ Alaposabb összeszerelés, erősebb minőségérzet
+ Az új hátoldali támasz végre olyan, amilyennek lennie kell
+ Javult a hangszórók minősége
+ A dokkoló is fejlődött, van Ethernet port
+ Kétszer akkora beépített tárhely
- A 64GB mellett is szükség lesz microSD-re
- A teljesítmény változatlan
- A felbontás változatlan
Design
9.0
Innovation
8.5
Specification
9.0
Reliability
9.5
Price/Performance
9.5

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére