A Gram-negatív baktériumok az orvosok rémálmai: gyakran szívósak, virulensek és gyorsan kifejlődik bennük az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Csak néhány gyógyszer képes kiütni őket, és ezek a hasznos bélbaktériumokat is elpusztítják. Most azonban a szakértők kifejlesztettek egy olyan antibiotikumot, amely elpusztítja a patogén Gram-negatív baktériumokat – még azokat is, amelyek számos más gyógyszerrel szemben rezisztensek –, és közben nem károsítja a bél mikrobiomját.

A hatóanyagot eddig csak egereken vizsgálták, de ha emberekben is beválik, drámai segítséget jelenthet a gyógyászatban, mondja Sebastian Hiller, a Bázeli Egyetem strukturális biológusa, aki nem vett részt a kutatásban. Van azonban még egy nagy kérdés a szerrel kapcsolatban, mondja a szakértő: a tényleges hasznossága attól függ, hogy a baktériumok hosszú távon kialakítanak-e rezisztenciát vele szemben.

A Gram-negatív baktériumok közé tartoznak az olyan gyakori közegészségügyi „főszereplők”, mint az Escherichia coli és a Klebsiella pneumoniae. Ezek többféle betegséget okozhatnak szalmonellától a koleráig, és a fertőzésre adott potenciálisan halálos immunrendszeri választ, vagyis szepszist is kiválthatnak. A baktériumoknak több olyan védvonaluk is van, amely megakadályozza az antibiotikum behatolását, mondja Zemer Gitai, a Princeton Egyetem molekuláris biológusa, aki nem vett részt a kutatásban. Ennek eredményeként szinte nem is létezik olyan antibiotikum, amely kifejezetten a Gram-negatív baktériumokat célozná meg. Az a néhány gyógyszer, amelyik képes erre, viszont nagy pusztítást végez a bél mikrobiomjában, lehetővé téve, hogy az olyan potenciálisan halálos kórokozók, mint a Clostridioides difficile, átvegyék a hatalmat.

A baktériumok védekezésének megkerülése érdekében az új kutatás résztvevői olyan hatóanyagokkal kezdtek kísérletezni, amelyek nem pusztítják el a baktériumokat, de ismertek arról, hogy gátolják a Lol-rendszert, vagyis egy olyan fehérjecsoportot, amely kizárólag a Gram-negatív baktériumokra jellemző. A kísérletek tanulságai alapján hozták létre a kutatók a lolamicint, amely a baktériumok Lol-fehérjéiben fennálló különbségek alapján szelektíven pusztítja el a patogén baktériumokat, a nem patogén baktériumokat pedig békén hagyja, mondja Paul Hergenrother, az eredményekről beszámoló tanulmány társszerzője, az Illinois-i Egyetem vegyésze.

A lolamicin több mint 130 laborban tenyésztett, többszörösen rezisztens baktériumtörzzsel szemben mutatott antimikrobiális hatást. Az antibiotikum-rezisztens baktériumokkal való érintkezés nyomán megfertőződött egerek mind túlélték, miután lolamicint kaptak, míg a hatóanyagot nem kapott egerek 87%-a három napon belül elpusztult. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy az olyan gyakori antibiotikumok, mint az amoxicillin, súlyosan megzavarták az állatok bélmikrobiomját, ami C. difficile-fertőzésekhez vezetett. Ezzel szemben a lolamicines kezelés nem okozott megfigyelhető változásokat a bél mikrobiomjában, és megkímélte az egereket a C. difficile-fertőzéstől.

Gitai szerint a vizsgálat bizonyítja a Lol-rendszer célzott kezelésének életképességét, de hozzáteszi, hogy mindig hosszú út vezet az egereken való hatásosság kimutatásától az emberi felhasználásra szánt gyógyszer kifejlesztéséig. Hiller szintén óvatosan optimista. Egy antibiotikum felfedezésétől a klinikai használatra való engedélyezéséig több mint két évtized is eltelhet, mondja. És ahogy hozzáteszi, az elmúlt tíz évben tíz-húsz új Gram-negatív antibiotikumot fedeztek fel, de ezek egyikét sem hagyta jóvá az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal.