CrossFire vs SLI gyorsteszt

Most, hogy már túl vagyunk néhány stabil driveren az új GTX-ek mellé is, megnéztük milyen hatásfokkal működnek többkártyás gépekben a Radeonok ellenében.

CrossFire vs SLI gyorsteszt

Hőmérséklet és fogyasztás

Elég régen foglalkoztunk többkártyás rendszerekkel, de a jövőben nagyobb figyelmet fogunk szentelni nekik, főleg a középkategóriás kártyák esetében. A mai cikkben azt akartuk kideríteni hogy áll az nVidia új szériája SLI fronton. Mivel a cég kínálata még mindig átalakulás alatt van, ezért középkategóriás modellekről nem igazán beszélhetünk. Így is a „legkisebb” kártyájukat, a GTX465-öst választottuk a tesztbe, mellé pedig a hozzá árban közel álló HD5850-es került. Bár a teljesítmény ma nem igazán számít, csak CrossFire és az SLI hatásfoka, azért láttunk érdekes dolgokat. Csapjunk is bele a közepébe, mert már mindkét kártyával foglalkoztunk régebben, nem nagyon van mit mesélni róluk.

Tesztkonfiguráció

Alaplap: Gigabyte X58A-UD3R

Processzor: Intel Core i7-930@3,5GHz

Memória: 3x1GB Kingmax DDR3-1333

Grafikus kártyák: 2x Sapphire HD5850, 2x Gainward GTX465

Tápegység: Corsair TX650 és TX750

Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium 64bit

Driverek: Catalyst 10.6, GeForce 257.21

Üresjáratban nincs gond, minden kártya hozza a kötelezőt, terhelés alatt viszont a két GTX visszavonulásra kényszerítette az általában használt TX650-ünket, így erősebb alternatíva után kellett nézzünk. Sajnos igazolódni látszik a múltkori sejtésünk is, miszerint a GTX465-ök fogyasztásában elég nagy szórás lehet, a múltkori Asus példány jóval kevesebbel is beérte.

A hőmérsékletek érdekesen alakulnak, főleg a kétkártyás rendszerek első kártyáját érdemes figyelni, mivel ennek a kártyának alig van helye levegőhöz jutni az előtte lévő második kártya miatt. A Radeonoknál ez plusz 20 fokot jelentett, a GeForce-oknál pedig halálközeli állapotot, hiába a kétventilátoros Gainward kártya. Többször előfordult, hogy beindult a kártya hővédelme és levette az órajeleket, hogy túlélje, de az esetek többségében még így is fagyás volt a végeredmény. Nagyon erős kereszthuzatra lesz szükségünk, hogy a nyarat túlélje egy GTX465 SLI konfiguráció, vagy kevesebbet fogyasztó példányokra, amik nem melegszenek ennyire. A teszteknél természetesen igyekeztünk figyelni az órajelekre és mindig hagytuk hűlni a kártyát, hogy ez ne szóljon bele az eredményekbe.

Tesztek I.

Megjegyzés: tekintve a kártyák izomzatát most is minden teszt 1920*1080-ban ment, ám végül két diagramot kihagytunk a felhozatalból. Az egyik a Fallout 3, aminél SLI-ben az új driverrel már az nVidia kártyái sem voltak hajlandóak lemondani a v-syncről (fix 60fps), a másik az AVP, aminek mi a benchmark változatát használtuk körülbelül nulla hatásfokkal, nincs hozzá SLI profil.

Mivel nem egy mai tesztprogram a Vantage, ezért már ismeri mindkét tábor, hasonló növekedésnek lehetünk szemtanúi.

Crysisban nagyon attól függ a hatásfok, hogy milyen beállításokat használunk. Gamer beállításokkal a Radeonok nem igazán villantanak, pocsék a hatásfokuk, de ez azonnal megváltozik, ahogy feltekerünk mindent a maximumra. Úgy látszik a fejlesztőknek ez volt az elsődleges szempont. A GTX-ek végig hasonló szinten mozognak, viszont hajlamosak voltak fagyogatni a teszt alatt, ami miatt elég sokáig tartott, mire tiszta eredményeink lettek.

Far Cry alatt az erős processzorral is gyanús, hogy CPU limit közelében lehetünk, mindenesetre az Action Scene benchmarkban nagyon leesik a CF és az SLI hatásfoka is.

Stalker alatt egyértelműen a Radeonok vannak előnyben a maximális beállításokat használva. Itt még van mit csiszolnia az nVidiának a drivereken.

A World in Conflict eredmények azért érdekesek, mert a játék általában a GeForce-oknak fekszik jobban, többkártyás rendszerekben azonban nem ez a helyzet. Legalábbis egyelőre.

Tesztek II.

Fej-fej mellett a két megoldás, az SLI a HawX-ban éri el a legmagasabb hatásfokát (86%).

A Resident Evil nagyon processzorigényes, de a 20 fps különbség miatt nem gondoljuk, hogy limit lenne, legalábbis a GTX-ek esetében biztos nincsen. Ettől függetlenül elég rosszul teljesít mindkét fél (igaz nem is nagyon kell a plusz erő).

A CrossFire Just Cause alatt éri el a csúcsát, 90% fölé kerül, ami nagyon szép eredmény. Nvidia logó ide vagy oda, a GTX-ek nem remekelnek.

A Borderlands sem kedvez a többkártyás rendszereknek, az SLI és a CF is 33% körül mozog csak.

A Just Cause után még egy Radeon győzelem, a Bad Company 2 egyértelműen a Radeonoknak fekszik jobban.

Modern Warfare 2 alatt hasonlóak az eredmények, de a GTX-ek fps-e rémesen ugrált, ha ezt meg tudják oldani idővel, akkor magasabb lesz az átlag fps.

Eredmények összesítése

A könnyebb áttekinthetőség végett összefoglaltuk egy táblázatba is a gyorsulások mértékét.

Mikor utoljára foglalkoztunk többkártyás rendszerekkel, mindkét megoldás 70% környékén teljesített átlagosan. Jelenleg bár van néhány játék, ami csúnyán lehúzza az eredményeit, a CrossFire képes e körül maradni, de az új GTX-ek SLI meghajtójának még van hová fejlődnie. Náluk is elég játékfüggő a helyzet, hiszen van ahol nagyon erősek, például a régebben Radeon erősségnek számító HawX-ban, de van, ahol csúnyán elvéreznek. Legalábbis egyelőre, hiszen az előny most az AMD-nél van, már bejáratott architektúrához írnak meghajtókat, míg az nVidia programozóinak sok mindent elölről kell kezdeniük. Előbb-utóbb valószínűleg meglesz az átlag 70%, addig azonban az AMD erősebb ezen a fronton. Visszatérünk még a kérdésre ha kijönnek az nVidia középkategóriás kártyái.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward