Core i7 980X: két maggal a konkurencia előtt

Vendégül láttuk az Intel Core i7-980X processzorát egy teszt erejéig, amelyben összeeresztettük két másik Intel és egy AMD processzorral.

Core i7 980X: két maggal a konkurencia előtt

Gulftown, az új trónkövetelő

Az Intel elsőként dobott piacra hatmagos asztali processzort a Core i7-980X személyében, de a korábbi hírek szerint az AMD asztali hatmagos processzoraira sem kell már sokat várni, amelyekből már első körben sem kevesebb, mint háromféle modell teszi majd tiszteletét a szegmensben. Hogy ezek a termékek mire lesznek képesek az Intel Core i7-980X modellje ellen, az egyelőre rejtély, de már látatlanban is kijelenthetjük, hogy az AMD processzorai inkább hatékony ár/teljesítmény arányukkal, mint erőfölényükkel fognak hódítani.

Az Intel és az AMD között igen nagy szakadék keletkezett a felsőkategóriás processzorok piacán, miután megjelentek az első Nehalem architektúrára épülő újdonságok, vagyis a Core i7-900-as család tagjai. A hatmagos Core i7-980X érkezésével ez a szakadék tovább növekszik, de az AMD saját hatmagosai vélhetően segítenek majd a gyártó hátrányának leküzdésében. Ez viszont következő cikkünk témája lesz, így koncentráljunk inkább a jelenlegi teszt főszereplőjére, a Core i7-980X-re.

Core i7-980X: amit a jövevényről tudni kell

Az Intel Westmere architektúrájára épülő processzor kétmagos Clarkdale tásaihoz hasonlóan 32 nm-es csíkszélességgel készül. Ez, vagyis a gyártástechnológia az egyik kulcsa annak, hogy a processzor nemcsak, hogy kisebb négymagos Lynnfield és Bloomfield társainál, de a Bloomfield modellekkel megegyező TDP mellett üzemel annak ellenére, hogy 50%-kal több processzormagot és 8 MB helyett 12 MB-os harmadszintű gyorsítótárat tartalmaz. További érdekesség, hogy a Gulftown kódnévvel ellátott natív hatmagos processzor 18 mm2-rel kisebb felülettel rendelkezik, mint az AMD Phenom II X4-es processzorainak alapjául szolgáló Deneb lapka (258 mm2 vs. 240 mm2). A Core i7-980X esetében természetesen most is rendelkezésre áll a Hyper-Threading támogatás, amely nagyon leegyszerűsítve kvázi megduplázza az elérhető szálak számát: a processzor hat magja egyidejűleg 12 szálon képes dolgozni, ami a megfelelően optimalizált alkalmazásoknál észrevehető előnyhöz juttatja a rendszert és vele együtt a felhasználót is.

Változások a Turbo Boost technológiában

A processzor 133 MHz-es BCLK (Base Clock - alap órajel) mellett üzemel és Extreme Edition modell lévén szorzózárat sem tartalmaz, így a szorzó puszta növelésével és némi feszültségemeléssel könnyedén és egyszerűen tuningolhatjuk a terméket. Minőségi hűtőről érdemes gondoskodni, ha nem akarjuk, hogy a túlmelegedés miatt folyamatosan visszavegye a processzor az órajelet (Thermal Throttling), és ezáltal a megemelt órajel miatti előnyöktől fosszon meg minket pusztán azért, mert eléri a 80 fokos hőmérsékleti limitet. Érdekesség, hogy a Thermal Limit a Bloomfield processzoroknál 100 Celsius fok volt, legalábbis saját, Core i7-920-as processzorunknál ezt tapasztaltuk, mikor tuning hatására a gyári hűtő nem bírta a kiképzést és 100 Celsius foknál lekapcsolt a rendszer. Ezért is fontos a megfelelő hűtés.

A 3,33 GHz-es alap órajelhez 25x-ös szorzó tartozik, de a Turbo Boost jóvoltából kettőnél több mag esetén 3,46 GHz-re, míg egy vagy két aktív mag esetén 3,6 GHz-re növekszik az órajel. A processzor, LGA1366-os lévén, most is háromcsatornás, DDR3-as memóriavezérlővel érkezik, csak úgy, mint a Core i7-900-as család összes többi tagja. Alap esetben  a hatmagos újdonságnál 1066 MHz-es memóriatámogatást érhetünk el (hivatalosan), de a piacon található összes X58-as alaplapnál alkalmazhatunk DDR3-1333 MHz-es memória órajelet (sőt, akár magasabbat is) anélkül, hogy a 133 MHz-es BCLK órajelhez hozzá kéne nyúlnunk. A nálunk járt ASUS P6T7WS Supercomputer alaplap például 2400 MHz-es memória órajel beállítását is lehetővé tette volna, ha lett volna ilyen modulunk.

Az alábbi táblázat segítségével picivel könnyebb lesz elhelyezni a hat processzormagot tartalmazó Gulftown lapkát a jelenleg forgalomban lévő processzorok lapkái között. Az alábbi adatokhoz hozzá tartozik, hogy a Clarkdale egységeknél az északi híd is a processzor tokozásán belül került elhelyezésre (memória vezérlő, IGP), ám az adatok pusztán a processzor magjaira vonatkoznak. A teljes Clarkdale lapka a felsoroltakkal együtt 296 mm2-es felülettel és 774 millió tranzisztorral büszkélkedik.

Az újdonság egy az egyben használható a már forgalomban lévő X58-as alaplapokkal, de a zökkenőmentes használat érdekében az adott alaplaphoz minden esetben le kell tölteni a lehető legfrissebb BIOS-t, így a rendszer korrektül felismeri és kezeli az egységet. A Gulftown modellek a Lynnfield sorozatú Core i5-ös és Core i7-es processzorokhoz hasonlóan fejlett energiagazdálkodással rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy az „uncore” elemek nagy részét lekapcsolja a chip, amikor a legmélyebb alvó státuszba kerül, ezzel is csökkentve az üresjárati fogyasztást és a szivárgási áramot. A chip belsejében összesen hét darab áramkapu (power gate) helyezkedik el: minden maghoz tartozik egy, míg a hetedik szükség esetén az „uncore” rész lekapcsolásáról gondoskodik. A rendszer a QuickPath Interconnectet, a harmadszintű gyorsítótárat és a memória vezérlőt nem kapcsolja le teljesen, csak minimális szintre csökkenti a feszültségüket.

Az Intel 999 dolláros áron dobta piacra a terméket, de ez nem is csoda, hisz a gyártó a csúcsprocesszorainál mindig ezt az árcédulát alkalmazza. Nálunk egy-két helyen már szintén megjelent a processzor: idehaza jelenleg 250000 forintos árcédula társul hozzá, ami nem kevés, de persze ez mind nézőpont kérdése, ugyanis cserébe brutális teljesítményt és az első hatmagos asztali processzort kapjuk, azaz a teljesítmény mellett vastagon szerepet játszik az árszabásban a presztízs érték is. A következő oldalon megismerkedhetünk magával a processzorral, valamint a hozzá járó hűtővel, amely nem egy szokványos darab.

Új processzorhoz új hűtő dukál

Az Intel a 980X-nél már nem a szokásos gyári hűtőt alkalmazza, hanem egy sokkal látványosabb és hatékonyabb terméket állít csatasorba. Az elsőre kissé szokatlan újdonság hatalmas és nem bepattintható fülekkel, hanem csavaros technológiával szerelhetjük fel az alaplapra. A műanyag rögzítő keret felszereléséhez mindenképpen ki kell vennünk az alaplapot a házból, ha csak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy az alaplap tálcán a processzor mögötti részen a termék gyártója kialakított egy "szerelőablakot", ami manapság szerencsére egyre elterjedtebb módszer. A műanyag kereten két ragasztócsíkot találunk, amelyek az alaplap hátuljára rögzítik a keretet, így ha legközelebb valami miatt le kellene szedni a hűtőt a processzorról, akkor az alaplapot már nem kell kiszedni, ugyanis a keret stabilan a helyén marad. Ötletes.

A fenti képen jól látszik, hogy mekkora különbség van a régi (jobb oldali) és az új (bal oldali) megoldások között. A gyártó az új hűtő tetején egy kapcsolót is elhelyezett, amelynél "Q" és "P" feliratok láthatóak. A "Q" mód a csendes üzemmódot jelöli, míg a "P" a teljesítmény-orientált mód megfelelője, összességében átlagos használatnál, alap órajelen túl sok különbséget nem lehetett észrevenni a módok között, de tuningnál már igen: "P" módban nagyobb fordulatszámon üzemelt a ventilátor, így a hűtés hatékonyabb volt.

Amikor 4410 MHz-re emeltük a processzor órajelét (3,33 GHz az alap), akkor a hűtő terhelés alkalmával igen komoly hangzavart varázsolt a helységbe. Az egység a 70 cm-ről eszközölt zajszint mérés alkalmával 52,2 dB(A) zajszintet produkált, de ettől az extrém körülménytől eltekintve tuning nélkül terhelés hatására 43 dB(A) körül helyezkedett el a ventilátor üzemi zajszintje. Mindezt úgy, hogy a konfiguráció nem volt házba szerelve, egy normális ház pedig rengeteget tompít a zajon. Üresjáratban, illetve netezés közben 36,7 dB(A) körül helyezkedett el a zajszint, ami egyáltalán nem vészes, mivel ismét hangsúlyozzuk, nem volt számítógépházba szerelve a rendszer. A processzor hőmérséklete üresjáratban 38-44 Celsius fok körül, míg terhelés hatására nagyjából 54-68 fok között helyezkedett el, természetesen a gyári hűtőt alkalmazva

Az új hűtő összességében jól tette a dolgát, de 4 GHz feletti órajel alkalmazásakor a feszültségemelés miatt igencsak megnőtt a processzor hőtermelése, amit már nem volt képes hatékonyan lekezelni a rendszer. Most az extrém, 4,4 GHz-es órajelről beszélünk, ott elég sokat throttlingolt a processzor, azaz a 80 Celsius fokos hőmérsékleti limit elérésekor vissza-visszavette az órajelet, illetve üres órajel ciklusokkal csökkentette az egyes magokra jutó terhelést, majd amikor kicsit lehűltek a magok, megint visszaállította a 4,4 GHz-et, persze csak néhány másodperc erejéig. Ekkora magasságokban már érdemes egy prémiumkategóriás léghűtőn is elgondolkodni, de aki teheti, inkább folyadékhűtő rendszert válasszon, ha már mindenáron tuningolni akar.

A kis kitérő után azért ne menjünk el szó nélkül az új rögzítő keret mellett sem, mert sajnos eléggé nehézkes szerelhetőséget biztosít. Akkor, ha a processzorfoglalat között hőcsövek és bordák húzódnak (az esetek többsége), igen csak nehéz dolgunk van, mert nem lehet normálisan hozzáférni a pici rögzítő csavarokhoz: felülről a hűtő alumínium lamellái, oldalról pedig az adott alaplap hűtése nehezíti meg a dolgunkat. Nem egy egyszerű művelet a hűtőt a helyére csavarozni, főleg, ha az ember keze az átlagnál nagyobb. A feladat nem lehetetlen, de igen-igen kellemetlen.

 

Az új, erőműnek is nevezhető processzor ugyanúgy LGA-1366-os processzorfoglalatba passzol, mint Core i7-900-as sorozatú négymagos társai, sőt, a +50%-nyi mag és a +50%-nyi L3 Cache ellenére is ugyanúgy 130W-os TDP-vel rendelkezik, mint a négymagos Bloomfield modellek.

A tesztrendszer

[bold]Processzorok:

[/bold]- Core i7-750

- Core i7-920

- Core I7-980x

- Phenom II X4 925

Alaplapok:

- ASUS P6T7 WS SuperComputer

- ASUS P7P55D Deluxe

- ASUS M4A89GTD PRO/USB3

Videokártya: ASUS Radeon HD 5850

Tápegység: Corsair HX 550W

Merevlemez: Western Digital 160 GB

Memória: 3 x 2 GB Geil CL7-7-7-20 CR2

Tesztek, 1. rész

A processzorokat alapos tesztelésnek vetettük alá. Első körben kíváncsiak voltunk, hogy egymáshoz viszonyítva miként teljesítenek, de azt is meg akartuk nézni, hogy a Turbo Boost technológia ki- illetve bekapcsolása az egyes alkalmazásoknál, illetve játékoknál pontosan mekkora előnnyel jár. A harmadik szempont az volt, hogy megvizsgáljuk: azonos órajelen hajtva vajon van különbség a Lynnfield, Bloomfield és Gulftown egységek között? Nyilván a Lynnfield modell a kétcsatornás memóriavezérlő miatt alapból hátránnyal indulhat, viszont így rávilágíthatunk, hogy azonos memória- és processzor órajelen mekkora eltérések vannak az egyes processzorok között. Természetesen a memória időzítések is azonos értékeken voltak az összes tesztrendszer esetében, hogy kiegyenlített legyen a küzdelem, de ez magától értetődő. Hogy a konkurenciától is legyen valami, a Phenom II X4 925-ös processzort is bevontuk a játékba, de mivel a szorzó állításával csak 2,6 GHz-es órajelet tudtunk beállítani (2,7 GHz lett volna a másik választás) a buszsebesség módosítása nélkül, így ezen az órajelen is lefuttattuk a teszteket. A táblázatok alatt százalékos formában feltüntettük, hogy az egyes processzorok azonos órajelen miként teljesítenek a Core i7-750-es modellel szemben. A Phenom II X4 925-ös modellnél csak tájékoztató jelleggel írtuk ki a százalékos eredményt, de ezt pár százalékkal felfelé érdemes kerekíteni a 66 MHz-es órajel-hátrány miatt. A 2,8 GHz-es és 2,6 GHz-es eredmények alapján jó eséllyel úgyis el tudjuk helyezni a processzort a mezőnyben, így ezzel a későbbiekben nem foglalkozunk, hisz nem ez a fő téma, csak egy érdekesség, de ne felejtsük el, hogy a 925 messze a legolcsóbb tag a mezőnyben.

A fenti táblázatban meglehetősen érdekes kép alakult ki az egyes versenyzőkkel kapcsolatban. A memória írás, olvasás és másolás tesztekben a Nehalem alapú processzorok fej-fej mellett haladtak, de néhol nagyobb különbségeket is felfedezhettünk köztük. A 980X esetében az Everest kissé furcsán működött: folyamatosan azt jelentgette, hogy nincs megfelelően optimalizálva a tesztprogram az adott processzorhoz, azaz a 980X-hez, pedig már jóval korábbi kiadásoknál is büszkén hirdeti a gyártó, hogy van bennük 980X támogatás. Mivel a Gulftown a kétmagos Clarkdale processzorokhoz hasonlóan rendelkezik hardveres AES kódolóval, így nem csoda, hogy brutálisan magas pontszámot kapott abban a tesztben, viszont hogy ez ne rondítsa el a százalékos eredményeket, ezért kihagytuk az átlagszámításból.

A tesztek alapján egyébként Turbo Boost tekintetében 4-4,2% közötti különbség fedezhető fel, azaz ennyivel lassabbak a Nehalem alapú rendszerek, ha a technológiát kikapcsoljuk, ez nem sok. Azonos órajelen, azaz 2,66 GHz-en azonos memória órajelet és feszültséget használva szépen kirajzolódik a különbség a Lynnfield, Bloomfield és Gulftown processzorok között. Az egyes termékeknél az Everestben kapott eredménymezőket összeadtuk, majd kivontuk belőle a memória késleltetés értékét, ahol az alacsonyabb idő a jobb. A számításból az ominózus CPU AES mezőt kihagytuk, ahogy azt fentebb már említettük. Az eredmény nem túl meglepő: 172742,5 pontot kapott a Lynnfield rendszer, 211456,5 pontot a Bloomfield konfiguráció és 291380 pontot zsákolhatott be a Gulftown. Vegyük 100%-nak a Lynnfield eredményeit. A lynnfieldhez képest a Bloomfield 122,4%-osan, míg a Gulftown 168,7%-osan teljesít, azaz a Core i7-920 22,4%-kal, míg a Core i7-980X 68,7%-kal gyorsabb a kereskedelem fő áramába szánt modellnél. A 920-as és 980-as modellek között 37,8%-os különbség van összteljesítmény tekintetében, természetesen a 980X javára. A 980X esetében 2,66 GHz-es órajelnél nem volt elérhető a Turbo Boost támogatás, ugyanis a rendszer azonnal kikapcsolja a szolgáltatást, ha saját kezűleg módosítjuk a processzor szorzóját.

A Sisoft Sandra 16.36-os változatában a processzorok multimédiás képességeit, számítási teljesítményét, valamint a rendszer memória sávszélességének alakulását vizsgáltuk. A Turbo Boost ki- és bekapcsolása a memória sávszélességre nincs jelentős hatással, sőt, a számítási teljesítmény sem befolyásolta egetverő mértékben. A multimédiás teszteknél érezhetőbb volt a különbség, de itt is csak néhány százalékos differenciáról beszélünk. A Phenom II X4 925 egyébként néhol megközelítette a Core i5-750-es processzor teljesítmény szintjét, de összességében jól látható különbségek vannak a termékek között. Hogy ez a valós tesztek alkalmával is így marad-e, az rövidesen kiderül.

Tesztek, 2. rész

A második részben végre szóhoz jutnak a "real world" tesztek, amelyek pontosabb képet adnak a processzorok valós körülmények között nyújtott teljesítményéről. A repertoárban ezúttal is a már jól megszokott tesztprogramok szerepelnek azzal a különbséggel, hogy a CineBench alkalmazásból pár hete megjelent a 11.5-ös változat is, így most már mi is áttérünk arra.

A rendszereken az előző oldalon már megismert beállításokkal futtatjuk le a teszteket, az így kapott eredmények pedig a lenti táblázatban foglalnak helyet. A kép természetesen nagyítható!

WinRAR

A WinRAR esetében szokásunkhoz híven először megnéztük, hogy a versenyzők mire képesek az alkalmazás beépített teszt algoritmusában, majd ez után egy újraindítást követően egy fájlcsomagolási feladattal is leterheltük a processzorokat és mértük, hogy mennyi idő alatt sikerül megbirkózniuk a feladattal.

A beépített teszt eredményei semmi extrát sem mutattak sorrend tekintetében és az Everest teszt alkalmával tapasztalt különbséget is igazolták, már ami a Turbo Boost mód ki- illetve bekapcsolását és a teljesítmény viszonyát illeti. Az Intel processzorai azonos, vagyis 2,66 GHz-es órajelen szépen sorba álltak. Ha megint a Core i5-750-et vesszük 100%-nak, akkor a Core i7-920 106,01%-ot, a 980X pedig 112,43%-ot teljesített, legalábbis a beépített tesztben. A Phenom Ii X4 925 sajnos keményen lemaradt a mezőnytől, de ez várható volt, a WinRAR inkább az Intel processzorokat szereti, míg a 7zip jól elvan AMD-vel is.

[bold]CineBench R11.5

[/bold]A tesztet mind 32-bites, mind 64-bites módban lefuttattuk, így arra is megadjuk a választ, hogy 64-bites operációsrendszeren mennyivel kaphatunk jobb teljesítményt, ha az adott szoftverből a natív 64-bites kiadást használjuk. A processzorok sorrendje ebben az esetben sem változott, ám a különbségek itt még látványosabban megmutatkoznak, ugyanis az alkalmazás hatékonyan képes profitálni a több szál és több mag által nyújtott előnyökből.

Alap órajelen egyértelmű a sorrend, az azonos órajelen kapott eredményeket azonban ismét érdemes egy kicsit szemügyre venni. A Core i5-750-es és Core i7-920-as modellek között egy pontos különbség mutatkozott, ami ebben az alkalmazásban szignifikáns. A Core i7-920 és 980X között szépen megfigyelhetjük, hogy utóbbi mennyire jól ki tudja használni a plusz két magból és plusz 50%-nyi gyorsítótárból fakadó előnyöket: azonos órajelen több, mint két ponttal veri a 980x a 920-ast, azaz közel másfélszer akkora teljesítményt nyújt. A Phenom II X4 2,8 GHz-en megközelíti a kikapcsolt Turbo Boost mellett üzemelő Core i5-750 teljesítményét.

Videó kódolás és szerkesztés

Ebben a tesztben a MediaShow Espresso és az Adobe Premiere Pro CS4 alkalmazásokkal vizsgáltuk a versenyzők képességeit. A Mediashow teszt alkalmával nagyon szépen megmutatkozik a Core i7-980X előnye a mezőnnyel szemben. Azonos órajelen a Core i7-920 két perccel hamarabb végez a munkával, mint a Core i5-750, míg a Core i7-980x közel három és fél perccel múlja felül a kistesó sebességét. Természetesen azonos órajelről van szó ezúttal is. Az arányok a Premiere-ben, pontosabban Adobe Encoder-ben végzett videó kódolás alkalmával is visszaköszönnek. A beimportált videó renderelésénél szintén előnnyel indul a Core i7-980x, ám annak mértéke már valamivel kisebb.

Képszerkesztés

Az Adobe Photoshop CS4-es változatában egy fotó betöltése után azon egy scriptet futtattunk le, amely előre rögzített módosításokat eszközölt a képen. A folyamathoz szükséges időt mértük, majd az így kapott eredmények ezúttal is egy táblázatban landoltak. Ebben a tesztben a processzorok között látszólag kis különbségek voltak, ezúttal arányaikban is (ez annak köszönhető, hogy a PS sok esetben nem képes profitálni a több magból).

wPrime

A SuperPi-hez hasonló kis alkalmazásban a processzor gyorsaságát vizsgáltuk, azaz azt, hogy az egyes egységek milyen gyorsan végeznek a több magot/szálat megdolgoztató tesztben. Azonos órajelen a Core i7-980x majdnem fele annyi idő alatt végzett a megmérettetéssel, mint a Core i5-750. A három Intel processzor között szép, lépcsőzetes különbség alakult ki ezúttal is. A Phenom II X4 925 ebben a tesztben is megközelítette a Core i5-750-et, de egy szintre még akkor sem kerül vele, ha a Core i5-750-nél kikapcsoljuk a Turbo Boostot. Ez természetesen várható volt, a 750 árában úgyis a 3.4GHz-en ketyegő 965 kapható.

Játékok és 3DMark

A játékteszteknél kicsit eltértünk a szokásos sémától, és normális beállításokon futtattuk a tesztelt alkalmazásokat. Ennek két oka van: az egyik az, hogy aki ilyen processzort vesz az valószínűleg nem adja alább, a másik pedig az, hogy több játékot is kipróbáltunk közepes beállításokon, hogy ne legyen VGA limit, de még így is nagyon egybe volt a mezőny. Egyszerűen ezek a processzorok már-már túl erősek a kölcsönkapott 5850-hez képest (5970-est sajnos nagyon nehéz mostanában szerezni). Nem is igazán tudjuk a 980X mellett hogy alakulhat ki processzorlimit, de azért tippjeink vannak (azért a Vantage CPU pontszámain érdemes átfutni, ott van különbség, csak valós alkalmazás során sosem fog előjönni).

Fogyasztás és tuning

[bold]Fogyasztás

[/bold]

A rendszerek fogyasztását többféle helyzetben mértük. Első körben megnéztük, hogy alapjáraton, energiagazdálkodás nélkül mennyit fogyasztanak a konfigurációk, majd ugyanezt megismételtük energiatakarékos módban, CineBench futtatásakor és Far Cry 2 futtatásakor is. Az eredményeket az alábbi kis diagram tartalmazza.

A legkevesebb energiát a Core i5-750-es modell igényelte: gyakorlatilag minden tesztben ez a processzor nyerte meg a megmérettetést, azaz ő volt a legenergiatakarékosabb. A Phenom II X4 925 üresjárat alkalmával jelentősen, terhelés alkalmával azonban csak minimálisan maradt le Lynnfield alapú riválisától. Itt kőkeményen látszik a fejlett energiagazdálkodás és a fejlett gyártástechnológia által kínált előny. A Core i7-920-as és Core i7-980x processzorok közül üresjáratban és energiatakarékos módban utóbbi fogyasztott kevesebbet, de CineBench alatt a Core i980x jobban megpörgette a fogyasztásmérőt. A Far Cry 2-es teszt alkalmával viszont mínusz 4W-os különbséget mértünk a Core i7-980x javára, azaz ennyivel fogyasztott kevesebbet a termék Core i7-920-as társánál.

Érdekességképpen a tuningolt Core i7-980x processzor fogyasztását is megvizsgáltuk. Üresjáratban és energiatakarékos módban a differencia 13- illetve 16W-volt, de terhelés hatására könnyedén átléptük a 300W-os álomhatárt, amelyet alap feszültségen meg sem közelített a rendszer. A processzor 1,375V-os feszültség mellett üzemelt.

[bold]Tuning

[/bold]Az Intel új processzora tuning szempontjából annyiból élvez előnyt a mezőny többi tagjával szemben, hogy szorzózár-mentes, azaz a processzor szorzóját nem csak lefelé, hanem felfelé is lehet módosítani, ezáltal a tuning még egyszerűbbé válik, hiszen csak a szorzót és a processzor magfeszültségét kell emelni. A Core i7-980X alapból 3,33 GHz-es órajelen ketyeg, így első körben megnéztük, hogy bő 1 GHz-es órajel emelés esetén hogyan viselkedik a termék. Először 1,4V-os feszültséget állítottunk be és az órajelet 4410 MHz-ig emeltük a szorzó 33-ra történő beállításával, ami alap esetben 4389 MHz-es órajelet eredményezne, de az ASUS lap 4410 MHz-re lőtte be az órajelet. A processzor sajnos nem volt stabil, a gyenge gyári hűtő miatt azonnal elérte a 80 fokos Thermal Limitet, így a rendszer visszavette az órajelet, azaz az idő túlnyomó részében 4 GHz alatti órajelen ketyegett az egység, ami keményen rányomta bélyegét a teljesítményre.

A 1,375V-os feszültséggel 4276 MHz-es órajelig jutottunk végül. Így teljesen stabil volt a rendszer, de néha-néha sajnos throttlingolt, azaz a limit elérése miatt vissza-visszavette az órajelet, így a táblázatokban szereplő eredmények nem minden esetben tükrözik az órajel emeléstől elvárható teljesítményt. Ha keményebb tuningban gondolkodunk, nézzünk a rendszerhez folyadékhűtést, de ha beérjük 4,2 GHz körüli eredménnyel is, akkor elég egy prémium minőségű léghűtő is. A gyári ide kevés, ahogy a Core i7-920 esetében is az volt annak idején.

Végszó

A teszt végén, hogy könnyebb legyen dönteni, a megmérettetések alkalmával kapott eredményeket összesítettük, majd diagramba foglaltuk. Ahogy a tesztek alkalmával, úgy az összesítésben is a Core i5-750-es processzort vettük alapul, és hozzá hasonlítottuk a mezőny többi szereplőjének teljesítményét. Így az alábbi képet kaptuk: 

A Phenom II X4 925-ös processzor összességében nagyjából 12%-kal teljesített gyengébben Core i5-750-es társánál. Az összképhez hozzá tartozik, hogy a Core i5-750 ára napjainkban 48000 forint magasságában mozog, míg a Phenom II X4 925 30-33 ezer forint körüli összegért vihető haza. Ár tekintetében bőven nagyobb a különbség a két versenyző között 12%-nál, így itt is visszaköszön az AMD igen agresszív és hatékony árpolitikája, ami arra törekszik, hogy a lehető legjobb ár/teljesítmény arányú processzorokat kínálja a vásárlók számára.

A Core i7 920-as modell 65000 forintba kerül és hamarosan el is tűnhet a piacról, ugyanis a Core i7-930 személyében már elérhető az utódja. Most maradjunk a Core i7-920-as modellnél. A processzor 35%-kal drágább Core i5-750-es társánál, de teljesítményben nem mindig hozza ezt a szintet, sőt. Amennyiben nagy számítási teljesítményt igénylő alkalmazásokat futtatunk, van létjogosultsága a Core i7-920-asnak az i5-750-nel szemben, de ha játékban gondolkodunk, akkor a különbözetet érdemesebb inkább hozzácsapni egy normálisabb videokártyához, jobban járunk.

Érdekességképpen készítettünk egy diagramot arról, hogy a processzorok milyen ár/teljesítmény aránnyal rendelkeznek. A processzorok kétségtelenül nem egy szintet képviselnek, nem is egy felhasználói réteget céloznak meg, így mindenekelőtt azt kell eldöntenünk, hogy mire szeretnénk használni a rendszert és ennek megfelelően a teszteredmények alapján már el is indulhatunk a választás rögös útján.

Core i7-980X: munkaállomásba vele!

El is érkeztünk tesztünk főszereplőjéhez, a Core i7-980X-hez. Ez a modell brutális teljesítménnyel áll a felhasználók rendelkezésére és főleg olyan alkalmazásokban mutatja meg oroszlánkarmait, amelyek képesek profitálni a több magból és a több szálból. Játékra egyelőre értelmetlen, tesztjeink és a külföldi tesztek eredményei szerint is. Ez a processzor a hardcore felhasználók számára jelenthet megváltást, akik komoly munkaállomás építésén gondolkodnak, amellyel nagymennyiségű adatot (fotó, videó, stb) kívánnak feldolgozni a lehető leggyorsabban. A negyedmillió forint körüli ár nem az átlag magyar pénztárcákra lett szabva, de már megszokhattuk, hogy a prémium kategóriás termékekhez prémium árszabás dukál. Mindent egybevetve a Core i7-980X igen lenyűgözőnek bizonyult a tesztek során, igazi kemény munkagépbe való központi egységet ismerhettünk meg személyében. Komolyabb tuning esetén érdemesebb komoly hűtést társítani az egységhez, hogy ne veszítsük el az órajel emeléssel elért előnyöket a túlmelegedés és az ebből fakadó folyamatos órajelcsökkentgetés következtében. Aki virtualizációra és processzor intenzív alkalmazások futtatására keres megoldást, bátran választhatja az Intel új csúcsprocesszorát, ami egyértelműen a legerősebb CPU az asztali mezőnyben, nehéz rajta fogást találni.

[italic][bold]A tesztben szereplő ASUS Radeon HD 5850-es videokártyát, ASUS P7P55D Deluxe és ASUS P6T7WS SuperComputer alaplapokat az ASUS magyarországi képviseletétől, az Intel Core i7-980X proceszort az Intel magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön. Ezúton is köszönet értük!

[/bold][/italic]

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward