Az Intel legolcsóbb LGA-2011-es Sandy Bridge-E processzora már megtalálható a vállalat hivatalos árlistáján, sőt, külföldön már néhány webáruház és üzlet kínálatában is találkozhatunk vele. Eddig úgy tűnt, hogy a költséghatékony, négy aktív processzormaggal ellátott Core i7-3820-as is ugyanarra a lapkára épül, mint amit hatmagos társai is használnak, de a jelek szerint erről szó sincs – amennyiben hihetünk a legfrissebb értesüléseknek.
A hatmagos Core i7-3930K és az ugyancsak hatmagos Core i7-3960X processzor esetében a gyártó ugyanazt a natív nyolcmagos lapkát használja. A 435 négyzetmilliméteres lapka alapjában véve nyolc processzormaggal rendelkezik, de ezek közül az asztali processzorok esetében csak maximum hatot engedélyez a gyártó. Az asztali Sandy Bridge-E processzorok esetében a 20 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárból is csak maximum 15 MB-nyi áll rendelkezésre. A lapka összes szolgáltatása és összes komponense csak és kizárólag a Xeon szerverprocesszor család esetében érhető el, ott is csak az abszolút felsőkategóriában. Ezzel nincs is baj, hiszen azáltal, hogy jelenleg csak hatmagos Sandy Bridge-E processzorok érhetőek el, javítható a kihozatali arány – a hibátlan nyolcmagos modellek mehetnek Xeon szerverprocesszornak, vagy félre lehet őket tenni egy később megjelenő, nyolc processzormaggal ellátott asztali Sandy Bridge-E modell piacra dobásához.
Eddig úgy tűnt, hogy a Core i7-3820-as processzor is beáll a sorba és ő is a natív nyolcmagos Sandy Bridge-E lapkát alkalmazza. Az említett lapkánál ennél a modellnél már rengeteg komponens letiltására van szükség, azaz a lapka túlnyomó része „kárba megy”. Persze elképzelhető lenne, hogy erre a célra eleve olyan példányokat fog be az Intel, amelyeknél a maradék négy mag működésképtelen, de ez elég nagy hibaarányt feltételezne.
Az elmélkedés helyett térjünk vissza inkább az értesülésekre. A külföldi források informátorai azt állítják, hogy a Core i7-3820 esetében az Intel natív négymagos Sandy Bridge-E lapkát alkalmaz, amelynek mérete nagyjából kétharmada a natív nyolcmagos lapkáénak. Hogy miért nem pont fele akkora? Azért, mert a Sandy Bridge-E processzorok esetében a négycsatornás DDR3-as memóriavezérlő, a 40 sávot kínáló PCIe 3.0-s vezérlő és az egyéb komponensek sok helyet foglalnak, így a négy CPU mag kivételével nem feleződik a kiterjedés. A natív négymagos lapka létrehozása a moduláris felépítésnek köszönhetően megvalósítható, így nyolc helyett eleve csak négy processzormag áll rendelkezésre és a harmadszintű gyorsítótár mérete is csökkenthető.
A fenti lépésnek az Intel szemszögéből van jelentősége, ugyanis a Core i7-3820, valamint a négymagos Xeon szerverprocesszorok esetében a natív négymagos szilícium lapka előállítása kevesebbe kerül, hiszen a kisebb méret miatt egy szilícium ostyára több chip fér.
