1. Acer Aspire 5740 - Specifikáció és hardver
Lassan tényleg beköszönt a tavasz és a fiatalok mennek bele a vakvilágba. Nagyon sokan notebookkal a hónuk alatt szeretik ezt tenni, hiszen utazáshoz elképzelni sem lehet jobb társat, ha az ember magával akarja vinni az otthoni dolgait, tartani akarja a kapcsolatot a barátokkal, esetleg el akar dicsekedni Facebookon a frissen megvágott hegyi képekkel. Az Intel két hónappal ezelőtt frissítette processzor kínálatát és immáron a notebookoknál is elérhetővé tette az asztali vonalon már sikerre vitt Core család legújabb generációját. Az Arrandale magos mobil CPU-k közül már majdnem mindegyik járt nálunk, viszont ezek össze-vissza és jellemzően teljesen különböző notebookokban foglaltak helyet. Olvasóink már több ízben jelezték, hogy ki vannak éhezve az új Core i3-mas noteszgépekkel kapcsolatos információkra és szerencsére időben lépni tudtunk az ügy érdekében, hiszen egy egész cikksorozatot szentelünk a témának. Az első részben a belépő modelleket vesszük sorra, szám szerint négy darabot. ABC sorrendben fogunk haladni, így kezdjük is a sort rögtön az Acerrel.
A tajvani cég messze földön híres remek ár/teljesítményű gépeiről és a fórumon is a gyártó termékei iránt érdeklődnek a legtöbben. Az Aspire család legújabb tagja főleg hardverben tér el elődjeitől, a kinézet nagyrészt maradt az, amit már egy ideje megszokhattunk tőlük. Operációs rendszer nélküli változatban tesztünk legolcsóbb gépe volt az 5740, nálunk Windows 7 Home Premiummal landolt.
Érdemes alaposan szemügyre venni a fenti listát, ugyanis gyakorlatilag ugyanezzel fogunk találkozni a cikk során végig. Core i3-330M, 2 GB memória és 320 GB-os merevlemez. Ez az, ami összeköti a belépő szinten szereplő gépeket egymással, de természetesen akadnak majd kivételek a mi versenyzőink között is. Semmi különöset nem kell kiemelni, a modem talán kicsit szokatlan így 2010-ben, de ha elfér, végül is nem gond, ha van. Örömmel vettük a Bluetooth-t (amely alapból ki van kapcsolva!), ezzel ugyanis több felhasználó tud kezdeni valamit. A 64 bites Windows 7 Home Premium nagyjából 16 ezer forintos felárat jelent a Linuxos változathoz képest, ezt érdemes mérlegelni vásárlás előtt.
A gép mellé egy kis ismertetőt és a szokásos tápegység-töltő párost kapjuk. Utóbbi 65W-os, ez az egy érték szintén közös volt a tesztelt gépeknél. Arról nincs információnk, hogy a Linuxszal értékesített változathoz vajon jár-e driver CD, de valószínűleg nem, így érdemes a gyártó globális oldaláról előbb begyűjteni a szükséges meghajtó programokat.
Meglepően csendben kelt életre az új Aspire, nem vagyunk ehhez hozzászokva se ebben az árkategóriában, se magánál a gyártónál. Bátran kijelenthetjük, hogy a mezőny leghalkabb gépe az Aceré volt, ha belevesszük a terhelés alatt mért zajszintet is. A csendes működés mellé viszont a legmagasabb hőmérsékletek is csatlakoztak, ugyanis üresjáratban 46, míg teljes terhelésnél 72 fokos volt a processzor. Az alacsony zajszintben némi szerepe van a hátsó szellőzőnyílásnak is, hiszen így a lehető legtávolabbra került a felhasználó fülétől, lévén még a felhajtott kijelző is kettejük közé ékelődik.
A Windows 7 egész jó pontszámokat adott a gépnek, bár láthatóan a grafikus teljesítmény és a merevlemez az, amelyek gyengébbek az átlagosnál. Előbbinél nem árt megemlíteni, hogy a 2 GB memória egyetlen modul formájában kapott helyet az alaplapon, így egycsatornás módban fut. Mivel a videokártya ebből csipeget, így számára kritikus a sávszélesség.
Visszatért rég nem látott kedvencünk, a Western Digital Scorpio Blue-ja. Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát, rendkívül halk működése mellé remek teljesítmény társult, egyedül az átlagnál pár fokkal melegebb hőmérséklet az, ami bezavart a képbe, de szerencsére nem volt olyan magas, hogy a melegebb nyári napokban félnivalónk legyen miatta. Tekintettel arra, hogy nálunk a Windows 7-es változata járt a gépnek, a partíciókat előre létrehozták. Mi magunk egyetlen egyen garázdálkodhatunk, a visszaállítás pedig egy másik, rejtett parícióról történik.
A sztereó hangszórópár nálunk nem ütötte meg azt a mércét, amelyre bátran mondanánk, hogy zenére is ajánlott, játékra viszont elegendő lehet, mivel többnyire tisztán szól és meglepően hangos is. A Dolby Home Theater virtuális térhangzást biztosít, ízlés kérdése, mikor és hol használjuk, nekünk többnyire inkább kikapcsolt állapotban maradt.
2. Acer Aspire 5740 - Ergonómia
A bevezetőben már említettük, hogy külsejét tekintve az Acer nem cifrázta túl az Aspire 5740-et, gyakorlatilag minimális változásokat találunk csak a korábbi modellekhez képest. A fedőlap most is egy csillogó burkolatot kapott, amely a megszokottnál valamivel sötétebb kék árnyalattal rendelkezik. Az ujjlenyomatokat szerencsére nem gyűjti annyira, mint az ember gondolná első ránézésre, a karcokkal viszont nem tud mit kezdeni. A kijelző mögött nem találunk komolyabb merevítést, így a felső burkolat középpontja felé haladva egyre könnyebb benyomni a fedőlapot. Alul külön rekeszt találunk a memóriák és a merevlemez felett, jól látható az egyetlen modul, mellette pedig a bővítésre szolgáló foglalat. A merevlemeztől balra tátongó üres lyuk vélhetően az opcionális 3G modemnek ad helyet, de ilyen modellekre ne nagyon számítsunk itthon, az Acer jellemzően csak netbookjaiból juttat el hazánkba HSDPA modemmel rendelkező típusokat.
A billentyűzet alapvetően jó, alátámasztása elfogadható, viszont gyorsírásra csak korlátozottan alkalmas a könnyen járó, kissé instabil gombok miatt. Gyorsgombokból csak egy programozhatót és két, a hangerő állításgatására alkalmas darabot találunk.
A touchpad multitouch képességekkel is bír, felülete egész nagy és az anyaghasználat sem szól bele a kényelembe. Nem mondható el ugyanez az alatta található gombokról, amelyek szörnyen hangosak, kattognak és mozgásterük alig 1-2 milliméter.
A portok száma és típusa gyakorlatilag mind a négy gépnél hasonló statisztikát fog mutatni: 4 USB, 1 HDMI és egy D-Sub. A vezetékes hálózat mellé az Acer grátiszként még ad egy analóg modemet. A kártyaolvasót elöl találjuk egy porvédő álkártya társaságában.
A kijelzővel meg voltunk elégedve, éles képet biztosított a szöveg olvasáshoz, mindazonáltal a képe picit pirosas árnyalatot mutatott, valamint a kontraszt is túlvezéreltnek tűnt, de ezek mind olyan „hibák”, amelyeket szoftveresen korrigálni lehet a videokártya driveréből. Amit viszont nem, az a csupán átlagos látószög, amely szemből nézve még úgy-ahogy elfogadható. A fényerő tartomány elég nagy, napsütéses időben is valószínűleg használható marad az 5740. A kávába rejtett webkamera csupán 640x480-as felbontásra képes, de képminősége ettől függetlenül nem volt rossz. A billentyűzet fölé helyezett mikrofont viszont nem értettük, hiszen ha beszélgetés közben egyúttal gépelünk is, akkor nagyon zavaró lehet a másik fél számára az, hogy ez áthallatszik.
3. Asus K52F - Specifikáció és hardver
Viszonylag sok Asus gép járt nálunk mostanában, de ezek vagy a multimédiára vagy a játékos képességekre koncentráltak. A K52 sorozat ezzel szemben egy teljesen átlagos család, a népszerű K50 utódjának is tekinthető, amelyből rengeteg fogyott piacra dobása óta, így valószínűsíthető, hogy a K52-re is ez a kellemes sors vár.
A specifikációt végigolvasva két helyen fedezhetünk fel érdemi változást (azon kívül, hogy a modemnek búcsút intettünk). Nem kapunk operációs rendszert, viszont eggyel gyorsabb processzort találunk a gépben, mint a többieknél, az i3-350M kereken 133 MHz-cel magasabb órajelen ketyeg, mint kistestvére, meglátjuk ér-e ez valamit a gyakorlatban.
A készülék mellé a kötelező dolgokon felül kapunk egy alkalmazásokat és egy drivereket, valamint segédprogramokat is tartalmazó lemezt, amit nem győzünk hangsúlyozni milyen jól jöhet. A gyártók manapság előszeretettel spórolják ki mindkettőt a csomagból, pedig ezek rendszertelepítés után életet menthetnének. Hozzá kell tenni gyorsan, hogy az Asus a DVD-re csak és kizárólag Windows 7-hez használható meghajtó programokat tett, igaz azokat 32 és 64 bites környezetben egyaránt telepíthetjük. A szokásos Logitech-től származó kis optikai egéren felül kapunk egy táskát is, amelyben a töltőn és a gépen kívül elfér még ez-az.
A mezőny leghűvösebb notebookját köszönthetjük a K52F személyében, igaz nem a leghalkabbat, az ugyanis az Acer dicsősége. Üresjáratban az Asus is nagyon csendben volt, terhelésre viszont már feljebb kapcsolt a ventilátora, amely ha nem is zajongott, érezhetően nagyobb zajt produkált. A processzor magára hagyva 37, komoly terhelésnek kitéve pedig 68 fokos volt.
A Windows 7 0,1 ponttal díjazta a 133 MHz többleterőt a processzor esetében és további különbséget is csak a merevlemeznél találunk, ha összehasonlítjuk a kapott eredményt az Acernél látottakkal. A 2 GB memória most is egycsatornás módban üzemel, így nem meglepő, hogy az integrált videokártya gyakorlatilag semmit nem gyorsult.
Az olvasási görbe alapján lassabb, a fájlok kezelésében viszont gyorsabb volt a Hitachitól származó 320 GB-os merevlemez, mint az előbb látott WD Scorpio Blue. Zajszintje elhanyagolható, hőtermelése viszont csak 1-2 fokkal jobb, mint vetélytársának, folyamatosan 40 fok felett üzemelt. A nyári használat miatt azonban itt sem kell aggódnunk.
A sztereó hangszórópár SRS WOW Premium minősítéssel rendelkezik, amely a gyakorlatban speciális hangzásképek formájában ölt testet. Alapjában véve nincs vele gond, de picit érezni azt a tipikus, enyhén kopogós, „műanyag” hangot, amelyet a notebookok többsége kiad magából. Ugyanazt tudjuk elmondani róla, mint az Acerről: zenehallgatásra kompromisszumokkal, játékra és filmnézésre viszont alkalmas, hiszen hangereje van bőven és tisztán is szól.
4. Asus K52F - Ergonómia
Elődjéhez képest kisebb változásokon esett át az Asus K szériája. A csillogó fedőlapon ez még nem annyira szembetűnő, viszont alul már igen. Egy hatalmas műanyag borítás mögé került minden fontosabb alkatrész, ezt kell lecsavaroznunk, ha ki akarunk cserélni valamit. Jól látható, hogy 3G opcióra itt nincs lehetőség. Képen nem látszik, de asztalra helyezéskor valamiért a hozzánk közelebbi, jobb oldalon elhelyezkedő láb elemelkedett a talajtól, ezért a gép minimálisan, de billegett a használat során. Nem tudjuk, hogy ez szériahiba-e vagy pedig ismét belenyúltunk a tutiba, minden esetre érdemes tudni erről a problémáról.
Kinyitás után szembesülhetünk a legnagyobb változással: barna lett a borítás és megváltozott a billentyűzet is. A klaviatúra merőben hasonlít a cég gamer notebookjainál és UL szériánál felhasználtakhoz, viszont komfortérzetre valahol a kettő között van. Alapjában véve jó az alátámasztás, a gombok egy leheletnyivel kisebbek, mint kellene, ráadásul holtjátékuk is van, és használat során zajosak. Ezzel együtt viszonylag jól lehet használni őket, de látni fogunk majd jobb billentyűzetet a teszt során (az Aceré például jobb volt). Gyorsgombokat ezúttal nem kapunk.
A touchpad attól függetlenül, hogy multitouch képességekkel bír és zónákat is tartalmaz, így remekül testre szabható, rendelkezik egy óriási hibával. A hasznos felület ugyanis nem akkora, mint azt a kép alapján gondolnánk. A szerkezet egyedül ott érzékeny az ujjal való érintésre, ahol a csillogó matricát látjuk, körülötte sehol máshol. Ez drasztikus mértékben rontotta a komfortot, ráadásul a bal és jobb egérgombok hiába halkak, nagyon nehezen nyomhatók és akkor is csak alig egy milliméter mélységig. Szerencsére a jobb gomb funkciója egy háromujjas érintéssel kiváltható – ahogy a képen is látszik.
Eggyel kevesebb USB-t kapunk, ettől függetlenül minden más megegyezik az Acernél látottakkal. Az elrendezés teljesen eltérő, a jobb oldalon található USB aljzatba testesebb pendrive-ot ne akarjunk tenni, ezzel ugyanis akadályozhatjuk mind a memóriakártya-olvasó, mint a DVD-író rendeltetésszerű használatát. Utóbbival kapcsolatban megemlítendő még, hogy a kiadásért felelős gomb annyira egy síkba került magával a tálcatartó műanyaggal, hogy gyakorlatilag kitapinthatatlan odanézés nélkül. Sűrűn nem fogjuk használni, de amikor kell, akkor ez elég bosszantó probléma tud lenni.
A kijelző hasonló képet mutatott az Acerben lévővel, de a pirosas árnyalat közel sem dominált annyira. Fényerő tartományával nem voltunk maradéktalanul elégedettek, ugyanis míg a minimális érték meglepően alacsony, addig a maximális nem elég fényes, így napsütésben gondban lehetünk. A látószögek átlagosak, talán, ha egy árnyalatnyival voltak jobbak az Acerben található panelénél. A webkamera itt is csupán 640x480-as felbontással bír és nincs is olyan jó képe, mint az Acerben lévő optikának, de mindennapos használatra megteszi. A mikrofon ezúttal nem a billentyűzethez közel, hanem szorosan a kamera mellett kapott helyet.
5. Dell Inspiron 1564 - Specifikáció és hardver
Újabb nagy gyártó gépével fogunk megismerkedni. A Dellt aligha kell bárkinek bemutatni, legutóbb a szemkápráztatóan gyönyörű Vostro V13-mal bűvölt el minket, most pedig itt a megújult Inspiron sorozat. Az előd modellel enyhén szólva sem voltunk megelégedve, viszont bíztunk benne, hogy ha egy cég le tud tenni egy V13-mat az asztalra, akkor gatyába tudja rázni legnépszerűbb szériáját is.
Tesztünk legdrágább példánya volt a 1564-es Inspiron, ráadásul operációs rendszert sem kapunk hozzá, így adódik a kérdés, hogy van-e/lesz-e annyi potenciál a masinában, amely vásárlásra csábítja a tömeget. Egy fontos tényezője mindenképpen van a magas árnak, ez pedig a 3 éves garancia, amely pontosan 1 évvel több, mint a másik három gép esetében. 2,47 kg-os tömegével ez volt a legkönnyebb notebook is, felszereltségét tekintve megegyezik az előbb látott Asus K52F-fel, processzorból viszont az Acerben is szolgálatot teljesítő i3-330M-et kapjuk.
A gép mellé semmi extrát nem kapunk, még driver CD-t sem, így minden meghajtó programot nekünk kell beszerezni az internetről. Szerencsére a vezeték nélküli hálózati kártyát a Windows 7 alapból felismerte és kezelte, így ez nem volt probléma.
Üresjáratban halk, terhelésre viszont már elég hangos volt az új Inspiron, talán a leghangosabb a mezőnyben. Szomorú, hogy a kelleténél magasabb zajszint ellenére a hőmérsékletek nem zuhantak a mélybe, ugyanis üresjáratban 41, terhelésre pedig 74 fokot mértünk, utóbbi a legmagasabb érték volt a mezőnyben. A magas fordulatszám egyetlen előnye, hogy a gép másodpercek alatt visszahűl, viszont a zajszint csak percekkel ezután áll vissza az üresjáratban megszokottra.
Az Acerrel azonos belső gyakorlatilag azonos pontszámokat eredményezett, a 2 GB memória, mint minden gépnél, itt is egyetlen modul formájában van jelen, amely a videokártya teljesítményére minden bizonnyal kihatással van.
A merevlemez bár ugyanaz a Scorpio Blue volt, mint az Acer Aspire 5740-ben, ennek ellenére lassabb tempót diktált, méghozzá látványosan. Az azonos chipset és SATA beállítás miatt nem tudjuk mire vélni a dolgot és az sem vígasztalt minket, hogy ha egy fokkal is, de sikerült 40 fok alá szorítani a hőmérsékletet. A zajszinttel nem volt gond, a modellek azonossága itt valóban tetten érhetőnek bizonyult.
A sztereó hangszórók talán a Dellnél voltak a leggyengébbek, az alapból bekapcsolt SRS WOW hangzásképeket el kell felejteni, nekünk zenehallgatáshoz a Vokál beállítás passzolt leginkább (a hangkártya driverében találjuk).
6. Dell Inspiron 1564 - Ergonómia
Az ócska, már-már piaci kinézettel rendelkező előd után kifejezetten üdítő látványt nyújtott a legújabb Inspiron. Természetesen megmaradt a csillogó, többféle színnel rendelhető, de sérülékeny felső burkolat, ám a legnagyobb probléma a belső térrel volt az előd modellnél is. Alul egy kisebb panelt kell kicsavaroznunk ahhoz, hogy bővíteni tudjuk a gépet, a 3G modem opciója itt sem elérhető.
A billentyűzettel nem volt különösebb gond, az alátámasztás megfelelőnek bizonyult, egyedül a numerikus résznél volt gyengébb. A funkció gombokra aggatott másodlagos képességek BIOS-ból módosíthatók, ez azt jelenti, hogy megadhatjuk, hogy például az F4 gomb lenyomására F4 funkciót szeretnénk vagy pedig a másodlagosként szereplő fényerő állítás lehetőségét kívánjuk használni. Ezzel már a V13-nál is találkozhattunk, hasznos képesség. Külön gyorsgombokat nem kapunk, viszont ennek a trükknek a segítségével az összes funkció billentyű azzá válhat.
A touchpad nem nyerte el a tetszésünket, a csillogó bevonat lassította az ujjak mozgását, ráadásul mintha egy kis késést is érezni lehetne. Multitouch nincs, viszont a bal és jobb egérgombok halkan üzemelnek és kényelmesen is nyomhatók, talán először és utoljára ebben a mezőnyben.
USB-ből akárcsak az Asusnál, itt is csak hármat kapunk, ráadásul a jobb oldalon lévő kettő között nagyon kevés a hely, két vaskosabb pendrive-ot biztos, hogy nem fogunk tudni bepréselni oda. Aggasztó a kártyaolvasó közelsége is, ugyanis rögtön felette van mindkét USB port, így egyszerre kell szembenéznünk két problémával is. Az egyik az USB-knél is elhangzott pendrive-os gond, a másik pedig, hogy ha egy USB foglalt, akkor a memóriakártyát elég sajátos mozdulattal tudjuk csak az olvasóba helyezni anélkül, hogy az USB-s eszközt átmenetileg eltávolítanánk.
Az új Inspironban található kijelző volt a leggyengébb a négy szereplős mezőnyben, a képe túlságosan pirosas árnyalatot mutatott (ez korrigálható), a látószöge pedig ennek a panelnek volt a legszűkebb, már szemből nézve is vagy világosodni kezdett az alja vagy sötétedni a teteje. Kár érte, mert se a szövegmegjelenítéssel, se a fényerő tartománnyal nem volt gond. Az LCD felett megbúvó webkamera 1280x1024-es felbontásra képes, viszont mozgáskövetése elég lassú. A mikrofon az optika mellett kapott helyet, így a verbális kommunikációval aligha lesz gond.
7. Packard Bell EasyNote TJ75 - Specifikáció és hardver
Utolsó, negyedik alanyunk egy sokak számára ismeretlen gyártótól érkezett. A Packard Bell nagyon régi név a szakmában, viszont bő két évvel ezelőtt az Acer 75%-os tulajdonjogot vásárolt a cégben, amelyből a felhasználók csak a megbízható garanciális hátteret érezhették meg, ugyanis ezen kívül ránézésre aligha mondja meg bárki is, hogy a két cégnek köze van egymáshoz. Az EasyNote TJ75-nek abban a megtiszteltetésben volt része, hogy előítéletektől mentesen, mondhatni teljesen ismeretlenként csöppent a többi három versenyző mellé, így nem volt olyan előd, akihez viszonyíthattunk volna (tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt járt nálunk eleddig először és utoljára Packard Bell gép).
A TJ75 első ránézésre nem egy kifejezetten szép masina, persze ez megítélés kérdése. Az viszont biztos, hogy a belsejét illetően egy szavunk nem lehet. Ez volt az egyetlen gép, amely gyárilag 4 GB memóriával érkezett, igaz ez miatt pont lecsúszott a legolcsóbb címről a mezőnyben. Ha az egyik 2 GB-os modult kivennénk a csomagból, akkor a 140 ezer forintos Acer Aspire 5740 alá mennénk árban, de inkább fogjuk fel úgy, hogy a TJ75-nél nem vár ránk a későbbi memóriabővítés, mint a többieknél. Ez volt az egyetlen gép, amelyben nem találunk Bluetooth-t, a specifikáció többi része gyakorlatilag megegyezik az eddig látottakkal.
A termék mellé a kötelező kiegészítőkön felül csak egy nagyon rövid leírást találunk, a driverekért el kell látogatnunk a gyártó honlapjára. A Packard Bellre is jellemző, hogy csak Windows 7-es meghajtó programokat biztosít már a TJ75 mellé, Windows XP-s drivereknek hűlt helyét találtuk az oldalon. Itt jegyeznénk meg, hogy bár a Windows 7 elég sok mindent felismer és kezel is alapból, a vezetékes hálózati kártya a TJ75 esetében nem tartozik ide, ahhoz ugyanis mindenképpen a gyártó saját drivere szükséges, így ha nincs WiFi hálózatunk otthon, akkor beüzemelés előtt mindenképpen szerezzük be a LAN kártya meghajtó programját.
Üresjáratban a Packard Bell TJ75-je produkálta a legalacsonyabb hőmérsékletet, egy fokot verve az Asus K52F-re. Zajszintje ilyenkor elhanyagolható volt, a többi géphez hasonlóan csendben tette a dolgát. Terhelésre már feljebb kapcsolat a ventilátor, de nem annyira, hogy ez hosszútávon zavaró legyen. Jó hír viszont, hogy amint megszakítottuk a terhelést, a légkavaró abban a pillanatban elhalkult, gyakorlatilag pár másodperc alatt visszaállt az üresjárati zajszintre a gép. A szellőzőnyílás akárcsak az Acernél, itt is hátul találjuk, amely egyrészt némileg szűri a felhasználóhoz érkező zajt, másrészt nem melegíti feleslegesen a gép bal oldali részét (éljenek a balkezes vásárlók).
Nocsak, nocsak. A Windows 7 beépített értékelő rendszere meglepően jól díjazta a 2x2 GB memóriának köszönhetően elérhető kétcsatornás módot. Mind az ablakok kezelése, mind a játékok alatt elérhető sebesség gyorsult a korábbi három modellhez képest. A merevlemez egyébként itt kapta a legalacsonyabb pontszámot, meg is néztük, van-e oka.
Sajnos van. A 320 GB-os Hitachi merevlemez messze a leglassabb volt a mezőnyben, amelynek hatását ugyan nem éreztük a mindennapok során (valószínűleg a sok memória miatt), de kénytelenek vagyunk elkönyvelni, hogy ez bizony csúnya fekete pont. Működése során minimális zajt csapott, viszont a hőtermelést illetően a mezőny hátsó feléhez tartozott.
A sztereó hangszórópár mentes mindenféle hangzatos technológiáktól és talán ennek is köszönhető, hogy a mezőnyben ő szólt a legjobban. Itt éreztük egyedül, hogy a mélyhangok egy kis hányada végre képes megszólalni, a közép és magas tartományok pedig tisztán, egymástól teljesen elkülönítve szóltak. Ha az előbb kiosztottuk egy fekete pontot a merevlemez miatt, akkor itt viszont kötelező, hogy adjunk egy pirosat, mert ami jár, az jár.
8. Packard Bell EasyNote TJ75 - Ergonómia
Minőségre talán a Packard Bell gépe tűnt a leginkább összerakottnak, nem recsegett és abszolút nem is akart szétesni az ölünkben. Bár a fedőlapja a TJ75-nek is fényes volt, strapabírásban mégis talán egy lépéssel a vetélytársai előtt járt. A karcokat és a taperolást egész jól tűri. A Tetrisbe illő műanyag elem lecsavarozása után láthatóvá válik minden fontosabb komponens, bár ezek közül legfeljebb a merevlemezt fogjuk kicserélni. 3G opció sajnos itt sincs.
A billentyűzetet megkedveltük a pár napos tesztidőszak alatt, az óriási gombok és a meglepően jó alátámasztás miatt kényelmes használni, igaz gyors írási tempónál már eléggé csattog. A numerikus résznél a gyártó eltért a szokásos kialakítástól, eltart egy ideig, mire az ember hozzászokik. A Packard Bell esetében kapjuk a legtöbb gyorsgombot, ráadásul érintés érzékeny formában. A klaviatúrát körülvevő gumírozott hatású műanyag egy fokkal emeli a minőség- és a komfortérzetet, a zsíros ujjakat viszont nagyon nem díjazza, nehéz takarítani.
A touchpad felülete elég nagy, de a szokásosnál picit jobban rá kell nyomnunk az ujjunkat, ha határozottan akarunk bánni vele. A bal és jobb egérgombokra ugyanez a jellemző, halkan üzemelnek, de az átlagnál nagyobb erő kifejtését igénylik. Multitouch nincs, valamint a driver feltelepítéséig a felfelé való görgetés sem elérhető.
Az Acer után a Packard Bell biztosít egyedül negyedik USB foglalatot. A maradék csatlakozók elhelyezése példás, mindenhol megvan a szükséges hely a portok körül.
Pár pillanat erejéig Sony VAIO-s utánérzésünk támadt, ugyanis a gép bekapcsolásához szükséges gombot a tervezők a zsanér oldalába tették. Szerencsére működés közben nem világít.
A kijelzőt illetően könnyű dolgunk van, ugyanis a TJ75-ben volt a legjobb panel. Színhűsége egyedül ennek volt már alapbeállításnál is rendben, nem követelt meg tőlünk semmiféle driverbeli állítgatást. A látószög is itt volt a legszélesebb, valamint a fényerő tartalékokkal sem volt gond, és a szövegmegjelenítésben sem találtunk kivetnivalót. A webkamera akárcsak az előbb látott Dellnél, itt is 1280x1024-es felbontással büszkélkedhet, de a lassú mozgáskövetés miatt sokra nem megyünk vele. A mikrofon az optika mellé került.
9. Tesztek (Processzor, videokártya, akkumulátor)
A tesztek lefuttatása során arra voltunk kíváncsiak, hogy az Asus K52F-ben található gyorsabb Core i3-mas processzor mekkora erőtöbblettel rendelkezik a többiekhez képest, plusz milyen messze van a vele azonos órajelen üzemelő Core i5-430M-től.
Mint látható, az i3-350M félúton mozog az előbb említett két modell között, ami nem is csoda, hiszen az i5-430M a Turbo Boostnak köszönhetően általában 2,53 GHz-en üzemel. Érdekes volt látni, hogy a fotófeldolgozást szimuláló tesztben a Packard Bell mennyire elhúzott a többi három szereplőtől, valószínűleg a kétcsatornás memória használat miatt.
A videokártyákon lefuttatunk pár tesztet, nem azért, hogy az Intel HD Graphics erejét demonstráljuk vagy firtassuk, inkább az volt a cél, hogy az egycsatornás és kétcsatornás memória módok közötti különbséget megvizsgáljuk. Mint látható, a Packard Bell itt jókora előnyre tett szert, a többi gépbe sem árt vásárolni még egy 2GB-os modult.
Az akkumulátoros üzemidőkben mindegyik gép nagyon közel teljesített egymáshoz, egyedül az Asus K52F tudott jelentősebb előnyt kihozni minimális terhelés esetén a többiekénél alacsonyabb fényerő miatt.
10. Értékelés
Nincs más hátra, mint, hogy értékeljük a látottakat. Ez nem olyan egyszerű, mint ahogy első ránézésre tűnhet, ugyanis mindegyik gépnek van olyan tulajdonsága, amely miatt a vásárlók úgy döntenek, hogy számukra az a jó választás.
Az Acer Aspire 5740-es gépe például a leghalkabb és a legolcsóbb volt a mezőnyben (ha az operációs rendszer nélküli változatot nézzük), a billentyűzete jó és kijelző terén sem áll rosszul. A touchpadhez tartozó gombok viszont zajosak.
Az Asus kedvező árcédulájával és gyorsabb processzorával hívja fel magára a figyelmet, ráadásul üzemidőben is ő bírta a legjobban, más kérdés, hogy ezt a többiekénél alacsonyabb fényerővel tette. A billentyűzete és a touchpadje viszont egyaránt súrolja a kényelmi határokat és a felemelkedő jobb oldali lábat sem tudjuk hova tenni.
A Dell legújabb Inspironjánál kétség kívül a billentyűzet és a 3 év garancia lehet döntő szempont. A felső burkolat színe és mintázata választható, ez a fiatalabb generációnak szintén pozitív tényező lehet. Sajnos a kijelző itt volt a leggyengébb és a hűtőrendszer is itt zajongott a leginkább.
A Packard Bell EasyNote TJ75-ös gépe nem várt meglepetést okozott, pozitív értelemben. Az elfogadható billentyűzet mellett a legjobb kijelzővel és hangrendszerrel is ez a notebook büszkélkedhet. Alacsony zajszintje mellett gyárilag 4 GB memóriát tartalmaz, amellyel nagyon csábító vételnek tűnhet. A mérleg másik oldalán a lassú merevlemez és a picit határozottabb mozdulatokat megkövetelő touchpad áll.
Eredményt tehát nem hirdetünk, annál is inkább, mert jelen tesztünknek lesz folytatása is. A most megvizsgált négy gép közül mi az Acert és a Packard Bellt éreztük a leginkább vállalhatónak.
Webshop:
[link target="_blank" href="/?searchthis=acer+aspire+5740&where=shop"]
Acer Aspire 5740[/link]
11. Specifikációk
Acer Aspire 5740   
Processzor    Intel Core i3-330M (2.13 GHz, HT, 3 MB L3 cache)
Memória    2 GB Elpida DDR3-1066 CL8-7-7-20
Chipset    Intel HM55
Videokártya    Intel HD Graphics
Hangkártya    Realtek ALC272 HD Audio
Kijelző    15,6" (1366x768, fényes, LED)
Merevlemez    Western Digital Scorpio Blue 320 GB 5400 rpm 8 MB cache SATA2
Optikai meghajtó    TSSTcorp TS-L633C DVD-RW
Hálózati kártya (LAN)    Broadcom NetLink Gigabit Ethernet
Hálózati kártya (WLAN)    Broadcom 802.11n
eSATA    nincs
HDMI    van
Mobil internet    nincs
Modem    van
TV tuner    nincs
Távirányító    nincs
Webkamera    van
FireWire    nincs
Bluetooth    van
Infravörös port    nincs
Kártyaolvasó    van
Ujjlenyomat olvasó    nincs
Akkumulátor    6 cellás 47,5 Wh
Operációs rendszer    Windows 7 Home Premium 64 bit
Tömeg    2,8 kg
Ár (a cikk megjelenésekor)    156 ezer Ft
Asus K52F
   
Processzor    Intel Core i3-350M (2.26 GHz, HT, 3 MB L3 cache)
Memória    2 GB Hynix DDR3-1066 CL7-7-7-20
Chipset    Intel HM55
Videokártya    Intel HD Graphics
Hangkártya    Conexant Cx20585 HD Audio
Kijelző    15,6" (1366x768, fényes, LED)
Merevlemez    Hitachi HTS545032B9A300 (320 GB, 5400 RPM, SATA-II)
Optikai meghajtó    HL-DT-ST GT30N DVD-RW
Hálózati kártya (LAN)    JMicron PCI-E Gigabit Ethernet
Hálózati kártya (WLAN)    Atheros AR9285 802.11n
eSATA    nincs
HDMI    van
Mobil internet    nincs
Modem    nincs
TV tuner    nincs
Távirányító    nincs
Webkamera    van
FireWire    nincs
Bluetooth    van
Infravörös port    nincs
Kártyaolvasó    van
Ujjlenyomat olvasó    nincs
Akkumulátor    6 cellás 47 Wh
Operációs rendszer    nincs
Tömeg    2,62 kg
Ár (a cikk megjelenésekor)    148 ezer Ft
Dell Inspiron 1564
   
Processzor    Intel Core i3-330M (2.26 GHz, HT, 3 MB L3 cache)
Memória    2 GB Samsung DDR3-1066 CL7-7-7-20
Chipset    Intel HM55
Videokártya    Intel HD Graphics
Hangkártya    Realtek ALC269 HD Audio
Kijelző    15,6" (1366x768, fényes, LED)
Merevlemez    Western Digital Scorpio Blue 320 GB 5400 rpm 8 MB SATA-II
Optikai meghajtó    TSSTcorp TS-L633C DVD-RW
Hálózati kártya (LAN)    Realtek PCI-E Gigabit Ethernet
Hálózati kártya (WLAN)    Dell Wireless 1397 802.11n
eSATA    nincs
HDMI    van
Mobil internet    nincs
Modem    nincs
TV tuner    nincs
Távirányító    nincs
Webkamera    van
FireWire    nincs
Bluetooth    van
Infravörös port    nincs
Kártyaolvasó    van
Ujjlenyomat olvasó    nincs
Akkumulátor    6 cellás 48 Wh
Operációs rendszer    nincs
Tömeg    2,47 kg
Ár (a cikk megjelenésekor)    157 ezer Ft
Packard Bell EasyNote TJ75
   
Processzor    Intel Core i3-330M (2.26 GHz, HT, 3 MB L3 cache)
Memória    4 GB Micron DDR3-1066 CL7-7-7-20
Chipset    Intel HM55
Videokártya    Intel HD Graphics
Hangkártya    Realtek ALC272 HD Audio
Kijelző    15,6" (1366x768, fényes, LED)
Merevlemez    Hitachi HTS543232L9A300 ATA Device (320 GB, 5400 RPM, SATA-II)
Optikai meghajtó    HL-DT-ST GT30N DVD-RW
Hálózati kártya (LAN)    Broadcom NetLink Gigabit Ethernet
Hálózati kártya (WLAN)    Atheros AR5B93 802.11n
eSATA    nincs
HDMI    van
Mobil internet    nincs
Modem    nincs
TV tuner    nincs
Távirányító    nincs
Webkamera    van
FireWire    nincs
Bluetooth    nincs
Infravörös port    nincs
Kártyaolvasó    van
Ujjlenyomat olvasó    nincs
Akkumulátor    6 cellás 48 Wh
Operációs rendszer    nincs
Tömeg    2,7 kg
Ár (a cikk megjelenésekor)    145 ezer Ft
