Cities XXL – Már megint ugyanaz

A városépítős sorozat legújabb része még mindig nem volt képes megújulni.

Cities XXL – Már megint ugyanaz

1. oldal

A Cities XL-sorozatot a Monte Cristo francia fejlesztői alkották meg 2009-ben a City Life folytatásaként. Már a kezdetektől ambiciózus városépítési szimulátornak indult, ahol a játékosok egy állandóan élő, online bolygón irányíthattak volna városokat, a többi várossal (játékossal) kereskedve és közös világcsodákat építve, mindezt egy kisebb havidíjért cserébe. A feltételes mód azért szükséges, mert a projekt rendkívül hamar, néhány hónap alatt befuccsolt elegendő érdeklődés hiányában, ami egyúttal a Monte Cristo csődjét is magával hozta. A bezárás előtt szerencsére kiadtak egy patchet, amivel teljesen egyjátékos módúvá alakították át a játékot, a jogok pedig a Focus Home Interactive-hoz kerültek. Ők aztán 2010-ben, egy évvel az eredeti program megjelenése után kiadták a Cities XL 2011-et, ami lényegében ugyanazt nyújtotta, mint elődje, multiplayer nélkül. Ezután szinte éves rendszerességgel érkeztek az újabb részek, amikben közös volt, hogy lényegében semmi újat nem adtak a sorozathoz néhány új épületen kívü. A 2012-es változat nagy durranása az volt, hogy a moddolási lehetőséget is bevezette.

A sorozatot már az első rész megjelenése óta sok kritika érte amiatt, hogy nem támogatja rendesen a többmagos processzorokat, és nagyobb városok esetén masszív teljesítmény-csökkenés rontotta az élményt. A legújabb rész, a Cities XXL elsősorban ezt hivatott javítani: „újraírt” motort ígértek, ami erősebben támogatni fogja a többmagos processzorokat. A valóság sajnos nem lett annyira szép, mint azt reméltük... De először hadd mutassam be a programot azok kedvéért, akik még nem játszottak egyik korábbi résszel sem!

A Cities XXL a gazdaságot három fő területre osztva szimulálja, és mi is ezek egyensúlyozásával fogjuk építeni városunkat, ahogy építkezési területeket jelölünk ki számukra. A három terület a lakosság, a kereskedelem/szolgáltatás, és az ipar. Mindegyik terület több alágat is tartalmaz, így a lakosság például szakképzetlenekből, szakképzettekből, vezetőkből (executive) és elitekből áll, de az iparon belül is találhatunk nehézipart, kézművességet, mezőgazdaságot, vagy épp high-tech ipart is, melyek mind-mind más jellegű igényekkel bírnak. Emellett a legtöbb ágazatnak többféle sűrűségű változata közül is választhatunk, azaz például a lakosság élhet kertes családi házakban, de többemeletes felhőkarcolókban is. Teljhatalmú polgármesterként a mi feladatunk, hogy ezen ágazatok számára kijelöljük az építkezési területeket, ellássuk az igényeiket, azaz áramot, vizet biztosítsunk, megoldjuk a közlekedési problémákat megfelelően kialakított közúthálózattal és/vagy tömegközlekedéssel. A lakosság számára munkát, tűz- és közbiztonságot, oktatást és szórakozást nyújtsunk, a termelő ágazatoknak pedig megfelelő képzettségű munkaerőt, és esetleges egyéb erőforrásokat (például benzint, vagy éppen másféle ipari termékeket) szolgáltassunk.

A szolgáltatási, fogyasztási láncok rendszere szépen ki van építve, egy-egy épületre kattintva láthatjuk, mit termel, és mire van szüksége, külön színekkel jelölve, ha valamiből kisebb-nagyobb hiányt szenved. Emellett kifejezetten fontos szerep jut a más városokba irányuló külkereskedelemnek. A sorozat gyökereit megőrizve nagyon fontos kereskedni más városokkal (akár sajáttal, akár a gép által képviselt megavállalattal), mert a mi térképünkön jó eséllyel nem fog minden fajta erőforrásból elég rendelkezésre állni, amint egyre nagyobbá növünk. A kereskedelem miatt viszont érdemes lehet szakosodni, a területünk adottságait minél jobban kihasználni. Csak egy példa: egyik városommal idilli környezetbe, egy sivatagi oázis mellé települtem le, ahol a közelben sok-sok olajmező várt kitermelésre. Építettem pár nagy sűrűségű lakossági negyedet, néhány olajtermelést támogató különleges épületet, és persze beépítettem az összes olajmezőt. Minden más szükségletet kereskedelemből szereztem meg, az eladott olajért cserébe lakosaim minden kívánságát maximálisan ki tudtam elégíteni, és még így is bőségesen folyt be a pénz a városba.

2. oldal

A szépen szimulált fogyasztási láncok ellenére a Cities XXL összetettebb konkurenseivel (mondjuk a Sim City 4-gyel) ellentétben nem igazán város-szimulátor, sokkal inkább városépítős játék. Sok mikromenedzselést kivettek a kezünkből, nem nekünk kell például az áram- és a víz ellátási hálózatát (a vezetékeket) kiépítenünk, hanem elég csak lerakni a termelő erőműveket valahová. A közigazgatási épületek egyéni költségvetését (és így hatótávját) nem állíthatjuk be, nem történnek környezeti katasztrófák, sem tűzesetek, és a nép sem vonul ki tüntetni, ha hirtelen adót emelünk (persze örülni nem fognak neki).

Ellenben a városok épületeinek és úthálózatának kiépítése nagyon sokféleképpen testre szabható, az egyes építkezési zónák kijelölésénél is megadhatjuk az úthálózat típusát és sűrűségét, és ha szeretnénk, akkor akár egyesével is pakolhatunk le épületeket. A nagyon türelmes játékosok a sok-sok lehetőségnek hála egészen elképesztő városokat hozhatnak létre, amiket aztán különböző napszakokban és effektekkel feldobva szépen le is fényképezhetnek. Emellett a város fenntartása sem annyira nehéz, mint mondjuk a sokak által ma is etalonnak tartott Sim City 4-ben, különösen ha használjuk a speciális épületeket, amik egy-egy terület termeléséhez adhatnak elég jelentős bónuszokat. Bosszantó tud lenni, hogy sok fejlettebb zóna használatához először bizonyos feltételeket el kell érnünk (jellemzően lakosság-számot), de akár ezt a korlátot is kikapcsolhatjuk, és kezdettől építhetünk nagyobb sűrűségű területeket is, hogy még ez se álljon az utunkba.

Mindent összevetve a Cities XXL érezhetően elsősorban azt célozza meg, hogy a megálmodott városainkat létre tudjuk hozni, és nem keményvonalas kihívást akar jelenteni. Inkább homokozó, semmint szimulátor, de azért bizonyos szintig élethűen képezi le a város működését.

A bökkenő az, hogy amiket eddig írtam, azt lényegében akármelyik eddigi Cities XL-részről írhattam volna. Az XXL a bevált recepthez lényegében nem nyúl. Néhány újabb épület-típust kapunk, és integrálták a Steam Műhelyet is, ami mindenképp hasznos tud lenni egy ilyen játéknál – biztos vagyok benne, hogy a kreatív játékosok igen szép épületeket fognak alkotni. Ezzel együtt, az XXL fő újítása az átírt motor lett volna – ennek hatását viszont én nem éreztem igazán. Iponopolis népes városa egymillió lakos környékén már időnként be-beszaggatott annak ellenére, hogy 8 GB rammal, egy Core i5 processzorral hajtottam meg az SSD-ről futó játékot. A játékmenetet ez túlzottan nem befolyásolta, leginkább görgetéskor fordult elő, kicsit közelebbre zoomolva, de érezhető volt. Valamivel talán tényleg jobb a helyzet, mint volt, de azért radikális változásról messze nem lehet beszélni. Az utak és a zónák lerakása viszont már nulla népességnél is durván le tudja lassítani a gépet, ha egyszerre túl sokat és túl messzire akarunk építeni, ehhez kénytelenek leszünk alkalmazkodni.

3. oldal

A látvány egyébként mai szemmel is szép tud lenni, természetesen elsősorban távolabbról nézve. Most is lehetőségünk van ugyanis akár utca szintjére lezoomolni, és akár egy-egy gyalogosra, vagy autóra kattintva követni annak hétköznapjait. Ez jó móka, de látványban persze nem veszi fel a versenyt egy akciójáték részletességével. A zene viszont kifejezetten tetszett, nyugis tempójú, kikapcsoló dallamokat válogattak össze, és sokszor még játékon kívül is azon kaptam magam, hogy valamelyiket dúdolom magamban.

A Cities XXL önmagában, elődjeitől függetlenül nézve egy kellemes városépítgetős játék. Könnyen magával ragadja a játékost, mert viszonylag egyszerű benne haladni, és ha éppen építgetni támad valakinek kedve, akkor ahhoz itt minden eszközt megkap. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a korábbi részekben valódi, létező városokat modelleztek le egészen szépen lelkes építgetők. Erre jó esély van itt is. Új játékosok számára, akik szeretnének csinos városokat felhúzni a semmiből, és az utcákon bolyongva szép képeket csinálni, az XXL jó választás lehet a technikai problémák ellenére is, különösen mivel túl sok konkurenciája mostanában nem nagyon van (bár a Cities: Skylines-t talán érdemes lehet megvárni vásárlás előtt).

A korábbi részek tulajdonosai viszont gyakorlatilag semmi újat nem kapnak a Steam-támogatáson és talán kicsivel jobb teljesítményen kívül. Ugyan ha megvan valamelyik korábbi rész, akkor 50%-os kedvezményt kapnak a játék árából, de ez még így is pofátlanul sok annyi tartalomért, ami jobb helyeken maximum egy patch lenne.

A lenti pontszámot valahogy úgy igyekeztem belőni, hogy mindkét fenti említett szempont érvényesüljön benne!

Platform: PC

Galéria megnyitása grid_on

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward