Az orvosok és az egészségügyi finanszírozással foglalkozók évtizedek óta próbálnak módot találni arra, hogyan lehetne hatékonyan leszoktatni az embereket a dohányzásról. Ami nem könnyű feladat, hiszen a nikotin ugyanúgy függőséget okoz, mint a heroin vagy a kokain. Így bár számos hivatalosan „bátorított” módszere van a leszokásnak a nikotinos rágóktól és tapaszoktól kezdve a vényköteles gyógyszerekig, mivel ezek nem alkalmasak a dohányzáshoz kötődő fizikai és társas rituálék helyettesítésére, az elkötelezett dohányosok számára nem sok vonzerő van bennük.
Ez volt legalábbis a helyzet az e-cigaretta egy évtizede való megérkezéséig. Míg a hagyományos cigarettában a dohány égése nyomán kerül be a nikotin a szervezetbe egy csomó más égéstermékkel együtt, az elektronikus változatban az ízesített nikotin párásítva jut a testbe. A fejlesztés hamar nagyon népszerűvé vált, különösen az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban, elterjedését pedig jelentősen megkönnyítette, hogy a közegészségügyi szakértők is gyorsan megerősítették, az e-cigaretta sokkal jobb, mint a hagyományos dohányzás.
A helyzet ugyanakkor nem ennyire egyszerű. Az e-cigi annyira új, hogy hatásaival, különösen hosszú távú hatásaival kapcsolatban egyelőre alig tudni valamit. Ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a szakértők egy része arra figyelmeztet, hogy
a dohányzás ezen újfajta módja azok számára is vonzóvá tette a cigarettát, akik annak hagyományos változatát nem próbálták volna ki.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalának adatai szerint, amelyeket az illetékesek ígéretük szerint rövidesen részletesen is nyilvánosságra hoznak, a tinédzserek körében valóságos „vaping-járvány” dúl. Az FDA az elmúlt hetekben komolyan figyelmeztette is a gyártókat, hogy ha lépnek fel határozottan az e-cigaretta fiatal korúak körében való használata ellen, komoly szankciókra számíthatnak.
E-füst
De mennyire kell aggódniuk vapereknek – és szüleiknek? Azzal kapcsolatban nincs sok tere vitának, hogy a cigarettafüst rendkívül káros. A cigik égése során keletkezett termékek közt 70 különböző rákkeltő anyagot találni, a füst ezen kívül mérgező szén-monoxidot, finomszemcsés anyagokat, toxikus nehézfémeket, például kadmiumot és arzént, oxidatív vegyületeket és káros szerves anyagokat is tartalmaz.
Az e-cigaretta párájának összetevői nagyban függenek attól, hogy ki a gyártó, de annyi általánosan elmondható, hogy míg a hagyományos cigaretta „füstje” több ezer különböző kémikumot tartalmaz, az elektronikus cigifüst csak pár százat. A pára fő összetevői, a glikol és a glicerol a vizsgálatok szerint nagyrészt ártalmatlanok belélegezve. Hangsúlyozottan nagyrészt, ugyanis a rendezvényeken használt műfüst, amely propilén-glikolt tartalmaz, többeknél okozott már légzési problémákat.
Az e-cigi párájában ugyanakkor azonosítottak karcinogén nitrózaminokat is, bár olyan alacsony mennyiségben, hogy jelenlétük valószínűleg nem növeli érdemben a rák kialakulásának kockázatát. A készülék fűtőrendszeréből elszabaduló fémrészecskék, így a nikkel és a kadmium ugyanakkor aggodalomra adnak okot. Egyes vizsgálatok szerint a pára formadehidet, acetaldehidet és akroleint is tartalmazhat, amelyek szintén toxikus hatásúak, és az e-cigi összetevőinek hevítése során keletkeznek.
A belélegzett anyagban ezen túl akadnak szabadgyökök, amelyek oxidatív hatásuk révén nagy kockázatot jelentenek a szövetekre és a DNS-re is. Ezek többsége a kutatások szerint az ízesítő anyagokból származik. Egy tavasszal megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból különösen nagy kockázatot jelent a fahéj, a vanília és a vajas ízesítés.
Egereken végzett vizsgálatok megerősítették, hogy forró pára a tüdőkben gyulladási reakciót válthat ki.
A Kaliforniai Egyetem kutatói júniusban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy a vaping többek közt veseelégtelenséget és a szív kötőszövetének hegesedését és megvastagodását, fibrózist válthat ki. A szakértők eredményei továbbá azt sugallják, hogy a pára megsértheti a tüdők hámját, ami egyrészt gyulladást válthat ki, másrészt megkönnyíti a kórokozók számára a szervekben való megtelepedést. Ezt egy másik friss, londoni vizsgálat is megerősíti, amely során a kutatók úgy találták, hogy a vaping hatására a légutak felszíne „ragacsosabbá” válik, ami megkönnyíti a bakteriális kolonizációt.
Ködösítés
Mindez első hallásra elég riasztónak tűnik, ugyanakkor az e-cigarettával kapcsolatos kutatások során érdemes résen lenni, mert sokszor nagyon nehéz szétszálazni, hogy mely hatások tulajdoníthatók a dohányzás új módjának, és melyek nem. Júliusban például megjelent egy sokakban aggodalmat keltő publikáció, amelynek szerzői arra jutottak, hogy az e-cigarettázók között ugyanolyan nagy a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, mint a hagyományos dohányosok körében. A kutatók azt ugyanakkor nem vették számításba, hogy
az e-dohányosok többsége korábban hagyományos cigarettát szívott, így könnyen lehet, hogy a magas megbetegedési arány a régi szokás eredménye, nem pedig az újé.
Egy másik kritika a hasonló vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy többen azt állítják, a laborokban túlhevítik az e-cigarettákba való folyadékot, ezért tartalmaz annyi káros anyagot a pára. Holott a tényleges dohányzás során a felhasználók a túlzott felmelegítést igyekeznek elkerülni, mivel attól kellemetlen íze lesz a cigarettának.
A hatások kapcsán ugyanakkor a nikotinról sem szabad megfeledkezni, amely viszont kétségkívül ott van az e-cigarettákban (kivéve persze a nikotinmentes változatokat). Amellett, hogy a vegyület addiktív, más módon is negatív hatással lehet a testre. Az e-cigi kapcsán a legkomolyabb aggályok a nikotin gyerekekre való hatásai kapcsán hangzanak el. A vonatkozó állatkísérletek alapján a vegyület komoly hatással van a fejlődő agyra, például úgy, hogy a későbbiekben fogékonyabbá teszi azt a többi függőséget okozó szerre is.
Azt pedig a hagyományos dohányzás kapcsán már megerősítették, hogy aki gyermekkorban kezd cigarettázni, nagyobb eséllyel válik felnőttként kábítószerfüggővé. Vagyis napjaink e-cigiző tinédzsereiből könnyen egy életre nikotinfüggő válhat, és a vegyület még komolyabb addiktív szereket is vonzóvá tehet számukra.
A fiatalkori dohányzás a kutatások alapján hosszú távon negatívan hat a kognitív képességekre és a társas viselkedésre is. Többek közt memória- és figyelemzavarokat okozhat, és az állatkísérletek alapján úgy tűnik, hogy ezen hatások kibontakozásában kulcsszerep jut a nikotinnak.
Mindezen hatásoktól pedig az e-cigi sem véd meg, különösen ha abban hitben, hogy a vaping gyakorlatilag ártalmatlan, olyan fiatalok is elkezdenek dohányozni, akik egyébként nem nyúltak volna a cigihez, de legalábbis mértékletesebben fogyasztották volna a dohányárut.
***
Az e-cigarettázás hosszú távú és populációszintű következményeinek felmérésére időre és sok munkára lesz szükség. Az eredmények értelmezését ugyanis, ahogy már említettük, egy sor tényező nehezíti. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a vaping kevésbé ártalmas az egészségre, mint a hagyományos dohányzás, így a dohányosok számára minden bizonnyal jó döntés az átszokás. Az ebből szempontból valóban hasznosnak látszó fejlesztésnek azonban olyan nem várt társadalmi hatásai is lehetnek, amelyek komoly közegészségügyi következményekkel járhatnak.
