Bevezető

Sorozatunk befejező részében háromféle MSI alaplapot látunk vendégül, melyek mind különböző árszegmenst képviselnek: a Z77A-G43-as alaplap inkább azoknak ajánlott, akik egy szerényebb felszereltségű, kedvező árú Z77-es deszkára vágynak, míg Z77A-GD65-ös társa már a tuningmestereket és a felsőkategóriás Z77-es alaplapok vásárlóit célozza meg. A H77MA-G43-as természetesen a kifejezetten olcsó, helytakarékos konfigurációra vágyók alaplapja lehet a maga 24 000 forint körüli árával és mATX formátumával.

Mielőtt még elkezdenénk a bemutatót, gyorsan vessünk néhány pillantást az alábbi táblázatra, amely az alaplapok tulajdonságairól ad képet.

A fenti táblázat alapján már képben lehetünk az MSI nálunk vendégeskedő alaplapjainak legfőbb tulajdonságaival kapcsolatban, így most már nyugodtan belevághatunk a deszkák bemutatásába.

Az alaplapok

Az összes újdonság Military Class III-as komponensek köré épül, amelyek mind a rendszer stabilitására, mind pedig annak várható élettartamára pozitív hatást gyakorolnak. Az összes alaplap megkapta a ClickBIOS második generációs kiadását, amely az első generációs megoldáshoz képest a korábbi információk szerint sokat fejlődött – hogy ez tényleg így van-e, arra hamarosan fényt derítünk.

[bold]Bemutatkozik a két Z77-es és a H77-es újdonság

[/bold]

A két Z77-es és a H77-es modell egyforma dizájnnal érkező csomagolásban kap helyet: a doboz büszkén hirdeti, hogy az adott alaplap Military Class III-as komponensekből épül fel, valamint azt is megemlíti, hogy a deszkán a ClickBIOS második generációs kiadása teljesít szolgálatot – utóbbiról a következő oldal alján található videók segítségével bővebb tájékoztatást is adunk. No, de haladjunk szépen, sorban. A dobozok hátoldalán szintén találunk néhány hasznos információt az alaplapokkal kapcsolatban, de mire idáig, azaz a vásárlásig eljutunk, addigra jó eséllyel már úgyis tudni fogjuk, mit tartunk a kezünkben.

A dobozokban minden esetben megtaláljuk az adott alaplap mellett a szükséges leírásokat és tartozékokat, igaz, utóbbiak között modellenként eltérő a felhozatal. Nézzük is melyik alaplaphoz pontosan miket kapunk. Azzal nem árulunk el nagy titkot, ha már most az elején leszögezzük: a legtöbb tartozék bizony a Z77A-GD65-ös alaplap dobozában lapul.

Mindegyik alaplaphoz megkapjuk a drivereket és szoftvereket tartalmazó telepítő lemezt, de ezen kívül egy felhasználói kézikönyvet és egy gyors üzembehelyezési útmutatót is tartalmaznak a csomagok. A GD65-ös alaplaphoz jár egy hasznos kis leírás is, ami a kezdő és haladó tuningosok számára egyaránt jól jöhet. A dokumentumok között egy oklevél is lapul, ami nem más, mint egy, az alaplap minőségét és stabilitását igazoló „elismervény”.

Az alapfelszereltség részét képezi minden esetben a hátlapi takarólemez és a gépház kábeleinek bekötését segítő kis tüskesor adapter. Mindegyik alaplaphoz jár legalább két darab SATA 6 Gbps-os adatkábel is. A Z77A-GD65-ös alaplap a felsoroltakon kívül további két darab, azaz összesen négy darab SATA 6 Gbps-os adatkábellel érkezik, plusz jár hozzá egy SLI híd, valamint a feszültségmérő pontok kényelmes használatához szükséges kivezetések is a csomag részét képezik.

Tapasztalatok

Komoly tervezésbeli hiányosságokat nem túl meglepő módon az MSI alaplapjainál sem találtunk (ők sem tegnap kezdték az ipart), de egy-két apróságra azért szeretnénk felhívni a figyelmet – ezek nem egetverően nagy hibák, csak egyszerű kellemetlenségek.

A Z77A-GD65-ös alaplapnál a processzorhűtő tápcsatlakozója túl közelre került a VRM áramkör hűtéséhez, így kevés hely áll rendelkezésre a csatlakozó helyére pattintásához. A másik probléma az, hogy a gyári, „push-pin” típusú processzorhűtő esetében a lenyomható műanyagfülek és a VRM hűtőborda között nincs túl sok hely, ami szintén kényelmetlen szerelést biztosít – ugyanez a helyzet a H77MA-G43 esetében is. Más kérdés, hogy processzorhűtőt optimális esetben úgysem szerelünk sűrűn, plusz aki GD65 szintű alaplapot vesz, kicsi az esély rá, hogy alacsony profilú gyári Intel processzorhűtőt alkalmaz – márpedig csak annál lehet szóvá tenni az utóbbi kellemetlenséget.

Ami viszont kifejezetten tetszett nekünk a GD65 esetében, az az, hogy az USB 3.0-s előlapi portokhoz tartozó tüskesor a SATA portokhoz hasonlóan 90 fokkal elforgatva kapott helyet az alaplapon annak érdekében, hogy a hosszabb videokártyák alkalmazásánál ne legyen útban a kábel. A másik két alaplapnál az USB 3.0-s előlapi kivezetést úgy helyezték el a mérnökök, hogy az még véletlenül sem lehet a videokártya útjában.

A fenti apróságokon kívül semmi egyéb kifogásolnivalót nem találtunk az alaplapokon. A felépítésük rendben van, a szerelhetőséggel a fenti apróságokat leszámítva nincs gond.

Extra tulajdonságok, extra szolgáltatások

A Z77A-G43-as és H77MA-G43-as alaplapok különleges szolgáltatásokat nem kínálnak – amire rá lehet sütni a „különleges” bélyeget, azt majd az adott témakörnél ki fogjuk emelni. Az említett alaplapok egyszerű, letisztult dizájnnal érkeznek, sallangoktól mentesek, cserébe kedvező áron lehet hozzájuk jutni.

A Z77A-GD65-re már nem illenek a fenti megjegyzések, hiszen ez az alaplap a tuningmestereket, illetve a jól felszerelt alaplapra vágyó felhasználókat veszi célba. Ez az alaplap tartalmaz BIOS váltókapcsolót, amivel a két BIOS chip között tudunk váltogatni: ez jól jöhet, ha egy új BIOS-t szeretnénk kipróbálni, de meglévő beállításainkat meg akarjuk őrizni, valamint akkor is jó szolgálatot tehet, ha tuningbeállításokkal kísérletezünk. A BIOS esetében egyéb különlegességről is ejtünk majd néhány szót, de majd csak a következő oldalon, ahol kifejezetten azzal foglalkozunk.

A Z77A-GD65 tartalmaz feszültségmérő pontokat, amelyekhez kivezetések is járnak az egyszerűbb, kényelmesebb használat érdekében. A jobb felső sarokban LED-es világítással ellátott nyomógombokat is találunk: van itt bekapcsoló- és reset gomb, valamint egy dedikált gomb is, ami az OC Genie szolgáltatást aktiválja. Ez a funkció korábbról már ismerős lehet: gyakorlatilag automatikus tuning szolgáltatásról van szó. Végül, de nem utolsó sorban egy kétszer hétszegmenses LED-es kijelzőre támaszkodó DEBUG LED kijelző is a kínálat részét képezi, ami a rendszer indulásakor fellépő esetleges hibajelenségek okainak felkutatásában segít, a már ismert módon.

Kivezetések

A Z77-es lapkakészlettel ellátott Z77A-GD65 és Z77A-G43 esetében a csatlakozók között találunk egy úgynevezett Gaming Device Port tömböt, ami PS/2-es csatlakozóból és két USB 2.0-s portból áll. Ezek a portok a megszokottnál vastagabb, 30 mikrométeres aranyozott réteget kaptak, amely segít az egér érzékenységének javításában, de ezzel együtt a portok élettartamára és stabilitására is kedvező hatást gyakorol. A H77MA-G43 esetében ilyen funkció nincs, ugyanis azon a modellen két darab PS/2-es port lapul.

Audió csatlakozókból minden modell tartalmaz hat darab 3,5 milliméteres Jack audió portot, viszont koaxiális és optikai audió kimenet a Z77A-GD65-ös modellen kívül egyik terméken sincs. Két USB 3.0-s hátlapi port minden alaplapon található, ahogy négy darab USB 2.0-s port is – utóbbiakból a Z77A-G43 összesen hatot kínál. Az USB portokhoz jár ESD (Electrostatic Discharge – Elekrosztatikus Kisülés) elleni védelem is, ami rövidzár elleni védelemmel is ki van egészítve. Az USB Safeguard névre hallgató funkció biztosíték használata nélkül üzemel.

A Gigabites Ethernet port mellett minden alaplapnál szériafelszereltség a D-Sub és a DVI videó kimenet – a Z77-eseken még HDMI port is van.

 

Szoftverek és BIOS

Ahogy riválisai, úgy az MSI is számos hasznos alkalmazást mellékel alaplapjaihoz, amelyek nem csak a gyakori driver-, szoftver- és BIOS frissítéssel járó problémákat próbálják levenni a felhasználók válláról, hanem ezzel együtt teljes kontrollt is kínálnak a rendszer felett, ami mind tuning alkalmával, mind pedig az alapvető beállítások testre szabásánál jól jön. Az alkalmazások egytől egyig hasznosak, a teszt során komolyabb hibát csak egyetlen egynél, a Green Powernél tapasztaltunk, amely a Z77A-GD65 esetében elindítása után azonnal hibaüzenettel fogadott minket (An Invalid Argument was encountered). 

ClickBIOS II segédprogram: UEFI beállítások Windows alatt

A ClickBIOS II-es újításról a lap alján található videók segítségével pontos képet kaphatunk. Az UEFI alapú firmware egy innovatív segédprogramnak köszönhetően Windows-ból is elérhető. A szoftver hibátlanul működött, igaz, egy-egy menüváltásnál azért apró akadozásokat észrevettünk, de ezek szerencsére nem zavaróak.

[bold]

[/bold]

MSI Control Center

Az MSI Control Center túlzás nélkül nevezhető minden igényt kielégítő irányítóközpontnak: Windows alól tuningolhatunk, monitorozhatjuk a rendszert, de akár még az OC Genie szolgáltatást is igénybe vehetjük.

A memória időzítések könnyedén módosíthatóak, de emellett rendszerinformációhoz is juthatunk és a különböző feszültségértékeket is módosíthatjuk.

A segédprogram a rendszer ventilátorainak működésével kapcsolatos beállításokat is kínál, sőt, a különböző LED-ek ki-, illetve bekapcsolására is módot ad. Végül, de cseppet sem utolsó sorban még a GreenPower technológia beállításait is elérjük, ami a rendszer energiatakarékos működéséről gondoskodik.

Live Update 5 - Driver, szoftver és BIOS frissítése egyszerűen.

A Live Update 5 mindenkinek tetszeni fog, aki nem szeret bajlódni a szoftverek frissítésével, valamint a friss driverek egyenkénti levadászásával - ebbe a körbe gyakorlatilag a felhasználók túlnyomó többsége beletartozik. A segédprogramok mellett az egyes driverek legfrissebb változatát is képes automatikusan beszerezni a szoftver, sőt, még a friss BIOS letöltése is megoldható vele.

 

Az egyes alkalmazások és driverek friss kiadásait manuálisan is megkereshetjük, illetve letölthetjük, de ezzel együtt teljesen automatikus, időzített keresésre és telepítésre is van mód - ahogy azt fentebb említettük. Hasznos alkalmazás, próbánk alapján hibátlanul, megbízhatóan működik.

Network Genie - hálózati forgalom optimalizálása, magyarul.

A Network Genie egy okos kis szoftver, amellyel a hálózati forgalom a pillanatnyi igényeknek megfelelően optimalizálható. Az alkalmazás kezelőfelülete magyar, ami már önmagában is jó hír lehet mindazoknak, akiket elriasztanak az angol felhasználói kezelőfelülttel rendelkező programok. Ez persze csak a jéghegy csúcsa.

A Network Genie-vel szabályozható a hálózati forgalom: megadhatunk letöltési és feltöltési limitet, valamit az egyes alkalmazások prioritásának szintje is testre szabható. Az egyes szoftverek esetében külön feltöltési és letöltési limitet adhatunk meg, így gyakorlatilag teljes irányítást kapunk a hálózati forgalom felett. Egyszerűsége és letisztultsága miatt nekünk határozottan tetszett a szoftver.

Supercharger

Ez is egy egyszerű, ám de hasznos kis segédprogram, amivel ki-bekapcsolható, hogy az USB portokon nagyobb áramerősség legyen, így a mobil eszközeink akkumulátorai gyorsabban töltődhetnek.

Hasonló alkalmazást már gyakorlatilag minden vállalat kínál, így ez a szoftver már-már kötelező tartozéknak is minősülhet a gyártók között folyó, egyre kiélezettebb versenyben.

[bold]MSI ClickBIOS II

[/bold]

Az MSI alaplapjaihoz járó UEFI alapú ClickBIOS II egy letisztult kezelőfelülettel ellátott, könnyedén kezelhető BIOS, ami a mi tetszésünket első perctől kezdve elnyerte. Az egyik tesztgépünk hatos sorozatú lapkakészletre épülő MSI alaplapján még egy előző generációs ClickBIOS fut, ami lassabb és rugalmatlanabb az újdonságnál, azaz elég látványos az a változás, amit az MSI szoftvermérnökei összehoztak. A BIOS-ból néhány hasznos, Linux alapú segédprogram is elérhető, ám ahhoz, hogy ezeket használni tudjuk, most is szükség van a telepítő lemezre, különben nem indulnak el az alkalmazások. A Winki3-as instant on Linux operációs rendszer is helyet kapott a kínálatban, ami egy fejlett megoldás, ugyanis segítségével internetezhetünk, Skype-ozhatunk, sőt, leveleinket is megtekinthetjük - mindezt úgy, hogy a "fő operációs rendszert" nem kell elindítani. Az ehhez hasonló szoftverek akkor jönnek jól, ha éppen nincs kedvünk a fő operációs rendszert elindítani - főleg, ha az esetleg egy hiba miatt el sem indul - viszont gyorsan kapcsolatba szeretnénk lépni online módon barátainkkal, ismerőseinkkel - ezt ezzel a szoftverrel könnyedén megtehetjük. Csak legyen kéznél a szoftvereket és drivereket tartalmazó telepítő.

Maga a ClickBIOS II egyébként hibátlanul működik és rendkívül jó testre szabhatóságot kínál az egyes alaplaok esetében. A firmware frissítése az MFLASH segédprogrammal gyerekjáték: az alkalmazás akár az aktuális BIOS mentését, illetve visszatöltését is lehetővé teszi. Az MFLASH másik nagy előnye, hogy segítségével egy USB-s adathordozóra kimenthetjük az alaplap BIOS-át, majd ha a rendszer BIOS-a megsérül, erről az USB-s adattárolóról továbbra is elindítható marad a PC (Bios Boot funkció).

A BIOS-ból az OC Genie szolgáltatás is aktiválható, ami automatikus tuning opcióval segíti a kezdő tuningosokat. A haladók OC profilokat is elmenthetnek, sőt, ezeket akár USB-s adathordozóra is kipakolhatják, ahonnan azok bármikor visszatölthetőek. A már jól ismert U-Key szolgáltatás is a kínálat részét képezi, amellyel pendrive alapú rendszervédelmet valósíthatunk meg: a szolgáltatás által módosított pendrive egyfajta kulcsként viselkedik, amivel feloldható a lezárt rendszer. A ClickBIOS II esetében természetesen még a ventilátorok fordulatszám-szabályzására is van mód. Most pedig az alábbi videók segítségével nézzük, milyen az egyes alaplapok BIOS-a.

 

Vezérlők, hőfokok, fogyasztás

Vezérlők

Az alaplapok esetében ezúttal is elvégeztük a szokásos teszteket, amelyek a különböző vezérlők teljesítményét vizsgálják. A megmérettetésekhez ugyanazokat a tesztmeghajtókat használtuk, mint amik az előző cikkeknél is szerepeltek, így az eredmények teljes mértékben összehasonlíthatóak. Más kérdés, hogy a minimális, szinte mérési hibahatáron belüli különbségek miatt összehasonlításnak túl sok értelme nincs – ezért is maradtak ki a teljesítmény tesztek, amelyek szintén minimális, 1-5% közötti differenciát mutatnának az egyes deszkák között, már persze ott, ahol egyáltalán kimutatható lenne lényeges különbség. Sok karakternek sok az alja, nézzük inkább a diagramokat, azok úgyis magukért beszélnek.

A Sata 3 Gbps-os adattárolóval zajló tesztek alkalmával minimális különbségek mutatkoztak az egyes alaplapok között, amelyek komoly aggodalomra nem adnak okot, hiszen bőven mérési hibahatáron belül vannak.

Az USB 2.0-s vezérlő vizsgálatakor szintén elenyésző különbségek mutatkoztak az egyes alaplapok között, így messzemenő következtetéseket itt sem érdemes levonni. USB 3.0-s vezérlőből minden esetben csak a lapkakészlet által kínált példány állt rendelkezésre, harmadik fél által készített USB 3.0-s vezérlőchip ezúttal egyik alaplapon sem volt. A teszteredmények hajszál pontosan azonosak voltak mindhárom alaplapnál, de ezt a korábbi gyakorlat alapján már megszokhattuk. A deszkák eSATA portot sem tartamaztak, így ez a teszt rövidre sikeredett.

Fogyasztás

Abban a szerencsétlen helyzetben voltunk, hogy a Core i7-3750K processzor csak az ASUS és a Gigabyte alaplapjainak tesztjekor állt rendelkezésre, az ASRock és az MSI alaplapjainál azonban már be kellett érnünk Sandy Bridge alapú Pentium G840-es tesztprocesszorunkkal. Fogyasztás tekintetében úgyis az adott alaplap felszereltsége határozza meg a rendszer fogyasztását – csak emiatt mérhetőek különbségek, így minél több plusz vezérlő van az adott deszkán, annál több áramot igényel. Érdekességképpen azért most is elvégeztük a fogyasztásméréssel kapcsolatos teszteket (de a különböző processzorok miatt nem hasonlítottuk össze az összes tesztelt alaplapot). Íme az eredmények:

Fogyasztás tekintetében csak a Z77A-GD65-ös példány szakadt el egy picit a mezőnytől, a másik két modell szinte fej-fej mellett haladt mind az üresjárati, mind pedig a terhelés alatti mérések alkalmával. Az eredményekben nincs semmi különös.

Hőfokok

Mint minden korábbi tesztnél, úgy most is ellenőriztük, hogy mennyire melegszik az adott PCH az adott alaplapnál – a méréseket műszerrel végeztük el, ugyanabban a környezetben, mint korábban.

A PCH hőmérséklete a korábbi tapasztalatokkal összevetve az MSI alaplapjainál jónak mondható: a hőmérséklet mind üresjáratban, mind pedig terhelés alkalmával kedvezően alakult, így az eredményekkel maximálisan elégedettek lehetünk.

Végszó - MSI

Jelenlegi cikkünk rendhagyó, hiszen a végén az eddig megvizsgált alaplapokat tulajdonságaik és áruk alapján összesítjük, így kategóriákra bontva könnyedén meg tudjuk mondani, hogy melyik deszka miért éri meg. Eddig minden bemutatónk végén jellemeztük pár szóban az aktuális mezőny tagjait, tehát úgy igazságos, ha a nagy összesítés előtt ezt az MSI nálunk járt alaplapjainál is megtesszük, főleg, hogy elég meggyőzően teljesítettek. A ClickBIOS II az előző generációs UEFI alapú firmware-nél határozottan jobb lett és a Winki3-as Linux alapú Instant-On operációs rendszer is jól muzsikált, így ebben a tekintetben nem érheti kritika a gyártót. Az alaplapok felépítésének vizsgálatánál néhány apróságot találtunk, amelyekbe bele lehet kötni, de itt egetverően nagy hibákra nem kell gondolni - ez részünkről inkább amolyan szőrszálhasogatás volt.

A H77MA-G43-as modell egy kifejezetten olcsó, kompakt alaplap, amely egy egyszerű, de modern PC kiváló alapja lehet. Sallangokat ne keressünk rajta, mert azok itt bizony nincsenek, de USB 3.0-s portokat, SATA 6 Gbps-os portokat, valamint PCI Express 3.0 x16-os portot egyaránt találunk rajta (utóbbihoz természetesen most is Ivy Bridge processzor kell!), ezeket biztosítja a PCH.

A Z77A-G43-as alaplap már tuning terén is labdába rúghat, extrák tekintetében azonban nem nyújt többet H77-es társánál. Ez a modell több bővítőhelyet kínál, mint a H77MA-G43, cserébe viszont több helyet is foglal, mivel ATX formátummal érkezik. Az alaplaphoz jár CrossfireX támogatás, de a PCI Express 3.0 x16-os slot mellett lévő PCI Express 2.0 x16-os slot nem igazán alkalmas Multi GPU rendszerek építésére, ugyanics csak x4-es sávszélességgel rendelkezik. Hogy melyik deszkát érdemesebb választani? Nos, ez csak személyes igényeinktől függ. Amennyiben mégis Multi-GPU rendszert szeretnénk építeni és ehhez Z77A-G43 szintű deszkát szemeltünk ki, akkor a Z77A-G45-ös modellt is választhatjuk, amelyen már két darab PCI Express 3.0 x16-os és egy PCI Express 2.0 x16-os (x4) slot lapul. Utóbbi, azaz a Z77A-G45-ös alaplap optikai és koaxiális audió kimenetet, valamint feszültségmérő pontokat is kínál, szemben G43-as társával. A G45 két VGA használata esetén átvált 2x8 módba, de mivel a PCIE 3.0 kétszer gyorsabb mint elődje, így ez bőven elég még a legerősebb VGA-khoz is (ha PCI-E 3.0-sokat használunk).

Bemutatónk legérdekesebb szereplője kétségkívül a Z77A-GD65-ös alaplap volt, amely már tuningos körökben is magabiztosan helytáll. Az alaplap jó felszereltséggel érkezik, azonban plusz USB 3.0-s vezérlőchipet rajta sem találunk - csak úgy, ahogy a fentebb kitárgyalt két modellnél sem. A feszültségmérő pontok, valamint a különböző nyomógombok jól jönnek majd komolyabb tuning alkalmával, az pedig csak hab a tortán, hogy a termék saját kategóriáján belül igazán versenyképes árral érkezik. Utóbbi a sallangok elhagyásának köszönhető.

A következő oldalon a korábbi bemutatókban szereplő alaplapok mindegyikének tulajdonságait táblázatba foglaljuk és az adott kategóriákon belül megpróbáljuk kiválasztani a legjobb vételnek számító példányt, illetve példányokat. A mezőny annyira jó, hogy ezúttal több ajánlott vételnek számító alaplapot is tartalmaz. 

A tesztben szereplő MSI alaplapokat az MSI magyarországi képviseletétől, a Cédrus Kft.-től és a Ramiris Europe Kft.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!

[italic][bold]A cikknek még nincs vége, kérlek lapozz!

[/bold][/italic]

Hasznos hivatkozások:

MSI H77MA-G43: A gyártó hivatalos weboldala | iPon Webshop

MSI Z77A-GD65: A gyártó hivatalos weboldala | iPon Webshop

MSI Z77A-G43: A gyártó hivatalos weboldala | iPon Webshop

 

Az eddigi tapasztalatok összesítése

A régi csatolók helyét átveszik az újak

Az elmúlt évek során erre a sorsra jutott az IDE port is: ebből a csatolófelületből egyetlen alaplap sem kínál egyet sem, mint ahogy a Floppy csatlakozó is a múlté. Ez persze csak azoknak lehet érdekes, akik jó ideje nem követik a fejleményeket – a többiek már rég hozzászoktak az efféle változásokhoz. A PCI slot is kiszorulóban van, de azért ezzel a csatolófelülettel több alaplapon is találkozhatunk, legalábbis egyelőre. Az IDE port pótlására használhatunk SATA->IDE átalakítót, de vehetünk PCI Express 2.0 x1-es IDE kártyát is, amelyen modelltől függően még akár eSATA port is lehet.

Az új szabványok és csatolófelületek rohamosan terjednek: az USB 3.0-s portok térhódítása például egyre komolyabb. A szabvány kétségtelenül nagy löketet kapott akkor, amikor az Intel lapkakészleteibe integrált egy négyportos USB 3.0-s vezérlőt. A SATA 6 Gbps-os portok nagyobb mennyiségben inkább harmadik felek által készített vezérlőknek köszönhetően állnak rendelkezésre – már amelyik alaplapon egyáltalán van külön SATA 6 Gbps-os vezérlőchip. Az mSATA SSD meghajtók terjedése miatt egyik-másik alaplap mSATA csatolófelülettel is rendelkezik – ez főleg az Intel SRT technológiájának kiaknázásához kell.

A fentiek mellett a Thunderbolt is belép a képbe, ami eddig tulajdonképpen csak az Apple készülékek kiváltsága volt. Idén egyre több olyan alaplap jelenik majd meg, amelyek Thunderbolt portot tartalmaznak: az ASUS, a Gigabyte és az MSI egyaránt bemutatott már ilyen deszkákat. Egyszóval a fejlődés töretlen, így ne lepődjünk meg, ha egy-egy megszokott port, illetve csatlakozó már nem képezi az új alaplapok kínálatának részét.

A PS/2-es portok szintén kihalófélben vannak, de itt szerencsére megoldást jelenthet, ha kedvenc PS/2-es perifériánkhoz veszünk egy PS/2-USB átalakítót, hiszen így USB portra csatlakoztathatjuk és boldogan használhatjuk tovább.

A 12 bemutatott alaplap összes fontosabb tulajdonsága

Annak érdekében, hogy az egyes alaplapok összehasonlítása még könnyebb legyen, a legfőbb tulajdonságaikból egy nagyobbacska táblázatot készítettünk, ami az alábbiakban tekinthető meg.

A táblázatot érdemes nagyítva (klikk) megtekinteni, ha konkrét preferenciák alapján szeretnénk megtalálni leendő alaplapunkat, legalábbis az általunk bemutatott 12 deszka közül. Mi a magunk részéről nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis szívünk szerint egy-két kivételtől eltekintve minden alaplapnak odaítélnénk az ajánlott vétel címet, hiszen egyik modellnél sem tapasztaltunk olyan hibát, illetve kellemetlenséget, ami kizáró okként jelentkezhetne. Fontos megjegyezni a táblázathoz, hogy PCI-E 3.0-s slotokat csak akkor kapunk, ha Ivy Bridge processzort veszünk az alaplap mellé, ellenkező esetben marad a 2.0. Amelyik alaplapon két darab x16-os 3.0-s port van, ott ha mindkettőt használjuk a sávszélesség eloszlik, a végeredmény x8-x8 lesz. Ugyaníg három slot esetében az eloszlás a következőképpen alakul: x8-x4-x4.

Ha csak egy olcsó, kompakt alaplap kell és a tuning egyáltalán nem szempont

A H77-es lapkakészlet sajátosságai miatt a tuning itt csak erősen behatárolt keretek között működik, így tuningosok számára ez a lapkakészlet nem igazán ajánlott, viszont olcsó, sallangmentes alaplapot kereső felhasználók számára már abszolút jó választás lehet egy H77-es deszka.

Az abszolút legolcsóbb választás az ASRock H77M névre keresztelt alaplapja, amely mindössze 23 000 forintba kerül, de jár hozzá minden extra szolgáltatás, ami a gyártó többi alaplapjánál is elérhető. Ilyenek az XFAST Lan, az XFast USB és az XFast RAM, amelyekről korábbi bemutatónkban már részletesen is írtunk. Ezért az összegért cserébe ez az alaplap az abszolút legjobb vétel, ehhez kétség sem férhet. Ezen az alaplapon találunk optikai audió kimenetet, PCI slotokat és háromféle videókimenetet is, szemben az MSI H77MA-G43-as modelljével, amely az említett területeken hátrányban van (nincs rajta HDMI). Cserébe viszont van rajta például PCI-E 2.0 x1-es slot, kettő is.

Ha a kompaktság fontos, de ezzel együtt a tuningról sem szeretnénk lemondani

Ebben az esetben a Gigabyte G1.Sniper M3 és az ASUS Maximus V Gene jöhet szóba a tesztelt lapok közül. A két deszka közül a G1.Sniper M3 szerényebb repertoárral bír, cserébe viszont 16 ezer forinttal olcsóbb riválisánál. Ez az alaplap TPM támogatásával, PCI slotjával és DisplayPort videó kimenetével lehet jó alternatíva a Maximus V Gene-vel szemben, utóbbi viszont számos olyan extrát kínál, ami Gigabyte-os riválsánál bizony hiánycikk. Ilyen például az mPCIe és mSATA bővítőhelyet kínáló kiegészítő kártya is. Mint mindig, most is az egyéni preferenciák döntenek, a kérdés csak az, mire van szükségünk.

Ha átlagos felszereltségű, kedvező árú, ATX formátumú alaplap kell

A legolcsóbb megoldás ebben a kategóriában tesztünk szereplői közül az MSI Z77A-G43-as modellje, ami a maga 30 000 forint körüli árát korrektül megszolgálja. Sallangokra itt ne számítsunk, viszont a H77-es lapokkal ellentétben itt már tuning hajlamainkat is kiélhetjük - persze jóval szükebb keretek között, mint a Maximus V Gene-nél.

A másik tippünk ebben a kategóriában a Gigabyte Z77X-UD3H modellje lenne, amely ugyan 13 ezer forinttal drágább, mint az MSI alaplapja, viszont ütőképesebb tuning opciókat kínál és összességében felszereltség tekintetében is jobb. Utóbbi alaplap SLI és CrossfireX Multi-GPU konfigurációk építésére is befogható, plusz optikai audió kimenetet és TPM szolgáltatást is kínál, amelyek az olcsóbb MSI alaplapról hiányoznak. Az "X" jelölés ebben az esetben a hagyományosnál komolyabb tápellátást jelent: az "X" jelölésű Gigabyte alaplapok négy fő digitális tápzónával rendelkeznek, amelyek a CPU, az IGP, a VTT és a DRAM számára kínálnak valós időben módosítható, nagymértékben finomhangolható tápellátást. Az "X" jelölés nélküli alaplapoknál ezzel szemben csak két fő digitális tápzóna áll rendelkezésre, amelyek a CPU-t és az IGP-t látják el, így csak ezekhez jár a valós idejű finomhangolás lehetősége. Cserébe viszont jóval olcsóbbak, érdemes őket megnézni.

Amennyiben minden felesleges sallangról le tudunk mondani, úgy az ASRock Z75 Pro3-as modellje is szóba kerülhet a maga 28 000 forint körüli árával. A Z75-ös lapkakészlet miatt az MSI Z77A-G43-hoz képest az Intel SRT technológiájáról le kell mondanunk, sőt, a DVI videó kimenetről is, viszont cserébe USB 3.0-s portokból kettővel többet kapunk. Itt ismét személyes igényeink alapján dönthetünk.

Csemegézzünk a drága ATX formátumú alaplapok között is

Ebben a kategóriában költséghatékony választás lehet az ASRock Z77 Extreme4-es alaplapja, amely 43 000 forintos árához képest meglepően jó felszereltséget kínál, mind hardveres, mind szoftveres tekintetben, így ár/érték arányban a mezőny egyik legjobb alaplapja. A deszka mellett szól, hogy jó minőségű audió vezérlő kapott helyet rajta, a szerényebb felszereltségű modellekhez képest plusz USB 3.0-s és SATA 6 Gbps-os portokat is tartalmaz, sőt, CrossfireX és SLI alapú Multi GPU rendszerek építésére is alkalmas. Ha jó áron szeretnénk jól felszerelt Z77-es alaplapot, akkor ez az alaplap jó választás lehet. Mindenképpen ajánlott vétel.

Azonos audió vezérlővel szerepel a listán a Gigabyte felsőkategóriás alaplapja, a Z77X-UD5H is, amely remek tuningpotenciállal, remek felszereltséggel és gazdag szoftveres körítéssel kerül forgalomba. Ez a modell már egyáltalán nem olcsó a maga 68 000 forintos árával, cserébe viszont alaposan meg van pakolva extrákkal, ahogy az a fenti táblázatból is látszik. Ajánlott vétel, ha abszolút nem számít a pénz.

Az ASUS P8Z77-V deszkája a WiFi GO! funkció miatt szintén megérdemli az ajánlott vétel címet. A beépített WiFi vezérlő azért jó, mert nem foglal sem plusz USB portot, sem plusz bővítőhelyet, így semmi sem kell "feláldoznunk" miatta. A WiFi Go! funkció rendkívül meggyőző: sokoldalú médiaközpontot varázsol egyszerű, szürke asztali gépünkből. A termék felszereltsége, BIOS-a és szoftveres körítése is rendben van, így jár az ajánlott vétel plecsni.

Az MSI Z77A-GD65 esetében a ClickBIOS II, a Winki3, az MFLASH alkalmazás és a jó tuningolhatóság tetszett. Az 50 000 forint körüli ár a felszereltség alapján mindenképpen ütőképes, így ez a deszka is megérdemeli az elismerést.

Lehet, hogy egy kicsit elcsépelt már, de újfent csak a vásárlói igények szerint érdemes dönteni, mert képtelen vagyunk kiemelni egy-egy alaplapot. Az azonos PCH miatt sebességbeli különbségek nem nagyon vannak, mindegyik gyártó elég sok extrát kínál és stabilitásbeli problémák sincsenek. A garanciaidő sem lehet gond manapság, hiszen mind a négy gyártó három évet vállal alaplapjaira. Ami marad, az az ár, a szimpátiánk egy-egy gyártó iránt, és az extrák közül az, amit hasznosnak ítélünk (megfelelő kimenetek, multi-GPU lehetősége, mSata port, jobb hangkártya, stb.). A vason kívül érdemes megnézni a BIOS-okat és a szoftverkörítéseket is, hátha találunk valami nekünk tetszőt, valamint érdemes a webshopban alaposan körülnézni, mert ez a 12 alaplap csak egy szelete az új PCH-kkal szerelt alaplapok tömegének.