Az Európai Unió Parlamentje zöld utat adott a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak, vagyis az oly sokat emlegetett AI Actnek (AIA). Ez egy jelenleg egyedülálló eszköz lesz a különböző MI rendszerek megregulázásra és azok kordában tartására. A szakemberek nagyon sokat dolgoztak ezen, és a cél az volt, hogy olyan szabályozás szülessen, ami nem szab gátat az innovációnak.
A mesterséges intelligencia egy elképesztően ingoványos terület, rendkívül sok kritika éri a törvényhozókat azért, mert nem tesznek eleget az új technológiák szabályozása érdekében. Valójában az EU már több éve dolgozik azon, hogy létrehozzon új szabályokat, utat mutasson a fejlesztéseknek, és most ennek a munkának az eredményeként megszültetett az AIA, ami a világ első mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya, és 2021 óta formálódott, mire most végleges testet öltött és átment az Európai Parlamenten.
Elsöprő többséggel sikerült elfogadni az AIA bevezetését, 523 voksot tettek le mellette, és csak 46 képviselő szavazott ellen, 49-en pedig tartózkodtak. Rengeteg különböző tiltás, a speciális rendszerek használatára vonatkozó szabályozás és sok követelmény szerepel a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban, a jövőben pedig rugalmasan lehet majd bővíteni az új helyzetekhez igazodva, így gondoskodnának arról, hogy ne válhasson elavultá.
Az általános célú mesterségesintelligencia modelleket (GPAI) illetően bevezetésre kerül egy kockázati besorolási rendszer, ami a különböző veszélyeket rejtő MI megoldásokkal szemben eltérő elvárásokat támaszt. Azok a szolgáltatások, amik magas kockázati besorolásba esnek, a rendelet rendszeres kockázatértékelést ír elő, és folyamatosan gondoskodni kell arról is, hogy mérsékeljék az esetlegesen felmerülő rizikót. A generatív MI szolgáltatások egy része is magas kockázati besorolást kaphat majd.
A GPAI esetében a fejlesztőknek és az üzemeltetőknek is rengeteg kötelezettsége lesz. Például a rendszerhasználatot illetően egy jól átlátható naplózásról kell gondoskodni, transzparenciát kell biztosítani a működés során, és még emberi felügyeletet is nyújtani kell minden esetben. Külön érdekesség az, hogy a cégeknek lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a felhasználók könnyen tudjanak panaszt benyújtani, az adataik kezeléséhez eszközöket kell dedikálni, és mindenről részletes tájékoztatást kell nyújtani.
Nagyon fontos az, hogy az EU határozottan tilt minden olyan rendszert, ami sértheti az európai polgárok jogait. „Tilos lesz az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le” – olvasható az Európai Parlement beszámolójában.
Iskolákban és munkahelyeken szigorúan tilos lesz MI-vel megtámogatott arcfelismerő szolgáltatásokat alkalmazni. A jogszabály arra is kitér, hogy az állampolgárok profilozása sem megengedett. Legyen szó pontozásról, értékelési rendszerek alkalmazásáról vagy bármilyen egyéb vonatkozó megoldásról. A prediktív rendészetet is tiltja az EU, vagyis nem szabad a mesterséges intelligenciát arra használni, hogy a büntetett előéletű személyeket célzottan megfigyeljék, nyomon kövessék.
A hatóságok sem vetheti majd be öncélúan bármilyen helyzetben a kamerarendszerekhez kapcsolódó arcfelismerő megoldásokat, távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket. Kizárólag külön engedélyek megszerzését követően lehet ilyen módszerekhez nyúlni, és engedély mellett is csak szigorúan felügyelt körülmények között mehet valós idejű RBI. Az időben és térben egyaránt korlátozva használható megfigyelés akkor jöhet szóba, ha például eltűnt személyt keresnek, vagy terrortámadást próbálnak megelőzni.
A mesterséges intelligencia szabályozása egyébként borzasztóan nehéz feladat. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy tavaly a már célegyenesre éppen ráforduló AI Act jogszabályt még alaposan ki kellett egészíteni.
Napjainkban az egyik, ha nem a legforróbb téma a generatív mesterséges intelligencia; az AIA nagyon sokáig erre vonatkozóan igazából semmilyen leírást nem tartalmazott. Tavaly, az új technológia valódi berobbanását követően reagáltak csak az illetékesek erre. Akkor került bele az új jogszabályba több olyan pont is, amik már az ilyen szolgáltatások rendszabályozására alkalmazhatóak az általános célú mesterségesintelligencia modelleknél. Ezért volt fontos a kidolgozás során az, hogy rugalmas legyen a jogszabály.
A generatív MI szolgáltatásoknak az AIA égisze alatt már meg kell felelnie bizonyos átláthatósági követelményeknek, továbbá a különböző nagy nyelvi modellek betanítása során az uniós szerzői jogi szabályokat be kell majd tartania a technológiai cégeknek. Az igazán nagy számítási kapacitással rendelkező LLM rendszerek esetén kötelező lesz felmérni a rendszerszintű kockázatokat, szükség esetén ezt mérsékelni kell.
Minden rendkívüli eseményekre vonatkozóan jelentéskötelesek az GPAI rendszereket üzemeltető vállalatok. És minden esetben előírás lesz az is, hogy a generatív MI révén létrehozott kép- hang és videótartalmak meg legyenek jelölve digitális azonosítójegyekkel. Ilyen már a világ több pontján is felmerült, a technológiai cégek egy része viszont élesen kritizálta a különböző vízjelezési technikákat. A Meta már gondoskodik erről, de Mark Zuckerberg úgy nyilatkozott, hogy ez egyáltalán nem hatékony igazából a jelenlegi formában, hiába felel meg a döntéshozóknak.
Brando Benifei, az EU új mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogszabályról szóló tárgyalásokat vezető európai parlamenti képviselő elégedetten számolt be a szavazás eredményéről és az új jogszabályról. „Végre megvan a világ első kötelező erejű jogszabálya a mesterséges intelligenciáról, amely csökkenti a kockázatokat, lehetőségeket teremt, küzd a diszkrimináció ellen és átláthatóságot teremt.” – jelentette ki a Benifei. Majd hozzátette, hogy hamarosan feláll a mesterséges intelligencia hivatal is, ami az új jogszabály kapcsán a piaci szereplőknek támogatást fog biztosítani.
