A történelmi hitelesség, főként azért is nehéz, mert bizonyos korokról, szereplőkről vagy történésekről töredékes információval rendelkezünk csak, sok a találgatás és az olyan visszafejtés, ahol későbbi, de bizonytalan vagy szintén töredékekből összerakott tényekre tudunk csak támaszkodni. A Builders of Egypt azonban igyekszik a – valószínűleg csak történészeknek vagy hatalmas ókori Egyiptom rajongóknak feltűnő – bizonytalanságokat áthidalni, ami nem hamisítás, sokszor fel sem tűnik, de néhány elemében azért szembetűnő tud lenni.

Történelmi tudásunk szerint az i. e. 4. évezred végén a Nílus folyamvölgyében kialakult és lassan megszilárdult az államszervezet és a déli részeken több központtal korai államok jöttek létre. A játékban ezen időszak után kezdünk, magas rangú építészként/mérnökként/ügyintézőként és az uralkodó városának Inebu-Hedj (Memphis) megépítésében ugyanúgy részt fogunk venni, mint a kereskedelem fejlesztésében, vagy a réz és türkiz bányák kiépítésében.

Az egyiptomiak a türkizt jóval több mint 7500 évvel ezelőtt felfedezték már és hatalmas jelentőséggel bírt számukra. Metafizikai erővel rendelkező titkos kőnek tartották, gyógyítók, királyok, fáraók, uralkodók és fontos emberek viselték és számos szertartásban is fontos szerepet játszott.

„A Hérodotosz által Ménésznek nevezett Meni, a felső-egyiptomi király i. e. 2900 körül, északi riválisait legyőzve egyesítette a két területet és létrehozta az I. dinasztiát. E király az egyiptomi feliratokon szereplő Narmer vagy (Hór-)Aha királlyal is azonos lehet, az egyiptológia néha Aha-Meninek is nevezi.”

A Builders of Egypt történelmi városépítő játék, amely az ókori Egyiptom létrejöttén át egészen a Ptolemaida-dinasztia koráig nyúl és a Kleopátra halálával fejeződik be. A fejlesztők történelmi részletességre fordított erőfeszítéseit mi sem jellemzi jobban, minthogy minden küldetés előtt részletes és sokrétű leírást kapunk az adott korszak/időszak jellemzőiről és az aktuális feladatunkhoz kapcsolódó érdekességekről, információkról, amik a hétköznapokat, a politikát, a használati eszközöket, a tudományokat és a vallást is magukba foglalják.

Mindez a játékmechanikában is megjelenik, ugyanis az ókori Egyiptomban például a munkásokat gyakran kenyérrel és sörrel fizették ki, és emiatt lett a játékban a kenyér az elsődleges fizetőeszköz, amelyet az épületek építésére és a munkások fizetésére használhatunk, de a kereskedelemből származó javakat is ilyen formában kapjuk meg.

Apróságnak tűnhet, főként történelmi szempontból, de a már emlegetett hitelességnek nem tesz jót, amikor az egyik korai épület és mechanika, amire felhívja a játék a figyelmünket az egy tűzoltó állomáshoz kapcsolódik. Ez a koncepció ugyan csak a 18. században öltött formát, de a tűz, mint veszélyforrás valós volt. Itt viszont plusz egy olyan mechanikává válik, amit érezhetően azért raktak bele a játékba, hogy színesítsék kicsit és hogy a városok/kerületek megtervezését komplexebbé tegyék.

Komplexitásban viszont nem lesz hiány, ugyanis már a kezdeti lépéseknél szembe találkozunk azzal, hogy minden település alapját egy dolog jelenti: a lakosság, ami a munkaerőt adja. Így hát, igyekezni fogunk városainkba embereket csábítani, akiknek lakóhelyre, biztonságra, munkára, élelemre, vízre, szórakozásra, kultúrára, vallásra lesz többek között szükségük/igényük. Ennek a megszervezése, stratégiailag jó helyre pozícionálása lesz a kihívás, mindamellett, hogy nagyobb településeknél külön városrészeket kell megépítenünk, a távolságot és a már emlegetett igények hatás/védelmi körét figyelembe véve.

Vagyis nem mindegy, hogy hová tesszük le a létfontosságú vizet adó kutakat, de az is számít, hogy a díszítésnek szánt szobrok hová kerülnek, ugyanis ezek a lakóházak igényességét és lakóinak hangulatát is befolyásolják. Szintán két fontos épület lesz majd kezdetben, aminek „védőkörét” ügyesen kell meghatároznunk, ez pedig a már emlegetett tűzoltóság és az épületek összeomlása ellen védő mérnöki „iroda” lesz. De legyen elérhető piac is, a raktárak ne legyenek túl messze, ahogy a munkahelyek sem és így tovább. Egyre komplexebb és izgalmasabb városokat fogunk építeni, ahol még apró küldetéseket is kaphatunk a lakók gondjainak megoldásával ugyanis a játék valószínűleg arra törekedett, hogy némi változatosságot vigyen a játékmenetbe. Itt pl. eltűnt házastársakat kereshetünk és siker esetén kisebb-nagyobb jutalom üti a markunkat.

A Tropico vagy az Anno-sorozathoz hasonlóan a játék lényegét az építés, a gazdaság/termelés és a kereskedelem adja majd, bár a vadállatokkal, a tolvajokkal és a külső ellenségekkel is meg kell harcolnunk, de ez inkább színt visz a játékmenetbe, hangsúlyt azért nem kap. Ennél – érthető módon – sokkal integráltabb a vallás vonal, ahol különféle istenek, imahelyek, szertartások (fesztiválok) által a spirituális élet is komolyan összefonódik városaink sorsával.

A Builders of Egypt sok helyen lassúnak tűnhet és a  tutorialoknak köszönhetően a komplexitása sem lehengerlő, de pont ez a sok "kézen fogás" az, ami nagyon lelassítja a játék elejét, kérdés lesz-e türelmünk végigvárni. Értékelni viszont azok fogják igazán, akik a történelmet vagy a hasonló stílusú játékokat kedvelik, ugyanis sok az „üres” várakozás, amikor igazából csak pörög a rendszer, amit felépítettünk, tennivaló épp nem sok akad.