Az Intel fejlesztőcsapata a jelek szerint a Ponte Vecchio és az Arctic Sound sorozatú AI gyorsítók kivezetésén dolgozik, vagyis a szóban forgó termékekhez a továbbiakban nem nyújtanak szoftvertámogatást, legalábbis erre utal az, amit az Intel XPU Manager legfrissebb verziójához tartozó leírásban olvashatunk.
Az ingyenes, nyílt forráskódú kiadásban elérhető szoftver az Intel adatközpontokba szánt videokártyáinak diagnosztikai funkcióihoz, illetve a termékek menedzseléséhez használható, a legfrissebb verzió azonban, ami az 1.3.3-as jelölést viseli, már nem támogatja a Data Center GPU Flex Series és a Data Center GPU Max Series generáció tagjait. A vállalat szakemberei azt ajánlják az érintett adatközpont-üzemeltetők számára, a teljes és maximális funkcionalitás érdekében használják az 1.2.42-es verziószámú kiadást, az ugyanis teljes körű támogatást biztosít az említett AI gyorsítókhoz. Ez a lépés arra egyebek mellett utal, hogy a vállalat immár a következő generációs, Jaguar Shores kódnévre keresztelt AI gyorsítók fejlesztésén dolgozik, amelyekhez nagy reményeket fűznek, a siker érdekében pedig átcsoportosítják a rendelkezésre álló erőforrásokat az újdonságok teljesítményének optimalizálására.
A két említett AI gyorsító közül a Ponte Vecchio egy kifejezetten nagy és bonyolult GPU-val rendelkezik, ami összesen nagyjából 100 milliárd tranzisztorból épül fel és 1280 négyzetmilliméteren terül el. Az Intel 10 gyártástechnológiájával készített GPU az Xe-HPC architektúra köré épül, amit kifejezetten az adatközpontokba szánt gyorsítók igényeihez optimalizáltak. A GPU maximum 16384 stream egységet és maximum 1024 tensor magot tartalmazhat, egy-egy gyorsítókártya TDP kerete pedig 600 W-nál tetőzik. A termékből többféle verzió készült Max 1100, Max 1350 és Max 1550 névvel, amelyek 48 GB és 128 GB közötti memóriakapacitással rendelkeznek, de ezek igazából sosem lettek kellően sikeresen, ami a magas fogyasztásnak, a drága bekerülési költségek, illetve az integrációval kapcsolatos kihívásoknak köszönhetően.
A második verzió már a közepes terhelést jelentő munkafolyamatokhoz készült, ennek megfelelően szerényebb teljesítménnyel rendelkezik. Az Arctic Sound szintén az Intel 10 gyártástechnológiájával készült és az Xe-HPC architektúra 12.5-ös generációját használja, de a chip sokkal kisebb, hiszen csak 190 négyzetmilliméteres kiterjedéssel bír. A maximum 8192 stream egységgel és 128 renderelő egységgel ellátott GPU mindössze 8 milliárd tranzisztort tartalmaz, a vele felszerelt gyorsítókártyák pedig 500 W körüli TDP kerettel üzemeltek. Ebből a verzióból Arctic Sound 1T, 2T, illetve M verziók készültek, maximum 16 GB-nyi fedélzeti memóriával.
Mivel az Intel csapata viszonylag későn lépett be az AI gyorsítók szegmensébe, így nemcsak ütőképes hardvert kell fejleszteniük, hanem ütőképes szoftveres ökoszisztémát is, amivel hatékonyan ki lehet szolgálni a felhasználói igényeket. A megrendelők számára a hardver nyers teljesítménye mellett kiemelten fontos a driveres és szoftveres támogatás, a különböző eszközök elérhetősége, a stabilitás, illetve a fogyasztás is, valamint kiforrott szoftveres megoldásokra is szükségük van. Ezen a téren a vállalat hátrányban van a piacvezető Nvidiával szemben, és az sem tesz jót a piaci megítélésének, hogy eléggé gyakran váltogatják a stratégiájukat, ami kiszámíthatatlanná teszi a vállalat termékeinek érkezését, ez pedig érthető módon nem tetszik az iparág szereplőinek.
Az Intel gyorsítói köré persze már épült egy kifejezetten nagy szuperszámítógép-fürt az Aurora formájában, ám a rendszer rajtja többször is csúszott a nehézségek miatt, valamint végső teljesítménye is alatta maradt a várakozásoknak, ami nem növelte a vásárlói bizalmat. A vállalat hamarosan újra szerencsét próbálhat a piacon egy sokkal ütőképesebb dizájnnal, ugyanis érkezik a Jaguar Shores, ami sokkal fejlettebb lapka köré épülhet és HBM4-es fedélzeti memóriát használhat, valamint végre egy ütőképesebb szoftveres ökoszisztéma is megbújhat mögötte, ami az OpenAPI köré épül.
