A RAMDISK anno egy meglehetősen népszerű, sokak által használt technológia volt, amellyel a rendszermemóriából foglalhattunk le némi tárhelyet. Ennek előnye az volt, hogy az akkori meghajtókhoz képest jelentősen nagyobb adatátviteli sebességeket lehetett elérni, ami sok esetben jöhetett jól, például SSD-k tesztelésekor, ezt a „trükköt” régen alkalmaztuk is. Idővel beköszöntött az egyre gyorsabb és gyorsabb SSD kártyák kora, a RAMDISK idővel elkezdett kikopni, mára pedig már alig-alig van használatban, hiszen a PCI Express 4.0-s és a PCI Express 5.0-s SSD-k igen-igen gyorsak. A RAMDISK hátránya az, hogy lefoglal némi memóriaterületet, ami memória-intenzív alkalmazások futtatásakor mindenképpen hiányozni fog, valamint a RAMDISK meghajtó kapacitása sem túl nagy, főleg egy átlagos SSD-hez képest.

Az AMD 3D V-Cache technológiájának köszönhetően a jelek szerint megint előkerült a RAMDISK, ugyanis az egyik lelkes felhasználó korábban rájött, hogyan foghatja munkára a RYZEN 7000X3D sorozat fedélzetén található szupergyors megosztott harmadszintű gyorsítótárat. A felfedezés persze nem új, eddig azonban valamiért nem kapott nagy nyilvánosságot. Az alany egy RYZEN 7 7800X3D processzor volt, ami a 3D V-Cache jóvoltából 96 MB-nyi L3 Cache birtokában működhet, ezt a jelek szerint be lehet fogni RAMDISK létrehozására is.

A folyamathoz szükség van egy OSFMount prnevű szoftverre, ami kifejezetten RAMDISK létrehozásához készült, többféle képfájl-formátumot is kezel, és ezeket mountolni is lehet vele. A FAT32 fájlrendszerű RAMDISK létrehozása egyszerű feladat, igaz, a mellékelt screenshoton látható 508 MiB kapacitású meghajtó elsőre furának tűnhet, hiszen a 3D V-Cache csak 96 MB-os kapacitással bír, ám ennek ellenére jól működik a meghajtó. Teszteléséhez a CrystalDiskMark-ot használta főhősünk, ám azt is leszögezte, hogyan kell beállítani a szoftvert ahhoz, hogy minden megfelelően működjön. A teszt értéket SEQ 256 KB-ra, a Queue Depth értékét 1-re, míg a Threads értékét 16-ra kell belőni, végül a tesztelési módszernél a Random helyett a Zero Fill beállításra módosítsuk.

A rendszerterhelés típusa miatt előfordulhat, hogy elsőre nem működik a mérés, de ha eleget próbálkozunk, a fentihez hasonló teljesítmény rajzolódhat ki: közel 183 GB/-os olvasási és 175 GB/s-os írási tempót ért el a rendszer. Az aprócska tárhely lényegi feladatvégzéshez igazából nem elegendő, mert sem a kapacitása nem elég, sem a működése nem elég stabil. Ennek ellenére ez egy igen-igen érdekes kísérlet, ami megmutatja, mekkora potenciál van az efféle gyorsítótárakban. Maga az első generációs 3D V-Cache egyébként 2 TB/s-os adatátviteli sávszélességre képes, míg a második generációs kivitel már 2,5 TB/s-os adatátviteli sávszélességgel dolgozhat.

A konzumerpiaci RYZEN processzorok kis kapacitású 3D V-Cache gyorsítótára erősen behatárolja a lehetőségeket, hiszen még a RYZEN 9 7950X3D-nél is csak 128 MB-nyi „tárhely” fogható munkára, ezzel szemben egy Genoa-X sorozatú EPYC szerverprocesszor viszont már 1,3 GB-nyi L3 Cache-et tartalmaz, ami érdekes lehetőségek előtt nyithatja meg a kapukat.

Hogy később a 3D V-Cache esetében elérhető lesz-e hivatalos, dedikált RAMDISK funkció, ami kellően stabil és remekül használható? Idővel kiderül. Amennyiben az AMD szakemberei látnak fantáziát a dologban, nincs kizárva, hogy gombnyomásra aktiválható funkció is készül belőle, ám a lehetőségeket akkor is beárnyalja majd a viszonylag kicsi kapacitás.