Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente körülbelül 180 ezren halnak bele égési sebek következményeibe. Az égések még kevésbé súlyos esetben is komoly hatással lehetnek az életminőségre, hiszen fertőzésekhez és mozgásproblémákhoz vezethetnek. Jelenleg a bőr a felső és alsó rétegének együttes pusztulása esetén a megoldást az jelenti kezelésre, hogy valamilyen réteggel, átültetett bőrrel vagy más anyaggal befedik a sebet, így próbálva helyreállítani a bőr integritását annak gyógyulásáig.

A bőrátültetés általában ideális megoldásnak számít, hiszen ha a beteg saját bőrét ültetik át, azt nem utasítja el a szervezet. Ez a kezelés viszont problematikus a súlyosabb égéseknél, amikor a páciensnek gyakran nem marad elég egészséges bőre a transzplantációhoz. A bőrt helyettesítő anyagok többsége pedig minőségében egyelőre meg sem közelíti az élő bőrt. A kollagéntapaszok a környező ép bőrre hagyatkoznak, hogy az idővel sejtekkel népesíti be a vázat, a laborban növesztett bőrhelyettesítők létrehozása pedig akár hetekbe is beletelhet, és a nagy sebek esetén ezek eddig kevésbé váltak be. Mindkét megoldásnál probléma továbbá, hogy a sérülés után hetekig gyakorlatilag fedetlenül marad a seb, ami megnöveli a fertőzések esélyét.

Axel Günther, a Torontói Egyetem kutatója és kollégái viszont egy olyan, sertéseken már sikerrel tesztelt kézi „nyomtatót” fejlesztettek ki, amely háromdimenziós, élő réteget hoz létre a seben. A bioprinter a seb alakjának és méretének megfelelő prekurzor lapokat helyez a sebre. A lapok fibrinekből és mezenhimális őssejtekből állnak, amelyek együttesen elősegítik a helyi sejtnövekedést és az immunrendszer aktív működését. A biotinta gyakorlatilag bármilyen alakú felületre felvihető egynemű rétegként a kézi eszközzel, feltéve, hogy a kezelt terület meredeksége egyik részen sem haladja meg a 45 fokot.

A mostani vizsgálat során a kutatók sertések teljes mélységű égési sérüléseit kezelték a módszerrel, és az eredmények rendkívül ígéretesek. A készülék megbízhatóan és gyorsan befedte a sebeket, amelyek aztán jelentősen kisebb mértékű gyulladással, hegesedéssel és összehúzódással gyógyultak, mint csak kötözéssel vagy kollagéntapaszokkal kezelt sebek. Az emberi kipróbálás előtt persze még további vizsgálatokat kell végezni, de ha módszer jól vizsgázik, akár más típusú sérülések esetében is lehet jövője, mondja Günther.