Egy angol csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoport öt exobolygó nyomára bukkant egyik legközelebbi szomszédunk, a Tau Ceti körül. A 12 fényévnyire található csillag hőmérsékletében és fényességében olyannyira hasonlít a Naphoz, hogy a földön kívüli életet kutató rádiócsillagászok egyik első célpontja volt a hatvanas évektől kezdve. A Tau Ceti a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatába eső, G színképtípusú csillag, hasonlóan a Naphoz és az Alfa Centaurihoz. Az ismert csillagok mindössze négy százaléka esik ebbe a kategóriába. És bár az említett Alfa Centauri is rendelkezhet bolygóval, a Tau Ceti nem egy több csillagból álló rendszer része, így kísérői valószínűleg kiegyensúlyozottabb körülmények között alakulhattak ki, mint legközelebbi szomszédunk esetében történhetett. (Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy ez az élet kialakulása szempontjából pozitív vagy negatív vonás, de a többség egyetért abban, hogy az egy csillagból álló rendszerekben nagyobb esély van bolygók formálódására, és arra is, hogy ezek az égitestek megmaradjanak anyacsillaguk körül.)
A Hertfordshire-i Egyetem kutatója, Mikko Tuomi és kollégái több mint hatezer Tau Cetiről készült felvételt elemeztek chilei, ausztrál és hawaii műszerek megfigyeléseit felhasználva. Analízisük alapján úgy tűnik, hogy a csillag mozgását több közeli égitest gravitációs hatása is befolyásolja. A szakértők szerint a legvalószínűbb, hogy öt bolygóról van szó, amelyek 2-7 földtömeg közötti méretűek.
A csillagászok által felvázolt modell alapján mind az öt égitest közelebb kering csillagához, mint a Mars a Naphoz, mivel azonban a Tau Ceti csak a Nap energiájának 45 százalékát sugározza ki magából, jóval beljebb tolódnak az úgynevezett élhető zóna határai, mint a mi rendszerünk esetében. A három legbelső égitest, amelyek 14, 36 és 94 földi nap alatt kerülik meg csillagukat, valószínűleg még így is túl forró ahhoz, hogy életet hordozzon.
A kutatók szerint a negyedik bolygón lehet a legnagyobb esély az élet jelenlétére, még akkor is, ha ez az égitest négyszer olyan nehéz, mint a Föld. A Tau Ceti e jelű bolygó kicsit közelebb esik csillagához, mint a Vénusz a Naphoz, és 168 nap alatt ér körbe pályáján. A legtávolabbi bolygó nagyjából a Marsnak megfelelő messzeségben kering, és felszínén 640 földi napig tart egy év.
A szakértők persze figyelmeztetnek arra is, hogy az általuk felvázolt modell csak az egyik lehetséges magyarázat a csillag mozgásában megfigyelt változásokra. A közelebbi vizsgálatok során kiderülhet, hogy kevesebb és más távolságokban keringő bolygókról van szó, vagy akár az is lehetséges, hogy nincsenek is kísérők, hanem valami más okozza az észlelt anomáliákat. Gregory Laughlin, a Kaliforniai Egyetem szakértője szerint azonban a kutatócsoport csodálatra méltó munkát végezett a rendelkezésükre álló adatokkal. A szakértő azt is hozzátette, hogy nagyon frusztráló tud lenni az a tudat, hogy pont a legérdekesebb, Földhöz hasonlóan apró exobolygók detektálása a legnehezebb feladat. Ezek felfedezéséhez rengeteg adatot kell begyűjteni egy-egy csillagról, majd az adathalmazban megtalálni az esetleges bolygók nyomait, elkülönítve ezeket a háttérzajtól, a mérési hibáktól és egyéb hatások eredményeitől.
Nem tudni tehát egyelőre, hogy a modell helyes-e, de kétségkívül nagyon jól passzol a mért adatokhoz, ami egy rendkívül érdekes bolygórendszer létezésének lehetőségét veti fel. A felfedezés megerősítése akár egy évtizedig is eltarthat, a szakértők azonban remélik, hogy eredményeik nyilvánosságra hozásával felgyorsíthatják ezt a folyamatot, és valaki előbb is módot talál az elképzelés igazolására. Ha a rendszer valóban úgy néz ki, ahogy a szakértők felvázolták, akkor a Napnál kétszer idősebb csillag körül bőven lehetett ideje kifejlődni az életnek, és az ottani élőlények akár már messze túl is haladhattak minket technológiai fejlettségben. Ami egyben meg is magyarázhatja, hogy eddig miért nem próbáltak kapcsolatba lépni primitív fajunkkal.
