Közvetett bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy egy vagy több ismeretlen bolygó is rejtőzheta Naprendszerben a Neptunusz pályáján túl. Az elképzelés nem teljesen új, de egy nemrégiben publikált tanulmányban egy spanyol kutatócsoport új érveket sorakoztatott fel amellett, hogy néhány nagyobb objektum keringhet rendszerünk peremvidékén.

A Naprendszerben található tömeg 98 százaléka a Napban összpontosul, így központi csillagunk gravitációja határozza meg elsősorban a többi test mozgását. A bolygók tömegvonzása ehhez képest gyengécskének tűnik, ugyanakkor nagyon is észlelhetően képes befolyásolni a szomszédos kisebb objektumok pályáját. A Neptunuszon túli vidéket kisebb-nagyobb jeges égitestek lakják, amelyek változatos pályákon keringenek a Nap körül. Akadnak köztük közel körkörös pályán haladók, de hosszan elnyújtott pályájúak, és erősen megdöntött pályasíkkal rendelkezők is vannak soraikban.

Ez utóbbi égitestek között akad néhány, amelyek pályája annyira elnyújtott és megbillent, hogy mozgásuk nem magyarázható meg az alapján, amit a Naprendszerről jelenleg tudunk. Ezzel persze nincsenek egyedül, hiszen jónéhány olyan objektum kering a Nap körül, amelyek meglepően furcsán viselkednek. A 96P/Machholz 1 nevű üstökös például a Nap forgásával ellentétesen, vagyis retrográd irányban kering, és pályájának alakja, illetve dőlésszöge széles határok közt változik. Ennek oka a szakértők szerint a Jupiter gravitációs befolyásában rejtőzik, bár azt például senki sem tudja, hogy mi indíthatta el az üstökös szokatlan irányú útján.

A madridi kutatók szerint az általuk tanulmányozott tucatnyi Neptunuszon túli objektum furcsa mozgása mögött is hasonló gravitációs befolyások állhatnak. Becslésük szerint az ismeretlen égitestek rendkívül távol, 40−150 milliárd kilométerre keringhetnek a Naptól, vagyis legalább tízszer olyan messze, mint a Neptunusz. A szakértők pontos tömegbecslésekbe nem bocsátkoztak, de annyit elárultak, hogy az általuk feltételezett egy vagy két égitest legalább a Föld tömegének néhányszorosával kell, hogy rendelkezzen.

Egy korábbi, hosszúperiódusú üstökösekkel foglalkozó kutatás szintén furcsa pályákat azonosított a Naprendszer pereméről érkező égitestek körében, azonban ennek szerzői is csak néhány objektum adatait tudták megvizsgálni, így a bizonyítékok továbbra sem tekinthetők meggyőzőnek. Valami oka tényleg lehet annak, hogy ezen égitestek a többitől ennyire eltérő pályákon keringenek, az azonban egyáltalán nem biztos, hogy ismeretlen bolygók okozzák az anomáliákat.

Annál is inkább, mivel ha az ismeretlen bolygók tényleg léteznek, sokkal nagyobbak sem lehetnek a Földnél, mivel másképp már felfedeztük volna ezeket. A NASA infravörös tartományban vizsgálódó WISE űrtávcsöve ugyanis alaposan átfésültea Naprendszer külső vidékeit, és annyi biztosra vehető, hogy a Jupiterhez vagy a Szaturnuszhoz hasonló méretű gázóriások nem léteznek odakint.