A csillagászok egy exobolygót azonosítottak legközelebbi magányos csillagszomszédunk körül. Az Alfa Centauri rendszerében, amelyben Földhöz legközelebbi csillagok találhatók, már korábban találtak bolygókat a szakértők. De az egy hármas rendszer, amelyben három csillag kering egymás körül. A Barnard-csillag ellenben egyedül van, hasonlóan a Naphoz.

A Barnard-csillag egy M4-es vörös törpe, amely a Nap tömegének körülbelül hatodát teszi ki, hőmérséklete fele, átmérőjének ötöde, fényereje pedig 0,04 százaléka a Napénak, legalábbis a látható fényben. Infravörösben kicsit fényesebb, és teljes fényereje körülbelül 0,3 százaléka a Napénak. Ha a Napot saját rendszerünkben lecserélnénk a Barnard-csillagra, az csak körülbelül 10-szer tűnne fényesebbnek a teliholdnál.

Néhány évvel ezelőtt már jelentették, hogy egy bolygó kering a csillag körül, de nem sokkal később kiderült, hogy ez téves riasztás volt. A Barnard-csillag, mint oly sok vörös törpe, mágnesesen aktív, sokkal aktívabb a Napnál. Ez azt jelenti, hogy rengeteg csillagfoltja van és intenzív csillagkitörései, és ezek megzavarhatják a megfigyeléseket. 

Az új megfigyelések azonban ezt is figyelembe veszik, és elég meggyőző bizonyítékot találtak arra, hogy a Barnard-csillagnak valóban van egy bolygója, sőt, talán több is. A kutatók a radiális sebességmérés módszerét használták. A koncepció lényege, hogy amikor egy bolygó egy csillag körül kering, a bolygó gravitációja is hat a csillagra. Így a valóságban mindkettő a csillag és a bolygó közös a tömegközéppontja körül kering, és a csillag által leírt apró köröket a Doppler-effektus miatt ki lehet mutatni, mivel attól függően, hogy közeledik vagy távolodik, kékbe vagy vörösbe tolódik a színe.

Bár ez az eltolódás elég kicsi, olyan esetekben könnyebb dolguk van a csillagászoknak, ha a csillag kis méretű, a bolygó pedig viszonylag nagy. Jelen esetben nehézséget okozott viszont, hogy a csillag halvány, így nehéz róla jó színképeket készíteni. Ami pedig még rosszabb, a felszínén lévő csillagfoltok imitálhatják ezt az eltolódást, ahogy a csillag forog, és ezzel elrontják a megfigyeléseket.

Az új megfigyelésekhez a csillagászok a hatalmas Very Large Telescope-ot használták, amely négy 8,2 méteres műszerből áll. 2019 és 2023 között 157 megfigyelést végeztek, amelyek időben úgy osztottak el, hogy a csillag Doppler-eltolódásának változásait ki tudják mutatni olyan bolygók esetében, amelyek pályája 50 napnál rövidebb ideig tart.

Azért éppen az 50 napos határt választották, mert vörös törpék halványak és hűvösek. Egy bolygó, amely olyan messze kering egy ilyen csillag körül, mint a Föld a Naptól, fagyott lenne. Ahhoz, hogy melegebb és a Földhöz hasonló legyen, sokkal közelebb kell lennie a csillaghoz, és a pályájának 50 napnál rövidebbnek kell lennie.

Az adatok feldolgozás után a szakértők erős bizonyítékot találtak egy periodikus Doppler-eltolódásra, amely körülbelül 3,15 földi napot vesz igénybe, ami egy ilyen keringési idejű bolygóra utal. A bolygó legalább 0,37 földtömegű lehet, ami a Mars tömegének háromszorosa.

A központi csillagtól való távolság alapján a bolygó hőmérséklete nagyjából 130 °C lehet. Ez alapvetően túl forró az általunk ismert élethez, de nem tudjuk, hogy mennyi jut az energiából ténylegesen a felszínre. Ha például felhős a légkör, vagy csak fehérebb a felszín, akkor ennél jelentősen alacsonyabb is lehet a hőmérséklete. Ha viszont a légkörében sok üvegházhatású gáz van, például szén-dioxid, akkor sokkal melegebb is lehet.