A Vega az égbolt egyik legismertebb és legragyogóbb csillaga: fényesen és kéken világít az északi égbolton, a Lant csillagképben. Fényessége részben annak köszönhető, hogy nagyon közel van hozzánk, mindössze 25 fényévnyire található, ugyanakkor abszolút fényessége is rendkívüli, hiszen a fénykibocsátása negyvenszerese a Napénak.
Egy friss kutatás szerint pedig lehetséges, hogy bolygója is van. Amennyiben a szakértők sejtései helyesek, az a közelség miatt azért is nagyon érdekes lenne, mert az ilyen típusú csillagok körül eddig nem sok planétát találtak. Ha a bolygó léte beigazolódik, az égitest a második helyre léphet fel a legforróbb ismert planéták listáján.
A Vega egy A típusú csillag, nagyjából kétszer annyit nyom, mint a Nap, meglehetősen fiatal, mindössze 700 millió éves, és nagyon gyorsan forog. Forgása annyira sebes, hogy tengelye mentén ellaposodott, és egyenlítői átmérője nagyjából 10 százalékkal nagyobb, mint a poláris átmérő. Orientációjának köszönhetően pedig majdnem pontosan felülről látunk rá, vagyis forgástengelye mentén figyelhetjük meg a csillagot.
A most közzétett tanulmányban a szakértők régi észlelési adatokat elemeztek, több mint 1500 színképet, amelyek egy 10 éves periódus alatt készültek. A színképen az látszik, hogy egy objektum milyen hullámhosszon mennyire intenzíven sugároz, így ebből egy sor érdekesség kiderülhet, például az objektum hőmérséklete, tömege, forgási sebessége, kémiai összetétele, kora és akár az is, hogy vannak-e kísérői.
Az új elemzés elsősorban magára a csillagra koncentrált, annak felszíni aktivitását, például napfoltjait vizsgálva. De az ilyen részletes és nagyobb időszakot átívelő színképadatok a csillag környezetére vonatkozóan is árulkodóak. Például ha bolygója van a csillagnak, az látszani fog a mozgásán, hiszen a bolygó és a központi égitest kettejük közös tömegközéppontja körül kering: a bolygó látványosabb, nagyobb köröket téve meg, míg a csillag a tömegarányoktól függően csak enyhén imbolyog vagy határozottabb, de még mindig apró köröket ír le.
Ez a mozgás a színképen a kibocsátott fény hullámhosszának eltolódásában nyilvánul meg, ami egy keringő bolygó esetén periodikusan újra és újra megtörténik. A módszer, amelynek radiális sebességmérés a neve, akkor működik a legjobban, ha a csillag viszonylag kicsi, a bolygó pedig kifejezetten nagy méretű, hiszen így határozottabban látszik a csillag mozgása.
A Vega esetében a metódus tehát nem ideális, hiszen a csillag óriási. Ráadásul a színkép eltolódása akkor látszik a legjobban, ha oldalról látunk rá a rendszerre, mert ilyenkor sokkal nyilvánvalóbb az eltolódás, amikor a tömegközéppont körül keringő csillag átmenetileg távolodik tőlünk, vagy közeledik felénk. A Vegára viszont majdnem pontosan felülről látunk rá, így ez a hatás is minimális.
Ennek ellenére az adatokban látszik egy gyenge jel, amely 2,43 földi napos periodicitást mutat. A szakértők szerint 99 százalék az esélye annak, hogy a jel tényleg fennáll, és ha így van, elég valószínű, hogy egy bolygó okozhatja. Ha valóban egy bolygó áll a háttérben, az a jel alapján nagyjából 20 földtömegű, és rendkívül közel kering a Vegához. Olyannyira, hogy a felszíni hőmérséklete elérheti a 3000 °C-ot, ami forróbb mint a legtöbb vörös törpe csillag hőmérséklete.
Még ezzel sem vezetné azonban a legforróbb bolygók sorát, hiszen a KELT-9b nevű planéta felszíne a becslések szerint 3800 °C körüli. Amennyiben gázbolygóról van szó, a hő valószínűleg óriásira tágítja légkörét, vagyis bár csak olyan nehéz, mint a Neptunusz, átmérőre elérheti a Jupitert.
Persze teljes bizonyossággal nem lehet állítani, hogy bolygóról van szó, hiszen a Vega az esetében több tényező is nehezíti az analízist. Viszont más közvetett jelek is vannak, amelyek egy bolygó jelenlétére utalhatnak. A csillagot óriási porkorong veszi körül, amely igen éles belső peremmel rendelkezik, és könnyen lehet, hogy ezt az ezen túl keringő planéta formálta ilyenre. A bolygó létének megerősítése vagy cáfolása ugyanakkor nem lesz egyszerű, és további megfigyeléseket igényel, kifejezetten exobolygók detektálásra alkalmas műszerekkel.