Az EMA kockázatértékelő bizottsága szerint valóban lehet kapcsolat a Vaxzevria néven forgalomba került oltóanyag és a nagyon ritka, de több esetben halálos alvadási zavarok között, így a problémát be kell venni a mellékhatások közé. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az oltóanyag tünetes COVID-19-cel szembeni 76 százalékos hatásosságával, amit egy nagy létszámú, friss amerikai vizsgálatban állapítottak meg, valamint a súlyos esetek csaknem teljes megelőzésével továbbra is rendkívül fontos eszköz a járvány terjedésének megakadályozásában, és sokkal több életet ment meg, mint amennyit veszélyeztet.
Az AstraZeneca vakcinájának használatát több európai országban egy ideje korlátozásokkal folytatják, jellemzően csak 60 év felettieknél alkalmazva az oltóanyagot, minthogy a vérrögképződés eddig túlnyomó többségben ennél fiatalabbakat, és elsősorban nőket érintett. Ezek az adatok azonban csalókák lehetnek, hiszen az oltóanyagot az első hónapokban, amelyekből az adatok java származik sok országban (így nálunk is) csak 60–65 év alattiaknak adták, így az idősebb korosztály kapcsán még nincs elég adat az esetleges hasonló problémákról.
Az EMA bizottsága éppen ezért nem is állapított meg korosztályi korlátozást vagy ajánlást a védőoltás alkalmazására, mondván hogy ezzel kapcsolatban még nincs elég információjuk. (Az összefüggések megállapítása azért sem egyszerű, mivel a COVID-19 fertőzésnek viszont egyáltalán nem ritka következménye a véralvadás többféle zavara, és azt sosem lehet tudni, hogy az oltás pillanatában nem fertőzött-e valaki.)
A vérrögök által okozott problémák viszonylag gyakorinak számítanak a lakosságban, ezek állnak többek közt a szívrohamok, a vénás trombózisok és a sztrókok mögött. Az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatban megfigyelt rögképződés azonban rendkívül ritka, és jellegzetessége, hogy alacsony vérlemezkeszám kíséri. A vakcina adása után többek közt agyi vénás sinustrombózist (CVST) és zsigeri vénás trombózist (SVT) figyeltek meg, amelyekben a rögösödés olykor vérzéssel párosult.
A kockázatértékelő bizottság 62 CVST-s és 24 SVT-s esetet elemzett, ennyiről érkezett ugyanis jelentés az európai farmakovigilanciai adatbázisba március 22-ig. Az esetek közül 18 végződött halállal, és eddig az időpontig 25 millió ember kapta meg a vakcinát. Az EMA becslése szerint a mellékhatás gyakorisága 100 000-ből 1 lehet, míg az Egyesült Királyságban még ennél is ritkább, 250 000-ből 1 esetben állapították meg a gyakoriságot.
Az első jelentések a ritka rögképződésről februárban kerültek nyilvánosságra, és azóta több tucat korábban egészségesnek tűnő, jellemzően 30-as, 40-es éveikben járó nőnél figyeltek meg véralvadási zavart a vakcina beadása utáni 2 hétben. A megfigyelt zavarok hasonlítanak a heparin-indukálta trombocitopénia (HIT) nevű állapotra, amely heparin adását követően szokott fellépni: a véralvadásgátló adása után ritkán előfordul, hogy a kezelt páciensek szervezetében számos helyen vérrögök kezdenek képződni, amelyek adott esetben például problémássá növelhetnek egy korábban is meglévő, de panaszmentes rögöt.
Az AstraZeneca vakcinájával oltott és véralvadási zavarral diagnosztizált betegekben szintén nagy számú vérrög képződött, és ennek nyomán lezuhant a vérlemezkeszám. Egy német szakértő, Andreas Greinacher vakcina-indukálta protrombotikus trombocitopéniának nevezte el az állapotot egy lektorálás előtt álló szakcikkben. Greinacher szerint, aki több ilyen beteget is megvizsgált, az állapot időben felismerve kezelhető, és ehhez meg is vannak és ismertek a módszerek.
Ezek alkalmazásához viszont arra van szükség, hogy aki a problémára utaló tüneteket tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a következők lehetnek:
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- a láb megdagadása,
- tartós hasi fájdalom,
- idegrendszeri tünetek, például erős és tartós fejfájás vagy látászavarok,
- apró bevérzések a bőrön az injekció helyétől eltérő területen.
A tünetek jellemzően az oltás utáni két hétben jelentkeznek.
Az EMA szakértői azt is elmondták, hogy más vakcinákat is fokozott figyelemmel követnek a véralvadási zavarok tekintetében, hiszen például a Johnson & Johnson oltóanyaga nagyon hasonló technológiára épül, mint az AstraZenecáé. (És persze ide tartozik az EMA által még nem engedélyezett Szputnyik V is, amely azonban még nem tartozik az európai farmakovigilanciai rendszer égisze alá.) A J&J vakcinája kapcsán eddig 3 olyan vérrögösödést jelentettek, amely alacsony vérlemezkeszámmal járt, de ez a védőoltás még nagyon új, mindössze 4,5 millió adagot adtak be világszerte.
