1. Bevezető
A BenQ VW2420H, EW2420 és BL2400PT újdonságait teszteltük, melyek érdekessége, hogy - friss adatok szerint - AMVA panelre épülnek (az AU Optronics gyártja) és ledes háttérvilágítást használnak. A teszteredményeket mi is kíváncsian vártuk, ugyanis ha a monitorok képminősége jó, akkor kedvező áruk okán minden bizonnyal nagy sikerre számíthatnak.
A készülékadatok a szokásos táblázatban láthatók:
A legdrágább, különleges állvánnyal ellátott BL2400PT modellt jelenleg 65 ezerért, a közepesen felszerelt EW2420 modellt 64 ezer forintért, a legolcsóbb VW2420HH modellt pedig 59 ezer forintért vihetjük haza (ez utóbbi csak a legszükségesebb csatlakozókra szorítkozik). A monitorok csatlakozók, ergonómia és külső tekintetében is eltérnek egymástól, azonban képminőségük nagyjából azonos, ezért érthető, hogy nincs köztük nagy árdifferencia. De ne szaladjunk ennyire előre, előbb lássuk, hogy néz ki a VW2420H típus!
 
2. BenQ VW2420H - Áttekintés
BenQ VW2420H
Amikor a BenQ kedvező árú prémium paneles kijelzőit tervezték, arra gondolhattak, hogy olyan, már meglévő típusokat kell felhasználni, melyek már ránézésre is bizalmat keltenek bennünk, és ergonómiailag sincs velük különösebb baj. A VW2420H típushoz a V széria szolgált alapul.
Ez rögtön bizonyosságot nyer, amikor rápillantunk a készülékre, a kijelző látványvilága ugyanis teljesen változatlan. Maradt az elegáns, ám könnyen porosodó zongoralakk fekete festés, a szolid, kerekded vonalak pedig egy ízléses formavilágos tárnak elénk. A kijelző külső tápegységet használ, emiatt kávája vékony, igaz, a monitort még így sem nevezhetjük helytakarékosnak, mert a kábelek merőlegesen állnak ki a panel hátuljából. Szerencsére a borítás anyagminőségén nem változtattak, a káva műanyagai meg se nyekkennek a panel állítgatása közben. Ezt egyébként el is várjuk egy olyan kijelzőtől, mellyel igyekeztek a TN paneles „tucat monitoroknál” magasabbra tenni a mércét.
A menükezelő nyomógombok a megszokott helyen, jobb oldalt, a panel alján várják, hogy kezelésbe vegyük őket. A kitapintásban segítségünkre vannak a gombokból kiálló dudorok és a fekete festésen a szürke színű piktogramok is viszonylag jól látszanak. A gombok végre stabilan állnak a helyükön, a V szériánál korábban tapasztalt lötyögésnek már nyoma sincs, úgy tűnik, felfigyeltek erre a kis apróságra. Menükezelő szoftver továbbra sem jár a BenQ monitoraihoz, így erről le kell mondanunk, de a monitorba épített menü nem rossz. Hogy ne kelljen sokat tallóznunk a menüben, kapunk egy-egy dedikált gombot a bemenetváltásra, képprofil váltásra és a hangerőszabályzásra (utóbbi csak HDMI bemenetnél működik). Kár, hogy a gyorsgombok közt a fényerőállításnak már nem jutott hely. Látványos apróság, hogy az állapotjelző led a bekapcsoló gombot stílusosan fogja körbe. A sárgászöld nappal nem zavaró, és a narancsszínű készenléti fény ereje sem vészes, így még az sem gond, hogy nem lehet letiltani.
A monitor állványával viszont nem vagyunk teljesen kibékülve, sőt, szerintünk ez a gyártó eddigi leggyengébben sikerült tartószerkezete. A kisméretű, kör alakú talpacska egy 24 colos monitorhoz már kevés, illett volna ebből egy nagyobbat vagy súlyosabbat gyártani ehhez a típushoz. Stabilitása gyenge, a monitort egy óvatlan mozdulattal könnyen kibillenthetjük egyensúlyából. Zavaró továbbá, hogy a gombok nyomkodása közben a kijelző jobbra-balra inog, de szerencsére több negatívum nincs. Bár a készülék állványa szinte semmilyen trükkre nem képes, ergonómiailag nem sok kifogásunk lehet ellene, mert fix magassága jó helyen van, és ezen kívül lehetőségünk van a panel megdöntésére is. Erre viszonylag könnyed mozdulatok kíséretében képes, előre 5 fokban, hátrafelé pedig 15 fokban. Extra képességekre ne számítsunk tőle (a portré módtól, elforgatástól és magasságállítástól el kell, hogy tekintsünk), de ez esetben az átlagosan széles döntögetési tartomány is elegendőnek bizonyult a kényelmes használathoz.
A hátlap eléggé szimpla, a márkajelzésen kívül nem sok minden díszíti. A vékony monitoroknál megszokott, hogy nincsenek felfüggesztési lyukak, így a készüléket falra szerelni sem lehet. Alul egymás mellett sorakoznak a csatlakozók, ezek között egy HDMI, egy DVI és egy VGA bemenet található, ami már ahhoz is elég, hogy állandó jelleggel tudjunk csatlakoztatni egy PC-t és egy konzolt. Kár, hogy a bemenetek merőlegesen állnak ki a készülékből, így nem tudjuk közel tolni a falhoz. A monitor nem rendelkezik beépített hangszórókkal, ám a video csatlakozók mellett találunk egy fejhallgató kimenetet is, amin a HDMI audio sávja szólal meg. A csomagban megtalálható a készülék külső tápegysége, a telepítő lemez (ezen a kézikönyv és a driver van), továbbá egy VGA kábel. Apró kellemetlenség, hogy a digitális madzagról nekünk kell gondoskodni, ez ugyanis nem jár a monitorhoz.
 
3. BenQ VW2420H - OSD és Képprofilok
OSD
A képernyőmenünél a BenQ megszokott szisztémáját alkalmazták. A grafikus OSD a jó tagoltságnak köszönhetően átlátható, így viszonylag gyorsan elvégezhetjük képbeállításainkat. A menüben megtaláljuk a Senseye profilokat is, így az alapvető képbeállításokon felül extra színezést is elérhetünk velük.
További különlegesség, hogy a gamma értéke szám szerint állítható be (1,8 és 2,6 között), a HDMI PC Range opcióval pedig a bemeneti tartomány szűkíthető le, értékei: RGB(0-255), RGB(16-235). Extraként kapunk egy kikapcsolás időzítőt, továbbá lehetőségünk van letiltani a monitor válaszidő-gyorsítását (AMA), de erre még később visszatérünk.
Képprofilok
A képprofilokat a Picture Mode almenüben választhatjuk ki, de a gyorsgombbal is váltogathatunk köztük. Ezek a sémák a Movie, Game, Photo és sRGB, melyek nemcsak a színeket, hanem a gamma értékét és az élességet is megváltoztatják. A Movie, Game és Photo módok esetében a dinamikus kontrasztot is bekapcsolhatjuk, de ennek nem sok gyakorlati haszna van. Amikor eme profilok egyikét kiválasztjuk, olyankor a színhőmérséklet, élesség és gamma tulajdonságokat letiltva találjuk a menüben, csupán a fényerő és kontrasztérték állítható át. A Standard profilnál ezeket is megváltoztathatjuk, itt már megtaláljuk a szokásos kékes, pirosas, normál és egyéni színhőmérsékleteket is. Az Eco az előbbi séma klónozott, alacsony fényerejű változata, de a két profil egymástól függetlenül saját ízlésünkre szabható.
Méréseink alapján a gyári képprofilok távol állnak a kívánatos értékektől, vagyis a 2.2 gammától, 6500K színhőmérséklettől és a 120cd/m^2 fényerőtől, és legkevésbé a színek eltéréseivel voltunk elégedettek. Ha szigorúan a jó színhűségre törekszünk, mindenképpen egyéni beállításokra van szükség, viszont ha engedünk egy kicsit és csupán szemeinkre hagyatkozunk, akkor a gyári profilok is okozhatnak kellemes meglepetést. A Standard és Eco sémák internetezéshez, szövegszerkesztéshez tökéletesen alkalmasak, előbbit nappal, utóbbit szürkületnél érdemes elővenni. A Movie séma nevéből adódóan csak filmekhez ajánlott, ugyanis erős élesítése, világos képe, rikító színei miatt szövegolvasásra egyáltalán nem alkalmas, de mozizásra tényleg jó. A Game és Photo profilok is hasonlóak, csak nem ennyire drasztikusak, de szövegolvasásra ezeket sem vennénk elő. Bár a színhelyesség sRGB módban sem javul érdemben, mégis ezt érdemes elővennünk, ha nem szeretnénk sokat pepecselni az egyéni beállításokkal. Ez jóval szebb és nyugodtabb képet varázsol elénk, mint a színekkel is játszó Movie, Game, Photo profilok. Ez utóbbiak pár perc erejéig bizonyára megnyerőbbnek tűnnek, de amint elmúlik a kezdeti öröm, amit a túlszaturált és túlélesített kép élménye okoz, rájövünk, hogy jobban járunk az sRGB profillal (vagy egy jól beállított Standard profillal), ilyenkor a látvány részletgazdagabb és kevésbé fárasztó.
Ha a teljességre törekszünk, akkor jó hír, hogy a színeltérések is szépen leszoríthatók arra a szintre, ahol már képtelenség szemmel látható hibát találni. A 3 alatti átlagos eltérés már megfelel, olyankor nincs szemmel látható különbség. 2 alatt egyenesen büszkék lehetünk a monitorra, 1 alatt pedig tökéletes kalibrációról beszélhetünk. A kalibrált állapot mérése arról tanúskodik, hogy érdemes kísérletezni vele, a 0,8 átlagos eltérés igen jónak mondható.
 
4. BenQ VW2420H - Képminőség
Képminőség
A kalibrálás során a monitor nem sok korrekcióra szorult, ez egyébként jellemző a BenQ összes kijelzőjére. A kontrasztskálán nyújtott produkciója viszont így sem meggyőző, mert a sötétebb szürkeárnyalatokat nem kedveli, ezek ugyanis feketén jelennek meg a képernyőn. A fehérekkel viszont semmi baja, ezek szemmel is jól megkülönböztethetők egymástól. A monitor a fekete színt egyébként nagyon szép sötéten tárja elénk, de a filmek sötétebb jelenetein ez nem sokat segít, mert a részletek ugyanúgy elvesznek, csak éppen nem szürkének, hanem feketének látunk mindent. A helyzet még így sem vészes, az átlagos szintet így is hozza a kijelző, de egy VA paneltől mi többet várnánk. A színek terén nincs okunk panaszkodni, ezek megfelelően teltek és élénkek, de nem különösebben nyűgöztek le minket. A kijelző ilyen tekintetben talán csak egy picit jobb a TN paneles monitoroknál, ám számolnunk kell egy kis sávosodással is, a kijelző színátmeneti gradiensei nem valami egyenletesek. A sávosodás a tesztképeken láthatók (összehasonlítva egy átlagos TN paneles monitorral):
Fehér képernyőn 41 cd/m^2 minimális fényerőt mértünk (a képernyő közepén), így a monitor kifejezetten szemkímélő lehet még egy sötét szobában is. A kijelző fényerőtartaléka megfelelő, a 226 cd/m^2 fényerőérték napsütéshez is elég, és bár kapott tükröződésgátló bevonatot, ennek ellenére számolnunk kell vele, hogy a panel kissé tükröződik. Ez előnynek is tekinthető, mert az enyhén csillogós felület miatt szebb a látvány, de a panel érzékenyebb a napsütésre, emiatt előfordulhat, hogy akár teljes fényerőn kell majd használni a monitort. Ez jelen esetben nem lenne nagy tragédia, mert a ledes háttérvilágítás nem fogyaszt sokat, legfeljebb 40W-tal kell számolnunk.
A monitor digitális video bemenetei (HDMI és DVI) tűélesek, így semmilyen panaszra nem lehet okunk. A VGA bemenet egy fikarcnyival sem rosszabb ezeknél, így ha kénytelenek vagyunk ezt használni, elégedettek lehetünk vele. A bemenetek egyforma képbeállításokat használnak, és ha az egyiken megszűnik a video jel, akkor a köztük történő váltás is automatikusan történik meg (a HDMI-t kivéve, mert itt letilthatjuk az átkapcsolást).
Lássuk a kijelző interpolációs képességeit. Az alacsonyabb felbontások között bőven akadnak olyanok, melyek szövegolvasásra is alkalmasak, ezek az 1440*900, 1280*720, 1024*768-as képméretek. Az 1680*1050, 1280*1024, 1280*960, 1280*800 és 1152*864-es felbontások játékra ajánlottak, mert kellőképpen élesek ehhez, de szövegolvasásra már csúnyácskák. Az 1360*768-as képméretet játékra sem ajánljuk, mert nagyon homályos, ráadásul fekete keretben jelenik meg, ezért ha mindenképpen használni szeretnénk, inkább videokártyánk skálázási képességére hagyatkozzunk. Összességében viszont a monitor interpolációja kiváló, mert alig találtunk olyan képméretet, melyben a kijelző gyengélkedik, gyakorlatilag mindegyikkel lehet játszani, némely képméretek pedig szövegolvasásra is alkalmazhatóak. A készülék képarány kezelése is hibátlan, elég egyszer átkapcsolni az Aspect módba, a kijelző onnantól kezdve tudja a dolgát, és kivétel nélkül mindegyik felbontást helyes képaránnyal jelenít meg (mindegy, hogy a kép 5:4, 4:3 vagy 16:10 arányú).
A monitor betekintési szögei TN viszonylatban csodásak, viszont ha magasabbra tesszük a mércét, akkor meg kell állapítanunk, hogy a monitor ilyen tekintetben csak a prémium mezőny végén kullog. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kép oldalról kifogástalan, a színtorzulás annyira kicsi, hogy egyáltalán nem változnak meg színek, és a kontrasztcsökkenés is minimális. Szemből nézve a kép alul és felül teljesen egyforma, színtorzulás a legkisebb mértékben sem látható, a felső sorok színe hajszálra megegyezik az alsó sorok színével. Ha kicsit fentről nézzük a képernyőt, akkor már erősebb kontrasztcsökkenést láthatunk és a kép enyhén kékes tónust kap, ezt a szintet már a jobb TN panelek is hozzák. Viszont a szóban forgó C-PVA panel ugyanezt alulról is teljesíti, ez pedig nagy előny velük szemben (ami a VA panelek felépítéséből adódik). A monitort ennek köszönhetően alulról már nem csak néhány fokban nézhetjük, hanem gyakorlatilag bárhonnan. Összességében a monitor látószögei nagy dicséretet érdemelnek, mert a panel valós élethelyzetekben mindig jól látható marad, a kijelzőt körbeülhetjük és még alulról is nézhetjük. Egyedül az olyan extrém helyzeteket kell kerülni, ahonnan egyébként sem néznénk egy monitort.
A kijelző ledes háttérvilágítása viszonylag egyenletes, de nem hibátlan. Sötét képernyőn csupán annyit veszünk észre, hogy a sarkok felől világosabb a kép. A háttérvilágítás hibái főleg a szürke és barnateszten láthatók, ahol a tesztfotókon már látványos különbség van. A fehér és fekete képernyőkön már szabad szemmel is láthatjuk a foltokat, a fényerőeloszlásról pedig egy táblázatot készítettünk, ezen nagy eltérések is előfordulnak. Szintén kellemetlenség, hogy a panel alja kicsit sárgás, és alul egyértelműen meghatározhatók az apró led lámpácskák helyei, mert kissé átütnek a képen.
Bár már eddig is sikerült rávilágítani a monitor némely hibáira, most egy újabb gyengeséget kell megosztanunk az olvasókkal. A 8ms-os monitor ugyan kapott válaszidő-gyorsítást, amit a menüben AMA néven találunk meg, de a gyors mozgások megjelenítésében a kijelző még így is gyengélkedik. A gyorsítás fokozatait nem lehet megadni, csak ki vagy bekapcsolni lehet. Kikapcsolva a monitor utánhúzása nem tragikus, sőt, olyan mintha nem kapcsolná ki magát teljesen az elektronika és egy kicsit mégis gyorsítana (az enyhe barnás színű szellemkép túlvezérlési hibát sejtet). Az AMA bekapcsolt állapotában érezhetően csökken a bemeneti késés, a panel utánhúzása is csökken, de a barnás szellemkép felerősödik, így majdnem elveszítjük azt, amit nyerünk a gyorsítással. A bemeneti késés lecsökkenése miatt mégis érdemes bekapcsolva tartani a gyorsítást, ez sokat segít például célzáskor. Végeredményben pedig azt mondhatjuk, hogy a VW2420H típus játékra sem annyira rossz választás, csak a közepesen nagy elmosódással kell kibékülnünk, ami a prémium monitorok közt még egy megengedett hiba (bár ennél inkább csak jobbak vannak, még a prémium mezőnyben is).
5. BenQ EW2420 - Áttekintés
BenQ EW2420
Most lépjünk eggyel magasabb lépcsőfokra és ismerkedjünk meg az EW2420 típussal.
A BenQ EW2420 modellt első pillantásra könnyen összetéveszthetjük az E2420 típussal. A monitor nem csak magán hordozza a széria jellegzetességeit, szinte változatlanul kapta meg a külső borítást. Az egyetlen különbség, hogy az alsó díszléc ezúttal fekete. Azt viszont el kell ismerni, hogy nem lett volna értelme újabb formatervezéssel kísérletezni, mert ez egyszer már bevált, nemcsak formailag, hanem praktikusság szempontjából is. A káva anyagminősége sem rossz, de lehetne kicsit vastagabb, mert a panel mozgatása közben hallható némi nyekergés. Ezzel együtt még egészen jó minőséget kapunk, a gombok sem lötyögnek, jó érzés nyomkodni őket.
A menü gombjai oldalra kerültek, de a jól szeparáltságnak és a könnyű kitapinthatóságnak köszönhetően mégis jól használhatók, ráadásul a fehér feliratok is jól olvashatók a fekete káván. Szoftveres menü nincs, a gyártó ezt még mindig nem szeretné bevezetni. A gyorsgomboknál csak képprofil váltást és hangerőszabályzást kapunk, a fényerőállítást hiányoltuk. Az állapotjelző led nagyon szép, amit nem lehet kikapcsolni, de nem is volt rá szükség, mert nem olyan nagy a fényereje, hogy elvonja a figyelmünket.
A kijelzőnek egyszerű állványa van, ezért a porté módról, elforgatásról és az egyéb különlegességekről le kell mondanunk (ha ilyesmire vágyunk, akkor ott a következő tesztalanyunk, a BL2400PT). A talpat könnyű összeszerelni, csavargatás helyett csak a helyére kell pattintanunk azt. Az így kapott tartószerkezet stabilitása csak elfogadható, ugyanis a panel kissé inog. Ha az egyébként súlyos talp kicsivel nagyobb lenne, akkor a monitor sem borulna ilyen könnyen hátra. A kijelző -5 és +20 fok közt dönthető meg, ami normál igényekhez egy kellően széles tartomány. Fix magassága pedig tökéletes, ezt semmilyen irányban sem változtatnánk meg, tehát ergonómiailag rendben van a monitor.
Hátul is szépen megmunkálták a borítást, a bőrhatású érdesített műanyag hátlap nagyon mutatós. A fali konzol lyukai is megvannak, felül pedig a szellőzőrácsok fogadnak minket. Nézzük, mit találunk a csatlakozóknál. A video bemenetekkel igen nagyvonalúan bántak, mert digitális bemenetből hármat kapunk (egy DVI, két HDMI), és még a VGA csatlakozó is megtalálható rajta. A kijelző USB elosztóként is üzemel, a hátul bedugott vezeték négyfelé osztható meg, kettő a káva bal oldalára van kivezetve, kettő pedig hátra. Szintén oldalt, könnyen hozzáférhető helyen található meg a fejhallgató kimenetet is, amin a HDMI audio sávja vagy a PC bemenet szólal meg, ezt a menüben lehet kiválasztani. Hátul, a csatlakozók sorában még a PC bemenet (3,5mm) és egy vonal kimenet (3,5mm) is megtalálható, ez utóbbira külső hangszórókat csatlakoztathatunk, vagy továbbvezethetjük a hangot egy másik, hasonló monitorra. A beépített hangszórók megfelelően hangosak, de minőségük lehetne jobb, mert csak a középhangokat szólaltatják meg, ami már rövidtávon sem egy élmény. Sajnálatos, hogy a mellékletben csak VGA kábel van, a digitális video átvitelhez vásárolnunk kell egy HDMI vagy DVI kábelt. A dobozban találunk még egy audio kábelt, USB kábelt és a monitor tápkábelét. A monitorhoz továbbá egy felszerelhető kábelkötegelő is tartozik, ami szintén hasznos extra.
 
6. BenQ EW2420 - OSD és Képprofilok
OSD
OSD gyanánt a gyártó megszokott szép és átlátható menürendszerét találjuk a monitorban. Felépítés és tartalom szempontjából is megegyezik az imént tesztelt típussal, még a válaszidő-gyorsítás (AMA) is ugyanúgy megtalálható benne, ezért csak a különbségekre térünk ki.
Az egyetlen eltérés az audio részlegnél található, ez típus már beépített hangszórókat is tartalmaz. Az audio menüben lehet kiválasztani, hogy a beépített csipogók melyik forrást használják, lehetőségeink: PC bemenet vagy HDMI audio.
Képprofilok
Lássuk, milyen képprofilokat találunk az EW2420 típusban. Nagy meglepetés nem ért minket, mikor megtaláltuk a Movie, Game, Photo, sRGB és Eco módokat. Azt már ismerjük, hogy milyen képmanipulációs hatásokat érhetünk el velük (színesítés, élesítés), viszont érdemes még tudni, hogy a 20 millió az egyhez dinamikus kontrasztot (amit nem ajánlunk) csak a Movie, Game és Photo módok esetében kapcsolhatjuk be. A Standard profilnál lehetőségünk van a színhőmérsékletet és a többi képbeállításokat is megváltoztatni, ezért a kalibráció során erre a profilra hagyatkoztunk. Az Eco séma egy érdekesség, alaphelyzetben a Standard profil klónozott, alacsony fényerejű változata, de a két profil egymástól függetlenül saját ízlésünkre szabható.
Most pedig lássuk a gyári profilokat, íme:
A célértékek még mindig a következők: 2,2 gamma, 6500K színhőmérséklet, 120cd/m^2 fényerő. Az eltérések alul olvashatók, a grafikonokon pedig az egyes színek eltérései láthatók, alaphelyzetben ezek nem a kijelző büszkeségei. Ha csupán szemeinkre hagyatkozunk, akkor a gyári profilok közül az alaphelyzeti Standard és Eco sémák megfelelnek internetezéshez és szövegszerkesztéshez, utóbbi gyengébb fényereje miatt jól jön sötétben vagy energiatakarékosság céljából. Az extra színhatás és élesítés miatt a Movie séma nevéből adódóan csak filmekhez ajánlottak, de a Game és Photo módokkal is látványos hatást érhetünk el. Ott van még az sRGB, ami szemre nem rossz választás, de az adatok alapján jobban járunk az egyéni beállításokkal.
Bár összességében elég jól be lehet állítani a monitor képét, a lila és piros színnél látható némi pontatlanság, de a gyakorlatban ez nem feltűnő. Lássuk hát, hogyan szerepel a monitor a képminőségi teszteken.
 
7. BenQ EW2420 - Képminőség
Képminőség
A monitor képminőségéről apróbb különbségekkel ugyanazt mondhatjuk el, mint a VW2420H modellről. Bár a fekete színt sötéten jeleníti meg, ennek előnye mégsem jön ki, a kontrasztskálán a sötét szürkeárnyalatok már nem látszanak. A monitor színvilágával sincs semmilyen probléma, csak a színátmeneteknél van némi sávosodás, ami ezúttal nem olyan vészes, de azért látható.
A panel szintén csak enyhe tükröződést gátló bevonatot kapott, ezért némi fényvisszaverődésre számítani kell, de fényerőtartaléka elég nagy ahhoz, hogy ez napsütésben se okozzon problémát. A kijelző fényereje fehér képernyőn mérve 74 és 228 cd/m^2 között állítható.
A digitális bemenetek élességével csak nagyjából vagyunk elégedettek. Amit kicsit furcsállunk, hogy közelről a betűk körül enyhe szellemkép is látható. Ha az alaphelyzeti élességet (Sharpness: 3) lecsökkentjük (Sharpness: 2), akkor eltűnik a szellemkép, de cserébe kicsit homályosabbá válik a kép. Ezt a szintet az analóg bemenet is tartani tudja, így összességében mindegyik video bement (HDMI1, HDMI2, DVI, VGA) képe jó, de hozzá kell tennünk, hogy láttunk már ennél élesebbet.
A monitor az alacsony felbontásokat szépen interpolálja, ezért jó hír, hogy ha a videokártyánknak gondot okozna a Full HD felbontás, akkor is jó minőségben játszhatunk. A kijelző az 1600*900, 1280*800, 1280*720 és 1024*768-as felbontásokat nagyon szépen tárja elénk, ezek szövegolvasásra is jók. Az 1680*1050, 1440*900, 1360*768, 1280*1024, 1280*960 és 1152*864-es képméretek minősége még egészen jó, ezeket elővehetjük játékra. Ezúttal egyetlen gyenge minőségű felbontást sem találtunk, ezért nyugodtan lehet csökkenteni a felbontást, legalábbis játékban. A monitor képarány kezelése szokás szerint tökéletes, elég egyszer átkapcsolni az Aspect módba. A kijelző onnantól kezdve tudja a dolgát, és kivétel nélkül mindegyik felbontást helyes képaránnyal jelenít meg, függetlenül attól, hogy az 5:4, 4:3 vagy 16:10 arányú.
A betekintési szögekkel szintén nagyon elégedettek lehetünk, mert oldalról olyan kismértékben változik a kép, hogy szemmel szinte nem is vehetünk észre változást. A függőleges látószögek kicsit rosszabbak, mert már látható kontrasztcsökkenéssel és enyhe kékes tónussal is számolnunk kell, de egy TN panellel összehasonlítva még így is ég és föld a különbség. Ezt a különbséget még szemből is láthatjuk, a felső és alsó sorok egyforma színnel jelennek meg, legalábbis szemmel látható különbség nincs köztük (ezt egyébként úgy tudjuk leellenőrizni, hogy egy színt beállítunk az egész képernyőre és annak mindenhol egyformán kellene kinézni).
A monitor háttérvilágítása viszonylag egyenletes, de ha a hibákat keressük, akkor szabad szemmel is láthatóvá válnak a foltok. A háttérvilágítás fényerejét nem sikerült tökéletesen elosztani, erről egy táblázatot is készítettünk. Ha a képernyő közepére 120 cd/m^2 fényerőt állítunk be, akkor ennél jóval sötétebb (92 cd/m^2) részek is előfordulhatnak, de szerencsére a jelenség használat közben nem feltűnő. Bár alul itt is látszanak a led lámpácskák helyei, ez esetben már vadászni kell erre, mert alig vehetők észre.
A kijelző remek interpolációs képessége okán kiválóan alkalmas a játékra, de akik sokat játszanak, azoknak más típusban érdemes gondolkodni, ugyanis bekapcsolt válaszidő-gyorsítással (AMA) is láthatunk elmosódást a képernyőn. A gyorsítást szabályozni nem lehet, csak be vagy kikapcsolt állapota létezik. Az EW2420 típus éppen úgy viselkedik, mint a VW2420H, mindkét esetben barnás szellemkép és elmosódás látható a gyors mozgásoknál, ám ha bekapcsoljuk a gyorsítást, akkor jól érezhetően lecsökken a bemeneti késés, ami célzásnál sokat segít. A gyorsítás tehát hasznos, de tény, hogy a 8ms-os monitor nem a hardcore játékosoknak készült.
 
8. BenQ BL2400PT - Áttekintés
BenQ BL2400PT
Végül lássuk a három monitor legütősebb kiadását, a BL2400PT-at, melyet egy ügyes állvánnyal szereltek fel.
A kijelző ránézésre egy igen komoly darab. A totálisan matt fekete káva formája alapvetően szögletes, de néhol látni egy-két ívesebb részt is - szerintünk ez egy jó középút az elegáns és a konzervatív formatervek közt. Az anyagminőség jó, a monitor nem egy könnyű darab, a káva is viszonylag vastagra sikerült, és még döntögetés közben sem hallatszanak neszek. Az állapotjelző led nagyon kíméletes a szemünkkel, alig vehető észre, és bár letiltani nem lehet, ennek szükségét sem éreztük.
A kijelzőhöz nincs szoftveres menüvezérlés, így be kell érjük a közepesen jól sikerült nyomógombokkal, amik a káva alján találhatók. A gombok minőségével nincs baj, de nemcsak sötétben, hanem nappal is tapogatóznunk kell, mert lutri, hogy mit nyomunk meg, ugyanis a fekete piktogramok egyáltalán nem látszanak. Szerencsére vannak gyorsgombok, ezek sokat segítenek, hogy ne kelljen sokat tallóznunk a főmenüben. A bemenetváltásra és a képarány kezelés módjára dedikált gombok vannak, továbbá egy egyedi gyorsgombot is beállíthatunk a monitorhoz (ezzel az OSD részlegben foglalkozunk).
A monitor stabil, az előre összeszerelt talp egyáltalán nem csúszkál az asztalon. A készülék igazi ereje a nagy tudású állványában rejlik. A talp és maga az állvány is súlyos, ennek köszönhetően nagyon robosztus, így a panel egyáltalán nem inog. A kétszer 45 fokos elforgatás, porté mód nagyon kellemes extrák, és különösen tetszett, hogy a panel könnyen fordítható, ezért nem esik nehezünkre ezt beállítani. A magasságállítás széles határok közt lehetséges, és az állványt alul, egy ponton még rögzíteni is lehet.
Természetesen a panel bólogatásra is képes, erre előrefelé 5 fokban, hátrafelé 20 fokban nyílik lehetőség.
Bár egy ilyen kijelzőt többnyire remek állványa miatt vásárolunk meg, jó tudni, hogy a kicsavarozással falra is felszerelhetjük (VESA 100 szabvány szerint). Kábelkötegelő is tartozik a monitorhoz, ezt az állvány hátulján, alul találjuk meg. A csatlakozók választéka lehetne szélesebb, a HDMI bemenet hiányzik a monitorról. Helyette egy DisplayPort csatlakozó található rajta, egy DVI és egy VGA bemenet társaságában. A monitorban beépített hangszórók is vannak. Hangerőben és minőségben sem az igaziak, a csipogók csak a középhangokat képesek megszólaltatni, de rendszerhangokhoz és halk háttérzenéhez még megfelelnek. Tartozik hozzájuk egy audio bemenet is, amit a hangkártyánk kimenetére kell csatlakoztatnunk, az összekötő kábel pedig megtalálható a dobozban. A monitor egy fejhallgató kimenettel is rendelkezik, ami elég kényelmetlen helyen, hátul van, de jobb, mint ha egyáltalán nem lenne. A mellékletben a kézikönyv és CD mellett találtuk egy tápkábelt, VGA kábelt és egy DVI kábelt. A digitális madzagról tehát előre gondoskodtak és ezt nem kell külön megvennünk a monitorhoz.
[link target="_blank" href="/_userfiles/Image/Terrayon/98%20-%20BenQ%20monitorok/3_BenQ%20BL2400/1/06+.png"]
[/link]
9. BenQ BL2400PT - OSD és Képprofilok
OSD
A BL2400PT típusban található OSD azonos az iménti két monitor menürendszerével, ezért csak a különlegességekre térünk ki. Újdonság, hogy a monitorhoz egy egyedi gyorsgombot is hozzárendelhetünk. Lehetőségeink: Eye Protect, Eye Protect Meter, ECO Sensor, ECO Sensor Meter, Smart Reminder, Picture Mode. Vegyük sorra őket:
[list type="unordered"]
[*]Eye Protect: A káva elején, a márkajelzés alatt egy fénymérő szenzor található, a monitor ennek segítségével állítja be a háttérvilágítás fényerejét. Sajnos a dolog csak ötlet szinten jó, a megvalósítás sikere kérdéses, mert a monitor csak ritkán alkalmazza a helyes fényerőt. A kijelző egy átlagosan fényes szobában rendszeresen bizonytalankodik. Nem egyszer fordult elő, hogy a monitor háttérvilágítása a legnagyobb és legkisebb fényerő között ingázott, anélkül, hogy végül dűlőre jutott volna.
[*]Eye Protect Meter: Bekapcsolva a képernyő területén egy ikon folyamatosan tájékoztat minket a háttérvilágítás erősségéről.
[*]ECO Sensor: A monitor figyel minket és kikapcsolja magát, amikor úgy látja, hogy nem ülünk előtte, majd visszakapcsolja, ha észreveszi, hogy visszaültünk.
[*]ECO Sensor Meter: Beállíthatjuk, hogy a monitor milyen távolságban figyeljen minket (Near, Middle, Far), tapasztalataink alapján a Far beállítás kb. 40cm látótávolságot jelent. Az ECO Sensor egy hasznos funkció, amivel áramot spórolhatunk, de nem mindig kényelmes, mert ha nem teljesen szemben ülünk a monitorral, akkor hajlamos azt hinni, hogy elmentünk.
[*]Smart Reminder: Ez egy egyszerű időzítő, ami arra figyelmeztet minket, hogy pihentessük a szemeinket.
[/list]
Képprofilok
A képprofilokat a Picture Mode almenü rejti, a lehetőségek közül a Game mód most kiesett, de a Movie, Photo, sRGB és Eco módok továbbra is megtalálhatók benne. A Movie és Photo módok látványosak, mint mindig és a dinamikus kontrasztot is bekapcsolhatjuk velük, de a valóságot eltorzítják, ezért érdemes mérlegelni, hogy használjuk-e őket. Lássuk az eredményeket:
A gyári profilok közül mi csak az alaphelyzeti Standard és a takarékos Eco profilt, valamint az sRGB profilt tartjuk hosszútávon is vállalhatónak. A Movie és Photo profilokat élénk színeik, nagy fényerejük és élesítésük miatt csak filmekhez és képnézegetéshez érdemes elővennünk, mert hosszútávon már fárasztják szemeinket.
Bár a kalibrálás során a fényerőt, gammát és a színhőmérsékletet is be tudtuk állítani, akadtak olyan színek, melyeket finomhangolással sem lehetett teljesen leszorítani (vörös, kék és lila). De ezek csak a száraz adatok, lássuk inkább a képminőségbeli teszteket.
10. BenQ BL2400PT - Képminőség
Képminőség
A monitor színei szépek, de sajnos a BL2400PT típus esetében sem menekülünk meg egy kis sávosodástól, igaz, ez csak a teszteken is csak alig látható.
A kontrasztskálán egészen jó a helyzet, mert a sötétebb elemek is jól láthatóak, csak a legsötétebb szürke bújik el. A panel kissé tükröződik, de nem vészesen, a monitor fényerőtartaléka pedig elég arra, hogy napsütésben is lássuk a képét. Szám szerint 62 és 248 cd/m^2 fényerőt mértünk egy fehér képernyőn, ami egy valóban széles tartomány, sötétben és napsütésben is hasznát fogjuk ennek venni.
A monitor bemeneteiben nem csalódtunk, a DVI és VGA bemenetek is tűélesek, a BL2400PT típusnál egyáltalán nem látható szellemkép.
A monitor interpolációs képessége remek, ezért az alacsonyabb felbontásokkal is elégedettek lehetünk. Az 1280*800, 1280*720, 1024*768-as felbontások szövegolvasásra is megfelelnek, az ilyenkor látható minőségcsökkenés kicsi. Az 1680*1050, 1600*900, 1440*900, 1360*768, 1280*1024, 1280*960 és 1152*864-es képméretekkel inkább csak játszani érdemes. Minőségük jó, de ahhoz már gyengék, hogy szövegolvasásra használjuk. Olyan felbontásokat szerencsére nem találtunk, melyek játékra sem alkalmasak, ezért a kijelző büszke lehet skálázási képességére. A képarány kezelés is dicséretre méltó, ha átkapcsolunk Aspect módba, a kijelző onnantól kezdve tudja a dolgát, és kivétel nélkül mindegyik felbontást helyes képaránnyal jelenít meg, legyen az 5:4, 4:3 vagy 16:10 arányú kép.
A panel látószögei ugyanolyanok, mint a korábban ismertetett típusoké, hiszen egyforma panelt használnak. Oldalról szinte egyáltalán nincs szemmel látható elváltozás. Az extrém szögeket leszámítva a színek nagyjából mindenhonnan ugyanolyanok maradnak. Felülről és alulról már sokkal jelentősebb a minőségromlás: kontrasztcsökkenéssel és kékes színelváltozással is számolnunk kell, de a látószögek még így is összehasonlíthatatlanul jobbak, mint egy TN paneles monitor esetében. A legfontosabb, hogy szemből nézve egyáltalán nem látható színtorzulás, a képernyő teteje és alja is egyforma.
A készülék háttérvilágítása viszonylag jó, de nem tökéletes. Normál igényekhez mérten aligha lesz kifogásunk vele, de kritikus helyzetekben már előjönnek a hibái. Most ezeket ismertetjük. Teljesen fehér képernyőn foltosodás látható (az eltérésekről egy táblázatot készítettünk), a mérési pontok közt nagy különbségek is felfedezhetők. A 120 cd/m^2 fényerőt a képernyő közepére állítottuk be, ehhez képest viszonylag nagy eltérésnek számít, hogy néhol 95 cd/m^2 fényerőt mértünk. Újabb kellemetlenség, hogy a képernyő alja sárgás tónusban pompázik. Igaz, hogy ez csak fehér képernyőn tűnik fel, de a panel alján a színeket is befolyásolja egy kicsit. Hangsúlyozzuk, hogy ezek nem drasztikus hibák és csak akkor vesszük észre, ha kifejezetten ezeket keressük. Ami viszont kellemetlen és minden helyzetben látható, az hogy a képernyő alján átütnek a led lámpák különálló fényei, és ez nemcsak fekete képernyőnél, hanem világosabb tartalmaknál is látszik.
A kijelző válaszideje nem okozott meglepetést, ilyen tekintetben a három monitor egyformán teljesít, ezért a BenQ BL2400PT modellről is csak ugyanazt mondhatjuk. A menüben megtalálható a válaszidő-gyorsítás (AMA), mellyel a bemeneti késést tudjuk lecsökkenteni. A válaszidőn sajnos nem tudunk érdemben csökkenteni, ugyanis a túlvezérlési hiba miatt hasonlóan mosott képet láthatunk gyors mozgásoknál, mint kikapcsolt gyorsítással. A kis bemeneti késés és remek interpoláció miatt mégis érdemes játékra elővenni a monitort, az alkalmi játékosokat így is ki tudja szolgálni.
 
11. Értékelés
BenQ VW2420H
A BenQ VW2420H típusa egy ígéretes kijelző, mert árához képest nagyon jó képminősége van. Látószögei egy TN panelhez viszonyítva mesések, a képernyő színei szemből nézve teljesen egyformák (alul és felül). Az élességgel is elégedettek voltunk, és tetszett még a fekete szín sötétsége is, csak kár, hogy a szürke sötétebb árnyalatai is ugyanilyen feketék, a különbséget tehát nem tudja érzékeltetni a monitor. A színekkel nincs baj, ezek megfelelően élénkek, bár némi sávosodással is számolni kell. A ledes háttérvilágítás szép, de nem hibátlan. Bár drasztikus hibái nincsenek, kritikus helyzetekben (pl. teljesen fehér képernyőnél) már előjönnek az apróbbak. Ilyenkor látható az enyhe foltosodás, a képernyő alja kicsit sárgásodik, és a led lámpák helye is kivehető alul. Nagyjából ennyi hátránnyal kell számolnunk, de mivel ezek csak a teszteken jönnek elő, nem kell aggódni miattuk. A monitor tehát filmekhez és irodába is ajánlott. A kijelző játékra is alkalmas, mivel interpolációja kiváló, de aki szeret sokat játszani, annak érdemes elgondolkodni, hogy ezt a lassabb, de szélesebb látószöggel megáldott monitort választja, vagy marad inkább egy játékra már jól bevált, gyors, de szűkebb látószögű TN paneles kijelzőnél. Akinek a kisebb bemeneti késés az elsődleges szempont, nyugodtan hazaviheti a készüléket, mert ha az AMA funkciót bekapcsoljuk (válaszidő-gyorsítás), akkor a monitor rendkívül közvetlenné válik, és már „csak” az elmosódó képpel kell kibékülnie.
A kijelző alapvető ergonómiai képességeit kényelmesnek találtuk, ránézni sem rossz, a csatlakozók közt pedig megtalálhatók a legfontosabbak. A két digitális bemenet közül az egyik HDMI, ehhez pedig egy fejhallgató kimenet is van.
Összefoglalva a VW2420H típus a prémium mezőnyben nem lenne túl sikeres, de ára alapján nem is oda szánták. Ennyi pénzért csak TN paneles monitorok vannak, ez pedig új megvilágításba helyezi a típust. Így már hibái sem olyan nagyok, sőt, azt mondhatjuk, hogy a válaszidőt leszámítva a BenQ ezúttal (is) egy remek kijelzőt tett le az asztalra.
BenQ EW2420
Bár küllem tekintetében nagy a különbség, képminőségre az EW2420 modellről is nagyjából ugyanazt tudjuk elmondani, mint a VW típusról. A kijelző látószögei nagyon szélesek, így a monitort nemcsak internetezésre, szövegszerkesztésre, hanem filmnézésre és képnézegetésre is öröm használni. A színek élénkek, még a fekete szín is szép sötét, csak kár, hogy a szürke sötétebb árnyalatait ez a típus sem képes érzékeltetni és a színátmeneteknél kis sávosodással is számolnunk kell. A tesztpéldányon az enyhe szellemkép korrekciója miatt kicsit vissza kellett vennünk az élességből, ez pedig nem tett jót a szövegmegjelenítésnek. A monitor képe így sem homályos, de a digitális bemeneteken ennél kicsit élesebb szövegmegjelenítéshez vagyunk szokva. A tesztek alapján a három monitor panelje és háttérvilágítása megegyezik, apróbb különbségek mégis adódnak köztük. A ledes háttérvilágítás ezúttal még szebbre sikerült, a hibák már a kritikus helyzetekben sem annyira észrevehetők. Fehér képernyőnél a foltosodás még kisebb, a panel alja már csak alig sárga, és a led lámpák sem ütnek át a képernyőn. A kijelző tehát képminőség szempontjából majdnem azonos az imént értékelt modellel, az apróbb különbségek valószínűleg a gyártási szórásból fakadnak. A válaszidő-gyorsítást ez a modell is megkapta: az AMA funkcióval főleg a bemeneti késést tudjuk lecsökkenteni, az elmosódás viszont megmarad. Ezért a megszállott játékosoknak nem, de a többieknek így is ajánlani tudjuk a monitort, és ebben a készülék kiváló interpolációja is részt vállalt.
A kijelző bemenetek szempontjából nagyon praktikus: az alapvető VGA, DVI bemeneteken kívül kapunk két HDMI bemenetet is, valamint egy négy kimenetes USB elosztót. A monitor ráadásképpen beépített hangszórókkal és egy fejhallgató kimenettel is rendelkezik, utóbbi könnyen hozzáférhető helyen, oldalt található meg.
BenQ BL2400PT
A BL2400PT monitor az állványon és komoly formaterven kívül nem sok újdonságot tud felmutatni a fenti monitorokhoz képest, képminőség szempontjából csak apró különbségek adódtak. A kijelző látószögei szélesek, színei szépek, háttérvilágítása viszonylag jó, de a megismert előnyök mellett a hátrányokkal is éppúgy számolnunk kell. A színátmeneteknél enyhe sávosodás látható, a háttérvilágítás apró hibái pedig előbukkannak, ha keressük: a panel alja kicsit sárgás és a led lámpák fényei is átütnek alul. A bemenetek viszont teljesen élesek, és a BL2400PT típus végre a sötétebb szürkeárnyalatokat is egészen jól kezeli. A monitor tehát filmnézésre tökéletesen alkalmas, de akár játszhatunk is vele. Interpolációja ugyanis remek és annak ellenére, hogy válaszidejével nem brillírozik, kis bemeneti késése miatt még megfelel az alkalmi játékosoknak. A remek ergonómiai képességeknek nemcsak irodában, hanem minden területen hasznát vehetjük, kétségtelen, hogy a monitor egyik legerősebb pontja az állványa.
A bemeneteket nézve eltűnt a HDMI, helyette lett egy DisplayPort, a VGA és a DVI maradt. Ez rossz hír azoknak akik mondjuk konzolt is akartak volna csatlakoztatni a géphez, HDMI-n keresztül nem fog menni. A beépített hangszórók, az audio bemenet és a fejhallgató kimenet hasznos extrák, azt viszont kicsit sajnáltuk, hogy a különleges fénymérő szenzor és a jelenlét érzékelő nem mindig álltak a helyzet magaslatán.
Az imént tesztelt BenQ monitorok nem hibátlanok, de ár/érték viszonylatban nagyon jó helyen állnak, ezért nem lenne csoda, ha gyorsan elkapkodnák őket, egyelőre ugyanis nincs alternatívájuk. A képlet tehát egyszerű: ha rengeteg bemenetre van szükségünk, akkor az EW2420 típussal járunk jól, de ha élesebb képre vágyunk és még spórolni is szeretnénk, akkor maradjunk a VW2420H modellnél vagy nevezzünk be a több szempontból is különleges BL2400PT típusra.
A monitorokat a Cédrus Számítástechnikai Kft-től kaptuk tesztre, köszönjük!