Az Intel végre hivatalosan is lerántotta a leplet legfrissebb asztali videokártyáiról, a Battlemage architektúra köré épített Arc B580-as és Arc B570-es modellekről, amelyek érkezésére az elmúlt napok pletykái alapján már számíthattunk, igaz, az Arc B570-nel kapcsolatban eléggé későn érkeztek az első konkrét információk. Akárhogy is, az új videokártyákkal kapcsolatos legfontosabb adatok végre napvilágot láttak, beleértve a gyártó belsős teszteredményeit is, a független tesztekre azonban még várni kell egy kicsit: az Arc B580 esetében alig több, mint egy hetet, az Arc B570 viszont majd csak 2025. január 16-án debütálhat kereskedelmi forgalomban, így a róla készített első tesztek is csak akkoriban érkeznek.
Első körben vegyük szemügyre, milyen paraméterekkel rendelkeznek az első modellek, majd a belsős tesztek eredményeit is tálaljuk, végül pedig kitérünk arra is, mi minden történt a motorháztető alatt, és a szoftveres újítások mellett sem megyünk el szó nélkül.
Az Arc B580 és az Arc B570 legfontosabb tulajdonságai
A két új videokártya egyformán a Battlemage architektúrára támaszkodó BMG-G21-es grafikus processzor köré épül, ami összesen 19,6 milliárd tranzisztort tartalmaz, a lapka kiterjedése 272 négyzetmilliméter, gyártástechnológia terén pedig a TSMC N5 csíkszélességét használja. A GPU mellé mindkét esetben GDDR6-os VRAM kapcsolódik, eltérő szélességű memória-adatsín használata mellett, míg az adott rendszer alaplapjához PCI Express 4.0 x8-os csatolófelületen keresztül illeszkedik a videokártya.
Az Arc B580-nál az aktív Xe2 magok száma 20, azaz 2560 stream egységet lehet munkára fogni, míg az XMX magok száma 160, az RT magok száma pedig 20. Az új videokártya referencia kiadásai 2670 MHz-es GPU-órajelen ketyeghetnek, míg a maximális GPU Boost órajel 2850 MHz lehet – a tuningolt modellek ennél magasabb órajeleken ketyegnek majd. Ennél a verziónál a memória-adatsín 192-bites, amire 12 GB-nyi 19 GHz-es GDDR6-os VRAM kapcsolódik, ezzel a memória-sávszélesség értéke 456 GB/s lesz, ahogy az várható volt. Az új videokártya 190 W-os TBP kerettel bír, hivatalos listaára 249 dollár. Az újdonság 2024. december 13-án kerül az üzletek polcaira.
A másik új modell, vagyis az Arc B570 esetében már csak 18 aktív Xe2 mag jelenlétére számíthatunk, ami 2304 stream egység, 144 XMX mag, illetve 18 RT mag meglétét eredményezi. Ennél a GPU-nál 2500 MHz-es órajelre, illetve 2750 MHz-es GPU Boost órajelre számíthatunk. A memória-adatsín szélessége ezúttal 160-bitre csökken, amire 10 GB-nyi 19 GHz-es GDDR6-os VRAM kapcsolódhat, így a memória-sávszélesség értéke 380 GB/s-on tetőzik, ami szintén ismert volt a pletykák alapján. Ez a videokártya már csak 150 W-os TBP kerettel dolgozik, listaára pedig 219 dollár. Érkezésére 2025. január 16-ig kell várni.
Mindkét új videokártya egyetlen nyolctűs PCI Express tápcsatlakozóval érkezik majd, valamint mindketten három darab DisplayPort 2.1-es, illetve egy HDMI 2.1-es videó kimenetet vonultatnak fel. A DisplayPort 2.1-es csatlakozó esetében az UHBR13.5-ös szabvány támogatása lesz a felső határ. ami 54 Gbps-os maximális adatátviteli sávszélességet eredményez.
A belsős tesztek eredményei
Az Intel szerint az Arc B580 összességében átlagban 24%-kal gyorsabb, mint az Arc A750 Limited Edition, ami igazából nem hangzik rosszul. A tesztek 1440p-s felbontás mellett készültek, és a GeForce RTX 4060 esetében is ezt a felbontást használták, pedig az a videokártya elvileg 1080p-s felbontásra készült, ami igazából nem a GPU teljesítményének, hanem a 8 GB-nyi VRAM jelentette korlátoknak köszönhető.
Az Arc A750 esetében a tesztelt 47 játék közül 20 rendelkezett XeSS támogatással, és ezt a funkciót engedélyezték is, ami ebben az összehasonlításban abszolút nem probléma, hiszen két Intel videokártyát hasonlítottak össze, azonos feltételek mellett. A mérések eredményei alapján 31 játék esetében mutatkozott 18% és 42% közötti gyorsulás, de volt olyan cím is, amely alatt 78% volt az új videokártya előnye, és olyan is, ami alatt ugyanúgy teljesített, mint elődje – például League of Legends és DOTA2 alatt, amelyek CPU limittel küzdöttek.
A következő körben már a GeForce RTX 4060 ellen kellett megmutatnia a friss versenyzőnek, mire is képes, a mérésekből pedig arra derült fény, hogy átlagosan 10%-kal bizonyult gyorsabbnak az újdonság, természetesen ugyanúgy 47 játék alatt, mint az Arc A750 elleni küzdelemben. Itt viszont már nem volt aktív sem az XeSS, sem pedig a DLSS támogatás, vagyis a nyers teljesítményt mérték össze, bármiféle felskálázás nélkül, ami korrektnek mondható. Az egyes játékok alatt eléggé változó teljesítményt láthattunk: egyes esetekben 17%-os hátrány, míg más esetekben akár 43%-os előny is összejöhetett a GeForce RTX 4060-hoz képest. Összességében hat játék alatt látszott kisebb-nagyobb teljesítményhátrány, míg 10 játék alatt 20%-nál nagyobb teljesítményelőny jött össze az Arc B580 esetében. A korábbi független tesztek alapján valahol a Radeon RX 7600 XT teljesítményszintjén helyezkedhet el az Intel újdonsága.
Árazás terén a 249 dollár versenyképesnek tűnik, hiszen ezzel a 8 GB-os Radeon RX 7600 szintjét képviseli majd a termék, míg az Nvidia háza táján igazából nem lesz modern ellenfele, ugyanis ebben az ársávban jellemzően csak előző generációs GeForce RTX 30-as videokártyákat lehet megtalálni, vagyis csak lehetne, ha lenne megfelelő mennyiségű raktárkészlet belőlük.
Ez összességében nem tűnik egy katasztrofális alaphelyzetnek, ám nem szabad elfelejteni, rövidesen a GeForce RTX 50-es és az AMD Radeon RX 8000-es sorozat tagjai is megjelenhetnek, így az Intel piaci esélyei jelentősen megváltozhatnak majd. Az Arc B570-es modellel kapcsolatban egyelőre nem közölt belsős eredményeket a vállalat, de remélhetőleg ezek is rövidesen megjelenhetnek.
Változások GPU szintjén az Alchemist sorozathoz képest
A Battlemage sorozat dGPU-i a Lunar Lake mobilprocesszorok fedélzetén található Battlemage iGPU-khoz képest nem az Xe2-LPG, hanem az Xe2-HPG architektúra köré épülnek, ami jelentős változásokat hozott az Alchemist generációhoz képest. Az első fecske, vagyis a BMG-G21-es grafikus processzor a TSMC N5 gyártástechnológiájával készült, EUV rétegek alkalmazása mellett, és összesen 19,6 milliárd tranzisztorból épül fel, kiterjedése pedig 272 négyzetmilliméter. A GPU „teljes értékű” változata 20 Xe2 maggal rendelkezik, amelyek összesen 5 darab Render Slice formájában érhetőek el, minden egyes ilyen szeletben 4 darab Xe mag sorakozik. Ez igazából mostani ismereteink szerint nevezhető teljes értékű verziónak, ugyanis valami azt súgja, az új dGPU fizikailag több részegységet tartalmazhat, de ezt majd a későbbi vizsgálatok fogják megerősíteni, vagy éppen cáfolni.
Az egyes Xe2 magok fedélzetén 8 darab 512-bites vektormotor, valamint 8 darab 2048-bties XMX mátrix motor található. A megosztott L1 Cache kapacitása 33%-kal nőtt az Alchemist sorozathoz képest, így most már 192 KB helyett 256 KB áll rendelkezésre, valamint az L2 Cache is nagyobb lett, hiszen 16 MB helyett immár 18 MB-os. Fontos változás, hogy a SIMD32 helyett immár SIMD16 támogatást használnak az aritmetikai logikai egységek (ALU-k), ami az Intel szerint azért jó választás, mert a SIMD16 esetében könnyebb megbízhatóan és hatékonyan feltölteni adattal a 16 feldolgozó egységet, mint a korábbi SIMD32 esetében a 32 slotot, ezáltal a GPU kihasználtsága javul, ami összességében jobb teljesítményt eredményez.
A támogatott adattípusok ezúttal változtak, ugyanis bekerült a repertoárba az INT2, illetve a TF32 támogatása, amelyek közül előbbi megduplázhatja a számítási teljesítményt a kifejezetten kis egész számok esetében (Integer) az INT4-hez képest, míg a TF32 főként az AI-hoz kapcsolódó különböző munkafolyamatok esetén jöhet jól, hiszen ugyanazt a tartományt használja, mint az FP32, ám kisebb pontossággal, illetve kisebb memória-sávszélesség igénnyel teszi ezt, ami az említett terület számára előnyös lehet.
AI fronton egyébként az is elhangzott, hogy az Arc B580 várhatóan 40-50%-kal jobb teljesítményt mutat majd fel az LLM-ekkel való munkafolyamatok során, mint a GeForce RTX 4060, ami igazából nem hangzik rosszul. Az nem derült ki, hogy az RDNA 3 alapú termékekhez képest hogyan alakul majd a teljesítmény, de erre is fény derülhet majd, legkésőbb a független tesztek megjelenésével.
A Battlemage esetében immár háromutas utasítás-végrehajtás áll rendelkezésre, vagyis egymástól függetlenül végrehajtható minden egyes ciklusban egy XMX utasítás, egy integer/extended matematikai művelet, illetve egy lebegőpontos művelet is.
Hozzányúltak a Ray Tracing magokhoz is, a második generációs verziók immár 50% és 100% közötti teljesítménynövekedés felmutatására képesek, ami annak köszönhető, hogy a három BVH Traversal Pipeline jóvoltából órajelenként összesen 18 doboz-kereszteződést tudnak feldolgozni, valamint 2 háromszög-kereszteződéssel is elbírnak. Az Alchemist esetében ez rendre 12 és 1 volt, vagyis az előrelépés jelentős, valamint az is sokat számít, hogy a dedikált BVH Cache kapacitását kétszeresére, 16 KB-ra növelték.
A memória-adatsín 192-bites lesz a B580 esetében és 160-bites a B570-nél, ami a 19 GHz-es fedélzeti memória társaságában sorrendben 456 GB/s-os és 380 GB/s-os memória-sávszélességet eredményez. Ez az Arc A580-hoz és az Arc A750-hez képest mindenképpen visszalépés, hiszen azok még 512 GB/s-os memória-sávszélességet oszthattak be, cserébe viszont mindkét esetben 8 GB-nál több VRAM áll rendelkezésre, vagyis a 12 GB-nyi és a 10 GB-nyi VRAM így kevésbé lesz limitáló tényező az egyes játékok alatt, míg a 8 GB-nyi VRAM már sokszor az lehet, és ez a helyzet a jövőben fokozódhat.
Az XeSS újításai
Az XeSS technológia, ami abban segít, hogy a GPU a natívnál alacsonyabb felbontáson renderelheti le az adott tartalmat, majd a natív felbontásra neurális hálózaton keresztül, AI alapon skálázza fel a rendszer a lerenderelt képkockákat, ismét fejlődött. Az XeSS 2 név alatt futó verzió igazából már nemcsak a Super Resolution (SR) funkciót foglalja magában, hanem a Frame Generation (FG), illetve a Low Latency (LL) funkciót is.A Frame Generation funkció az optikai áramlás-újravetítés (Optical Flow Re-Projection), illetve a mozgásvektor-újravetítés (Motion-Vector Re-Projection) révén éri el azt, hogy egy releváns interpolált képkocka készüljön két képkocka közé, ezzel képes közel kétszeresére növelni az alap FPS értéket szinte bármilyen Super Resolution beállítás mellett, illetve működéséből fakadóan akár még natív felbontás mellett is.
Ez a funkció az Nvidia DLSS 3 Frame Generation technológiájához hasonlít inkább, mintsem az AMD FSR 3-hoz. Az XeSS-FG használatához szükség van a késleltetés-csökkentő XeSS-LL funkció használatára is, igazából nem egy nagy meglepetés, a DLSS3-nál is szükség van a Relfex technológiára, míg az FSR3-nál az Anti-Lag 2 segít a késleltetés csökkentésében, ami a plusz képkockák beszúrása miatt növekszik.
Az Intel szakemberei egy speciális példával mutatták meg, hogyan alakulhat a késleltetés például F1 24 alatt. Normál esetben a késleltetés 57 ms volt, amit az XeSS-LL aktiválásával egészen 32 ms-ra sikerült csökkenteni, ehhez a renderelő futószalagot módosította a funkció, lényegében kompaktabbá, hatékonyabban működővé téve azt.
Az XeSS-LL kikapcsolása és az XeSS-SR, vagyis a felskálázó mód aktiválása után a késleltetés 28 ms-ra csökkent, majd ahogy az XeSS-LL funkciót is visszakapcsolták, a késleltetés még tovább, egészen pontosan 19 ms-ra mérséklődött. A három technológia együttes bekapcsolása ugyanazt a késleltetést biztosította, amit az SR önmagában, ami ugye 28 ms volt, az FPS érték viszont 93 FPS-ről 152 FPS-re nőtt. Igazából el lehet dönteni, az adott helyzetben mi a fontosabb és ennek megfelelően lehet variálni a beállításokat. Az XeSS-LL, vagyis a késleltetés-csökkenti technológia mellé egyébként dedikált hardver is készült, amivel a késleltetést mérni lehet.
Maga az XeSS technológia egyébként dinamikusan terjeszkedik, az XeSS 1 immár 150-nél is több játék alatt használható, ám az XeSS 2 támogatásához a fejlesztők munkájára is szükség lesz, ugyanis az XeSS-FG és az XeSS-LL funkciók implementálására mindenképpen szükség van a játékok szintjén is a működéshez. Első körben nyolc játékra lehet számítani, amelyek XeSS 2 támogatást kaphatnak a közeljövőben, de később további címekkel bővül majd a repertoár.
Megjelenés és árak
Az Intel Arc B580 tehát 2024. december 13-án jelenik majd meg, listaára pedig 249 dollár lesz. Ebből a videokártyából az Intel csapata készít referencia modellt, ami ismét Limited Edition jelöléssel kerül forgalomba. Az Intel Arc B570 ehhez képest majd csak 2025. január 16-án teszi tiszteletét a piacon és 219 dollárba kerül. Ebből a verzióból már nem lesz Limited Edition kiadás, csak az AIB partnerek által tervezett és legyártatott modellekből lehet majd válogatni.