Az Intel nemrégiben már hivatalosan is megerősítette, hogy a Rocket Lake-S generáció tagjainak forgalmazása a hónap végén, 2021. március 30-án kezdődhet meg, azt azonban akkoriban még nem árulták el, mikor lesz a termékek formális rajtja. A pletykák március 15-re várták a bejelentést, ám erre nem került sor, nemrégiben pedig a GDC 2021-re, azaz március 18-ra tették a bemutató lehetséges időpontját, ám a jelek szerint ez sem jött össze, ugyanis a vállalat néhány órája, tegnap rántotta le a leplet legújabb processzorairól.
Ezúttal teljes termékcsaládot prezentált a vállalat, ami a Core i9-es csúcsprocesszoroktól a Pentium Gold sorozatú modellekig, azaz a belépőszintig terjed, igaz, Celeronok ezúttal még nem jelentek meg. Fontos kiemelni, hogy a Rocket Lake-S lapkát csak a Core i9-es, Core i7-es és Core i5-ös modellek kapják meg, a Core i3-as és a Pentium Gold esetében az előző generációs Comet Lake lapka adja az alapokat, azaz lényegében Comet Lake-S Refresh-ről van szó, így itt sem az iGPU, sem pedig a CPU architektúra nem modern, azok még a Skylake érából valók, ezt mindenképpen szem előtt kell majd tartani.
Támad a Rocket Lake-S
Az új lapka köré épülő processzorok lényegében egy új mikro-architektúra köré épülnek, de ez most nem úgy új, ahogy megszokhattuk: az Ice Lake processzorok háza tájáról ismert Sunny Cove architektúrát portolták át 10 nm-ről 14 nm-re, az eredmény pedig a Cypress Cove lett, ami a Skylake-hez képest jelentős gyorsulást hoz IPC terén.
Ugyanígy portolásnak tekinthető az iGPU architektúra is, ami a Tiger Lake sorozatból ismerős Xe köré épül, viszont az iGPU ezúttal nem 10 nm-es, hanem 14 nm-es csíkszélességgel készül, illetve feldolgozókból is lényegesen kevesebbet használhat, mint a Tiger Lake: 96 helyett csak 32-t. Ez persze csak az UHD 750-es megoldásokra vonatkozik, az UHD 730 ugyanis várhatóan szerényebb képességekkel bír, azaz jó eséllyel csak 24 vagy 16 EU-t foghat munkára.
A 14 nm-es csíkszélességgel legyártott Rocket Lake-S processzorok a Comet Lake-S generációval ellentétben már nem 10 maggal és 20 szállal dolgozhatnak maximális kiépítésben, hanem csak 8 maggal és 16 szállal, viszont a különbség ellensúlyozásában sokat segít majd az új CPU architektúra.
Processzormagok terén említést érdemel még az AVX-512 támogatás, ami egyebek mellett az Intel Deep Learning Boost, illetve VNNI támogatáshoz jöhet jól.
Itt a friss memóriavezérlő
Az újdonságok egy friss memóriavezérlőt kaptak, ami DDR4-3200 MHz-es órajelen hajtja a memóriamodulokat, legalábbis ez a hivatalos gyári órajel, ám természetesen ennél magasabb értéket is el lehet érni, viszont mivel ez már tuningnak minősül, nincs garancia a stabilitásra – de persze a korábbi tapasztalatok alapján ezen a területen aligha lesz gond.
Fontos megemlíteni, hogy a DDR4-3200 MHz-es órajel csak a Core i9-es processzoroknál értelmezhető 1:1 arányban, míg a „K” és „KF” jelöléssel nem rendelkező Core i9-esek, illetve az összes többi modell esetében 2:1 arány áll rendelkezésre, ami alacsonyabb memória-teljesítményt eredményez. Utóbbi esetben lényegében felezett órajelen ketyeg a memóriavezérlő, ami tuning esetében igen hasznos dolog, ugyanis a processzor memóriavezérlője nem lesz gyenge keresztmetszet az extrém magas memória-órajelre törekvő tuning-próbálkozások alkalmával.
Más kérdés persze, hogy ugyan a Core i9-es „K” és „KF” modelleken kívül a többi új „K” és „KF” jelölésű processzor esetében DDR4-2933 MHz a hivatalosan támogatott 1:1 órajel, ám az eddigi tesztek alapján az alaplapok többsége DDR4-3200 MHz-es beállítás mellett is tartja az 1:1 szinkront.
Újítás, hogy innentől kezdve már nemcsak a „Z” sorozatú lapkakészletek kiváltsága a memória-tuning lehetősége, hanem a „H” és a „B” sorozatú lapkakészleteknél is engedélyezik, vagyis a Z590 mellett a B560 és a H510 is kínál erre lehetőséget – erről később részletesebben is írunk.
Lapul más is a motorháztető alatt
A Rocket Lake-S generáció tagjai az első olyan klienspiaci asztali Intel processzorok, amelyek PCI Express 4.0-s vezérlőt kaptak, ez ráadásul most nem is 16, hanem 16+4 sávval gazdálkodik, amelyek közül 16-ot a videokártyák, illetve a bővítőkártyák foghatnak munkára, míg a fennmaradó 4 sáv az M.2-es SSD kártyákat szolgálhatja ki. Ide kapcsolódik az az újítás is, hogy a lapkakészlet és a processzor között kapcsolatot teremtő DMI 3.0 link most már nem 4, hanem 8 sávval rendelkezik, maga a chipset azonban továbbra is PCI Express 3.0-s sávokat kínál, szám szerint 24 darabot.
Az új processzorok támogatják a Resizable BAR funkciót, vagyis megfelelő videokártya esetén nem a szokásos 256 MB-nyi, hanem a teljes VRAM elérésére van lehetőség, ami bizonyos esetekben a teljesítmény növekedését eredményezheti.
További újítás, hogy a médiamotor a 10-bites AV1-es, illetve a 12-bites HEVC tartalmak kezelésére egyaránt képes, valamint E2E tömörítéssel is dolgozhat. A kijelzőmotor beépített HDMI 2.0-s támogatással és HBR3 támogatással egyaránt fel van vértezve.
TDP keretek
Ahogy az a lenti táblázatból is látszik, a „K” és „KF” jelölésű modellek ezúttal is 125 W-os TDP kerettel érkeznek, ami az alapórajelre vonatkozik, természetesen boost órajelen ennél magasabb fogyasztásra lehet számítani, míg AVX-512-es terhelések alkalmával még magasabb értékek jelenhetnek meg a fogyasztásmérőn.
A normál modellek ezúttal is a 65 W-os TDP osztályt veszik célba, de készülnek még „T” jelölésű, azaz energiatakarékos processzorok is példányok is, amelyek jellemzően igen komoly órajel-csökkentésen esnek át annak érdekében, hogy a 35 W-os TDP keretbe beleférjenek.
A kínálat
Az alábbi táblázatban összegeztük az új processzorokkal kapcsolatos legfontosabb információkat. Érdemes továbbra is szem előtt tartani, hogy az új CPU és iGPU architektúrákat csak a Core i9-es, a Core i7-es, illetve a Core i5-ös modellek kapták meg, a Core i3-as és a Pentium Gold széria képviselői a Skylake alapokat viszik tovább, azaz Comet Lake-S Refresh-ről van szó. A Comet Lake-S Refresh modelleket egyébként arról is egyszerű megkülönböztetni, hogy „5”-re végződik a típusjelzésük.
Tuning
Újítás, hogy innentől kezdve már nemcsak a „Z” sorozatú lapkakészletek kiváltsága a memória-tuning lehetősége, hanem a „H” és a „B” sorozatú lapkakészleteknél is engedélyezik, vagyis a Z590 mellett a B560 és a H510 is kínál erre lehetőséget.
További újítás, hogy a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó két különböző memória beállítást válasszon, amelyeket aktiválja is a boot folyamat során, így a kettő közötti váltáshoz nem kell újraindítást alkalmazni, meg lehet ezt oldani az operációs rendszeren belül is, ami főként az extrém tuningosok számára jöhet majd jól.
Ők az extrém hűtéssel ellátott konfiguráció boot folyamata során használhatják az alacsonyabb memória-órajelet, míg a sikeres boot folyamat végén átválthatnak a rekorddöntésre alkalmas magasabb órajelre, majd a mérés után gyorsan visszaállíthatják a lassabb memória-órajelet, így a rendszer nagyobb eséllyel marad stabil.
Extra még, hogy az AVX2 és az AVX-512 esetében elérhető Offset és Voltage Guard-Band Override beállítás, amelyek az eredményesebb tuningban segítenek. Az AVX támogatás egyébként igény szerint teljes egészében ki is kapcsolható.
Természetesen számos korábbi funkció is megmaradt, vagyis a Hyper-Threading támogatást magonként lehet engedélyezni és tiltani, lehet magonkénti órajeleket beállítani, valamint a PLL Trim Control is szerepel a repertoárban. Ezzel együtt BCLK alapú tuningra is lehetőség nyílik, maga az Extreme Tuning Utility pedig használhatóbb és hasznosabb is lett.
Új processzorokhoz új alaplapok is érkeznek
Alapjában véve elmondható, hogy a Rocket Lake-S processzorok a korábbi, 400-as sorozatú lapkakészlettel ellátott alaplapokkal is jól együttműködnek egy BIOS frissítést követően, ám ha csak processzort cserélünk, a BIOS-t érdemes még a régi modellel frissíteni, ellenkező esetben nem induló rendszer lesz a jutalmunk feledékenységünkért.
A 400-as sorozatú lapkakészlettel ellátott alaplapok között két kivétel van, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek Rocket Lake-S támogatással: az egyik a B460, a másik pedig a H410. Mivel ezek a lapkakészletek még az Intel régebbi, 22 nm-es csíkszélességgel készülő PCH lapkái köré épülnek, esetükben az eddigi információk alapján nincs igazán mód a Rocket Lake-S processzorok támogatására, éppen ezért az alaplapgyártók kreatív módszereket találtak a korlátok leküzdésére.
Az 500-as sorozatú lapkakészlettel ellátott alaplapok, vagyis a H510, a B560 és a Z590 lapkakészlet köré épülő megoldások gond nélkül támogatják az LGA-1200-as tokozással érkező Rocket Lake-S processzorokat, és ezek ráadásul kétszer nagyobb sávszélességű DMI linket használnak a processzor és a lapkakészlet között, legalábbis a Z590 biztosan. Ezekben az alaplapokban természetesen a Comet Lake-S processzorok is használhatóak lesznek, természetesen PCI Express 3.0-s támogatás mellett, illetve x8 helyett x4-es DMI linkkel.
Az 500-as sorozatú alaplapok minden esetben kapnak USB 3.2 Gen 2x2 támogatást, ami 20 Gbps-os USB-C port jelenlétét eredményezi. Az USB portok száma változatlan lesz (10 Gen1 és 6 Gen2), csak úgy, ahogy a PCI Express 3.0-s sávok száma is (24), illetve SATA 6 Gbps-os portokból is változatlanul hatot kínál a lapkakészlet. Az Integrált WiFi Mac ezúttal is a kínálat részét képezi, vagyis az alaplapgyártónak csak az RF részleggel kell kiegészíteni a terméket, ha WiFi 6E támogatást szeretne biztosítani. Ugyanígy opcionális formában érhető el a 2,5 GbE és a Thunderbolt 4 támogatás is, azaz nem minden alaplapon lesznek ilyen portok, mindig az adott gyártó döntésétől függ majd a jelenlétük.
Megjelenés és tesztek
Az új processzorok a korábbi hivatalos tájékoztatás alapján 2021. március 30-án kerülnek az üzletek polcaira, míg az 500-as sorozatú lapkakészlettel szerelt alaplapok forgalmazása már régen megindult. Az első független teszteket jó eséllyel szintén csak 2021. március 30-án lehet majd publikálni.
