Bemutatkozik az AMD Llano APU-ja

Vendégül láttuk az AMD A8-3850-es APU egységét, amit jó néhány alkalmazás segítségével le is teszteltünk.

Bemutatkozik az AMD Llano APU-ja

Bevezető

Nemrég nálunk vendégeskedett az AMD Llano APU-jai közül a legerősebb példány, úgyhogy alaposan megizzasztottuk, hogy bemutathassuk mit is ér a Fusion asztali fronton. Az olcsó Brazossal jók voltak a tapasztalataink, de ott a konkurencia is jóval gyengébb volt, a Llano-nak sokkal combosabb ellenfelei vannak.

Mielőtt azonban fejest ugranánk a tesztekbe, érdemes egy kis kitérőt tennünk és átfutni azon, hogy mi is az a Llano és a hozzá tartozó asztali platform.

[bold]A Lynx platform

[/bold]Az AMD asztali Llano platformja a Lynx nevet viseli és magában foglalja mind az "A" és "E" sorozatú Llano APU egységeket, mind pedig az A55-ös, illetve A75-ös lapkakészlettel ellátott alaplapokat. A négy processzormaggal ellátott APU egységek belsejében egy Sumo kódnévre keresztelt GPU is lapul, amely a Radeon HD 5670-es videokártyákon található Redwood GPU-ra alapoz. Az APU a felsoroltakon kívül tartalmaz még egy kétcsatornás, DDR3-1866 MHz-es memóriavezérlőt is, amelyen keresztül mind a processzormagok, mind pedig a GPU hozzáfér a rendszerben elhelyezett memóriamodulokhoz.

A platformban szereplő A75-ös "felsőbb kategóriás" és az A55-ös költséghatékony lapkakészlettel ellátott alaplapok egyetlen PCI Express 2.0 x16-os slottal mindenképpen rendelkeznek, így lehetőség van külön videokártya alkalmazására, ha az APU GPU-jával nem vagyunk megelégedve. További opció az is, hogy ha megfelelő videokártyát választunk, akkor akár a videokártya és a processzor GPU-ja együtt is működhet, így nagyobb teljesítmény áll rendelkezésünkre. Ez utóbbit a Dual Graphics technológia segítségével aknázhatjuk ki, ami a hibrid CrossfireX továbbfejlesztett változatának tekinthető. Apró szépséghiba, hogy ez a mód egyelőre csak a DirectX 11-es és a DirectX 10-es játékok esetében alkalmazható, DirectX 9-es címeknél sajnos nem, a driver nem támogatja a régebbi API-t. No, de erre hamarosan visszatérünk még. A 16 PCIe sáv ketté is osztható, így CrossFireX rendszert is építhetünk, ha az adott alaplap ezt lehetővé teszi.

A Llano APU egységek asztali változatai FM1-es processzorfoglalattal ellátott alaplapokban kapnak helyet, míg mobil társaik FS1-es tokozással érkeznek. Az asztali változatok esetében jó tudni, hogy a gyártó által alkalmazott processzorhűtő-rögzítő keretnek köszönhetően a Llano APU egységekhez nyugodtan használhatjuk Socket AM2/AM2+/AM3 kompatibilis CPU hűtőnket, csak arra kell odafigyelnünk, hogy a hűtőteljesítmény nagyobb legyen, mint a kiszemelt Llano APU TDP kerete.

Most foglalkozzunk egy kicsit a Lynx platform részeivel, kezdve a főszereplővel.

[bold]Llano APU: heterogén központi egység, rengeteg tranzisztorral, szénné integrálva

[/bold]A Llano APU felépítését tekintve az Intel Sandy Bridge processzoraihoz hasonlít, mégis sok dologban különbözik tőlük. A Llano az AMD első és mindezidáig egyetlen olyan központi egysége, amely 32 nm-es (SOI HKMG DSL) gyártástechnológiával készül, belsejében pedig a gyártó első 32 nm-es GPU-ja kapott helyet, ami a TSMC korábbi terveinek módosítása miatt egyben az utolsó 32 nm-es GPU is a cégtől. Az APU-k egyelőre csak négymagos kivitelben érhetőek el, processzormagjaik pedig nem újgenerációs megoldások, hanem a már jól bevált Starsra (K10.5) alapoznak, ami a Phenom II-k alapját is képezi. A gyártó természetesen néhány változtatást is eszközölt a Llano-nál alkalmazott processzormagok esetében, így azok 512KB helyett 1MB-nyi másodszintű gyorsítótárral rendelkeznek és a végrehajtó motorjuk is átesett néhány optimalizáción, ennek eredményeként 6%-kal nőtt a processzormagok órajelenkénti teljesítménye (IPC - Instructions Per Clock), legalábbis az Athlon II-es, illetve Phenom II-es, 45 nm-es csíkszélességgel készülő társaikéhoz képest. Ez így elsőre rendkívül kevésnek tűnhet, ha azt nézzük, hogy az AMD Phenom architektúrája 2007-ben debütált, majd 2009-ben kapott egy frissítést, és azóta ez képezi a csúcsprocesszorok alapját (persze már nem sokáig, nyakunkon a Bulldozer architektúra is, de az már egy másik történet). A Llano APU egységek a magonkénti 1 MB-nyi másodszintű gyorsítótár mellett nem rendelkeznek harmadszintű, megosztott gyorsítótárral. Az "új" processzormagok egyébként Husky kódnévre hallgatnak.

A négy CPU maggal, DDR3-as memóriavezérlővel és GPU-val is ellátott APU-k nem kevesebb, mint 1,45 milliárd tranzisztorból épülnek fel, ami jóval több, mint amennyi tranzisztort az Intel Sandy Bride processzorai tartalmaznak. Ráadásul ezzel az óriási tranzisztormennyiséggel a Llano APU-k az első központi egységek az AMD kínálatában, amik átlépték az egymilliárd tranzisztoros határt.

Ennek a tranzisztormennyiségnek nagyjából a felét teszi ki a Sumo GPU, amelyről fentebb már tettünk néhány említést. További érdekesség, hogy az "A" sorozatú APU egységek esetében az 1,45 milliárd tranzisztor 228 négyzetmilliméternyi felülettel rendelkező szilíciumlapkán kapott helyet, ezzel szemben a Sandy Bridge 995 millió tranzisztora pedig 216 négyzetmilliméternyi felületen terül el (bár az Intel esetében nem biztos, hogy mindent beleszámolnak a tranzisztorállományba).

A Llano APU egységeknél a DDR3-as memóriavezérlő mobil fronton DDR3-1600 MHz-es, asztali fronton pedig DDR3-1866 MHz-es memóriatámogatást kínál. A mobil konfigurációk esetében, amelyek a Sabine platform köré épülnek, maximum 32 GB-nyi rendszermemória alkalmazására van mód, míg az asztali példányoknál, amelyek már a Lynx platformra alapoznak, akár 64 GB-nyi DDR3-as memóriát is használhatunk.

Tulajdonképpen az APU belsejében egy komplett északi híd is lapul, ugyanis a klasszikus északi hídnál a PCI Express Hub, az IGP és a memóriavezérlő is egy tokozáson belülre került - most ezek mind-mind a Llano APU-ban találhatóak. A PCI Express Hub nem kevesebb, mint 24 PCI Express 2.0-s sávot kínál, amelyek közül 16-ot foghatunk be grafikus célokra (PCI Express 2.0 x16-os slot), a maradék nyolc sáv közül négyet olyan eszközökhöz lehet használni, amelyek nagy sávszélességet és alacsony elérési időt követelnek meg - például Gigabites Ethernet vezérlő -, míg a maradék négy a klasszikus értelemben vett déli híddal (itt Fusion Controller Hub) történő kapcsolathoz szükséges.

Energiatakarékosság és a Turbo Core 2.0-s támogatás

A Llano APU egységeket elsősorban a noteszgépek világába szánta az AMD, ahol különösen fontos az energiatakarékos működés, mivel akkumulátoros üzemmódban minden egyes plusz wattal csökken a rendelkezésre álló akkumulátor üzemidő. Ennek megfelelően a Llano APU esetében több megoldás is jelen van, amelyek segítenek a fogyasztás csökkentésében.

A Llano APU esetében az 1,45 milliárd tranzisztor miatt rendkívül nagy jelentősége van az úgynevezett power gating eljárásnak, azaz a tápkapuzásnak. Ez annyit tesz, hogy az éppen inaktív egységek egyszerűen lekapcsolhatóak, így TDP keret takarítható meg, ami az éppen aktív egységek számára kihasználható extraként jelenik meg. Mielőtt belevágnánk a magyarázatba, érdemes tisztázni néhány alap dolgot. A Llano APU esetében - is - alkalmazza a gyártó azt a megoldást, hogy külön tápfeszültséggel látja el a processzormagokat, és külön tápellátást biztosít a GPU rész számára, amely nem csak a GPU-t, hanem a processzor belsejében lapuló északi hidat és a memóriavezérlőt is táplálja. A tápkapuzást az egész APU egység területén lehet érvényesíteni - hol dinamikusan, hol pedig statikusan, területtől függően.

A processzormagok esetében a rendszer könnyedén életbe tudja léptetni a "mély alvási" (C6) státuszt, ha a terhelés mértéke ezt indokolja, azaz, ha az adott processzormag éppen kihasználatlan. Ekkor a digitális energiamenedzsment modul - a minimális szivárgási áramtól eltekintve - teljesen áramtalanítani tudja az adott magot, a maghoz tartozó első- és másodszintű gyorsítótár tartalmát pedig kiírhatja a rendszermemóriába, az előre lefoglalt területre, amelynek mérete 16 MB. A GPU esetében szintén van lehetőség tápkapuzásra, sőt, még az UVD motor fogyasztása is kontrollálható, azaz ha éppen nincs rá szükség, lekapcsolható. Ezek az eljárások nem csak azért fontosak, hogy a rendszer energiatakarékosan működhessen, hanem azért is, mert az inaktív egységek kikapcsolása után felszabaduló TDP keretet hasznosíthatják az aktív egységek: az aktív processzormagok több feszültséget kaphatnak, így magasabb órajelen üzemelhetnek, ezáltal növekszik a rendszer teljesítménye, rugalmassága.

Ezzel meg is érkeztünk az órajelek állítgatását végző Turbo Core 2.0-s technológiához, amelynek a mobil Llano APU egységeknél van komoly szerepe. A 100W-os TDP kerettel gazdálkodó asztali Llano APU egységeknél nem üzemel a Turbo Core 2.0-s technológia, de a 65W-os TDP-vel gazdálkodó APU egységek közül is csak néhány él a továbbfejlesztett technológia adta lehetőségekkel. 

Természetesen a Turbo Core technológia második generációja is eltér az Intel által alkalmazott Turbo Boost-tól: míg utóbbi a processzor áramfelvételét és a chipben elhelyezett hőmérséklet szenzorok értékeit figyeli, addig az AMD eljárása a terhelésnek megfelelően próbálja kiszámolni a magonkénti fogyasztást, az egyes aktivitás-típusokhoz előre rögzített fogyasztási adatok alapján. A technológia tehát nem a pontos fogyasztást méri, hanem a különböző terheléstípusok alapján becsléssel dönti el, hogy nagyjából mekkora fogyasztás mellett üzemelhetnek a CPU magok és mekkora mozgáskeret áll még rendelkezésre.

A számítások alapján a rendszer már tudja, hogy a terhelés alapján mekkora TDP keret foglalt és mekkora még a szabad mozgástér. Amennyiben az operációsrendszer az aktív processzormagoktól a legmagasabb P-state alkalmazását kéri, úgy a processzor a rendelkezésre álló TDP keret kihasználásával megemeli az aktív CPU magok órajelét, méghozzá a maximálisan megengedett Turbo Core 2.0-s órajelre. 

Ha például a rendszer nem használja ki a GPU TDP keretét, mert éppen nincs szükség a GPU számítási teljesítményére, akkor abból a CPU magok profitálhatnak, mert a Turbo Core, ha a terhelés indokolja megemeli az órajeleket. Akkor is a processzormagoké a plusz TDP keret, ha a GPU éppen terhelés miatt aktív, de a rendelkezésére álló TDP keretet nem használja ki. A fennmaradó TDP keretet szintén a processzormagok órajelének megemelésére lehet fordítani. Ha mind a GPU, mind pedig a processzormagok teljes terhelés mellett dolgoznak, akkor a GPU egy előre megadott fix TDP keretből gazdálkodik, amit számára fenntart a rendszer, a processzormagok pedig a fennmaradó TDP kerettel gazdálkodhatnak. Itt - a terhelés módja miatt - életbe lép a hőmérséklet-figyelés is.

Természetesen a Sandy Bridge processzorokhoz hasonlóan a Llano egységeknél is van lehetőség a TDP keret ideiglenes átlépésére, ha a korábbi fogyasztás alapján úgy ítéli meg a rendszer, hogy van még mozgástér, mielőtt a Llano APU elkezdene komolyabb mértékben melegedni. Említésre méltó különbség, hogy a Llano APU GPU-ja nem kapott Turbo Core támogatást, azaz a GPU órajelének a processzormagokéhoz hasonló dinamikus megemelésére nincs mód. Ez a későbbiekben a következő generációs Llano APU egységeknél valószínűleg változni fog majd, hiszen az Intel processzorok már most játszanak a GPU órajelével.

[bold]A Sumo GPU

[/bold]Maga a GPU a már jól ismert Redwood köré épül, de persze azért néhány újítást felvonultat a Radeon HD 5500-as és 5600-as sorozatú videokártyákon megtalálható "elődjéhez" képest. A DirectX 11-es támogatással rendelkező, 32 nm-es csíkszélességgel készülő Sumo grafikus processzor összesen 400 shaderrel rendelkezik, amelyek összesen öt SIMD tömbbe osztva várják, hogy munkára fogjuk őket. Érdekesség, hogy ez a GPU az első olyan AMD GPU, amely 32 nm-es csíkszélességgel készül és egyben az első olyan GPU is, amely a GlobalFoundries gyártósorain készült. A Sumo esetében a gyártó bevetette harmadik generációs UVD motorját, amely hardveres videó gyorsítást kínál az ismertebb videó formátumokhoz (MPEG-4/AVC, VC-1, MPEG-2, MVC, DivX, Xvid és az Adobe Flash). Ez a motor már ismerős lehet a modernebb Radeon HD sorozatú videokártyákból, valamint a Brazos Platform Zacate és Ontario APU egységeiből is.

A 400 stream processzor csak a Radeon HD 6550D IGP esetében áll rendelkezésre - az asztali Llano APU egységeknél -, a lassabb modellek esetében, ahogy haladunk lefelé a képzeletbeli ranglétrán, egyesével kikapcsolgadtja az AMD a SIMD tömböket, így a többi Llano APU már csak 320 (HD 6530G), illetve 160 stream processzort tartalmaz (HD 6410D és HD 6370D). Hasonló gyakorlat mellett készülnek a Sabine platform APU-inak integrált videó vezérlői is, ahogy az a bevezető elején látható táblázatból is kiderül, ott van 240 stream processzoros változat is.

Mivel a GPU a processzorban van, saját memóriavezérlővel nem rendelkezik, az integrált északi hidat használja az adatforgamol lebonyolítására. A kétcsatornás, DDR3-1866MHz-es vezérlőn osztozkodnia kell a négy processzormaggal. Az elérhető maximális sávszélesség majdnem 30GB/s, ami messze van egy HD5670-es VGA sávszélességétől, de nem is GDDR5-ös memóriákat használunk. Rossz hír, hogy a korábbi integrált videó vezérlőkkel ellentétben a Llano-nál nincs lehetőség külön dedikált fedélzeti memória alkalmazására - SidePort memória -, így a GPU csak a rendszer DDR3-as memóriamoduljaira támaszkodhat, illetve a rendszermemória számára elkülönített részére. A GPU egyébként saját maga intézi és kezeli a memória írással és olvasásokkal kapcsolatos teendőket, illetve maga optimalizálja azokat, hogy a hatásfok a lehető legjobb legyen.

A másik érdekesség az, hogy a GPU és a CPU között a korábbi megoldásokkal ellentétben már nem PCIe alapú HyperTransport link teremt kapcsolatot, hanem egy dedikált busz, ami az Onion nevet kapta. Ez a kapcsolat nagyobb sávszélességet kínál - a korábbi 6 GB/s-os maximum helyett 8 GB/s-os maximumot. A GPU és a CPU között hatékonyabb együttműködés is zajlik, így az egymás által kezelt memóriaterületekhez kölcsönösen hozzáférnek, ami egyes feladatok alkalmával feleslegessé teszi a memóriaterületek közötti adatmásolást - ha a GPU által kért adat például jelen van a CPU valamelyik gyorsítótárában, onnan könnyedén beszerezhető -, ez pedig azt eredményezi, hogy a memóriavezérlő terhelése csökken, azaz a rendszer hatékonyan gazdálkodhat a DDR3-as memóriavezérlő által kínált sávszélességgel, ami jótékonyan hat a rendszer összteljesítményére.

[bold]

Dual Graphics technológia[/bold]

A Lynx platform esetében a Llano APU IGP-je mellé lehetőség lesz normál videokártyát is bepakolni a rendszerbe, így egy két GPU-ból álló konfiguráció jön létre, amely Dual Graphics névre hallgat. A technológiáról korábban már írtunk, így csak a lényeget foglalnánk össze. A két GPU-ból álló konfiguráció esetében új elnevezéseket alkalmaz majd a gyártó - amelyekről már szintén beszámoltunk -, így a komplett konfigurációk esetében újfajta elnevezéseket találhatunk majd a specifikációs táblázat videokártyára vonatkozó sorában. Az új elnevezések az alábbiak:

A Dual Graphics lényege egyébként annyi, hogy a két GPU-s rendszerben játék közben az IGP az első képkocka számításáért felel, majd a következő - a dedikált GPU teljesítményétől függően - maximum három képkocka számítását a videokártya végezheti, majd az ötödik képkockát megint az IGP készíti el.

Ez a technológia egyelőre még csak DirectX 10 és 11 alatt üzemel, így OpenGL vagy DirectX 9 alapú játékoknál még nem aknázhatjuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Az elkövetkező hetek, illetve hónapok folyamán a helyzet változhat és a driverek optimalizálásával a Dual Graphics technológia által kínált sebesség is javulásnak indulhat.

[bold]

Lapkakészletek[/bold]

A fentiek elolvasása után már nyilvánvaló, hogy a lapkakészlet ebben az esetben egyetlen chipből áll, méghozzá a klasszikus déli híd szerepét betöltő Fusion Controllet Hub-ból. Ennek a chipnek összesen két változata van az asztali platform esetében: az egyik az A75-ös, míg társa, az A55-ös nevet viseli.

Közös a két lapkakészletben, hogy mindketten hat darab SATA portot kínálnak, ám ezek a portok csak az A75-ös FCH esetében SATA 6 Gbps-os szabványúak, az A55-ös megoldások még a régi, SATA 3 Gbps-os szabványt alkalmazzák. Mindkét SATA vezérlő rendelkezik RAID 0,1 és 10 támogatással. Az FCH négy darab PCI Express 2.0-s sávot kínál, rendelkezik HD audió vezérlővel, SD kártya vezérlővel és beépített órajel-generátorral is. A vezérlő ezen kívül PCI slotokat is kezel, IR vezérlővel is rendelkezik, sőt, még a Llano APU hűtőventilátorának szabályzására is képes. Az FCH USB portokból nem kevesebb, mint 16-ot kínál: az A55 esetében 14 darab USB 2.0-s és két USB 1.1-es, míg az A75 FCH-nál 10 darab USB 2.0-s, négy USB 3.0-s és két USB 1.1-es port biztosítására van mód.

 

A Llano APU által kínált 16 darab PCIe sáv, amelyek videokártyákhoz használhatóak, természetesen kettéoszthatóak x8-x8 módon, így akár kétkártyás CrossFireX rendszer építése is gond nélkül megoldható, ha az adott gyártó adott alaplapja ezt lehetővé teszi.

A teszthez használt alaplap, teszkonfiguráció

A teszthez az ASUS magyarországi képviseletétől kaptunk kölcsön egy alaplapot és egy A8-3850-es Llano APU-t. Az F1A75-V Pro alaplap doboza a gyártóra jellemző dizájnban pompázik és hátoldalán minden szükséges információt tartalmaz a termék legfőbb tulajdonságaival kapcsolatban.

A doboz belsejében túl sok kelléket nem találunk, éppen csak annyit, amennyire mindenképpen szükségünk van. A deszkához jár a szokásos felhasználói kézikönyv, valamint a SATA adatkábelek és a hátlapi takarólemez. Ezzel ki is végeztük a tartozékok sorát.

Az újdonság az AMD FM1-es tokozású Llano APU egységeit fogadja és hatékony, digitális tápellátást kínál számukra (Digi+ VRM). Az alaplapon TPU és EPU processzorokat is találunk, amelyek közül előbbi automatikus tuning funkciót kínál, de emellett a rendszer hatékony tuningolására is lehetőséget biztosít, hála a TurboV eljárásnak; utóbbi pedig a rendszer energiatakarékos működéséről gondoskodik.

Az FM1-es processzorfoglalathoz négy darab DDR3-as memóriafoglalat kapcsolódik, amelyekkel kiaknázhatóak a DDR3-1866 MHz-es, kétcsatornás memóriatámogatás adta lehetőségek. A memóriafoglalatok tuning segítségével akár DDR3-2250 MHz-es memóriamodulok kezelésére is képesek. A támogatott maximális memóriakapacitás 64 GB.

Bővítőhelyek tekintetében két darab PCI Express 2.0x16-os slot, valamint két PCI Express 2.0 x1-es és három PCI foglalat áll rendelkezésre. A PCI Express 2.0 x16-os csatolófelületek közül csak az első kapcsolódik az APU beépített PCIe hubjához, a második slot az A75-ös FCH-ra akaszkodik, így csak x4-es sávszélességgel gazdálkodik. Az említet A75-ös FCH jóvoltából 6 darab SATA 6 Gbps-os portot kapunk, amelyekhez RAID 0,1, 10 és JBOD támogatás is jár. Az alaplapon elhelyezett ASMedia PCIe SATA vezérlő jóvoltából további két SATA 6 Gbps-os porthoz is hozzájutunk: az egyik egy alaplapi csatlakozó, míg a másik egy eSATA 6 Gbps-os port formájában érhető el. A Gigabites Ethernet vezérlő szerepét egy Realtek 8111E típusú megoldás tölti be, audió vezérlőből pedig egy Realtek ALC-892-es HD audio kodeket kapunk.

USB 3.0-s portból az A75-ös FCH négyet biztosít, ezek közül kettő a hátlapon, kettő pedig az alaplapon, tüskesor formájában érhető el. A mérnökök emellett egy ASMedia USB 3.0-s vezérlőt is elhelyeztek az újdonságon, ami további két hátlapi USB 3.0-s portról gondoskodik. USB 2.0-s csatlakozókból összesen tíz áll rendelkezésre: 2 hátlapi és négy kivezetés. A hátlapon az említettek mellett találunk még egy DVI, egy DisplayPort, egy HDMI és egy D-Sub videó kimenetet is. PS/2-es csatlakozóból ezúttal is csak egy jár, ami vagy billentyűzet, vagy pedig egér számára használható. A második PS/2-es port helyét két USB 3.0-s csatlakozó foglalja el.

A tápellátó áramkör és az A75-ös FCH hűtéséről egy passzív hűtőrendszer gondoskodik, amelyben a hűtőbordák között egy vastag hőcső húzódik. Az alaplap felépítésével a tesztek során nem akadt problémánk, azaz tervezésbeli hibákat - például rosszul elhelyezett csatlakozókat - nem találunk. Amit már a bevezetőben is elmondtunk, azt - a téma fontossága miatt - még egyszer megismételjük: a Socket AM2/AM2+/AM3-as processzorhűtők könnyedén felszerelhetőek az FM1-es CPU foglalat körül elhelyezett rögzítő keretre. Ha rendelkezünk egy jó Socket AM2/AM2+/AM3-as támogatással ellátott CPU hűtővel, akkor attól nem kell megválnunk az FM1-es processzorfoglalatra történő átállás után.

A BIOS nem túl meglepő módon UEFI alapokon nyugszik és grafikus kezelőfelületet kínál, méghozzá ugyanolyat, mint amilyet a gyártó hatos sorozatú alaplapjainál már megismerhettünk. A BIOS kezelése egyszerű, a különböző menüpontok könnyedén megtalálhatóak és a szükséges beállítások is könnyedén elvégezhetőek. A BIOS kinézetéről és felépítéséről készítettünk egy rövid videót is, amely többet mond, mint ezer szó. Íme.

A tesztben szereplő processzorok specifikációi

A tesztkonfiguráció

Alaplapok

[list type="unordered"]

[*]ASUS P8H67-M EVO

[*]ASUS F1A75-V Pro

[*]ASUS M5A99X EVO

[/list]

Processzorok

[list type="unordered"]

[*]A táblázatban szereplő példányok

[/list]

Memória modulok

[list type="unordered"]

[*]2 x 2 GB Kingmax DDR3-1333 MHz @ CL9-9-9-24 (Intel és AMD platformok)

[*]2 x 2 GB Kingmax DDR3-1866 MHz @ CL9-10-9-28 (AMD Llano APU)

[/list]

Merevlemez

[list type="unordered"]

[*]Seagate 500 GB (SATA 3 Gbps)

[/list]

Tápegység

[list type="unordered"]

[*]Chieftech 850W

[/list]

Operációs Rendszer

[list type="unordered"]

[*]Windows 7 Professional x64 minden frissítéssel

[/list]

CPU- és memóriatesztek

A processzor- és memóriatesztek alkalmával a legnépszerűbb alkalmazások segítségével próbáltunk egyértelmű rangsort felállítani a processzorok között, dedikált VGA használatával.

[bold]

Sisoft Sandra[/bold]

A Sisoft Sandra segítségével a processzorok multimédiás képességeit, számítási teljesítményét és a memória alrendszer teljesítményét is vizsgáltuk, beleértve a gyorsítótár teljesítményét is. Hab a tortán, hogy megnéztük azt is, adattitkosítási feladatok alkalmával melyik processzortól nagyjából mire számíthatunk.

A számítási teljesítményt és a multimédiás képességeket vizsgáló tesztekben a Llano APU alulmaradt: még az Athlon II X4 645 is megelőzte, memória alrendszertől függetlenül. Az adattitkosítási teszt alkalmával a Core i3-2105-ös processzort már sikerült legyűrnie az A8-3850-nek, de az Athlon II X4 645 itt is előrébb végzett, mint az újdonság.

A memóriatesztek alkalmával már megmutatkozott a DDR3-1866 MHz-es memóriavezérlő előnye: itt már sikerült az A8-3850-es APU egységnek megközelítenie a Sandy Bridhe alapú Core i3-2105 teljesítményét, de felülmúlni már nem tudta azt. A Cache/Memória tesztek alkalmával szintén szép helyet sikerült elérnie az A8-3850-nek: a Phenom II X6 1055T kivételével mindenkit megelőzött. Úgy tűnik, nem sikerült rosszul a memória alrendszer. Apró szépséghiba, hogy a Llano 1866 MHz-es DDR3-as memóriamodulok nélkül elég gyengén muzsikál, ahogy az a fenti diagramból is kiderül. Márpedig az OEM konfigurációk többségében - költségtakarékossági okokból - szinte biztos, hogy DDR3-1333 MHz-es memóriamodulokat használnak majd, méghozzá velünk ellentétben nem CL7-es, hanem valószínűleg ennél rosszabb időzítés mellett. Ez már rányomja majd a bélyegét a memória alrendszer teljesítményére és valószínűleg a GPU-éra is, no de ne szaladjunk ennyire előre.

Aida 64

A processzortesztek és a lebegőpontos számítási teljesítményre alapozó FPU tesztek alkalmával igen vegyesre sikerült a kép. Az esetek többségében az A8-3850-es Llano APU képes volt maga mögé utasítani az Intel Core i3-2105-ös processzorát, de az Athlon II X4 645-ös processzort már nem tudta megszorongatni. Érdekes látni, hogy néhol mennyit számítanak a DDR3-1333 CL7-7-7-20-as időzítéssel futó memóriamodulok, azok ugyanis néhol elég szépen megverik a DDR3-1866 CL9-10-9-28-as időzítés mellett üzemlő társaikat.

[bold]

[/bold]

A CPU Queen teszt akalmával megint a DDR3-1333 MHz-es memóriaalrendszerrel dolgozó konfiguráció teljesített jobban, méghozzá olyannyira, hogy rögtön felül is múlta a Core i3-2105-ös processzorral szerelt rendszer teljesítményét. A Photoworxx teszt alkalmával aztán helyreállt a rend, azaz megint a DDR3-1866 MHz-es memória modulokat használó Llano konfiguráció lett a jobbik, és ezúttal nem csak az Intel, hanem a Phenom II X4 645-ös processzort tartalmazó AMD konfirugációt is maga mögé utasította.[bold]

[/bold]A végére maradtak a memóriatesztek. Itt  - Sisoft Sandra-nál tapasztaltakhoz hasonlóan - szintén jól teljesített a Llano APU: az AMD processzorok közül a legjobb memória írási/olvasási/másolási teljesítményt mutatta fel, legalábbis a DDR3-1866 MHz-es modulokra támaszkodó konfiguráció, míg memória késleltetés tekintetében a Phenom II X6 1055T kivételével minden processzort leiskolázott. A memória késleltetés alakulását vizsgáló tesztben érdekes látni, hogy a DDR3-1333 MHz-es memória alrendszert használó példány késleltetései mennyire rosszak, CL7-es időzítés ide vagy oda.[bold]

SuperPi és wPrime

[/bold]

A SuperPi és a wPrime teszteket csak érdekességként futtattuk le. Ezek az eredmények majd jól jöhetnek, ha a következő generációs processzorok megjelenése előtt kiszivárgó semmitmondó tesztek egy-egy wPrime és SuperPi eredménnyel próbálják csillapítani a kíváncsi vásárlók információ éhségét.

A fenti eredményekhez különösebbet nem érdemes hozzáfűzni. A wPrime az AMD processzorokat, a SuperPi pedig az Intel Core i3-2105-ös modellt részesítette előnyben. Komoly következtetések levonására aligha alkalmasak a fenti eredmények.

Videó és képszerkesztés, renderelés

CineBench R10 és R11.5

Első körben a népszerű renderelő alkalmazással, a CineBench-csel vizsgáltuk meg, hogy a mezőny egyes tagjai teljesítmény tekintetében pontosan hogyan viszonyulnak egymáshoz. Annak érdekében, hogy részletes képet kaphassunk, bevontuk a tesztelésbe a CineBench R10-es kiadását is, hiszen annál a tesztprogramnál még külön-külön szerepeltek az egy szálon futó és a több szálon futó tesztek, míg az R11.5-ös kiadás már egy kalap alá veszi ezeket és egyetlen egy pontszámot ad a rendszer teljesítményére.

Az egy szálon futó tesztek alkalmával nem túl meglepő módon leiskolázza a mezőnyt az Intel Sandy Bridge architektúrája köré épülő Core i3-2105-ös processzor. Ez alól a Llano sem kivétel, mert optimalizációk ide, foltozgatások oda, azért a számítási teljesítmény még most sem eget rengető, arra majd ott lesz a Bulldozer.

A több szálon futó teszt esetében az Intel processzora alulmaradt vetélytársaival szemben, de ez alapjában véve nem is csoda. A tesztben szereplő AMD processzorok négy-, illetve hat processzormaggal rendelkeznek, ezzel szemben a Core i3-2105-ös modellnek két CPU maggal, plusz a HT támogatás jóvoltából rendelkezésre álló plusz két "virtuális" processzormaggal kell helytállnia, ami - mint látjuk - nem igazán megy.

Az AMD Llano APU szemszögéből nézve jó hír, hogy az Athlon II X4 645-ös processzort maga mögé tudta utasítani, azaz érvényesültek az optimalizációk, a plusz L2 cache és a magasabb memória órajelet támogató memóriavezérlő is, hiába ketyeg 200 MHz-cel alacsonyabb órajelen az AMD A8-3850-es APU-ja, mint az Athlon II X4 645.

A fentiek fényében már azt hihetnénk, hogy a CineBench R11.5 nem tud semmiféle meglepetést felmutatni a fentebb ismertetett sorrendhez képest, pedig de.

Ahogy az a fenti diagramon látható, itt már rendkívül szoros küzdelem bontakozott ki az Athlon II X4 645-ös processzor, valamint az AMD A8-3850-es APU egysége között. A 64-bites tesztben a Llano APU 1 századponttal megelőzte az említet Athlon II-es processzort, de a 32-bites teszt alkalmával már 2 századpontos vereséget szenvedett el. Itt nagyjából úgy tűnik, hogy egy szinten van a két processzor, ami az órajelkülönbség tekintetében nem olyan rossz hír, mint az elsőre hangzik, sőt.

[bold]Videó renderelés és kódolás

[/bold]

Az Adobe háza tájáról összesen három alkalmazást vetettünk be annak érdekében, hogy tovább vizsgálhassuk a processzorok közötti teljesítménykülönbségeket, de ezek közül első körben csak kettővel foglalkozunk. Először az Adobe Premiere Pro CS4-es változatát hívtuk segítségül, amelyben egy videót vágtunk meg, elláttuk néhány effekttel és a végén lemértük, hogy az egyes processzoroknak mennyi idejükbe telik lerenderelni a művet. Renderelés után az Adobe Media Encoder-be exportáltuk a videót, ahol aztán H.264-es Full HD tartalom lett belőle.

A videó renderelés alkalmával minden AMD processzor leiskolázta az Intel Sandy Bridge CPU-ját, még az Athlon II X4 645-ös modell is. Ennél jóval érdekesebb azonban az, hogy a videó renderelés alkalmával a hatmagos Phenom II X6 1055T modell kivételével minden processzort megelőzött az AMD A8-3850-es APU egysége.

A Media Encoder teszt alkalmával ismét változott a kép, itt ugyanis csak a Core i3-2105-ös processzort tudta maga mögé utasítani az AMD A8-3850-es egysége, a többi AMD processzort nem, inkább az órajel számított és nem az architektúra. Eddig meglehetősen hullámzó teljesítményt mutat fel a mezőny, de reményeink szerint a későbbiekben ez változni fog.

VLC és MediaShow Esspresso 6.5

A teszteket H.264-es videó kódolással folytatjuk, de ezúttal a VLC-t és a népszerű MediaShow Espresso 6.5-ös kiadását helyezzük górcső alá.

A VLC esetében nagyjából azt az eredményt láthatjuk, amit néhol a CineBench R10 alkalmával is megfigyelhettünk: a Core i3-2105-ös CPU-t meg tudta előzni az összes AMD processzor, az A8-3850-es modell pedig ismét felülmúlta Athlon II X4 645-ös társának teljesítményét, igaz, csak akkor, amikor DDR3-1866 MHz-es memória modulokat használt. DDR3-1333 MHz-es beállítás alkalmazása mellett az A8-3850 veszített korábbi teljesítményéből, így az Athlon II X4 645 gyorsabb volt, megint az órajel győzött.

A MediaShow Esspresso lényegében csak az Intel processzor helyezésén változtatott: a központi egység a mezőny végéről a mezőny elejére került. Nem hiába, utolsókból lesznek az elsők. Érdekesség, hogy az A8-3850 ebben a tesztben is maga mögé utasította az Athlon II X4 645-ös processzort, de megint csak akkor, ha DDR3-1866 MHz-es memória modulokra támaszkodott.

[bold]Adobe Photoshop CS4

[/bold]

A Premiere után nézzünk egy kis képszerkesztéssel kapcsolatos tesztet is. Az Adobe Photoshop CS4-es kiadásában egy képet egy előre elkészített script segítségével módosítottunk - a script 10 féle műveletet végzett el az adott képen -, majd a módosítások elvégzéséhez szükséges időt lemértük. Természetesen készültek részeredmények is, de mivel ezek hatalmas adatmennyiséget képviselnek - 6x10 eredmény -, így csak az összesített eredményeket foglaltuk táblázatba, úgyis az a lényeg.

A mezőny elején ezúttal az Intel Core i3-2105-ös processzorát találjuk, amely jelentős előnyt szedett össze, még a hatmagos Phenom II X6 1055T processzorral szemben is. Az várható volt, hogy az Intel processzornak nagyon fekszik majd a Photoshop teszt, de abban csak reménykedni tudtunk, hogy a mezőny végén sem borul fel a sorrend. Szerencsére az AMD Llano APU-ja az Athlon II X4 645-ös processzor előtt végzett, most már úgy is, ha DDR3-1333 MHz-es memória beállítást alkalmaztunk nála.

Tömörítéssel kapcsolatos tesztek

Szokás szerint ezúttal is megnéztük, hogy mire képesek a processzorok, ha némi fájltömörítéssel kapcsolatos munkát zúdítunk a nyakukba. Ezúttal a WinRAR 4.01-es és a 7Zip legfrissebb változatára esett a választásunk. Előbbinél a szintetikus teszt mellett a ki- és becsomagoláshoz szükséges időt is mértük, míg utóbbinál a beépített tesztprogramot használtuk, amely arra is fényt derített, hogy egy-, illetve több szálon folyó munka alkalmával mire képesek a processzorok.

 

WinRAR 4.01

A WinRAR nem hozott túl nagy meglepetést, legalábbis a szintetikus teszteket nézve nem. A ki- és becsomagolás alkalmával már néhol felborult a papírforma és meglehetősen furcsa eredmények jöttek ki, ahogy az a lenti diagramból is kiderül.

A beépített teszt eredményeire kár karaktereket pocsékolni, hiszen nincs bennük semmi különös, ám a becsomagolás alkalmával felállított sorrend már egy picivel érdekesebb. A szintetikus teszt szerint az AMD Phenom II X6 1055T modellnek kellett volna a leggyorsabbnak lennie fájlbecsomagolás alkalmával, ám mégis megelőzte őt az Intel Core i3-2105, méghozzá elég látványosan. Az első két helyezett mögött változatlan volt a sorrend. A CoH könyvtár becsomagolásával zajló tesztben az AMD Llano APU-ja most is megverte az Athlon II X4 645-ös processzort, de DDR3-1333 MHz-es memória alrendszert használva már lemaradt elődjétől. A fájlkicsomagolással kapcsolatos teszt már furcsa képet mutatott: itt a Phenom II X6 1055T bizonyult a legjobbnak, igaz, csak egy másodperccel verte meg a Core i3-2105-ös és a Phenom II X4 965-ös processzorokat. Fájlkicsomagolás alkalmával a A8-3850-es APU furcsa módon a mezőny végén kullogott.

7zip

Ahogy fentebb már említettük, a 7Zip tesztjét is lefuttattuk. Hogy érdekesebb legyen a kép,kétféle tesztet készítettünk: az elsőben minden processzor egy szálon dolgozott, a másodikban pedig minden processzornál kihasználtuk a rendelkezésre álló összes szálat. Ez a Phenom II X4 1055T kivételével - amely ugye hat szálon dolgozott - minden processzornál négy szálat jelentett.

 

Az egyszálas teszt alkalmával a WinRAR csomagolás tesztjében felfedezett sorrendek köszöntek vissza - az apróbb eltérésektől eltekintve -, azonban a többszálas tesztnél már változott a helyzet, ami a processzorok specifikációit ismerve nem is túl meglepő A több szálú teszt alkalmával az Intel Core i3-2105 az utolsó helyen végzett. Itt az Athlon II X4 645-ös processzorral nem tudott mit kezdeni az A8-3850-es Llano APU, megint a magasabb órajel győzött.

IGP és GPU tesztek

Integrált videó vezérlőn alapuló játéktesztek

Az AMD Llano APU erőssége nem a CPU teljesítményben rejlik - ez az elmúlt oldalakon látott tesztek alapján már teljesen nyilvánvalóvá válhatott, hiszen az eredmények nem mutatnak igazi előrelépést a Phenom II-höz képest. No, de nézzük, hogy a Llano APU belsejében elhelyezett Sumo GPU pontosan mire képes, ha játékra kerül a sor. A korábbi információk alapján sejthető, hogy az Intel HD Graphics 3000-es és HD Graphics 2000-es IGP-it könnyű szerrel lemossa a pályáról a Radeon HD 6550D, ugyanis a Llano-ban lapuló GPU a riválisok megoldásaihoz képest egy igazi 3D-s erőmű. Azt, hogy ez mennyire így van, az alábbi tesztek fogják alátámasztani.

Néhány tesztben a HD Graphicsok nem kaptak eredményt, ez azért van, mert a DX11-es teszteket nem képesek lefuttatni ("csak" DX10-esek). Amint az várható volt, a Llano csúnyán otthagyja az Intel processzorokat.

Mivel a szintetikus grafikus tesztek szinte elmaradhatatlan kellékei egy-egy tesztsorozatnak, így ezekből is kiválasztottunk hármat, amelyekkel megvizsgáltuk, hogy mire mennek egymással a versenyzők.

[bold]

[/bold]A szintetikus tesztek semmi újdonságot nem mutatnak: a videó vezérlők közötti különbségek konstans módon most is jelen vannak az egyes tesztek alkalmával.

DDR3-1333 MHz vs. DDR3-1866 MHz - Az integrált videó vezérlő szemszögéből

A szintetikus és valós tesztek alkalmával, amikor a versenyzők számítási teljesítményét próbáltuk összehasonlítani, esetenként meglepő különbségek jöttek ki a DDR3-1866 MHz-es és a DDR3-1333 MHz-es memóriamodulokból álló memória alrendszerek alkalmazásakor. Mivel az integrált videó vezérlő a Garlic buszon és a saját, 128-bites memória interfészén keresztül közvetlenül a beépített memóriavezérlőhöz kapcsolódik és a rendszermemóriát használja, így nagyon nem mindegy, hogy a memória modulok pontosan milyen órajelen és milyen időzítés mellett üzemelnek. Lássunk néhány példát arra, hogy mennyit számít a DDR3-1866 MHz-es memóriamodulok alkalmazása.

[bold]

[/bold]Ahogy az a fenti eredményekből is látszik, nagyon komoly jelentősége van a memória modulok helyes megválasztásának, azaz érdemes kihasználni a DDR3-1866 MHz-es kétcsatornás memóriatámogatásban rejlő lehetőségeket, ha optimális teljesítményre vágyunk az integrált GPU esetében.

[bold]

Videokártyán alapuló játéktesztek

[/bold]

Annak érdekében, hogy ne csak az integrált videó vezérlő grafikus képességeiről kapjunk képet, hanem arról is, hogy mennyire tudja kiszolgálni a Llano APU a nagyteljesítményű videokártyákat, egy Radeon HD 6970-es példány segítségével is lefuttattunk néhány tesztet. Az alábbiakban a diagramokból kiderül, hogy a Llano APU CPU teljesítménye mennyire elég egy videokártya "kihajtásához". Igyekeztünk reális beállításokat kiválasztani, és nem 800*600, low-on tolni mindent, 6000 fps-sel.

Túl nagy eltérés mint láthatjuk így nincs. Az Intel processzora vezet FC2 és Crysis alatt, de nem sokkal.

A Stalker: Call of Pripyat tesztjeiben az AMD A8-3850-es APU már egész jó helyet szerzett meg magának (az utolsó teszt mondjuk eléggé VGA limites).

Az AVP Benchmark alkalmával körülbelül egyben van az egész mezőny, egyik processzor sem marad le a többitől. A Maffia 2 már szintén VGA limitesnek tűnt, így az Athlon II X4 645 kivételével pár tized FPS-nyi különbség volt az egyes versenyzők között.

A Resident Evil 5 imádja az Intel processzorokat, ez most is látszik, de még az Athlon II X4 is elég 60 feletti fps elérésére.

Összességében elmondható, hogy a Llano-nak nem okoz gondot kihajtani egy komolyabb VGA-t sem, ha tehát idővel kevéssé válna az integrált GPU, akkor nyugodtan pakoljunk be mellé egy erőművet.

 

Teljesítmény azonos órajelen

A teztben próbáltunk hasonló árkategóriában versenyző processzorokat egymás mellé állítani, viszont ez miatt, a Phenom II X4-es és Athlon II X4-es processzor magasabb órajelen ketyeg mindenhol mint a Llano. Érdekességképpen ezért azt is megnéztük, hogy az egyes AMD processzorok azonos órajelen milyen teljesítményt tudnak felmutatni egymáshoz képest. Elsősorban a Phenom II és Athlon II processzorok, valamint a Llano APU egymáshoz viszonyított teljesítményére voltunk kíváncsiak, de mivel adott volt az Intel processzor és a hatmagos Phenom II is, így ezeket is hozzácsaptuk a teszthez. Utóbbi két CPU szereplése csak érdekesség, nem ők játsszák a főszerepet.

A szintetikus tesztek alapján nagyjából az a kép rajzolódott ki, amire számíthattunk. Mivel azonban szintetikus tesztekről van szó, komoly következtetéseket nem szeretnénk levonni. Inkább nézzünk néhány valós tesztet, amelyek segítenek majd a végső következtetés levonásában.

A valós tesztek alapján a Llano jól teljesít, ha a többieknek nincs órajel előnye.

A WinRAR beépített sebességmérője azt a sorrendet mutatta az AMD processzoroknál, amire számítani lehetett. Az Athlon II X4 lemarad a kisebb cache miatt, a Phenom II X4 pedig előrelép a nagy L3 miatt.

Ahogy az a fentiekben is látszik, a Radeon HD 6970-es videokártyával zajló tesztek alkalmával egész szépen felzárkózott az AMD-s mezőnyhöz a Llano APU, sőt, néhol maga mögé is utasította társait - kivéve, ahol pár tizeddel nyertek a többiek -, így csak az Intel Core i3-2105-ös processzora tudta megverni. Nézzük, mi a helyzet az integrált videó vezérlős teszteknél.

A Llano APU kényelmesen őrzi előnyét az Intel HD Graphics sorozatú videó vezérlőivel szemben, de ez nem is meglepő, hiszen a Sumo GPU sokkal ütőképesebb megoldás ebben a tekintetben. Az is érdekesség, hogy az Intel HD Graphics videó vezérlőinél sok jelentősége nincs, hogy működik-e a HT támogatás, avagy sem - a GPU teljesítményt ez különösebben nem befolyásolja.

A GPGPU képességek vizsgálata

Kíváncsiak voltunk rá, hogy az AMD Llano APU egysége pontosan mire képes, ha OpenCL alapú tesztprogramban kell helytállnia. Ahhoz, hogy leteszteljük az APU OpenCL teljesítményét, segítségül hívtuk a Luxmark 64-bites változatát, valamint a népszerű tesztprogram, a Sisoft Sandra legfrissebb kiadását. Mivel éppen volt nálunk egy Radeon HD 6990-es, két GPU-val ellátott videokártya is, így adta magát a lehetőség, hogy ezzel is lefuttassuk a teszteket, sőt, egy Radeon HD 6970-es és egy GeForce GTX 580-as videokártyát is bedobtunk a mélyvízbe. Sajnos a Luxmark nem volt hajlandó elindulni a GeForce GTX 580-as rendszeren, így itt eredmények nem születtek, de Sisoft Sandra alatt már gond nélkül munkára tudtuk fogni az Nvidia egy GPU-s nagyágyúját. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ezeket a VGA-kat csak érdekességképpen dobtuk be a vízbe, a hangsúly az integrált megoldásokon van. Ezekkel sem volt viszont minden rendben, ugyanis az Intel HD Graphics 2000-es videó vezérlővel ellátott Core i3-2100-as processzor és HD 3000-es társa esetében szintén nem óhajtott elindulni a Luxmark. Szerencsére a Sisoft Sandra itt is a segítésgünkre sietett. Nos, lássuk az eredményeket!

[bold]Luxmark x64

[/bold]

Az OpenCL alapú teljesítményt többféle módon is ellenőriztük. Első körben megnéztük, hogy egy külön videokártyával - Radeon HD 6970 és Radeon HD 6990 - milyen teljesítmény tudnak felmutatni a különböző konfigurációk, majd ezután az integrált videó vezérlőben rejlő lehetőségeket is megvizsgáltuk.

A GPU teljesítmény meggyőző és érdekes módon annak ellenére is vannak különbségek a különböző processzoral szerelt rendszerek között, hogy elvileg csak és kizárólag a GPU teljesítményét vizsgálja az alkalmazás. Igaz, a különbségek nem jelentősek. A processzor és a GPU teljesítményét együttesen vizsgáló teszt már érdekesebb eredményeket hoz, igaz, szinte mindenhol alacsonyabb értékek jöttek ki, mint ha csak magát a GPU-t vagy GPU-kat tesztelnénk. A HD6990 néha majdnem a kétszeresét hozza a HD6970 pontszámának, ami azt jelenti, hogy tökéletes hatásfokkal üzemel a CrossFire.

Természetesen a processzorok natív teljesítményét is lemértük, ahogy az a fenti diagramon is látszik. A sorrend a papírformát hozza.

Az AMD Llano APU esetében a GPU-ra 1829 pontot adott a Luxmark x64, míg a GPU+CPU teljesítményt 2729 ponttal jutalmazta.

Sisoft Sandra

A Luxmark x64 után a Sisoft Sandra legfrissebb változatával is tettünk egy próbálkozást, ez végre hajlandó volt munkára fogni a HD Graphics-okat is. Első körben megnéztük, hogy mire képesek az integrált videó vezérlők és itt arra is kíváncsiak voltunk, hogy van-e valami hatása a GPGPU teljesítményre a memória sávszélességnek, így DDR3-1333 MHz-es memória órajel használata mellett is lefuttattuk a teszteket a Llano APU-n.

A mérleg nyelve a tesztben a Llano APU felé billent, és mint látható a memória sávszélesség itt sem mindegy, bár a kriptografikus tesztnél nem olyan durva a különbség mint néhány játéknál.

Médialejátszással kapcsolatos képességek

Az integrált videó vezérlők esetében a játékok mellett a másik kiemelten fontos terület nem más, mint a médialejátszással kapcsolatos képességek. Mivel az AMD Llano APU belsejében egy korszerű, harmadik generációs UVD3-as videó motor is helyet kapott, így kiaknázhatjuk a hardveres videó gyorsításban rejlő lehetőségeket, legyen szó H.264-es, DivX, Xvid videókról vagy akár Flash körítést kapott videókról (YouTube pl.).

Nem csak azt vizsgáltuk meg, hogy a  különböző videófájl-típusok esetében pontosan hogyan alakul az adott központi egység terhelése, azaz mennyire üzemel hatékonyan a hardveres videó gyorsítás, hanem azt is, hogy hogyan alakul a teljes rendszer fogyasztása. Ez utóbbi sokakat érdekelhet, akár kompakt asztali konfiguráció, akár HTPC építése a cél. Nézzük is az eredményeket.

A videó lejátszás gyorsítása minden esetben tökéletesen üzemelt. A processzorok terhelése nagyjából azonos szinten helyezkedett el a tesztek során, ám fogyasztás tekintetében már jelentkezett némi különbség - néhol ez jelentősebb mértéket is öltött.

A tesztek alkalmával nem vettünk észre különösebb problémát videó lejátszás közben, úgy mint szaggatást, vagy képkocka kihagyást (Frame Drop). Összességében a Flash videók lejátszásával sem volt baj, de azt azért érdemes megjegyezni, hogy a Llano esetében teljes képernyős módban néha-néha beakadt az 1080p-s stream, akkor is, amikor már nem zajlott a háttérben a videó betöltődése. Reméljük, hogy ez az apró kellemetlenség a driverek fejlődésével lassan eltűnik.

Fogyasztás és tuning

Most is megvizsgáltuk, hogy az egyes konfigurációk milyen fogyasztás mellett üzemelnek üresjáratban és különböző terhelési módok alkalmával. A lenti eredményeket két részre osztottuk: a bal oldali diagram a videokártyával készült méréseket tartalmazza, míg a jobb oldaliban az integrált videó vezérlővel készített tesztek eredményei láthatóak.

A fenti eredmények túl sok meglepetést nem tartogatnak. Far Cry alatt a VGA fogyasztása dominál, de egyébként látszik, hogy mennyivel kevesebbet fogyaszt a Llano az elődeinél. A 32nm-es gyártástechnológia és a fejlesztések meghozták a gyümölcsüket. A bal oldali diagramon, a Llano eredményeinél érdekesség, hogy üresjáratban alacsonyabb fogyasztás mellett üzemelt a termék, mint az Inteles konfigurációk, ám ugyanez a jobb oldalon már nem mondható el, pedig üresjáratban elvileg a Llano-nak kéne alacsonyabb fogyasztási értékeket produkálnia, de az eltérés így sem nagy.

[bold]

Tuning[/bold]

A Llano APU ugyan nem pont a tuningmestereket veszi célba, de azért lehetőséget biztosít rá, hogy megemeljük a processzormagok és a GPU órajelét, méghozzá elég tág határok között. Mi egészen 3640 MHz-es processzor órajelig jutottunk, amit 140 MHz-es FSB és 26-os szorzó segítségével sikerült elérni. Az IGP így 600 helyett 840 MHz-en ketyegett. A siker érdekében az északi híd feszültségét 1,1 voltról 1,3 voltra emeltük, a processzormagok esetében pedig 1,5 voltos feszültséget használtunk.

A fenti CPU-Z ablak képe közvetlenül egy magasabb órajeles próbálkozás után készült: erdetileg eggyel magasabb szorzó beállításával próbálkozunk (27), így a feszültség ennek megfelelően nem 1,5 voltos, hanem 1,53 voltos értéket képviselt, de nem volt stabil a rendszer, így  végül maradtunk a 3640 MHz-es CPU órajelnél. Ennél az értéknél nem a fenti képen látható feszültség a végleges eredmény: 1,5 volton is elketyegtek a processzormagok.

 

Végszó

Az AMD Llano A8-3850-es processzora összességében jól vizsgázott a tesztek során, így elégedettek lehetünk az általa felmutatott teljesítménnyel. A processzormagok esetében előfordulhat, hogy sokan csalódottak és többet vártak volna a terméktől, de a már régóta tudjuk, hogy a Phenomokban is használt architektúrára alapoz a Llano, így talán nem meglepetés, hogy hasonló teljesítményre is képes mint az eddigi négymagosok. A Llano azonban nem is erről szól, hanem egy kiegyensúlyozottabb CPU-GPU hibridről, ami semmilyen terhelés alatt nem zuhan magába. A Sumo GPU 400 stream processzort tartalmazó változata összességében jóval ütőképesebb 3D-s teljesítményt kínál, mint az Intel HD Graphics egységei, így akár játékra is alkalmazható. További előny, hogy a későbbiekben a CPU és a GPU együttes alkalmazásával az egyes szoftverek gyorsítására is lehetőség lesz (pl.: OpenCL alapú videó kódoló alkalmazások), de azt vegyük figyelembe, hogy néhány olcsóbb példánynál jelentősen visszaeshet a teljesítmény, ahogy deaktiválgatják a stream processzor blokkokat (bővebb információkért lásd az első oldal táblázatát).

A videó lejátszással kapcsolatos képességekkel szintén elégedettek voltunk, ebben a tekintetben is jóra sikeredett a Llano APU, de ez az UVD3-as motorból kiindulva nem is túl meglepő. A Dual Graphics technológiát jelenleg - a DX9 támogatás hiánya miatt - még nem tartjuk elég jónak, ha fejlődnek a driverek, akkor viszont mindenképpen visszatérünk rá, de ehhez szükség lehet 1-2 hónapra.

Tesztjeink alapján ha mindenképpen dedikált VGA-t fogunk használni, akkor nem érdemes foglalkozni a Llanoval, mert azonos áron már magasabb órajelű Phenom II X4-et kapunk (vagy olcsóbban magasabb órajelű Athlon II X4-et), és ott a processzorteljesítmény magasabb, más pedig nem számít. Ráadásul ha minden jól megy, jövő hónapban startolnak a Bulldozer processzorok is, amiket érdemes lehet megvárni. Ha viszont kihasználnánk egy jól kiegyensúlyozott, alacsony fogyasztású APU-t, akkor megtaláltuk amire szükségünk van. HTPC-be vagy gyengébb játékos gépbe bőven jók az A8-as processzorok, ráadásul mint fentebb is írtuk, többféle terhelés alatt is jól teljesíthetnek a jövőben (OpenCL), és ha idővel kevésnek bizonyulna az integrált VGA, akkor használhatunk egy dedikáltat is, a processzor ki fogja hajtani.

A Llano-nak tehát asztali fronton is megvan a célközönsége, ám ettől függetlenül mi úgy gondoljuk, hogy az új foglalat miatt a Llano APU főleg a notebookokban hódíthat igazán, hiszen kiválthatóak vele a belépőszintű VGA-k, és a kisebb felbontásokon (például a notebookoknál tipikus 1366*768-on) a Sumo GPU-nak elég jó a teljesítménye, ha megkapja a memória modulokat, amiket megérdemel. Be is mutatunk majd pár notebookot, amiben ilyen APU-k ketyegnek. Egyelőre nem túl nagy a választék, de már szinte minden gyártó bejelentett pár gépet, amikben az AMD új központi egységei dolgoznak, úgyhogy ez hamarosan megváltozik.

Az ASUS alaplapokat, a Radeon HD 6990-es videokártyát és az A8-3850-es APU egységet az ASUS magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönetet értük!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward