Bevezető - a lapkakészletek
Legfrissebb cikkünkben az Nvidia GeForce 8200-as integrált videó vezérlővel ellátott chipszetet vizsgáljuk meg közelebbről. Eredetileg a AMD 780G integrált videó vezérlőjét is szerettük volna bevonni a megmérettetésbe, de sajnos nem sikerült 780G-s alaplapot szereznünk, így végül egy AMD 770-es és egy AMD 790X lapkakészlettel ellátott deszkát helyeztünk górcső alá az nForce 780a mellett. A későbbiekben a cikkben található eredményeket és magát az nForce 780a lapkakészletet összehasonlítjuk majd a 780G lapkakészlet teljesítményével, ahogy mód nyílik a 780G tesztelésére.
A rövid kitérő után nézzük meg tesztünk versenyzőinek lapkakészleteit.
[bold]AMD 790x és 770
[/bold]
Az AMD 790X tulajdonképpen főbb paramétereit tekintve megegyezik a 790FX lapkakészlettel, ám kettőjük között van egy nagyon fontos különbség. A 790FX a felsőkategóriás piacot célozza meg, míg a 790X a felső-középkategóriában kap helyet: előbbi négy darab PCIe x16-os slot segítségével képes a felhasználók rendelkezésére állni, míg utóbbi csak két darab PCIe x16-os slotot tartalmaz, így kizárólag a kétutas Crossfire mód támogatásával büszkélkedik. A 790FX rendszer esetében kétkártyás módban x16-os sávszélességen üzemelnek a kártyák, míg a 790x esetében csak x8-os módon. Nagyjából ez a különbség a két lapkakészlet között. Mindkét terméket támogatja az AMD tuning alkalmazása, amely Overdrive névre hallgat, és amelynek segítségével Windows alól tuningolhatjuk a rendszert. Mindkét alaplap fogadja a Phenom processzorokat és rendelkezik DDR2-1066-os memóriatámogatással, de ezt csak az AM2+-os processzorok esetén tudjuk használni.
A 770-es lapkakészlet esetében tovább fogy a PCIe x16-os slotok száma: az AMD 770-es lapkakészlettel ellátott alaplapok már csak egyetlen ilyen portot tartalmaznak, de emellett rendelkeznek HT 3.0-ás támogatással, megbirkóznak az 1066-os ramokkal és együttműködnek az AMD Overdrive szoftverével is, egyszóval olcsó alaplapot kereső átlagfelhasználók számára tökéletesek.
Nvidia GeForce 8200 - nForce 780A
Az Nvidia GeForce 8200-as integrált videó vezérlővel felszerelt lapkakészlete egy rendkívül új megoldás. A GeForce 8200-as modell rendelkezik DirectX 10-es támogatással, fel van vérteze az Nvidia PureVideo HD technológiájával, valamint képes a H.264-es, MPEG2-es és VC1-es fájlok hardveres gyorsítással történő lejátszására is, akár 1080p-s felbontásban, mindehhez alacsony processzorhasználat is társul. Az egység Hybrid SLI támogatással is bír, így ha egy GeForce 8400-as vagy egy GeForce 8500-as kártyával kombináljuk, akkor további előnyökhöz juthatunk. Az eljárás lényege, hogy alacsony igénybevétel esetén kikapcsolja a dedikált videokártyát és az integrált videó vezérlőre támaszkodik a rendszer, így pedig energiát takaríthatunk meg -> ezt az eljárást majd csak a notebook lapkakészletek támogatják, a tesztben szereplő nForce 780a nem. Ha játékról vagy egyéb komolyabb alkalmazásról van szó, akkor a dedikált és az integrált videó vezérlő együttműködik, így még nagyobb teljesítmény áll rendelkezésünkre. A technológia, amely egyébként GeForce Boost elnevezésre hallgat, csak GeForce 8400 GT és GeForce 8500 GS kártyákkal üzemel.
A GeForce 8200.as IGP-vel ellátott lapkakészlet egy darab PCIe x16-os csatolófelületet tartalmaz, így az integrált videokártya teljesítményét kiegészíthetjük egy GeForce 8400 GT vagy egy GeForce 8500 GS segítségével, vagy akár ki is válthatjuk egy komolyabb videokártyával. Az nForce 780a lapkakészlettel szerelt deszkák mATX formátummal rendelkeznek és kiválóan alkalmasak HTPC konfigurációkhoz.
Az lapkakészlet AM2+-os processzorfoglalattal bír, a rendszer kezeli a Phenom processzorokat is. A lapkakészlet rendelkezik HT 3.0-ás támogatással, ezt csak a Phenomok vehetik igénybe csak úgy, mint a DDR2-1066-os memóriatámogatást. Az Nvidia nForce 780a lapkakészlet DVI VGA és HDMI (1.3a) csatlakozó kezelésére egyaránt képes, ám ezek közül egy időben csak egy analóg és egy digitális csatlakozót képes meghajtani, mindhármat nem. Az nForce 780a alaplapok 12 darab USb csatlakozót, 6 darab SATA portot, egy darab gigabites ethernet vezérlőt és integrált HD audió vezérlőt tartalmaznak.
A GeForce 8200-as integrált videó vezérlő maximum 256 MB memóriát képes lefoglalni a rendszermemóriából. Az egység 500 MHz-es magórajellel és 16 darab stream processzorral rendelkezik, a stream egységek órajele 1200 MHz. Mint korábban is említettük, a termék rendelkezik Hybrid SLI támogatással is.
A rendszerek CPUz ablakai:
A szereplők pontos specifikációit az alábbi táblázat tartalmazza:
A tesztrendszer
[list type="unordered"]
[*]Processzor: AMD Athlon 64 X2 5600+
[*][bold]Alaplapok: 
-MSI K9A2-CF[/bold] 
[bold]-ASUS M3A
-ASUS M3B78-EMH HDMI[/bold]
[*]VGA: Inno3D GeForce 7600GT 
[*][bold]Memória:
2 x 1 GB Geil Ultra (DDR2-800, 5-5-5-18)[/bold]
[*]Tápegység: Chieftec 420W
[*]HDD: Maxtor 80GB SATA II
[*]ODD: LG DVD-Rom
[*]Operációsrendszer: Windows XP SP2 az összes javítással
[*]Driver: ForceWare 169.21
[/list]
A bevezetés és a paraméterek ismertetése után következzenek az alaplapok, természetesen egyenként, részletesen.
ASUS M3A
Az első versenyző az ASUS kínálatából érkezett. Az ASUS M3A doboza fényes kivitellel rendelkezik, így a fényképkészítés során okozott némi gondot a tükröződése, de ettől eltekintve nincs baj a dizájnnal.
Az alaplap dobozában átlagos kellékek lapulnak, amelyek között találunk egy felhasználói kézikönyvet, valamint egy gyors üzembehelyezési útmutatót és természetesen egy telepítő lemezt is, amelyen Vista meghajtó programok is lapulnak. A gyors üzembehelyezési útmutatóban magyar nyelvű részt is találunk, no nem mint ha túl nagy szükség lenne a leírásra. A kábelek között van egy IDE és egy Floppy kábel, valamint két darab SATA adatkábel és egy Molex->SATA tápkábel átalakító, amely régebbi tápegység esetén nagyon jól jöhet. A csomagban jelen van a szerelést könnyítő tüskesor, amelyet az alaplap és a ház kábelei közé illeszthetünk, így ha valami miatt szét kell szedni a rendszert, a kábeleket (bekapcsoló gomb, reset, HDD led stb..) nem kell újból egyenként visszadugdosni. A sort a takarólemezzel zárjuk, végül is teljes a kínálat, mindent megkapunk, amire csak szükség lehet.
Az ASUS alaplapja AMD 770-es északi híddal és SB600-as déli híddal érkezik. A deszkán csak egy darab PCIe x16-os slot van, tehát a többkártyás lehetőségek (Crossfire) igénybevételére nem nyújt lehetőséget. Az "újdonság" 4 darab SATA porttal, egy IDE és egy Floppy csatlakozóval érkezik, emellett két darab PCI és két darab PCIe x1-es porttal is fel van vértezve. Az alaplapon Realtek ALC888A audió kodek található, amelynek minőségével nem volt probléma, átlagos alaplapi hangkeltőként viselkedett.
A hátsó kivezetések között jelen van 4 darab USB port, egy gigabites ethernet port, illetve a hangkártya 8 csatornás kimenete egyaránt. A csatlakozók között egy koaxiális hangkimenet, egy COM port és a két PS2-es port is megtalálható, talán a FireWire csatlakozót hiányolhatnánk a kínálatból, de nem vészes a hiánya.
Az ASUS deszkája két egyszerű alumínium hűtőbordával rendelkezik: a laposabbik egység a déli hidat hűti, míg az ezüst színű borda alatt az északi hidat találjuk. A déli hír hűtőjével nincs semmi különösebb probléma, tökéletesen ellátja a feladatot, amivel megbízták. Az északi híd esetében már nem jelenthetjük ki ugyanezt: a borda alap használat mellett is tűz forró, így a házba mindenképpen érdemes rendszerhűtő ventilátort is építenünk, hogy a melegebb nyári napokon se érjen minket meglepetés.
Az alaplap BIOS szinten átlagosnak mondható: az általa kínált tuning lehetőségek minden felhasználói igényt kielégítenek, segítségükkel rendkívül könnyedén és egyszerűen tuningolhatjuk a rendszert.
ASUS M3N78-EMH HDMI
A második versenyző szintén az ASUS kínálatából származik, az ASUS M3N78-EMH tulajdonképpen cikkünk főszereplője. Az alaplap doboza már tetszetősebb, mint az M3A csomagolása volt, a dobozon minden fontosabb támogatás fel van tűntetve, így egyből láthatjuk, hogy milyen alaplappal van dolgunk.
A termék dobozában itt is a már megszokott kiegészítőket találjuk: a felhasználói kézikönyv mellett ott lapul a gyors üzembehelyezési útmutató is, ezen kívül egy telepítő cd-t is kapunk, amelyen Vista és XP meghajtó programok találhatóak. Kábelek tekintetében sem állunk rosszul: a gyártó két darab SATA adatkábelt, egy darab Molex->Sata tápkábel átalakítót, egy IDE kábelt és egy Floppy kábelt ad a termékhez. A lista végén most is megtaláljuk az alaplap takarólemezét, egyszóval ismét teljes a kínálat.
Az ASUS M3N78-EMH GeForce 8200-as integrált videó vezérlővel rendelkezik, a deszka nForce 780a lapkakészletre épül. Az újdonság tartalmaz egy PCIe x16-os csatolófelületet, így az integrált videokártyát bármikor helyettesíthetjük egy dedikált egységgel. A csatolófelületek között 1 db PCIe x1-es, valamint két darab hagyományos PCI slot is jelen van. A deszka egy IDE és egy Floppy csatlakozóval, valamint 6 darab SATA porttal és integrált audió vezérlővel is el van látva. Az alaplap könnyedén megbirkózik a DDR2-1066-os memóriákkal is, ha AM2+-os processzort használunk.
A hátsó kivezetések között balról jobbra haladva az alábbiak találhatóak: a bal oldalon két darab PS2-es csatlakozót látunk, tőlük jobbra helyezkedik el a HDMI aljzat, valamint a DVI és a D-Sub kimenet egyaránt. Az alaplap hátulján 4 darab USB port , egy darab gigabites ethernet port és a hangkártya 8 csatornás kimenete is jelen van. Hiányolhatjuk a FireWire portot vagy esetleg az optikai és koaxiális hangkimeneteket, hiszen utóbbiak egy HTPC építésénél fontosak lehetnek. Az integrált videó vezérlő kimenetei közül egyszerre csak egy analógot és egy digitálisat lehet használni, mindhárom portot nem tudja meghajtani a vezérlő.
Az ASUS M3N78-EMH hűtésével kapcsolatban egyetlen rossz szavunk sem lehet. A nagyméretű hűtőborda tökéletesen ellátja a feladatát, az egység általános felhasználás és tuning mellett is langyos maradt, egyszóval nem kell aggódnunk amiatt, hogy nyáron túlmelegszik az MCP78-as chip.
Az ASUS M3N78-EMH BIOS-a két szempontból nevezhető különlegesnek: az egység a 212-es és a 216-os béta BIOS-ok alkalmazásakor sem volt hajlandó olyan menüpontot mutatni, amelynek segítségével esetleg átállíthatnánk a processzor szorzóját, ugyanis tuning alkalmával a szorzó csökkentés sokszor szokott kelleni. A másik szembetűnő dolog az az, hogy a memória beállításoknál találunk egy ECC menüt, amiben az ECC támogatást tudjuk bekapcsolni. Ettől eltekintve teljesen rendben van a BIOS, a memóriaidőzítéseket és a rendszer különböző feszültségeit tökéletesen átállíthatjuk, ahogy éppen szükséges, a tuning a BIOS segítségével itt is egyszerű és zökkenőmentes.
MSI K9A2-CF
Végül, de nem utolsó sorban, következzen az MSI K9A2 CF típusjelzéssel ellátott terméke. Az alaplap csomagolása a már megszokott MSI dizájnt követi: a csomagoláson minden fontos adatot megtalálunk a lappal kapcsolatban, a dizájn tetszetős, egyszóval minden rendben van. Ami szemet szúrhat az az, hogy az alaplap rendelkezik Crossfire támogatással is, no de az AMD 790X lapkakészlettel szerelt deszkák esetében ezen nem is csodálkozhatunk.
A termék csomagolásának belsejében megtaláljuk a felhasználói kézikönyvet, valamint egy-egy telepítő lemezt Windows XP és Windows Vista operációsrendszerhez külön-külön. A kábelek között ennél az alaplapnál is jelen van egy darab IDE kábel és egy darab FLoppy kábel, valamint egy Molex->SATA tápkábel átalakítós és egy darab SATA adatkábel. A szokásos takarólemez is jelen van, ám a felsoroltakon kívül semmi extrát sem tartalmaz a doboz.
Az MSI alaplapja a 790X lapkakészletnek köszönhetően két darab PCIe x16-os csatolófelületet tartalmaz, azaz képes a Crossfire támogatás alkalmazására. A csatolófelületek között találunk még két darab PCI portot, valamint egy darab PCIe x1-es csatolót. Az alaplapon egy darab UDE és egy darab Floppy csatlakozó van jelen, a Sata portok száma összesen négy. A deszka Realtek ALC888-as integrált audió vezérlővel van ellátva, amelynek hangminősége megfelelő, de ne várjunk tőle többet, mint amit egy integrált megoldás tud nyújtani: átlagos felhasználáshoz tökéletese, viszont audiofil felhasználók számára kevés.
Az alaplap hátsó kivezetései között megtalálható a két darab PS2-es port, valamint egy COM port, négy darab USB kivezetés és egy ethernet aljzat. Természetesen az audió vezérlő 8 csatornás kimenete sem hiányzik a sorból, ám sem optikai, sem koaxiális hangkimenetet nem kapunk. Ami még hiányozhat, az ismét a FireWire port lehet.
Az MSI alaplapja két darab passzív alumínium hűtővel van ellátva, ezek közül a kisebbik, azaz a déli híd hűtője kifogástalan teljesítményt nyújt. Az északi híd hűtőalkalmatossága az ASUS M3A bordájához hasonlóan forrósodik mind átlagos felhasználás, mind pedig tuning alatt, így ennél a deszkánál is érdemes házhűtő ventilátort építeni a rendszerbe a jobb szellőzés miatt.
Az MSI lapjának BIOS-a a gyártótól már megszokott minőséget hordozza magában, a menüpontok rendkívül könnyen kezelhetőek, logikusan vannak elhelyezve, így néhány perces ismerkedés után már rutinosan kezelhetjük a BIOS-t. A tuning szerelmesei sem csalódnak majd a BIOS-ban, ugyanis a CELL menü segítségével a rendszer tökéletesen finomhangolható, azaz állíthatjuk a processzor szorzójától kezdve (csak lefelé, kivéve Black Edition CPU-k) a memória feszültségén át az FSB értékéig az összes fontos rendszerparamétert.
Everest, Sisoft Sandra, WinRaR
A tesztek sorozatát a szintetikus alkalmazások indítják, közülük is az Everestet vetjük be először, amellyel a rendszer memória- és processzorkezelését próbáljuk megnézni közelebbről. A tesztben a 4.20-as verziót alkalmaztuk.
Írás tekintetében egyértelmű az MSI fölénye, míg a második helyre az AMD770-es lapkakészletével felvértezett M3A deszka érkezett be. Az ASUS M3N78 csak a harmadik és negyedik helyet szerezte meg, 7600 GT alkalmazásakor nem sokkal volt gyengébb AMD-s vetélytársainál.
Olvasás tekintetében már romlott a helyzet, legalábbis az ASUS M3N78 szempontjából, hiszen a deszka jelentős hátrányban volt az AMD 770-es és 790-es lapkakészleteivel szemben, no de ezen ne is csodálkozzunk, hiszen nem beszélhetünk egy kategóriáról.
Memória másolás esetében a 790x chipszet nagyon elhúzott a mezőny többi tagjától, míg a második helyre az M3A futott be, amely AMD 770-es lapkakészlettel van felvértezve. Az nForce 780a most is gyengébbnek bizonyult a másik két versenyzővel szemben.
A memória késleltetésével foglalkozó tesztben nincs túl nagy különbség a versenyzők között, de az ASUS M3N78 integrált videó vezérlő használatakor látványosan lassabb, ahogy azt a diagramon láthatjuk.
CPU AES tesztben az integrált lapkakészlet ugrott az élre, míg a többi versenyző szorosan egymás mögött helyezkedett el. Érdekesség, hogy az nForce 780a egy 7600 GT társaságában már csak az utolsó helyre tudott felkapaszkodni.
A CPU Queen teszt érdekes fordulatot hoz, ugyanis az ASUS M3N78-as lapja elfoglalja az első két helyet, míg az AMD 770-es és 790x lapkakészleteivel felszerelt termékek pici lemaradással ugyan, de csak a harmadik és negyedik helyre tudnak befutni.
A Photoworx már egy komplexebb tesztfolyamat, mint az előzőek, ennek megfelelően ismét az AMD lapkakészleteivel felszerelt lapok végeznek az élen. Az ASUS M3N78 jelentősebb mértékben lemarad az első és második helyezett termékektől.
Az utolsó Everest tesztben felborul az eddigi sorrend és az ASUS M3N78 felkúszik a második és harmadik helyre. A 790x chipszet jelentősen elhúz a mezőny többi tagjától, de a második és negyedik helyezett között csak alig látható különbség.
Az Everest után most egy rövid teszt erejéig a SisoftSandra is bevetésre kerül. Az alkalmazásban a memória sávszélesség mérő menüpontot hívjuk segítségül, hogy megnézzük: melyik rendszer áll jobban memória sávszélesség tekintetében?
A Sisoft Memory Integer és Memory Float tesztek egyhangú végeredménnyel zárultak: az ASUS M3A győzött mindkét tesztben, szorosan mögötte azonban ott van a második helyen az AMD 790x lapkakészlettel felvértezett MSI alaplap is. Az ASUS M3N78 a harmadik és negyedik helyre tudott felkerülni, de ez az Everest alatt nyújtott teljesítménye után nem meglepő.
Az első felvonást a WinRar beépített sebességmérőjével zárjuk.
A tesztben helyreállt a rend: első helyen az MSI K9A2 CF található, míg a második az ASUS M3A és az utolsó két helyen az ASUS M3N78 tanyázik. Összességében a különbségek nem mondhatóak jelentősnek.
Cinebench, PCmark, 3Dmark
A tesztek sorát a Cinebench R10-es kiadásával folytatjuk, amelyben egy kép renderelésével próbáljuk megizzasztani a rendszert.
Az egy szálon futó tesztben ha nem is sokkal, de egyértelműen a 7600 GT-vel felvértezett ASUS M3N78 nyert, mögötte az integrált videó vezérlővel ellátott példány foglal helyet. Az AMD 770-es és 790x-es lapkakészletével felvértezett alaplapok között nem volt nagy különbség, ami a teljesítmény illeti.
Mindkét processzormag igénybevételekor már változott a helyzet: az AMD 770-es lapkakészletével felvértezett ASUS M3A nyert, míg rögtön mögötte a 7600 GT-vel ellátott ASUS M3N78-as rendszer foglalt helyet. Az MSI alaplapja a harmadik, míg az integrált videó vezérlővel ellátott rendszer az utolsó helyre futott be.
A tesztből most sem maradnak ki a Futuremark alkalmazásai, közülük először a PCmark 2005-ös verzióját állítottuk csatasorba.
A PCmark 2005-ös változatában ismét a már jól megszokott sorrendet láthatjuk viszont: első a 790x, második a 770-es lapkakészlet, míg a harmadik helyre az ASUS M3N78-as konfiguráció 7600 GT-vel ellátott verziója lépett fel.
A PCMark után a 3Dmark 06-os verzióját is segítségül hívjuk a tesztben.
A pontszámok között nincs túl nagy különbség, ami érdekes az az, hogy a 790x rendszer és a780a lapkakészlettel ellátott ASUS M3N78-as konfiguráció fej-fej mellett haladt. Az ASUS M3A mindössze pár ponttal maradt le mögöttük, a GeForce 8200-as IGP a maga 897 pontos teljesítményével szintén szépen helytállt.
Az SM 2.0-ás és SM 3.0-ásteszt már szépen példázza a kártyák közötti különbséget: ebben a tesztben a GeForce 8200-as IGP nagyjából a negyedét hozta a 7600 GT teljesítményének.
A processzorteszt szintén kiegyenlítet végeredménnyel zárult: az integrált videó vezérlővel ellátott rendszer valamivel gyengébbnek mutatkozott a többiekkel szemben, de ez természetesnek mondható.
A szintetikus tesztek után következzen a már jól ismert SuperPi 1.5 MOD változata, amely a processzort és résben a memóriát dolgoztatja meg.
A teszt esetében a kisebb érték a jobb, ennek fényében első lett az MSI deszkája, míg a második helyre a 7600 GT-vel felszerelt rendszer futott be. A 770-es lapkakészlettel ellátott ASUS M3A a harmadik, míg az integrált videó vezérlővel ellátott ASUS M3N78 csak az utolsó helyet csípte el.
F.E.A.R, Quake4 és CoH
A tesztek következő részében végre a játékoké a főszerep. Elsőként a F.E.A.R. segítségével nyúztuk a versenyzőket, a tesztek során az integrált videó vezérlő képességeinek megfelelően választottuk meg a felbontásokat és a különböző beállításokat.
A F.E.A.R. teszt először minimum beállításon futott végig, ekkor mindent miniumra állítottunk, a felbontást 1024x768-ra állítottuk és trilineáris szűrést használtunk élsimítás nélkül.
Az eredmény a várható képet mutatja: a 7600 GT rendszerek mindössze néhány FPS különbséggel követik egymást, de ami a legfontosabb az az, hogy az integrált videó vezérlő majdnem elérte a 100 FPS-es határt, persze a képminőség ekkor csapnivaló volt.
A második körben már közepes beállítást használtunk, ekkor szépen meg is fogyatkozott az FPS-ek száma. Élsimítást ezúttal sem használtunk, csak a trilineáris szűrőt engedélyeztük.
A 7600 GT konfigurációk szépen felsorakoztak egymás mögött 1 FPS-es különbséggel, az integrált videó vezérlő számára viszont már keménynek bizonyult a teszt, ugyanis átlagban sem érte el a 24 képkocka /másodperces értéket, így játékra alkalmatlan teljesítménnyel végzett.
Az utolsó teszt pusztán kíváncsiságból készült. A felbontás változatlan, ám a minőség már magasra lett állítva, természetesen élsimítás nékül.
Itt már a 7600 GT rendszerek is csak 40 képkocka/másodperces átlagot tudtak elérni, az integrált videó vezérlő ehhez képest ötöd akkora teljesítmény nyújtott. Nincs ebben semmi különös, a GeForce 8200 nem erre lett kitalálva.
A F.E.A.R. után a nagy klasszikus Quake sorozat negyedik tagját is tesztpadra helyeztük. Az alkalmazásban itt is többféle minőséget használtunk a teszthez, hogy színesebb legyen a kép.
Először 1024x768-as felbontás mellett, alacsony minőségben futtattuk le a tesztet.
A teszt során a 7600 GT konfigurációk a tőlük elvárható szintet hozták, a GeForce 8200-as IGP pedig éppen hogy becsúszott a játszható szint fölé. Mivel azonban a 26 FPS-es teljesítmény átlag, így játszható minőségről nem beszélhetünk, hiszen rengeteg szaggatást tapasztaltunk a teszt lefutása alatt, ami játék közben rendkívül zavaró.
A második Q4-es tesztben egy picit feljebb toltuk a mércét és megnéztük, hogy mire képes a rendszer közepes beállításon.
Itt még tovább csökkent az IGP rendszer teljesítménye, így sajnos játszható értékeket nem sikerült elérnie.
Ismét csak a kíváncsiság kedvéért néztük meg a magas beállítások melletti teljesítményt, természetesen megint szűrők nélkül.
A GeForce 8200-as vezérlőt rendesen igénybe vette a teszt, a 18 FPS-es teljesítmény integrált vezérlőhöz képest szép, de játékra bizony kevés.
A Quake 4 után a Company of Heroes sem úszta meg a tesztet, ebben a játékban is több beállítás alkalmazásával futtattuk le a tesztet.
1024x768-as felbontás mellett minimum beállítások alkalmazásával egész szép eredményt ért el a GeForce 8200, persze a képminőség ebben az esetben is gyenge volt a rendkívüli módon lebutított kinézet miatt.
Tettünk egy próbát a magas és közepes beállítások alkalmazására is, ám ekkor a rendszer teljesítménye nagyon visszaesett: a 11 FPS-es eredmény inkább diavetítés, mint játék. 7600 GT-vel viszont meglepően jól muzsikált az ASUS M3N78-as deszkája.
Tuning, fogyasztás és HD teljesítmény
A teszt folyamán az 5600+-os processzort nem kímélve egy kis tuningnak is alávetettük a rendszert. Az eredmények rendkívül szerényre sikeredtek, de azért rossznak éppen nem mondhatóak.
[bold]A tuning
[/bold]
Az ASUS M3N78-EMH alaplapján nem volt állítható a processzor szorzója (természetesen lefelé), így maradt az a megoldás, hogy a processzor magfeszültségét némileg megemeltük (1,46V), majd kipróbáltuk, hogy meddig bírja a rendszer az FSB emelését. Természetesen a memória előtte vissza lett osztva, így semmi sem akadályozott meg a sikeres tuning véghezvitelében. A feszültségeket összességében 0,1 V-tal emeltük meg (a processzor kivételével), így születtek meg az alábbi táblázatban látható eredmények.
A tesztben szereplő processzor nem volt túl rossz tuning alany, ám maguk a lapok nem remekeltek. A legjobb eredményt az MSI K9A2-CF érte el a 233 MHz-es FSB értékkel, a második helyet az ASUS M3A alaplapja érte el, míg az utolsó az integrált videó vezérlővel ellátott M3N78-as deszka lett. A tuning során a processzor hűtője keményen melegedett, így valószínűleg ennek tudhatjuk be a gyenge szereplést.
A rendszer fogyasztása
Sokak számára fontos, hogy alacsony fogyasztású rendszert rakjanak össze, amely a jó teljesítmény mellett a lehető legkisebb fogyasztást produkálja. Hardcore játékosok esetében persze nem feltétlenül igaz ez a megállapítás. Mivel kíváncsiak voltunk, hogy mennyire "pörgetik meg a villanyórát" az egyes rendszerek, így három különböző módban vizsgáltuk a teljes rendszer fogyasztását, ebben a monitor fogyasztása természetesen nincs benne.
Az első módszer alkalmával megnéztük, hogy a rendszer mennyit eszik bekapcsolt Cool 'n Quiet szolgáltatás mellett, az alábbi eredményeket kaptuk:
A nyerő az integrált videó vezérlővel felvértezett rendszer lett, de ez egyáltalán nem meglepő. A második helyet szintén az ASUS M3N78 foglalta el, ám ebben a rendszerben már egy 7600 GT töltötte be a videó vezérlő szerepét. A legnagyobb étvággyal az ASUS M3A rendelkezett, igaz, az egyes rendszerek között nincs túlságosan nagy különbség. Sok kicsi viszont ugye sokra megy, így nem mindegy a fogyasztás
A második felvonásban már egy játék segítségével terheltük a rendszert: a F.E.A.R 1024x768-as felbontásban futott minimum beállításokkal, hogy az integrált VGA-val ellátott rendszer se térdeljen le nagyon.
A három alaplap között nem láthatunk nagy különbséget a fogyasztás tekintetében: a másfél és 3 Watt közötti különbségek nem jelentősek. Az integrált videó vezérlővel felvértezett konfiguráció azonban jelentősen kevesebbet fogyasztott a másik három versenyzőnél, ám a kisebb fogyasztás mellé kisebb videó teljesítmény is társult.
A játékteszt után a komolyabb munka alatti fogyasztást is megmértük, ehhez a Cinebench R10-es verzióját hívtuk segítségül, amelyben egy képet rendereltünk le úgy, hogy eközben mindkét processzormagot munkára fogtuk.
A kétmagos renderelés esetében meglepő eredményre jutottunk: az első helyen ismét a GeForce 8200-as VGA-val felszerelt rendszer végzett, mivel ez fogyasztotta a legkevesebb áramot. A többi versenyző között is jelentős különbségek mutatkoztak: a dedikált VGA kártyával rendelkező konfigurációk közül az ASUS M3N78-as deszkára épülő rendszer nyert, míg a legtöbb áramot az MSI K9A2 CF fogyasztotta.
HD lejátszás
A HD videó teszt folyamán egy 720P és egy 1080P videót próbáltunk lejátszani a rendszeren és figyeltük, hogy a processzort mennyire terheli le a videó lejátszása. 720p felbontású videó folyam esetén 16-32% közötti terhelést mértünk az ASUS M3N78 esetében, míg 1080p szabvánnyal rendelkező videónál 19-31% között mozgott a processzor terhelése. Az értékeket természetesen a későbbi 780g tesztben is elővesszük, és összehasonlítjuk az AMD integrált videó vezérlőjének telesítményével.
Összegzés és a végeredmény
A tesztek lefuttatása után végre összesíthetjük a versenyzők által elért eredményeket. Az összesítés a már megszokott módszer szerint zajlott, az eredmény az alábbi táblázatban látható:
Nem meglepő módon, de nyert az AMD 790x lapkakészlete, míg a második helyre a 770-es egység futott be. Az nForce 780A összességében nagyon jól teljesített, ahhoz képest, hogy egy integrált rendszerről beszélünk. Az nForce 780a szempontjából majd a következő tesztünk lesz érdekes, amikor végre méltó ellenféllelel, azaz az AMD 780G lapkakészletével ereszthetjük össze.
[bold]Értékelés - avagy vélemény az nForce 780a lapkakészlettel szerelt ASUS M3N78-EMH HDMI-ről
[/bold]
Az Nvidia deszkája szépen helytállt a tesztek során, a GPU teljesítménye néhol meglepően jó volt, de játékok alatt sajnos nem remekelt. Ha régebbi játékokkal kívánunk játszani alacsonyabb részletesség is 1024x768-as felbontás mellett, akkor még talán jó is lehet a GeForce 8200-as GPU teljesítménye, ám a DirectX 10-es támogatását játékok alatt szinte biztosan nem fogjuk tudni alkalmazni, legalábbis normális sebességgel. Erre a következő tesztben részletesebben is kitérünk.
Az alaplap HTPC konfigurációba tökéletesen megfelel, hiszen integrált audió vezérlője nem mondható rossz minőségűnek, HD képességei viszont teljesen rendben vannak, így a 720p-s és 1080p-s videókkal, valamint a Blu-ray és HD-DVD filmekkel könnyedén megbirkózik. Az alaplap hűtése szintén rendben volt, az AMD megoldásaival szemben az Nvidia deszkájának hűtője mindvégig langyos maradt, ez főleg nyáron lehet pozitív tény.
Tuning szempontjából ugyan szerény teljesítményre képes a deszka, valamint nem képes a processzor szorzóját módosítani, legalábbis nálunk ez volt a helyzet 212-es és 216-os BIOS-szal is. Ennek ellenére egy pici tuning is belefér, ha ezt az alaplapot választjuk. Az összteljesítmény szintén rendben van, főleg ha a termék 22.000 forint körüli árát vesszük alapul. Az ASUS M3N78-EMH HDMI újdonsága mindenképpen ajánlott vételnek számít, de természetesen az MSI K9A2 CF és az ASUS M3A is ajánlott vétel, ám ezek az alaplapok már más felhasználókat céloznak meg.
Ha minden a terv szerint alakul, hamarosan megnézzük, hogy mire is képes a GeForce 8200-as IGP az AMD 780G-je ellen.
