Az előző év vége felé volt szerencsém találkozni a friss Wi-Fi 7 szabványt támogató RT-BE58U-val, mely az Asus egyik első ajánlata volt azon felhasználók számára, akik nyitni kívánnak az aktuális Wi-Fi szabványra. A tavalyi indulás óta a hálózati standard már a 7-es számnál jár és még három évig biztosan ez lesz az elérhető legfejlettebb vezetékmentes opció a lokális adattovábbításra. Akkor fel is merült a kérdés, hogy ha már itt egy új termék, mely be kíván lépni erre a friss terepre, ugyan miért mellőzi a 6 GHz-es frekvenciasávot, mely már az évekkel korábbi Wi-Fi 6E-vel bevezetésre került, de talán a költségcsökkentés tűnik a legvalószínűbb megoldásnak.

Nos, mivel alapvetően még viszonylag kevés eszköz él a 6 GHz-es opcióval, illetve a frissített szabvány kínál egyéb megoldásokat a hatékonyság és az adatsebesség javítására, alapvetően elnézhető volt ez a hiány. Ennek a szellemében a gyártó gondolt egyet és továbbra is a kategória belépőszintjénél maradva, kiadott egy másik, rendkívül hasonló modellt is, ám ezúttal a TUF szériába ágyazva. Aki kicsit is ismeri a gyártót, az tudhatja, hogy a TUF a gamerekre fókuszáló ROG sorozat egyfajta megfizethetőbb alternatívája, mely az alapmodellekhez képest azért mindig szolgált valami extrával, de legalábbis a dizájn terén igyekszik kicsit elkülönbözni az átlagtól.  

Ennek a szellemében tehát itt a TUF Gaming BE3600, melyet összehasonlíthattam a korábban is látott RT-BE58U-val. A két router árazás és a konkrét specifikációk terén is kísérteties hasonlóságot mutat egymással, így kíváncsi voltam, hogy hétköznapi használat során érzékelhető-e valós különbség a szokatlan formavilágával különcködő gamer modell javára. Ezúttal érthető okokból elsősorban a BE3600-on lesz a hangsúly, de természetesen nem mulasztom majd el megemlíteni a szembeötlő különbségeket vagy akár hasonlóságokat az RT-BE58U-val, melyről a legutóbbi teszt erre a linkre kattintva is elérhető.

Csomagolás és termékdizájn  

Azt minden alkalommal aláhúzom, hogy az Asus kiemelt figyelmet fordít a termékek és a csomagolások vizuális oldalára, mely sokszor a termékek árán is megmutatkozik. Minden sorozatuk egyedi stílusjegyekkel rendelkezik, mely már a doboz mintájánál elkezdődik és a költségesebb termékeik esetén a felbontás folyamatával is igyekeznek prémiumérzetet kelteni.

Nos, a TUF inkább a felsorolás első felében foglal helyet, így sokan nem bánják, ha a körítés nem feltétlenül tör luxus babérokra, de cserébe az ára is barátságosabb. A TUF széria az induláskor a katonai minőségű strapabírást és tartósságot sugallta a vásárlóknak és ez ugyan mára árnyalódott egy kicsit, azonban szinte mindig jól összerakott és igényes termékekről beszélhetünk.

Dizájn szempontból jól látható, hogy míg a BE58U egy komolyabb, visszafogottabb, de éppen ezért szimpatikus csomagolással érkezik, a TUF valamivel játékosabb stílussal igyekszik meghódítani a játszani szerető vásárlókat. A TUF embléma a háttérben, a kevésbé diszkrét betűmérettel megjelenített terméknév, illetve a szokatlanul széles doboz is egészen más hangulatot árasztanak, mint az inkább irodai hangulatot árasztó BE58U előlapja.

A séma azért nagyon hasonló, a széleken, illetve a hátoldalon specifikációs lista, részletesebb ismertető, illetve a csatlakozókat bemutató illusztrációk és feliratok láthatók. A TUF doboza azonban szélesebb, ami egyfelől a routerek közötti méretkülönbségnek tudható be, illetve annak, hogy ebben az esetben a kiegészítők nem a router alatt, hanem mellett várakoznak.

Ezek között mindkét esetben megtalálható az európai és angol szabványos fejjel is felszerelhető adapter, egy Ethernet kábel, illetve a kötelező papírfüzetek a beüzemeléssel és garanciával kapcsolatos információkkal. Ezt leszámítva a belső tér elég puritán, bár a BE58U-t megtoldották egy keményebb szivacslappal is a rázkódás hatásainak csökkentéséhez. Ez a TUF esetében hiányzik, ám sokat nem ad az összképhez, a szorosan becsomagolt tartalom mindkét esetben megfelelő biztonságban van, míg a felhasználók kezei közé kerülnek.

Jóval izgalmasabb a termékek formavilága, mely a TUF esetében egy elég szokatlan, bár emiatt kétségkívül egyedi alakú eszközt eredményez. A kütyügyártóknál megszokott, hogy olykor extravagáns formákkal próbálnak kitűnni a hasonló eszközök tömegéből, de azt hiszem, hogy drónra emlékeztető routerhez még nem volt szerencsém.

Nos, a TUF Gaming routerével ezt is kipipálhatom, a szélesre formált készülékház két szélén lévő üres részekből épp csak a forgólapátok hiányoznak. Repülni azért aligha fog, már ha nem tervezzük dobálni. A dizájn segítségével mintha elrejteni igyekeznének a lélegzőnyílásokat, melyekből találni a fogódzkodónak sem utolsó nyílások belső peremein, a felső részt uraló szürke TUF emblémánál, illetve hátul és főleg alul.

A TUF látványosan szélesebb a másiknál, illetve kicsivel magasabb, vaskosabb is nála. Ezt leszámítva anyaghasználat terén nagyon hasonló a két termék, ugyanaz a korrekt minőségű és megmunkálású műanyag jellemzi őket, változatlanul fekete színben. Hátul négy mozgatható jelszóró pálca meredezik mindenfelé azonos elrendezésben. Szóval nem meglepő módon az antennakiosztás is megegyezik, beleértve azt is, hogy nem lecsavarható megoldásokról van szó. A ki- és bemenetek terén is azonos a paletta, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a TUF 4-es számú LAN-portja alatt a "GAMING PORT" felirat olvasható.  

Sajnos ebben az esetben is csak az elsődleges WAN port kínál 2.5 Gbps-es sávszélességet, a négy LAN dugalj továbbra is 1 gigabiten rekedt, ami egyfelől logikátlannak tűnik, másfelől szomorú, hiszen egyre több háztartás, vagy akár kisebb iroda profitálhatna a gyorsabb csatlakozókból. Az egyik LAN amúgy másodlagos WAN portként is bevethető, persze csak 1 gigabites sebességgel. Ezt az ismerősen fura alapfelállás tehát azt engedi feltételezni, hogy az eltérő jelmezek alatt nagyon hasonló megoldásokról van szó.  

Apró, de hasznos eltérés azonban, hogy a TUF alján visszatérnek a legutóbb hiányolt rögzítőpontok, mellyel ez a router már nem csak az asztalra, de a falra is felfektethető. A négy jól definiált szilikon tappancs amúgy stabilan tartja a szélesen elterülő routert az asztal lapján, ám egy apróság ismét megtöri az amúgy rendben lévő összképet.  

A BE58U-nál megfigyelhető volt, hogy a szokásos visszajelző LED-ek kissé nehezen látható helyre kerültek és nem örültem, hogy pont ez a tulajdonság bővítette tovább a hasonlóságok listáját. Ha lehet, a TUF modellen a lámpák és jelzések még lehetetlenebb szögben, takarásban helyezkednek el, így szinte nem is láthatók a router megemelése nélkül. Ez dizájn szempontból konkrétan egy elhibázott döntés, hiszen mire jók a tájékoztató fények, ha nem tudjuk leolvasni őket.  

Ami a burkolat alatt rejlő hardvereket illeti, úgy tűnik, hogy ezen a téren is nagyjából ugyanazt kappjuk. Egy négymagos Broadcom CPU-tm 1 GB RAM-ot, 256 MB NAND Flash-t és valószínűleg ugyanazt a lapkát, melyen a 2.4 és 5 GHz-es részlegnek meg kell osztoznia.  

Felhasználói élmény és sebesség  

Az irányítóközpontot a szokásos módon, böngészőn keresztül érhetjük el, a webes felülethez pedig nem feltétlenül kell IP, hiszen az asusrouter.com itt is beengedett. A menürendszer felépítése közel azonos a két eszköz esetében, ami az Asus tudatosan felépített megoldása, pusztán eltérő színvilággal és néhány eltérő menüponttal, elsősorban a TUF javára. Kékes árnyalatok helyett itt inkább a fekete alapon arany, vagy ha úgy tetszik, narancssárga a jellemző, fehéres-szürkés betűkkel. Jól olvasható éd igazából ez a lényeg.

Az indítási folyamat a megszokott módon, kézen fogva vezet minket végig az alapbeállításokon, felhasználónév, SSID, jelszó és a többi.  Belépve megtehetjük, hogy különböző alkalmazásokhoz vagy feladatokhoz, például IoT-hez, VPN-hez, MLO-hoz igazított, vagy akár egy specifikusan gyerekeknek szánt, korlátozottabb hálózatot hozzunk létre. Az AiProtection az Asus védelmi rendszere a megelőzésre és észlelésre hangolva, széles körben válogatva a szükséges eljárásokból. Hogy a kép teljes legyen, van szülői felügyelet is, amely webes elérés és alkalmazások használata esetén is képes szűrni, illetve elszeparálni a nemkívánatos tartalmakat.

Ahogy említettem, a legtöbb lehetőségünk megegyező azzal, amit az RT-BE58U is felkínál, de vajon akkor mi az, ami számottevő különbség lehet? Hogy megszolgálja a Gaming titulust, van Game Boost opció, ami kissé esetlen fordításban itt Jáékfokozásként keresendő, amennyiben ragaszkodunk a magyarított felülethez. A Sebességgyorsító előnyben részesíti a választott eszközt egy MAC cím megadásával, a Mobile Game Mode pedig szintén egyfajta eszközprioritást ad, csak telefonos játékra optimalizálva.

Végül megkapjuk az Open NAT-ot is, ahol porttovábbítási szabályok megadásával optimalizálhatjuk a játékélményt, ami konzolos felhasználóknak is hasznos lehet. Utóbbi tartalmaz elmenthető Játékprofilokat is. Ezzel az egyes játékokhoz eltérő beállítások rendelhetők, hogy a router a prioritási rendszer beállításával jobb játékteljesítményt érhessen el. Itt egy sor játék már listába szedve áll, pl. a CS GO, néhány korábbi Call of Duty epizód, vagy épp a Battlefield V, ami arra utal, hogy nem követik szorosan az aktuális megjelenéseket, hiszen már a CS 2 is lassan 2 éve, hogy átvette a GO helyét.

Mindez lényegében az átfogóbb QoS rendszerbe illeszkedik, mely persze nem csak a játékok esetében szolgál hasznos lehetőségekkel a fontossági sorrend kiválasztását illetően. Egészen jól működik a beépített Forgalomfigyelő is, ha a sebességre, a különböző sávokon zajló adatmozgásra és a kliensekkel kapcsolatos aktivitásokra vagyunk kíváncsiak.

A 6 GHz-es sáv elmaradásáért ezúttal is egyéb funkciók igyekeznek kárpótolni minket, mint pl. az MLO (multi-link Operation), ami kompatibilis eszközök esetén jobb sávszélességgel és adatátvitellel segítheti a felhasználókat. A 2.4 GHz és 5 GHz sávok együttműködéséhez először keressük a Smart Connect lehetőséget, mely két külön hálózatot hoz létre a két frekvenciával. Ezt követően a Speciális beállításoknál a Wireless részlegen kiválaszthatjuk az MLO-t és várjuk meg, amíg a router újraindul. 

Jó, de amúgy gyors? 

Ami a sebességet illeti, a leggyorsabb, Wi-Fi 7-re is felkészített eszköz egy Samsung S24 Ultra mobil volt.

Ez azt jelenti, hogy nálam a TUF modell sem maxolta ki a 802.11be lehetőségeit, ami ennek több, mint a duplája is lehet, elméletben. A gyakorlatban ezt egyik routerrel sem tudtam felülmúlni, semmilyen szögből vagy távolságból. Akadálymentes tér esetén méterekre is eltávolodhattam, 80-100 MB-t úgy is bőven átcsorgott a PC és a mobil között oda és vissza is, míg egy fal beiktatása már leginkább felezte a sebességet. Én ennél mindkét esetben valamivel jobbra számítottam, de azért egyáltalán nem vállalhatatlan teljesítmény, pusztán a szabvány papíron többet ígér.

Kell ez nekem?

Nos, legutóbb az RT-BE58U alapvetően nem hagyott rossz szájízt maga után, ami főleg az akkor érvényes, 60 ezer forintot meghaladó árának ismeretében dicséretes. Azóta egy bő tízest ugyan ledobott magáról, ám továbbra is fennáll a kérdés, hogy kell-e ennyit költenünk routerre, ha nem rendelkezünk olyan Wi-Fi 7-es eszközökkel, melyekkel valós előnyét láthatjuk a frissebb útválasztónak. Az a helyzet, hogy a válasz még 50 ezer foint környéként sem egyértelmű, ha pedig pont a 6 GHz miatt nézelődünk, akkor abban a TUF Gaming BE3600 sem siethet a segítségünkre.

A két rendkívül hasonló termék közötti árkülönbség talán elnézhető, de alapvetően kizárólag azokkal a QoS szolgáltatásokkal indokolható, melyek a kompetitív játékosok számára igyekeznek egyszerűbben hozzáférhető beállításokat és stabilabb adatcserét biztosítani. Ez persze alapvetően szimpatikus adalék, azonban ilyen megoldásokat nem csak az Asus kínál és csak emiatt közel 60 ezer forintot kiadni már nem olyan egyértelmű döntés. A legtöbb játékos alapvetően azt sem tudja, hogy milyen router dolgozik a lakásban, vagy a szolgáltatótól kapott megoldást használja, problémát pedig elsősorban akkor tapasztal, ha a netszolgáltató ront el valamit. Ilyenkor a routerünk megbízhatósága talán feledésbe merül, ugyanakkor az Asus termékei jól állták a sarat, stabilan dolgoztak, visszafogott melegedés mellett, amiért a TUF Gaming modell is megérdemel egy különdíjat.

Az Asus továbbra is bőséges mennyiségű szolgáltatással és számos beállítási lehetőséggel vértezi fel a felhasználóit, de azt gondolom, hogy ideje lenne elmozdulni a 2.5 Gbps-es portokat, illetve a 6 GHz-et is felkínáló megoldások irányába, akkor az összkép máris sokkal barátságosabb lenne. Ettől eltekintve a gyártó mindkét ajánlata jó, ahogy a felhasználói felület is jól mutat és többnyire áttekinthető, így a megszokottan kellemes élményben lehet részünk. Gamereknek pedig talán nem az a pár ezer forintos különbség fogja betenni a kaput, amit most az akció miatt a BE3600 pont ledobott magáról, így ebben az esetben egyértelműen a TUF modell a jobb választás.