A bőrben lévő immunsejtek gyakorlatilag kauterizálják a nyílt sebeket, és egyfajta „sebtapaszt” hoznak létre, hogy megakadályozzák a káros baktériumok és idegen molekulák szétterjedését a sérülés helyéről, állapította meg egy egereken végzett vizsgálat. A kutatások azt mutatják, hogy a neutrofileknek nevezett fehérvérsejtek ragacsos, fehérjében gazdag gyűrűket képeznek a bőrsérülések körül. Ezek a gyűrűk csapdába ejtik a kórokozókat, biztosítva, hogy azok ne tudjanak behatolni a mélyebb szövetekbe.

A szakértők már régóta tudják, hogy a neutrofilek kémiai hadviselést folytatnak azáltal, hogy toxinokat bocsátanak ki a behatoló mikroorganizmusok elpusztítására. A Nature folyóiratban a napokban közzétett új tanulmányban azonban a neutrofileknek egy olyan további szerepét tárul fel, amit eddig nem ismertünk, mondja Niki Moutsopoulos, a National Institutes of Health (NIH) klinikai immunológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a neutrofilek aktívan segítik a sebgyógyulást, és nem csak az immunrendszer harcosai, teszi hozzá.

A tanulmány rávilágít egy eddig nem ismert védekezési taktikára is, amit az immunrendszer a baktériumok elpusztításán túl a szervezet védelmére bevet. A szerzők meglepetésére a neutrofilek megelőzik a konfliktust, mielőtt belemennének egy biokémiai háborúba. Olyan struktúrákat építenek, amelyek elválasztják a sajátot a nem sajáttól, hogy távol tartsák a kórokozókat, mondja a tanulmány társszerzője, Andrés Hidalgo, a Yale orvosi karának immunológusa.

A neutrofilek arról ismertek, hogy megmérgezik a behatoló mikrobákat, és bekebelezik őket. Ezek a stratégiák azonban járulékos károkat okoznak a szervezetben azáltal, hogy időnként megölik az egészséges sejteket is, mondja Hidalgo. Annak vizsgálatára, hogy a neutrofileknek van-e más trükk a tarsolyukban, a kutatók egérbőrből, -tüdőből és -bélből vett mintákat vizsgáltak. Ezek olyan szervek, amelyek érintkeznek a külső környezettel, és amelyeket védőrétegek bélelnek, hogy segítsenek a kórokozók és az idegen anyagok elhárítását. Hidalgo és kollégái megállapították, hogy ezekben a szövetekben a neutrofilek nagy százalékban termelnek kollagént és más fehérjéket, amelyek fontosak az extracelluláris mátrix, vagyis a sejteket körülvevő, a szövetek szerkezetét adó vázszerkezet kialakításában. Ezzel szemben a vérben lévő neutrofilek nem bocsátottak ki kollagént.

Annak tesztelésére, hogy ezek a sejtek szerepet játszanak-e a bőr szerkezetének fenntartásában, a kutatók olyan egereket hoztak létre, amelyekben abnormálisan alacsony volt a neutrofilek szintje, ami a neutropénia néven ismert állapot. A kutatócsoport megállapította, hogy ezeknek az egereknek a bőrében vékonyabbak voltak a kollagénrostok, mint a normál neutrofilszintű egereknél, és a bőrük sérülékenyebb és átjárhatóbb volt. „Ennek az volt a következménye, hogy a bőr sokkal kevésbé működött gátként, pedig annak kellene lennie” – mondja Hidalgo.

Ezután a kutatók a kollagéntermelő neutrofilek sebgyógyulásban betöltött szerepét vizsgálták. Tűvel szúrták meg az egerek fülének bőrét, és kilenc napon keresztül figyelték, hogyan változnak a sebek. Megfigyelték a neutrofilek kezdeti hullámát, amelyek megérkeztek a sebbe, eltakarították a sérült szövetmaradványokat, majd 24 órán belül elpusztultak.

A sérülést követő második napra a neutrofilek második hulláma jelent meg a sebben. Ezek kollagént termeltek, kivehető gyűrűket alkotva az extracelluláris mátrixban a szúrás helye körül. Egy-egy gyűrű átmérője akár egy milliméter is lehetett. Ez olyan, mint egyfajta neutrofil sebtapasz, amely nem engedi be a mikrobákat, mondja Moutsopoulos.

A harmadik napon a kutatók Staphylococcus aureust, egy potenciálisan veszélyes baktériumot juttattak a sebekbe, és nézték, hogyan terjedt. A normális neutrofilszintű és ép kollagéngyűrűkkel rendelkező egereknél a baktérium a sebfelszín közelében maradt, és nem hatolt be az alatta lévő szövetekbe. A neutropéniában szenvedő egerekben azonban a baktérium mélyebbre terjedt, és újabb kolóniákat hozott létre.

Az eredmények további utakat nyitnak a neutropénia következtében kialakuló egészségi állapotok megértéséhez. A neutropéniában szenvedő emberek visszatérő szájsebek, fekélyek és késleltetett sebgyógyulás miatt szenvednek, amelyeket eddig a neutrofilek általi immunszabályozással kapcsolatos problémáknak tulajdonítottak a kutatók, mondja Moutsopoulos. A legújabb munka azonban a gyulladásos szabályozás mellett egy másik módot is mutat, amellyel a neutrofilek elégtelen szintje hozzájárulhat a sebek nem megfelelő gyógyulásához.