Egy nemzetközi kutatócsoport tagjai azonosítottákazokat a géneket, amelyek a megtermékenyítés utáni első napokban aktiválódnak a leendő magzatban. A svédországi Karolinska Intézet kutatói által vezetett tudóscsoport eredményei egyrészt nagyban hozzájárulhatnak a korai embrionális fejlődés részleteinek megértéséhez, másrészt a terméketlenség bizonyos formái ellen is megoldásokat kínálhatnak.

Minden embrió egyetlen megtermékenyített petesejtként kezdi meg létezését, majd a megtermékenyítés utáni napon már két sejtből, egy nappal később négy sejtből áll, majd hasonló módon tovább gyarapodik, így a születés idejére már több milliárd sejtből tevődik össze. Az új élőlény génjeinek kifejeződési sorrendje mostanáig az embrionális fejlődés egyik legkevésbé ismert terepét jelentette.

Az emberi genom nagyjából 23 ezer génből áll össze, és ahogy a már említett vizsgálatból kiderült, ezek közül 32 aktiválódik a megtermékenyítést követő két nap során, a harmadik napon pedig 129-re nő a kifejeződő gének száma. (Mindezen eseményekre tehát még az 5‒7. napon esedékes méhbeli beágyazódás előtt kerül sor.) Az említett gének között hét olyan is akad, amelyekről eddig semmit sem tudtak a szakértők. „Ezek a gének alkotják azt a slusszkulcsot, amely beindítja az emberi embrionális fejlődést. Olyan mintha egy követ dobnánk egy pocsolyába, és a hullámok a szemünk előtt kezdenének el szétterjedni a felszínen” ‒ mondja Juha Kere, a kutatás vezetője.

A szakértőknek új módszert kellett kidolgozniuk eredményeik értelmezésére, hogy ráakadhassanak az újonnan detektált génekre. Míg a legtöbb gén a sejt működéséhez fontos fehérjéket kódol, úgy tűnik, hogy akadnak a DNS-nek olyan szakaszai is, amelyek szintén gének, de más gének kifejeződését szabályozzák a DNS úgynevezett nem kódoló szakaszaival együttműködve. A most azonosított gének pedig pontosan ezt teszik, ami elengedhetetlen a fejlődés beindulásához.

„Eredményeink eddig egyedülálló módon engednek bepillantást az ember korai embrionális fejlődésébe” ‒ mondja Outi Hovatta, a kutatás résztvevője. Ahogy a szakértő kifejtette, az általuk azonosított új faktorok révén lehetőség nyílhat a felnőtt testi sejtek pluripotens őssejtekké való visszaprogramozására, ami nagyban előre lendítené az őssejt-terápiák elterjedését. Az eredmények továbbá annak megállapításában is sokat segíthetnek, hogy a terméketlenséggel küzdők esetében pontosan mely folyamatok nem indulnak be a megtermékenyítést követően, és hogyan lehetne ezeket a problémákat orvosolni.